Ismeretes, a biogáz-berendezésekben a megfelelő hatékonysághoz hozzátartozik a benne zajló folyamatok ellenőrzése, pontosabban arról képet kapni, hogy a mikroorganizmusok az adott pillanatokban milyen tevékenységi állapotban vannak, írja az agroinform.com. Ismeretes, a szerves anyagok anaerob bomlásakor, ill. a biomassza zárt térben való elgázosításakor (erjesztés, rothasztás) mikroorganizmusok (=baktériumok) közreműködésével fejlődik a gáz (biogáz). A biogáz előállítása során alapvetően két lépésben történik a lebontás. Első lépésben a savas erjedés során a komplex szerves anyagokat a mikroorganizmusok egyszerű szerves savakká bontják le, majd a második lépésben további baktériumcsoport ezeket az anyagokat szén-dioxiddá, metánná és egyéb gázokká bontja le. A bontás folyamataiban tehát a mikroorganizmusok összetétele, populációnagysága, aktivitása meghatározó, ezért ezeket a jellemzőket az erjesztési folyamat során igen fontos figyelemmel kísérni. A németországi ttz Bremerhaven cég több német kutatói intézménnyel kooperációban egy olyan kutatási projektben dolgozik, mely egy gyorsteszt kidolgozását célozta meg a biogáz-berendezésben a mikrobiológiai állapot értékelésére. Abból indultak ki, hogy a biogáz termelődési folyamatának stabilizálására és a gazdaságosság növelésére csak akkor van lehetőség, ha a berendezésekben a mindenkori ellenőrizhetőség tökéletesen megoldott. A biogáz-berendezésekben ugyanis a fermentációs folyamatok gyakran instabillá válhatnak, ami a gáztermelés leállásával járhat együtt. Másrészt az üzemeknek az is elemi érdeke, hogy a mikroorganizmusok kedvezőtlen összetételére minél korábban felfigyeljenek. „CH4MicroSense” néven egy olyan molekulárbiológiai gyorsteszt kidolgozása a cél, mely folyamatosan tájékoztatást ad a mikrobiológiai összetételben bekövetkező változásokról: A ttc Bremerhaven irányítása mellett a CH4MicroSense módszer kifejlesztésére és tökéletesítésére optikai, elektromos és molekulárbiológiai módszereket is kipróbáltak. A kifejlesztés alatt álló szenzorral a biogáz-üzemekben a folyamatban lévő fermentáció állapotára és a mikroorganizmusok populációsűrűségére, de akár azok vitalitásának mértékére is bármikor következtetni lehet.
Németországban a takarmánytermesztésben komoly eredményeket sikerült elérni, ugyanakkor számos „tejtermelő régióban” a tejtermelési teljesítmények növelésével az elmúlt években a tejelő tehénállományok száma csökkent. Következésképpen a megtermelt takarmánynak egy – felszabadult – részét már nem igényli a tehéntartás, azt más vonalon érdemes hasznosítani. Erre kiváló felhasználási területet jelentenek a biogáz-létesítmények, melyek utántermeszthető növényekből mind többet igényelnek. Pillanatnyilag a silókukorica a legmegfelelőbb energianövény a biogáz-termeléshez, de ezt nem kell mindig a szántóföldek rovására megtenni, hiszen a zöldterületekről, gyepterületekről származó biomassza (főleg a fűfélék) is megteszi.
