Az elmúlt három évben 40 ezer magyar általános iskolás tudta meglátogatni határon túli magyar diáktársait, a kormány döntésének értelmében a következő időszakban azonban ezt egy év alatt tehetik meg ugyanennyien. Az úgynevezett Határtalanul! programra ezért másfél milliárd forintot fordítunk költségvetési forrásból a 2014-es 2015-ös tanévben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 13-án Budapesten.

A tárcavezető a 35 kárpátaljai diákot fogadó Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban tartott köszöntőjében elmondta: ennek a döntésnek köszönhetően már majdnem minden második 7. vagy 8. osztályos fiatal eljuthat egy-egy határon túli magyar közösséghez úgy, hogy ennek anyagi vonzatát a magyar állam állja, mert a kormány fontosnak tartja, hogy a tanulóknak ne kelljen semmiféle önrészt fizetniük ehhez. Közölte: az iskolák pályázhatnak hetedikeseknek tartandó, határon túli magyarlakta területekre irányuló tanulmányi kirándulásokra. Egy másik kategóriában magyarországi közoktatási intézmények diákjai pályázhatnak szakmai és kulturális programok szervezésére a kiválasztott célországban. Egy-egy pályázat keretében 35 ezer forintot kapnak a diákok.

A tárcavezető elmondta, szeretnék elérni, hogy ne lehessen az általános iskola 8 osztályát elvégezni úgy, hogy ne jusson el magyarországi diák a határon túli fiatalokhoz legalább egyszer, illetve ők ne jussanak el hozzánk, de ebben még van tennivalója a kormánynak. Szeretnék megadni minden magyarországi diáknak azt a felismerést, hogy megállapítsák: a határon túli területeken is sokan beszélnek magyarul. Ez azonban nem iskolai program, hanem küldetés. Mint mondta, sajátos az a helyzet, hogy a határ mindkét oldalán magyarok laknak, ezért nemcsak a bilaterális kapcsolatokat, hanem a magyar-magyar kapcsolatrendszert is ápolni kell.

Az emberi erőforrások minisztere szólt arról is, hogy a távolság sokszor „nemcsak kilométerben, hanem megértésben, közigazgatásban és kultúrában is mérhető”, ezért „a nemzet határok feletti újraegyesítéséért minden nap meg kell küzdeni”, nem elég azt belefoglalni az alaptörvénybe. Leszögezte: számon kell tartanunk egymást, és ami közös, azt kell erősítenünk, a határok megnyitása pedig önmagában még kevés, ahhoz, hogy „eltaláljunk egymáshoz”. Hangsúlyozta a Trianon okozta történelmi trauma gyógyításának fontosságát, amit a következő nemzedékekben is el kell végezni, miközben „élvezni kell és örömet kell találnunk abban, hogy összetartozunk”.

Utalt arra, szeretnék elérni, hogy a társadalom minden szegmensében felébredjen és megerősödjön az összetartozás érzése. Elmondta, az ukrajnai helyzet miatt Kárpátaljára nem lehetséges a viszontlátogatás, de a kormány mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai magyarság biztonságban legyen, és készen áll arra, hogy segítsen. Balog Zoltán egyúttal reményét fejezte ki, hogy az együttműködés újraindul a helyzet rendeződésével.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ma hivatalában fogadta Priyo Budi Santoso indonéz képviselőházi alelnököt. A találkozón a magyar miniszter bejelentette, hogy Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében a magyar kormány 50 ösztöndíjat ajánl fel indonéz hallgatók számára. A tárgyaláson a felek kölcsönösen megerősítették az oktatás területén történő további együttműködési szándékukat is.

Priyo Budi Santoso kiemelte, hogy Magyarország az ázsiai szigetország legfontosabb stratégiai partnere a közép-kelet európai térségben, ezért a régióban elsősorban Magyarországgal szeretnék tovább fejleszteni és más területekre is kiterjeszteni a már meglévő oktatási együttműködést.

