Huszonötödik kiírásához érkezett az a tenisztorna, amely tradicionálisan egy esztendővel a kezdés után hirdet végeredményt. A nyitó- és a zárónap között ugyan csupán szűk egy hét van, ám a start mindig „tavalyra” esik, miközben a döntőt már az „idén” vívják.

– Csak látnám már, hogy kezdődik a munka! – mondja szurkoló, alpolgármester, klubigazgató és szponzor Egerben. A helyi NB I-es futballcsapat számára „létkérdés”, hogy elkészüljön a hozzávetőleg 180 millió forintba kerülő – az úgynevezett látványsportágaknak társaságiadó-kedvezményt nyújtó program keretében megvalósuló – villanyvilágítás.

Mához két hétre tizenkét számban már érmeket osztanak a londoni olimpián, természetes tehát, hogy az előkészületek a hajrájukhoz érkeztek. Nem csak a 204 nemzet több mint tízezer sportolóját vendégül látó fővárosban, hanem idehaza is. Olyannyira, hogy Molnár Zoltán, a MOB főtitkára, az „örökös” csapatvezető (ebben a minőségében a hetedik ötkarikás eseménye előtt áll…) és két kollégája hétfőn be is költözik az olimpiai faluba, ahová egy nappal később megérkeznek az első magyar versenyzők: vitorlázók, szörfösök, sportlövők.

Sem a női kézilabda bajnokságnak, sem az ETO-nak nem jó az, hogy a győri csapatnak a hazai mezőnyben nincs ellenfele. A Fradit vasárnap 17 góllal verték.

A meccset mindig a csapat nyeri meg és veszti el, még akkor is, ha a vereségek után előbb veszik elő a trénert, mint az együttest. Sőt a legtöbbször csak őt veszik elő, hiszen – miként azt gyakorta emlegetik – egy egész garnitúra játékost nem lehet elküldeni…