Hiába öltöztették csótánynak, meg varacskos disznónak a Való Világ szereplőit, azért a hét végére csak kiderült, hogy szó sincs szavannáról, meg az Elton Johnnal kisért Disney-mese Afrikáról: ez itt akkor is Magyarország, közelebbről a főváros ötödik kerülete, tudod, az a soktornyú, irgalmatlan nagy épület, ott a Duna partján. Mert tényleg mi mást jelentene az, hogy az Oroszlánkirályt megpuccsolja a strucc, ezért a hatalmat a Varacskos disznó örökli, és eközben a háttérben felröhög a Csótány? Andersen írja a Való Világot, ez már fix, de csak miután másfél évtizedet lehúzott parlamenti tudósítóként a Népszavánál, és cinikus alkoholistát csinált belőle a nagypolitika.
Az első negyedórában semmi nem történik, csak Zsu, az Oroszlánkirály szenved, hogy mennyire fáj, hogy betesznek neki, hiába talál ki jobbnál jobb adókat, elnézést büntetéseket, ezek csak leszarják. Mert nem akarnak együttműködni a nemzeti rendszerben, jaj elnézést, a szavanna játékban. Dennis viszont egy ágyban fetrengés közben Habony Árpáddá válik, és olyan tanácsot ad, amihez képest a rezsicsökkentés csak bölcsészek füves rémálma csupán. Adják át a hatalmat Macinak, aki éppen egy másik állatot, a varacskos disznót alakítja, névleg ő lesz majd a vezér, de a háttérből ezentúl is Zsu osztja majd a jobbraátokat.