Balog Zoltán köszönetét fejezte ki, hogy az Indonéziával fennálló felsőoktatási partneri kapcsolatnak köszönhetően a Darmasiswa ösztöndíj keretein belül 1993 óta már 170 magyar hallgató tanulhatott az ázsiai országban. Jelezte, hogy a két ország közötti kiváló együttműködést mutatja az is, hogy 2013 folyamán egyaránt sikerrel zajlott le a budapesti I. Indonéz-Magyar Rektori Konferencia, valamint az Indonéziában megrendezett kétnapos Magyar-Indonéz Felsőoktatási Fórum.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország törekszik az együttműködés további megerősítésére. Ezt szolgálja többek között a kidolgozás alatt álló Magyarország-ASEAN Ösztöndíjprogram, valamint a Stipendium Hungaricum program, amelyek keretében az indonéz fél részére 50 ösztöndíjat ajánlanak fel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az együttműködés realizálása érdekében kezdeményezi kétoldalú tárcaközi megállapodás létrehozását az indonéz kormánnyal, amihez Balog Zoltán a képviselőházi alelnök támogatását kérte.

Priyo Budi Santoso megköszönte a magyar felajánlást, és megerősítette, hogy Indonézia is elkötelezett a két ország közötti felsőoktatási kapcsolatok fejlesztésében. Ezt alátámasztandó tájékoztatta Balog Zoltánt arról, hogy Indonézia viszonossági alapon ösztöndíjprogramot tervez indítani magyar hallgatók számára.

A tárgyaláson az indonéz fél kérésére Balog Zoltán ismertette a magyar kormányzati reformokat az egészségügy, a család-, illetve a gyermekvédelem területén.

(Fotó: Árvai Károly, Kormány.hu)

Az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsának (EPSCO) mai ülésnapján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról beszélt, és a munkavállalók szabad mozgásának elve mellett érvelt. Balog Zoltán a tanácsülés margóján tárgyalt Henri Malosse-szal, az Európai Gazdaság és Szociális Bizottság elnökével is.

A litván EU-elnökség utolsó EPSCO tanácsülésének első napjára kiutazó magyar delegációt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vezette. A nap folyamán elsősorban foglalkoztatási és szociálpolitikai kérdések voltak napirenden: elfogadták a női vállalatvezetők arányának javításáról szóló és az ún. anti-diszkriminációs irányelv-tervezetről készült előrehaladási jelentéseket, valamint jóváhagyták a nemek közötti egyenlőség előrehaladását segítő intézményrendszer hatékonyságáról szóló tanácsi következtetéseket és a romák integrációját szolgáló hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlást is. Balog Zoltán az ülés során ismertette a magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia folyamatban lévő aktualizálásával kapcsolatos intézkedéseket.

A délelőtti ülést követő munkaebéden a miniszterek megvitatták a Bizottság legújabb, a szabad mozgás jogáról szóló közleményét. Balog Zoltán kiemelte, hogy az Európai Unió állampolgárai számára a szabad mozgás elsődleges célja a munkavállalás és a szakmai tapasztalatszerzés, amivel a fogadó állam GDP-jének növekedéséhez is jelentősen hozzájárulnak, ezért annak korlátozása nem lehet megoldás semmilyen problémára. A miniszter félrevezetőnek nevezte, hogy a nyugati országok a szociális ellátásokkal való visszaélés eszközeként tekintenek a szabad mozgásra. Ugyanakkor elismerte: természetesen léteznek visszaélések, ám ezek visszaszorításában a közép-kelet európai országok is érdekeltek és elkötelezettek. A visszaélések ellen küzdeni kell, de azok semmi esetre sem kérdőjelezhetik meg a munkaerő szabad áramlásának elvét.

A délelőtti tanácsülést követően a miniszter találkozott Henri Malosse-szal, az Európai Gazdaság és Szociális Bizottság elnökével, aki meghívta Balog Zoltánt a Bizottság februári plenáris ülésére, hogy tartson előadást a romák helyzetéről.

