Kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón az Európai Tanács átfogó megbeszélést tartott az unió gazdasági és társadalmi helyzetéről, továbbá kijelölte az unió gazdaságpolitikájának 2013-as irányelveit.
Az Európai Unió állam-és kormányfőiből álló csúcstalálkozó fő diskurzusa a fiskális konszolidáció és a gazdasági növekedés összeegyeztethetőségének kérdése mentén zajlott.
Miközben Európa vezetői – a tömeges munkanélküliség megoldásáról és a válságból való kilábalásról folytatott hosszas vitasorozat után – megállapodtak abban, hogy a tagállamok több mozgásteret biztosítanak a növekedést elősegítő beruházásoknak, aktivisták foglalták el az Európai Bizottság gazdasági ügyekkel foglalkozó Főigazgatóságának épületét Brüsszelben, mintegy tiltakozva a megszorítások ellen.
A megmozdulás egyik koordinátora felháborodásának hangot adva közölte, hogy az olyan épületekből, mint amelyet ma sikerült elfoglalniuk, a Trojka intézménye (Európai Bizottság, IMF, Európai Központi Bank) megszorító intézkedéseket vezet be, ezáltal hagyva emberek millióit megfelelő egészségügyi ellátás nélkül.
Elégedetlenség és kiábrándultság fokozódása Brüsszelben
A tiltakozó tömegek ellenére a csúcstlálkozón megerősítették, hogy nem két egymással szembenálló folyamatról van szó.
„A csütörtöki egyeztetések során világossá tettük, hogy a fiskális konszolidáció, a strukturális reformok és a növekedés nem ellentétesek, hanem egymást kölcsönösen erősítik” – hangsúlyozta az ülést követően Angela Merkel német kancellár.
Az egyeztetések során Párizs és Róma volt a leghangosabb szószólója annak, hogy a megszorításokat kiegyensúlyozzák növekedéssel és szolidáris intézkedésekkel.
A tanácsi következtetések szövege alapján: „A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága keretében kihasználhatóak azon lehetőségek, amelyeket a jelenlegi uniós költségvetési keret biztosít a közpénzből finanszírozott beruházások iránti igényeknek, továbbá a költségvetési fegyelemre irányuló célkitűzéseknek az összeegyeztetésére.”
Francois Hollande francia elnök kijelentette: „Elkötelezettek vagyunk, de nem oly módon, amely ellentmond fő célkitűzésünknek, a növekedésnek.” Ezt követően hozzátette „az iránymutatás, amit ma kaptunk, lehetővé teszi számunkra, hogy magabiztosan közelítsük meg ezt a kérdést.”
Franciaország így igyekszik a hangsúlyt a tavaly elfogadott Növekedési Paktumra helyezni, egy olyan intézkedéscsomagra, amely a pénzügyi stabilitást célzó lépéseket a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló döntésekkel egészíti ki. Az Európai Beruházási Bank tőkéjének növelésével az intézet hitelkapacitása 60 milliárd euróval nőtt, illetve az EU strukturális alapjaiból fel nem használt pénzeket is ide csoportosították, ennek ellenére Merkel szerint még mindig „élettel kellene megtölteni”.
A költségvetési konszolidáció és a pénzügyi stabilitás helyreállításával párhuzamosan az unió vezetői szerint a foglalkoztatást ösztönző strukturális reformokra is szükség van. Az egyeztetések során központi vita volt az Európa-szerte egyre mélyülő társadalmi válság. A fiatalok körében több mint 50 százalékos a munkanélküliség Görögországban, Spanyolországban továbbá Portugália és Olaszország egyes régióiban, ami hosszú távú gazdasági és demográfiai hatással fenyegetheti egész Európát.
Az állam-és kormányfők kiemelték aggodalmukat a kérdést illetően és elkötelezettek a fiatalok foglalkoztatásáról szóló kezdeményezés mellett, amely közel hat milliárd eurós összeget különített el az elkövetkező hét évre az unió leginkább érintett régiói számára. Elemzők szerint ez az összeg csupán csepp a tengerben ahhoz, hogy ennek a jövőben bármiféle érezhető hatása legyen. Számítások alapján ez mindössze 100 eurót jelentene az unió minden egyes fiatal munkanélkülije számára.
„A növekedés és a munkahelyek nem olyan dolgok, amiket a kormányok megvásárolhatnak vagy megrendelhetnek. Ez a mi elsődleges célunk, az eredmény, amire törekednünk kell” – nyugtázta a tárgyalást az unió Tanácsának elnöke, Herman Van Rompuy.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso még a csúcstalálkozó előtt tett nyilatkozatában kiemelte, több idő szükséges ahhoz, hogy a megszorító intézkedések pozitív hatásai érezhetőek legyenek. A német kancellár, Angela Merkel is hasonló álláspontra helyezkedve úgy fogalmazott, „nyilvánvaló, hogy átmeneti időszakban vagyunk.”
A Bizottság által az ülés során a versenyképességről benyújtott adatokra utalva a kancellárasszony megjegyezte: „a jelentés kimutatta, hogy némi fejlődésre sor került, azonban azt is egyértelművé tette, hogy több időre és elszántságra van még szükség.”
A legutóbbi olasz választásokkal kapcsolatban, – ahol a szavazók többsége a megszorító intézkedéseket elvető pártokra adta voksát – Merkel úgy látja, hogy a korábbi vezető Mario Monti, aki költségvetési fegyelem és a konszolidáció híve volt, túl rövid időt töltött hivatalában ahhoz, hogy a változások pozitív hatása érezhető legyen.
A jelenlegi csúcs kellően tükrözte, hogy egyre jobban fogy a türelme az európai polgároknak, miközben az ígért fellendülés és gazdasági talpra állás elmarad a korábbi számításoktól. A folyamatosan mélyülő társadalmi frusztráció, a kiábrándultság okozta csalódottság tovább növeli az uniós állampolgárok ellenszenvét és ezzel együtt fokozódik a közösség döntéshozóira nehezedő nyomás is.
EU-orosz kapcsolatok
A találkozó második napján nem hivatalos beszélgetést folytattak az unió tagállamainak vezetői Oroszországról. A véleménycsere célja a Moszkvával folytatott kapcsolatok értékelése volt, mivel míg néhány tagállam az emberi jogok súlyos megsértésével nyíltan vádolja, végül a háttérben mégis aláírja az energia-megállapodást az Orosz Föderációval.
Hasonló stratégiai megbeszélést Kínáról az Európai Tanács decemberben folytatott, míg az Amerikai Egyesült Államokról tervezett tárgyalásra májusban kerül majd sor.
Forrás:
MTI
