Áder János közel egyórás, prezentációval kísért előadásában a Földet veszélyeztető folyamatokról, köztük a légkör széndioxid koncentrációjának a növekedéséről, a vízkészletek csökkenéséről beszélt a magyar tudomány ünnepe alkalmából megrendezett Messzelátó tudomány: felelős válaszok a jövőnek című konferencia záró előadásában.
A vízügyi mérnököket, tanárokat és gazdasági szakembereket képző főiskola több száz diákja kísérte figyelemmel az előadást az intézmény nagyelőadójában.
Az államfő előadásában hangsúlyozta, hogy eddig az Egyesült Államok volt a legnagyobb széndioxid kibocsájtó, de ma már Kína megelőzte.
Álláspontja szerint hihetetlen energiapazarlás folyik az Egyesült Államokban, amit az is bizonyít, hogy az egy főre eső széndioxid kibocsátás tekintetében továbbra is a világ vezető állama. Emlékeztetett arra, hogy a kiotói megállapodást nem írta alá Washington, ennek ellenére csökkenti a széndioxid kibocsátást, míg Kína növeli.
Adatai szerint száz esztendő alatt háromszorosára nőt a Föld népessége, nőtt az élelmiszertermelés, továbbá a vízfogyasztás és a motorizáció növekedése exponenciálisan növelte a széndioxid kibocsájtást.
Áder János Kína legnagyobb problémájának a szén alapú az energiatermelést nevezte. Ma már egyre súlyosabbak a környezetszennyezés egészségügyre ható következményei – mondta, hozzátéve, hogy Kínában évente 600-700 ezer ember hal meg tüdőrákban.
Az 1997-ben kötött kiotói megállapodásról azt mondta, hogy nem lehet egyértelműen pozitívnak nevezni az azóta eltelt időszakot, mert a légköri széndioxid koncentrációja 30 százalékkal nőtt.
Az államfő a vízfogyasztás növekedését, a vízkészletek csökkenését drámainak nevezte, amely háborúkhoz is vezethet. Példaként hozta fel, hogy egy kiló marhahús előállításához 15 ezer liter vizet használnak fel.
Drámainak nevezte, hogy naponta 10 ezer, 5 évesnél fiatalabb gyermek hal meg szennyezett víz fogyasztásának következtében.
A víz miatt háborús konfliktusok alakulnak ki – emelte ki, példaként felhozva Etiópia és Egyiptom vitáját a Nílus miatt.
Előadásában pozitív példaként beszélt arról, hogy az ózonlyuk csökkentésében a nemzetközi összefogás eredményre vezetett.
Felidézte, hogy 1974-75-ben mutatták ki azt, hogy a földet védő ózonréteg károsodik, amely a CRC gázok gyártásának következménye volt. Örömtelinek nevezte, hogy két hónappal ezelőtt már azt állapították meg, a Montrealban kötött megállapodás óta először kezdett vastagodni az ózonréteg.
A köztársasági elnök kitért Magyarország veszélyeztetettségére, kiemelve a Duna egyre gyakoribb áradásait.
Mi sem vagyunk védettek, a klímaváltozás összes kárát érzékeljük – mondta, hozzátéve, hogy készülni kell a Duna folyamatos áradására.
“Önök lesznek az a generáció, amelyik nem csak érintettje lesz a klímaváltozásnak, hanem önöknek kell tenni azért, hogy megóvják lakott területeinket az árvizekről” – fejezte be előadását az államfő, aki ezután válaszolt a hallgatók kérdéseire.
A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására. November 3. először – egy kormányrendelet alapján – a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe lett, amelyet immár több mint egy évtizede egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.