Szükség van az önmagért és az országért is felelősséget vállaló roma értelmiségre – mondta az emberi erőforrások minisztere a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciáján szombaton Balatonszárszón.

Balog Zoltán a Melyik a Te utad? címmel rendezett tanácskozáson hangsúlyozta: a kormány azért támogatja ezt az egyházi kezdeményezést, hogy legyenek Magyarországon roma-magyar kettős identitású keresztény értelmiségiek.

A miniszter fontosnak nevezte, hogy “legyen egy olyan rétege a magyarországi cigányságnak, amelyik önmagáért is felelősséget vállal, meg az egész országnak az ügyét is figyelembe veszi”.

Szerinte olyan értelmiségieknek kell lenniük, akik az együttműködésben érdekeltek, nem pedig a konfrontációban.

A szakkollégiumok jelentőségről szólva hangsúlyozta: “ez egy kis laboratórium, ahol kipróbáljuk azt, ami sajnos társadalmi méretekben sok helyen nem megy”.

Az elmúlt három év alatt, amióta működnek a szakkollégiumok, rengeteget értek el ezek a fiatalok, és mivel csaknem egyharmad részben nem cigány fiatalok is tagjai ezeknek a közösségeknek, gyakorolják az együttélést, jól érzik magukat együtt, kölcsönösen segítik egymást – értékelte a jelenleg öt szakkollégiumban folyó munkát a miniszter.

A miniszter szólt arról is, “sokan úgy gondolják, hogy a roma vagy a cigány felzárkózás, az a cigányoknak az érdeke, meg az ügye, de ez abszolút nem így van, ez a mi érdekünk, a többségi magyaroknak az érdeke”.

A miniszter szerint a jelenlegi problémahalmazból kivezető “egyetlen út, hogy a munkába és a tanulásba kell invesztálni”, és akkor azok, akik ma problémát jelentenek, “azok majd potenciális erőforrásként bekapcsolódnak a közteherviselésbe”.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke szerint a roma szakkollégium léte egyenértékű a roma integráció sikerével.

“Ha nem lesz roma értelmisége a magyarországi cigányságnak, akkor az integráció is megkérdőjeleződik” – mondta Farkas Flórián, aki a visszajelzések alapján nagyon sikeresnek nevezte az egyházak és a kormány együttműködését, és példaértékűnek azt, hogy az egyházak ilyen szinten szerepet vállalnak a roma fiatalok tanulásának segítésében.

A konferencián résztvevő fiatalokat a szakkollégiumi hálózatot fenntartó egyházak képviselői is köszöntötték, hangsúlyozva, a jelenlévők legfontosabb döntése, hogy a keresztény utat választották. Arra biztatták a fiatalokat, hogy éljenek a szakkollégium adta lehetőséggel, amely kitágítja a világot számukra, értelmiségiként legyenek aktív és felelősségteljes tagjai a közösségüknek, az országnak.

2011-ben Debrecenben református, Nyíregyházán evangélikus, Miskolcon görög katolikus, Budapesten pedig jezsuita fenntartó működtetésével indult Keresztény Roma Szakkollégium, majd 2012-ben Szegeden a Római Katolikus Egyház fenntartásában. A szakkollégiumoknak 130 diákja van.

A szakkollégiumok célja, hogy olyan, cigány identitásukat megőrző keresztény értelmiségieket neveljenek, akik sokoldalúan képzettek, szakmai munkájukban magas szintre törekednek, nyitottak a fejlődésre, és elkötelezettek egyházi közösségeik képviseletére. Működésüket a kormány 120 millió forinttal támogatja, és segíti az Új Széchenyi Terv keretében további 1,15 milliárd forint uniós támogatás is.

MTI, EMMI

Fotó: Varga György, MTI

A siker, a győzelem a keresztények számára elsősorban feladat és szolgálat, ha pedig siker koronázza munkájukat, az nem karriert jelent, hanem áldást – mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) IX. országos kongresszusán tartott beszédében szombaton a Parlament felsőházi termében.