Nagy veszteségnek nevezte az emberi erőforrások minisztere, hogy a második világháború utáni kitelepítésekkel több százezer német nemzetiségű embert veszített Magyarország. Balog Zoltán szombaton, Berlinben “A haza napja” elnevezésű, emberi jogi témájú rendezvényen mondott beszédet az Európa számos országából elűzött németek szervezetei, valamint a német szövetségi kormány képviselője előtt.

A miniszter az előadás után telefonon az MTI-nek elmondta: a rendezvény fő témái a hazájukból elűzött kisebbségek, a kisebbségek jogainak biztosítása, valamint a nemzetiségek kulturális erősségének megőrzése voltak. A miniszter itt hivatalosan is bejelentette, hogy Magyarországon – egy egyhangúlag elfogadott parlamenti határozattal – január 19-ét az elűzött magyarországi németek napjának nyilvánították. Ezért külön köszönetet mondott Magyarországnak a rendezvény házigazdája, Erika Steinbach, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a Bundestag emberi jogi és humanitárius bizottságának tagja – mondta Balog Zoltán. A német politikus, aki az elüldözöttek szövetségének (BdV) az elnöke is, már hosszú ideje követeli, hogy legyen ilyen emléknap Németországban, de egyelőre ilyet csak egy-két tartományban tartanak. Még csak most tervezik, hogy állami szinten is legyen emléknapjuk az elűzött németeknek – mondta az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán előadásában szólt továbbá arról, hogy Közép- és Kelet-Európában évszázadokon keresztül uralkodó kulturális és történeti sokszínűség örökségének megőrzése egész Európa számára fontos. Kiemelte: “Európának a sokszínűségében hiszünk”, a nemzetállamok a szuverenitásában, az egyenlő jogok és kötelességek alapján való egyenrangú együttműködésben.

Kitért arra is, hogy 2014 tavaszától lehetőség lesz arra, hogy a magyarországi nemzetiségek képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe.

Előadásában kifejtette azt is, hogy “Magyarországon, illetve azokban az országokban, ahol volt kommunista diktatúra, ott csak az lehet hiteles antifasiszta, aki hiteles antikommunista is és fordítva”. Ez a két dolog Magyarországon és Kelet-Európában összetartozik – hangsúlyozta Balog Zoltán.

A Benes-dekrétumokra utalva Balog Zoltán azt is megjegyezte, hogy “olyan dekrétumoknak nincs helye az európai jogrendben, amelyek kollektív bűnösség alapján elítélnek népeket, nemzeteket akár a múltban, akár a jelenben”.

A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy akik a múlt szenvedései, második világháborús szenvedései ügyében kiállnak az elűzöttek mellett, azoknak kötelességük ma is kiállni minden olyan ember és embercsoport mellett, akit faji alapon üldöznek. Ennek kapcsán Balog Zoltán elmondta, hogy Magyarországon mit tesznek a roma nemzetiségért, hogy kártérítést terveznek adni a romagyilkosságok áldozatai családjainak. Elmondta továbbá, hogy az oktatásban miként jelenítik meg a magyarországi nemzetiségek, kulturális gazdagságát, s hozzájárulását a magyar kultúrához.

Balog Zoltán az MTI-nek azt mondta: Erika Steinbach a rendezvényen hangsúlyozta: “Magyarországon épp az ellenkezője történik, mint amit állítanak”. A haza napja elnevezésű emberi jogi témájú rendezvény házigazdája szerint Magyarország példamutató kisebbségi politikát folytat és azt is kiemelte, hogy milyen fontos volt, hogy elindította az európai roma keretstratégiát – számolt be a rendezvényről az MTI-nek az emberi erőforrások minisztere.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI

Megkezdődött a 22. Zempléni Fesztivál; az augusztus 19-ig tartó rendezvénysorozat péntek esti sárospataki ünnepélyes megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a fesztivált jellemző kulturális kínálat szellemi-lelki és kulturális értelemben is Felső-Magyarországgá teszi Sárospatakot és a zempléni vidéket.

