Budapest kulturális életét, a főváros fesztiváljainak és az előadó-művészeti terület fejlesztésének lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói – Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, és Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója – szombaton Budapesten. A beszélgetésen részt vett az MPEE elnöke, Balog Zoltán is.

A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. “Ha nem tudunk azoban úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat” – hangsúlyozta a rendezvény házigazdája.

“Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése” – értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat – így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését – sikerült véghez vinni, “de történhetett volna több is”.

A kultúráért felelős tárcát is irányító emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére.

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán kifejtette, számos kritika érte a köznevelés rendszerének átalakítását, de így egy fenntartója lett az összes iskolának, és immár meg lehet szervezni, hogy minden magyar iskolás évente legalább egyszer eljusson színházba, hangversenyre, nyolc év alatt pedig egy határon túli magyar településre is.

“A nagy harc majd csak most következik, amikor olyan tankönyveket akarunk, amelyek megfelelnek a Nemzeti Alaptantervnek” – jegyezte meg.

(Forrás: MTI, fotó: MTI / Kallos Bea)

A köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere vasárnap Debrecenben, a Kölcsey Központban megrendezett Nemzeti Tanévnyitón.

Balog Zoltán egyidejűleg kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat a köznevelésben”, a pedagógusokat pedig kérte, hogy legyenek bizalommal a változtatások iránt. Beszédében a közoktatást a család és az iskola közös felelősségének nevezte, ugyanis – mint fogalmazott – a kormány 2011 óta folyamatosan hangsúlyozza: a családra nem egyszerű “megrendelőként” tekint ebben a folyamatban.

“Minden kezdetnek varázsa van” – idézte Rainer Maria Rilke német költőt a miniszter, hozzátéve: a varázst az új tanév kezdetén a gyermekek jelentik. Tanévet kezdeni ünnep, emelkedettség, megtiszteltetés. “Megtiszteltetés, mert ránk bízatik Magyarország jövője. Magyar családok, magyar szülők bízzák ránk a legnagyobb kincsüket: lányukat, fiukat, unokájukat” – hangoztatta. Mint mondta, ez bizalom nélkül nem megy, ezért bízni kell a tanárban, s a tanárnak is bíznia kell a diákban, a nevelés ugyanis nem egyenlő a szolgáltatással, hanem a család és az iskola közös felelőssége. Ennek tükrében hangsúlyozta az állam, a kormány, a minisztérium és a tankerületi irányítás felelősségét, utalva a bekövetkezett változásokra, ami végképp nem megy bizalom nélkül. “Azért változtatunk, hogy jobb legyen. Nem a költségvetésnek, nem a minisztériumnak, hanem az iskolának, s ezen belül a gyerekeknek és az országnak” – jegyezte meg a tárcavezető, majd hozzátette: azt akarják, hogy a felelősségből minőség legyen.

A változtatásoktól azt is várják, hogy a pedagógus teljesítménye ne magánügy legyen, elismerése ne függjön a jó kapcsolatoktól, jelenjen meg nyíltan az iskolában a szakmai érték. “Ez a tanév a lehetőségek tanéve lesz. A keretek sok tekintetben újak, még nincsenek kiskapuk, közös erőfeszítéssel ki fogjuk tudni munkálni egy jól működő iskolaszervezet alapjait az új törvény szellemében” – fogalmazott Balog Zoltán.

Felelősség, minőség, bizalom – erre épül a közoktatás, s “hagyjuk a politikát” – mondta az emberi erőforrások minisztere, aki arra kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat, ne keltsenek bizalmatlanságot csak azért, mert úgy gondolják, ez a kormány csak rosszat akar”. A pedagógusokat pedig arra kérte Balog Zoltán, hogy ne engedjék beszivárogni a politikát az iskolába.

Balog Zoltán utalt a nemzeti tanévnyitónak otthont adó 475 éves Debreceni Református Kollégiumra, amely évszázadokon át igazolta, hogy a megszerzett tudás versenyképességet jelent az országnak, de azt is, hogy a versenyképességnek a nemzettudat megerősítése ugyanolyan feltétele, mint maga a tudás. A miniszter végezetül a mindennapi testnevelés, valamint a hit- és erkölcstan bevezetésére utalva rámutatott: a testi-, a lelki- és a szellemi erő jelenléte kell jellemezze a 21. századi iskolát. Ennek megfelelően a miniszter “testi-lelki-szelllemi erőben és emberi kapcsolatokban gazdag tanévet” kívánva nyitotta meg a 2013-14-es tanévet.

