Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) november 24-én az önkéntes munkát népszerűsítő kampányt indított el, amely december 5-éig, az Önkéntesek Világnapjáig tart. Az akció célja, hogy felhívja a figyelmet az önkéntes tevékenységek széles körére és az önkénteseket foglalkoztató szervezetekre, intézményekre. Az önkéntes tevékenységekben a miniszter és az államtitkárok is részt vesznek.

Sokan csupán egy ételosztással azonosítják az önkéntes munkát, pedig mindenki találhat olyan feladatot, amelyet szabadidejében végezve – amellett, hogy egy jó ügyet szolgál, – még örömét is leli az adott tevékenységben.

A kampányban az EMMI vezetői különböző önkéntes munkát vállalnak az ország több településén, ahol bekapcsolódnak egy-egy helyi szervezet, csoport munkájába.

A kampányban részt vevők – az EMMI minisztere és államtitkárai – az általuk választott önkéntes tevékenységre hívják fel a figyelmet, otthonokba látogatnak el, étel-, italosztásban segédkeznek, gyerekekkel foglalkoznak, terepet rendeznek, süteményeket sütnek, művészeti programokban vesznek részt – és azért is kampányolnak majd, hogy minél többen válasszák az általuk népszerűsítendő önkéntes segítségnyújtást – természetesen ezzel is erősítve a társadalmi felelősségvállalás szerepét és fontosságát.

Balog Zoltán indította el ma az EMMI kampányát azzal, hogy egy budapesti idősek otthonában csatlakozott az önkéntesekhez és beszélgetett a délelőtt folyamán az otthon lakóival. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár pedig délután Miskolcon fogyatékos gyerekekkel való foglalkozásba kapcsolódik majd be.

Az EMMI vezetői – akik közül többen rendszeresen végeznek önkéntes tevékenységet – a kampány folyamán az ország több településén önkéntes feladatot vállalva, együttműködve a helyi önkéntes közösséggel, arra is fel kívánják hívni a figyelmet, hogy vannak olyan segítő, civil szervezetek, amelyektől meg lehet tanulni a segítségnyújtást, s amelyhez kapcsolódva a felnövekvő fiatalok tudatos, aktív állampolgárokká válnak, érzékenyebbek lesznek a társadalmi problémákra, de felnőttként is elkezdhető az önkéntes tevékenység.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyik fontos célja, hogy erősítse a társadalmi felelősségvállalást, a szolidaritást a közgondolkodásban. Példa erre az iskolai közösségi szolgálat megvalósítása, vagy az önkéntesség fontosságát hirdető események, programok támogatása, de a 2010-ben alapított Pro Voluntarius díj is ezt az ügyet szolgálja, amellyel szervezetek, illetve magánszemélyek közösségért végzett önkéntes tevékenységét ismeri el a tárca.

A december 5-éig tartó kampány szlogenje: „Nem elég egy gondolat, szükséges az akarat is, amelyet tettek követnek: vállalj Te is önkéntes munkát!”

Az akció médiapartnere az MTVA.

További információ a programmal kapcsolatban: www.kormany.hu

Budapest, 2014. november 24.

Önkéntesség

A gyógyszerészek büszkék lehetnek az elmúlt negyedszázadban elért eredményeikre, és a kormány továbbra is partnere kíván maradni szakmai szervezetüknek – mondta az emberi erőforrások minisztere november 22-én Budapesten.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara megalakulásának 25. és köztestületté válásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Balog Zoltán hangsúlyozta, a gyógyszerészek által képviselt családi vállalati filozófiának van helye a gazdaságban, ugyanúgy, mint a jó privatizációnak, hiszen így azok kezébe kerül a tulajdon, akik értenek ahhoz, amit csinálnak. A miniszter szerint a kormány a gyógyszerészi kamarával olyan gazdasági kultúrát hozott létre az elmúlt években, amely ezt a folyamatot erősíti. Mint fogalmazott, 2006-ban “súlyos folyamat indult el”, amit sikerült megállítani – utalt Balog Zoltán az akkori patikaliberalizációs törvényekre. Mint mondta, a 2010 előtti időszakot egyfajta rosszul felfogott piacgazdaság jellemezte, amely mindent a liberalizációnak rendelt alá, de ennek a gyógyszerészi és gyógyszertári helyzetben súlyos következményei lettek. “Káosz, gazdasági, szakmai és morális válság jellemezte a helyzetet” – tette hozzá.