A miniszter a Rákóczi-vár udvarán megtartott beszédében kijelentette: olyan kulturális-művészeti érték halmozódott fel “a Bodrog-parti Athénban”, amelyben összekapcsolódik az európai univerzalitással és a helyi értékekkel, a zenével, a borral, az épített örökséggel és a természeti szépségekkel.

A Zempléni Fesztivál az egyetlen olyan rendezvény az újkori Magyarország történetében, amelyet megszakítás nélkül, huszonkét éven keresztül minden évben megrendeztek – mondta a megnyitón Turjányi Miklós fesztiváligazgató.

A mintegy 50 milliós összköltségű fesztivált 15 millió forinttal támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A sorozat bekerült a 21 kiemelt fesztivál közé, amelyet három éven át támogat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA).

A Tokaj-Hegyalja és a Zemplén legnagyobb kulturális eseménysorozata a térség 19 településén zajlik, ahol összesen 45 esemény várja a közönséget. Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj, Mád, Füzér és több más település legszebb műemléki és szabadtéri helyszínein komolyzenei programok, színházi- és táncelőadások, dzsesszkoncertek, kirándulások, kiállítások, gasztronómiai események várják a látogatókat.

A tíznapos programsorozat első előadásán az idén húsz esztendős Budafoki Dohnányi Zenekar, a nyíregyházi Cantemus Kórus és a debreceni Kodály Kórus nagyszabású Verdi-Wagner közös gálakoncertjén vehettek részt az érdeklődők.

A fesztivál egyik fénypontja lesz a cigányzene hagyományait több mint hatvan éve őrző Rajkó zenekar és Radics Gigi közös koncertje augusztus 13-án Tokajban. Két nappal később a színészek és táncosok alkotta Forte Társulat izgalmas és eredeti koreográfiákat mutat be Sztravinszkij és Liszt zenéire a Disznókő Szőlőbirtok traktorgarázsában, a Concerto Armonico sárospataki koncertje pedig a barokk zene híveinek jár a kedvében.

A filmzenék rajongóinak kínál különleges zenei élményt augusztus 17-én a Budafoki Dohnányi Zenekar vetítéssel egybekötött Filmslágerek koncertje, amelynek műsora a Fox Stúdiót 100 éve alapító, tolcsvai születésű William Fox előtt tiszteleg. Az est sztárvendége a világhírű hegedűvirtuóz, Roby Lakatos lesz.

A családi programok közül kiemelkedik a Megérthető zene című augusztus 18-i koncert, amelynek célja, hogy egy új, értő közönséget neveljen ki a komolyzene számára. Az idei koncert keretében Hollerung Gábor karmester Rossini Kis ünnepi miséjét öltözteti új köntösbe, a vokális szólamokat az eredeti hangszereléstől eltérően a Talamba ütőegyüttes kíséri.

Augusztus 14-én a tokaji Paulay Ede Színházban verses-zenés műsorral idézik fel Weöres Sándor életművét, a Magyar Nyelv Múzeumában Széphalmon pedig Gryllus Dániel, Szirtes Edina Mókus, Szalóki Ági és Rátóti Zoltán tolmácsolásában a költőnek A teljesség felé című művéből készült zenés irodalmi műsor várja a műfaj kedvelőit.

A kirándulókoncertek, kamara- és gasztronómiai programok fellépőiként többek között a Szent Efrém Férfikar, az Octovoice énekegyüttes, a Corpus Harsona Kvartett, a Dohnányi Fúvósötös, a Vox Arborum Trió, a Harmonia Garden, a Renaissance Consort régizene együttes és a Mozaik Kamaraegyüttes lép színpadra.

A jazz és a világzene kedvelői a Szakcsi Lakatos Róbert Kvartett lemezbemutatója, a Binder Kvartett koncertje, Pély Barna és Romhányi Áron duója, a Budapest Jazz Orchestra koncertje Tóth Verával, a Misztrál Együttes, a Mrs. Columbo és a Benkó Dixieland Band fellépését tekinthetik meg.

A fesztivál augusztus 18-ai záróhangversenyén – melyen Mozart, Haydn és Schubert művei csendülnek fel – az ötvenéves Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével Jandó Jenő lép színpadra. A kiváló zongoraművész Liszt műveiből válogatott önálló estet is ad Tokajban.