Magyarország a kultúrán keresztül tudja magát a leghatékonyabban megmutatni a világban – állapították meg a Balassi Intézet által a külföldi magyar kulturális intézetek vezetői számára szervezett, Zenei hullámhossz elnevezésű, kétnapos budapesti találkozó résztvevői.

Balog Zoltán szerint Magyarország saját nézőpontját fogja megjeleníteni például az 1. világháború kitörésének 100. évfordulójára szervezett programok során, de innovatív módon kíván részt venni a 2014-es holokauszt-megemlékezésekben is, külön budapesti múzeum fogja például bemutatni a gyermekek sorsát a vészkorszak idején.

A Pro Cultura Hungarica-díj immár külföldön élő magyaroknak is adható, a kormány megújította a római magyar képzőművészeti ösztöndíjat, a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből 100 millió forint jut a Publishing Hungary könyvszakmai projektre és újabb 100 millió programtámogatásra – sorolta.

Balog Zoltán bejelentette: terveik szerint az közigazgatási és a külügyminiszterrel egy közös miniszteri utasítás keretében kodifikálják majd a három tárca együttműködését a kultúrdiplomácia terén.

A miniszter a vezetői találkozó megnyitóján adta át Móga Piroskának az idei Sztara Zagora-i filmfesztivál legjobb női főszereplőjének járó Arany Hárs-díjat, melyet a színésznő Deák Krisztina Aglaja című filmjében nyújtott alakításáért nyert el, de a helyszínen nem tudott átvenni.

(Fotó és videó: Kormány.hu)

A magyar kormány 2 milliárd forintot biztosít az új Széchenyi Terv keretében az autizmussal élő emberek életminőségének javítását célzó hálózat kiépítésére, továbbá az autisták és más, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítésére. Ebből egy 1,2 milliárd Ft-os pályázat indul útjára most – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az autizmus világnapján Tatán.

Az utóbbi évtized kutatásai bebizonyították, hogy a korábban rendkívül ritkának tartott autizmus az egyik leggyakoribb fejlődési zavar, nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a népesség mintegy 1 százaléka lehet érintett. A Kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy ez a korábbiakban elhanyagolt terület társadalmi súlyának megfelelően részesüljön a fejlesztési forrásokból. Az autizmussal és autisztikus spektrumzavarral élők társadalmi beilleszkedése érdekében komplex, több ágazatot is érintő megközelítést célszerű alkalmazni, amely a köznevelési, foglalkoztatási és szociális ellátási területet is egyaránt érinti. A probléma jelentőségére hívja fel az ENSZ a figyelmet, a minden évben április 2-án megrendezendő Autizmus Világnapján. Az autizmusra való felhívás eszközeként április 2-án este számos középületet világítanak meg kék színnel, így Magyarországon az Országház kupolája is kékbe borul csakúgy, mint a londoni Big Ben, a párizsi Eiffel-torony és a római Colosseum.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az autizmussal élőket támogatva ezen a napon jelentette be egy program elindulását Tatán: az autista és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására és az őket foglalkoztató munkahelyek teremtésének elősegítésére 1,2 milliárd forintos pályázatot indít útjára a Kormány.

Az 1,2 milliárd forint keretösszegű foglalkoztatási és munkahelyteremtő pályázat célja, hogy infrastrukturális fejlesztések támogatásával hozzájáruljon az aktív korú autisták, valamint a más, aktív korú megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztathatóságának növekedéséhez, ezzel segítve társadalmi és munkaerő-piaci integrációjukat, a társadalmi életben való aktív részvételüket.

A pályázat további célja a pályázó szervezetek infrastrukturális fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése és olyan szolgáltatások megvalósítása, amelyek lehetővé teszik az autizmussal élők szocioterápiás tevékenységének és akkreditált foglalkoztatásának hatékony és biztonságos működtetését, annak hosszú távú fenntarthatóságát. A pályázatok benyújtására 2013. március 31-től van lehetőség 2013. június 30-ig.

A másik, már korábban elindult 800 millió forintos keretösszegű szakmai tanácsadó projekt hozzájárul ahhoz, hogy az autizmussal élő személyek felkészültek legyenek a munkavállalásra, és a lehető legnagyobb önállóságra tegyenek szert, valamint, hogy javuljon a társadalom és az ellátórendszer felkészültsége, erősödjön az autizmussal élők integrációjának elfogadása és támogatása annak érdekében, hogy az autizmussal élő felnőttek egy erre felkészült, befogadó társadalomban élhessenek méltó életet. A projekt 2013. február 1-én indult útjára és 2015. április 30-ig tart.