Balog Zoltán megerősítette, hogy a gyógyszertárak vezetésében fontos a személyes felelősségvállalás, így olyan szabályzást hoztak létre, amely ezt lehetővé teszi. Utalt arra a jogszabályra, amely az idei év elejétől 25 százalékos, 2017-től pedig 50 százalékos gyógyszerészi tulajdonrészt ír elő a patikák üzemeltetésében. A miniszter úgy vélte, ez jó irány, és példa arra, hogy a káros folyamatokat, a “rossz privatizációt” vissza lehet fordítani. Balog Zoltán beszédében emlékeztetett arra is, hogy a gyógyszertámogatási rendszert úgy alakították ki, hogy a lakossági gyógyszerkiadásokat mintegy 10 milliárd forinttal csökkentették. A tárcavezető elmondta, az elmúlt években tett kormányzati intézkedések hatására a veszteséges gyógyszertárak száma 2010 és 2013 között egyharmadára csökkent, az ágazat adózás előtti eredménye 2010-hez képest a tavalyi évig két és félszeresére nőtt, a beszállítói tartozások több mint 30 százalékkal csökkentek, és visszaálltak a 2006-os szintre.

 MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Emléktáblát avatott november 3-án a sanghaji magyar kolónia egykori vezetője és a város egyik legjelentősebb üzletembere, Komor Pál tiszteletére az emberi erőforrások minisztere Sanghajban, ahol bejelentette, hogy magyarországi ösztöndíjprogram indul kínai diákok számára.

Balog Zoltán a kínai nagyváros Zsidó Emlékmúzeumában Csen Csien múzeumigazgatóval együtt avatta fel Komor Pál emléktábláját. A zsidó származású Komor Pál 1898 és 1948 között élt Sanghajban. A zsidóüldözésre válaszul az üzletember 1938-ban megalapította a Nemzetközi Bizottságot, amely ellátta a Sanghajba menekülő – elsősorban osztrák és német – zsidó családokat dokumentumokkal, lehetővé téve továbbutazásukat az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába. Becslések szerint a Nemzetközi Bizottság mintegy 16 ezer menekültnek segített. Balog Zoltán beszédében azt hangsúlyozta, hogy menekültek mindig vannak és mindig is lesznek, segítség ugyanakkor nem mindig adódott. Komor Pál példája azt bizonyítja, hogy összefogással a bajból is lehet jó dolgokat teremteni, ráadásul az összefogással erősíteni lehet két ország, két város kapcsolatát, ahogy azt Sanghaj is Budapest esete is mutatja – fogalmazott a miniszter. Az eseményre Valerie Komor, Komor Pál Amerikában élő idős unokája levelet küldött, amelyben nagyapját igen szerény, elismerést nem kereső emberként írta le. Szerénysége ellenére is bizonyára nagyon büszke lenne arra, hogy szeretett városa elismerte a másokért végzett erőfeszítéseit – állt a levélben. Komor Pál tevékenységére az elmúlt években – a zsidóság városbeli történetével párhuzamosan – irányul nagyobb figyelem. Tavaly év elején a sanghaji Peace Hotelben nyílt fotókiállítás életéről, idén nyáron Menekülés Sanghajba címmel a Sanghaj és a zsidó menekültek, valamint Komor Pál, a zsidómentő magyar diplomata témákban kettős kiállítás emlékezett a Budapesti Történeti Múzeum a Szegedi Tudományegyetem Konfucius Intézetével együttműködésben.

Az emléktábla-avatást követően Balog Zoltán a Hudec László tervei alapján készült Béke Szállodában bejelentette, hogy a híres sanghaji magyar építészről elnevezett magyarországi ösztöndíj létesül kínai egyetemisták számára. Hudec László 65 épületet tervezett Sanghajban. A program keretében a magyar fél a két ország közti diplomáciai kapcsolatfelvétel 65. évfordulója alkalmából 65 ösztöndíjat kínál fel – jelentette be Szilas Cecília pekingi magyar nagykövet.  A Hudec Ösztöndíj révén építészetet, várostervezést és dizájnt, vizuális gondolkodásmódot tanulhatnak a kínai diákok magyar egyetemeken. A három sanghaji egyetemnek felajánlott ösztöndíj első nyertesei már 2015 februárjában megkezdhetik tanulmányait Magyarországon, ahol Hudec László is az elméleti alapokat szerezte ahhoz, hogy később Sanghajban világhírűvé válhasson – fogalmazott Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára. Az emberi erőforrások minisztere november 3-án megnyitja a Munkácsy és kora, Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című nagyszabású kiállítást.

MTI