MTI, EMMI

Fotó: www.minap.hu

Az Európai Egyházak Konferenciájának (Conference of European Churches, CEC) budapesti nagygyűlése új erőt adhat ahhoz, hogy megvalósuljon, amit az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa és a CEC közös dokumentumában leszögeztek, miszerint “a keresztény örökség Európa megújulásának forrása” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a CEC 14. nagygyűlésének negyedik napján tartott köszöntőjében szombat este Budapesten.

A miniszter arról is beszélt, hogy a rendszerváltás után több mint két évtizeddel “az egyházak között mintha elhidegült volna a viszony”, és “nincs meg az a lelkesedés, ami 1989-ben volt”. Szomorúnak nevezte, hogy Európában háttérbe szorult az az elképzelés, miszerint a kontinens keresztény alapokon újuljon meg.

Balog Zoltán – aki református lelkipásztorként is köszöntötte az egybegyűlteket – beszámolt arról, hogy Magyarországnak “olyan alkotmánya van ma már, ami Isten nevével kezdődik”, és benne van az élet védelme a fogantatás pillanatától, valamint olyan törvényt hoztak – utolsóként a volt kommunista országok közül -, amely előírja a diákok számára a kötelező etika vagy hit- és erkölcstan oktatást.

Utalt arra is, hogy új együttműködés alakult ki a magyarországi egyházak között a roma integrációt illetően egyebek mellett a roma szakkollégiumok alapításával.

Balog Zoltán “nagyon nagy dolognak” nevezte, hogy a budapesti tanácskozáson a katolikus egyház képviselői is részt vesznek megfigyelői státuszban, rajtuk kívül pedig a protestáns és ortodox egyházak hivatalos tagként küldtek a nagygyűlésre delegátusokat. Budapesten találkozik tehát “Európának a keresztény krémje”, ezt pedig a magyar kormány és a főváros is támogatja – mutatott rá.

Balog Zoltán beszéde után az MTI-nek elmondta: terveik szerint 2017-re a reformáció elindulásának 500. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre létrehoznak egy olyan találkozót, amelyen különböző felekezetekhez tartozó európai politikusok elmondják, mit jelent nekik a keresztény hit a politikában, “milyen erőt, milyen védelmet ad, és milyen mércét állít az ember elé a tekintetben, hogy mi az, amit megtehet, és mi az, amit nem”.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház ökumenikus és nemzetközi kapcsolatokért felelős püspökeként arról beszélt, hogy teológus hallgatóként 1981-ben részt vett a CEC 1981-es krétai nagygyűlésén, ahol nem ismerte az ügyrendet, mivel “akkori egyházunkban egyáltalán nem tudtuk, mit jelent a demokratikus döntéshozatal”.

Mint mondta, az a találkozó hozzájárult ahhoz, hogy megértse, mit jelent a diktatórikus vezetési stílussal szemben a konszenzust kereső, de legalábbis a véleményeket ütköztető ügymenet, és “Istennek hála, az elmúlt évtizedekben már a mi régiónkban is természetessé válhatott ez”.

Úgy fogalmazott: egy életre meghatározóvá vált számára az európai egyházak együttműködése, közös teológiai munkája és istentiszteleti élete. Annak a meggyőződésének is hangot adott, miszerint “ma nem a mítoszt, hanem az álmot kell képviselnünk Európával kapcsolatban, mert a mítosz az pogány, az álom az keresztény”.

Rámutatott: mind Nyugaton, mind Keleten “tanúi vagyunk annak, mennyi mindent feladnak az országok – és bizony az egyházak is – a keresztény hagyományból”, ezáltal pedig “Európa könnyen egy pogány, újpogány helyzetbe süllyed”.

A CEC magyarországi tagszervezete, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) kedden az MTI-vel azt közölte: a kontinens több mint 120 protestáns és ortodox egyházának mintegy 250 delegáltja vesz részt a nagygyűlésen, amelyet a magyar kormány és Budapest pénzügyi támogatásával rendeznek meg, a MEÖT szervezésében.

