Ha a Still – Fotográfia a múzeumban című kiállítás pusztán a kortárs fotográfia esztétikai útkeresésének vagy önreflexív magatartásának reprezentatív kísérleteit akarná bemutatni, úgy a tárlatot mozgató történeti és művészetelméleti kategóriák széttartó sokfélesége csupán újabb bizonyítékul szolgálna a fotográfia megítélésére felállított szempontok egybefogásának lehetetlenségére.