A nagygyűlésen Julio Murray, a Panamai Episzkopális (Anglikán) Egyház püspöke tartotta meg a felvezető előadást csütörtökön, továbbá felszólalt Olav Tveit, az Egyházak Világtanácsának főtitkára is.

Az 1959-ben alapított CEC az Európa országaiban működő több mint 120 ortodox, protestáns, anglikán, ókatolikus egyház és negyven társult szervezet közössége. Irodái Genfben, Brüsszelben és Strasbourgban találhatók.

MTI, EMMI

MTI Fotó: Kovács Attila

Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar felsőoktatást a nagyszerű teljesítmények ellenére súlyos gondok szorítják. Balog Zoltán erről a Miskolci Egyetem pénteki tanévzáróján, a gépészmérnöki és informatikai, valamint az egészségügyi karon végzett hallgatók diplomaátadása után beszélt.

Balog Zoltán versenyképes, hatékony, fenntartható, rugalmas felsőoktatás szükségességéről beszélt, a diploma fontosságáról pedig azt mondta: nagyon sok munka, erőfeszítés van mögötte. Megemlítette azt is: egyik oldalon túlképzés, míg a másikon hiány van, ezen változtatni kell. A miniszter úgy fogalmazott: a végzett diplomások húsz százaléka olyan munkahelyeken tud elhelyezkedni, ahol nincs szükség diplomára, ugyanennyi fiatal olyan állást talál, ahol más diplomára lenne szükség.

A miniszter kitért arra, hogy “vannak olyan emberek, akik soha nem szereztek, mert lehet, hogy nem szerezhettek diplomát, de mégis több bölcsesség volt bennük, mint némely egyetemi tanárban”.

Azt is elmondta: Miskolc, az egyetem és Észak-Magyarország elválaszthatatlanok egymástól, de a Miskolci Egyetem sorsa és jövője “elválaszthatatlan az egész magyar felsőoktatás jövőjétől is”.

A tanévzárón a Miskolci Egyetem környezetvédelmi projektjeinek hatékony támogatásáért, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar képzési programjának kibővítése terén nyújtott érdemi segítségért az egyetem díszpolgárává fogadta Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkárt.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Népességmegtartó modellprogramot indít uniós forrásból az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a projekt elsődleges célja az, hogy a falvak ne néptelenjenek el, az ott élők ne vándoroljanak el – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Hejőkeresztúron.

A tárcavezető a néhány évtizeddel ezelőtt még több mint 1300, ma már csak 1053 lakosú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen elmondta: az elmúlt évtizedekben a vidéki és a városi lét között egyfajta aszimmetria alakult ki a városi létforma javára, mindazok az előnyök, szépségek, amelyek vidéken dominálnak, háttérbe szorulnak.

Az M3-as és az M30-as autópálya közelében lévő Hejőkeresztúron évente jó, ha egy ház épül, 30-40 ingatlan eladó, a 2007-ben még kétcsoportos óvodába most már csak egy csoportra jutó kisgyerek jár.

Balog Zoltán azt mondta: egyre jellemzőbb az elvándorlás a falvakból, azok elnéptelenedése. Most mintegy 10-12 települést vonnak be a programba, amely egyebek mellett azt vizsgálja, hogy miképp lehetne a falvakból történő elvándorlást megállítani.

Az összességében csaknem 900 millió forintos pályázati program célja, hogy a helyi közösségben rejlő kreativitásra, szellemi és társadalmi kapacitásra építve innovatív megközelítéssel alakuljon ki egy olyan fejlesztési és cselekvési terv, amely megakadályozza a falvak elnéptelenedését, olyan lakhatási feltételeket teremtsen, amely fiatal családok helyben maradását is szolgálja.

A miniszter kiemelte: a vidéki Magyarország fenntartása egy olyan életminőséget, életformát jelent, amely az ország erejét adja.

A vidéki létre, annak előnyeire fel kell hívni a figyelmet, és meg kell adni mindazt a segítséget, amelynek révén megerősödhet a vidéki lét, a helyben maradás, hogy ennek köszönhetően az elvándorlók visszaköltözzenek – tette hozzá.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség