Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar kormány nevében azt kéri, hogy Szlovákia plusztámogatással, illetve lehetőséget adva a csökkentett létszámra teremtsen olyan helyzetet, hogy a magyar nyelvű iskolákat ne kelljen bezárni az oktatási reform keretében.

Balog Zoltán március 27-én Budapesten Dusan Caplovic oktatási miniszterrel tárgyalt. A kétoldalú találkozót a visegrádi négyek felsőoktatási minisztereinek tanácskozása előtt tartották. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy ebben a félévben Magyarország adja a V4-ek elnökségét, és ennek részeként kerül sor a szakminisztériumok találkozójára. Elmondta, a magyar elnökség prioritása a kutatás-fejlesztés és innováció területén megvalósuló tapasztalatcsere volt, és ezen belül komoly hangsúlyt fektettek az ösztöndíj-programra. Tőlünk Szlovákia veszi át az elnökséget, ezért a négy országot érintő témákat tekintették át a találkozón.

A magyar tárcavezető kifejtette: a V4-országokból 17-en tanulnak Magyarországon ösztöndíjprogram keretében, és további diákokat fogadnak a program részeként a nyugat-balkáni országokból. Azt szorgalmazzák, hogy ha lehetséges, ezek a diákok a fogadó ország nyelvén tanuljanak, így ugyanis nagyobb lehetőség van a kulturális találkozásra. Balog Zoltán beszámolója szerint a találkozón a szlovák és a magyar oktatási reformmal összefüggésben kitértek a kistelepülések kisiskoláinak helyzetére, életképességére, finanszírozására, valamint a roma kisebbség oktatási perspektíváira. Arról is szó volt, hogyan tudják versenyképessé tenni az oktatási rendszert, s nagyon fontosnak nevezték a szakképzés reformját is.

Speciális probléma a nemzetiségi oktatás – emelte ki, hangsúlyozva: azt kérik, Szlovákiában legyenek olyan plusz támogatások, és lehetőség csökkentett létszámra, hogy magyar nyelvű iskolákat ne kelljen bezárni az oktatási reform keretében, illetve olyan értelmes integráció alakuljon ki, amely nem veszélyezteti a magyar nyelvű oktatást. A magyar fél hasonló ígéretet tesz a szlovák kisebbségre vonatkozóan Magyarországon. Balog Zoltán elmondta: az elmúlt évben emelkedett a szlovák tannyelvű iskolák száma.

Dusan Caplovic a képzési rendszer hatékonyságának fontosságát hangsúlyozva jelezte: szeretnék emelni a természettudományos tárgyak és a matematika oktatásának színvonalát. Beszámolója szerint semmilyen probléma nem származik abból, ha a magyar nyelvű szakiskolák használják a magyar nyelvű tankönyveket, s üdvözölte a diákcserét ösztönző programokat is. 

A szlovák miniszter hozzátette: a nemzetiségi oktatás területén nagyon hálás a magyar miniszternek azért, hogy személyesen támogatja a szlovák nyelv oktatását Magyarországon. A szlovák oktatási reform nem vezethet ahhoz, hogy egyszerűen becsukják a kislétszámú iskolákat – szögezte le, hozzátéve: náluk az önkormányzatok a fenntartói az iskoláknak. Támogatja, hogy az oktatás ne csak szlovák, hanem az összes nemzetiségi nyelven magas színvonalon történjen, hogy egyforma esélye legyen mindenkinek. Dusan Caplovic szerint sosem volt ilyen jó kapcsolat a magyar és a szlovák szaktárca között.
    

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Eljött a központi koordináció ideje, az egészségügy és az oktatás területén ugyanis a reformok eredményeként az állam vállalta a kizárólagos felelősséget a lehető legjobb működtetés érdekében – mondta az emberi erőforrások minisztere március 25-én Budapesten, a Magyarországi Evangélikus Egyház megvalósult fejlesztéseit bemutató, valamint a 2014 és 2020 közötti támogatási időszak lehetőségeit ismertető konferenciáján.

Balog Zoltán „…a szorgalmas munka meggazdagít…” című konferencián kiemelte: a közszolgáltatás országos lefedettségének biztosításakor sokkal több egyeztetésre és bizalomra lesz szükség az állam és az egyház között, a fő cél pedig a színvonal emelése és egységes szintre hozása. Hangsúlyozta, hogy a következő hetekben, hónapokban a közszolgáltatás „koordinációs rendszereiről” tárgyalnak majd. Szerinte a korábbi rendszer szétaprózottsága csődbe vitte az önkormányzatokat és az államot, mert azokat az egységes szakmai és erkölcsi értékeket, amelyeket az oktatási rendszernek képviselnie kellett volna, nem lehetett megvalósítani, az önkormányzati és az állami szféra pedig egymásra tolta a feladatokat. A miniszter közölte: az emberierőforrás-fejlesztés operatív programban szerepel az egyházak társadalmi szerepvállalásának erősítése is, és ide tartozik az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, a „méltányos és hatékony köznevelés”, valamint a minőségi és versenyképes felsőoktatás. Erre 2014 és 2020 között EU-s forrásból csaknem 900 milliárd forint áll rendelkezésre – mutatott rá.

Balog Zoltán elmondta, ebből a forrásból olyan szintre szeretnék hozni a magyar köznevelést és családellátó rendszert, hogy az valóban 21. századi színvonalú legyen. Az állam növelni szeretné az egyházi intézmények súlyát a szociális rendszerben. A nevelőszülői hálózat bizonyos megyékben már 40 százalékban egyházi fenntartásban van, ezenkívül a legutóbbi kormányzati ciklusban megduplázódott az egyházi iskolák száma és a szociális tevékenységnek is vannak olyan területei, ahol megkétszereződött az egyházi intézmények száma.

Hangsúlyozta: az egyházakkal közösen megtervezett infrastruktúrafejlesztést kell megvalósítani, amelyben világossá kell tenni az ütemezést. A tárcavezető kiemelte: a későbbiekben önálló egzisztenciává válhat a hitoktatói pálya, mert egyre több évfolyamban lehet választani a hittant a következő tanévekben. Célként fogalmazta meg a család társadalmi szerepének, valamint a társadalmi kohéziónak a megerősítését, erre példaként az ifjúsági táborok szervezését hozta föl. Ezek szintén megvalósíthatók EU-s forrásból, és ennek társadalmi hozadéka is van, ugyanis „ami jó az egyháznak, az jó az országnak és fordítva”, s így a hitéleti tevékenység is növelheti a társadalmi kohéziót.

A miniszter figyelmet arra: nem jó, ha a politika kívülről akarja megmondani, mi az egyház feladata, mert „van egy Ura az egyháznak, akire hallgatnia kell”. Az alaptörvényben leszögezték, hogy Magyarországon különváltan működik az állam és az egyház, ugyanakkor a közösségi célok érdekében együttműködnek. „Autonómia van”, melynek során az egyháznak meg kell határoznia saját feladatát – jegyezte meg. Imponálónak nevezte, ahogy Magyarországon 6-7 éve a jezsuiták több évig tartó együttgondolkodás után „olyan hatásfokkal szálltak be” a cigányság felkarolásának ügyébe, „amely a protestáns egyházak számára is példaadó”. Hozzátette, a kommunizmus örökségeként volt olyan kormányzati mentalitás, amely az egyházakat a templom falai közé akarta szorítani, akadályozta őket „hol szolidabban, hol erősebben”. A másikfajta hozzáállás azonban az, hogy az egyházakban értékalapú szövetségest lát a kormányzat, ezért a közszolgálati tevékenységek végzését lehetővé teszi számukra – mondta a miniszter.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök nyitó áhítatában a Példabeszédek könyvéből idézve azt mondta: az az igazi bölcsesség, amikor az ember tud élni az élet által kínált lehetőségekkel, a mostani konferencián pedig arról lesz szó, hogy az elmúlt 6-7 esztendőben az egyház által elnyert 10 milliárd forintnyi pályázati pénz hogyan „épült be” az egyház szolgálatába.
Közölte: olyat világot akarnak az utókor számára hagyni, amelyben a jövő generációi számára is ott van a jövő és a folytatás, ahol ők is érzik, hogy „érdemes ebben az országban szorgalmasan dolgozni, felismerni a lehetőségeket, mert mindezek által mi is, és a ránk bízottak is gazdagodhatnak”.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A családok megerősítését és középpontba állításukat nevezte az elmúlt négy év egyik legnagyobb kormányzati eredményének az emberi erőforrások minisztere március 22-én a budapesti Millenárison tartott egész napos családi rendezvényen. 

Balog Zoltán a programsorozatra kilátogató több száz család között külön köszöntötte a Down-szindrómásokat a március 21-i világnap alkalmából, majd arról beszélt, a kormány az elmúlt években megpróbálta a munka világát a nők számára is kedvezően alakítani, hogy ha úgy döntenek, akkor a gyereknevelés mellett dolgozni is tudjanak. A miniszter a családpolitikai intézkedések között fontos lépésnek tartja azt is, hogy idén január 1-jétől a saját család nélkül élő gyerekek már nem intézetekbe, hanem családokhoz, nevelőszülőkhöz kerülnek. Ezzel összefüggésben utalt arra is, hogy a nevelőszülői tevékenységet „önálló foglalkozássá”, munkaviszonnyá alakították.

A tárcavezető a Családünnep Magyarországgal elnevezésű programon a gyerekvállalásról szólva egy mondást is idézett, amely szerint a legnagyobb ajándék a gyerekeknek az, ha kistestvért adnak nekik. A Családháló.hu által szervezett rendezvényen a miniszter és Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a „tavaszköszöntés” alkalmából szalagokat kötött a Millenárison felállított Életfára, majd irodalmi és fotópályázatok díjait osztották ki.

Soltész Miklós Családháló-díjakat adott át védőnőknek, bölcsődei és óvodai dolgozóknak, gyerekorvosoknak, valamint a civil szervezet munkatársának. Az államtitkár a díjátadás alkalmából arról beszélt, hogy a szülők, valamint a bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók felelőssége közös a gyereknevelésben, és arra biztatta a szülőket, hogy ezt a felelősséget bátran merjék átadni a szakembereknek. Soltész Miklós a rendezvényen az elmúlt négy év családokat érintő intézkedéseit felidézve kiemelte, a 2010 előtti „erkölcsi és anyagi romboláson” akartak változtatni. Szerinte a korábbi kormányzat alatti „rossz szemlélet” akkor kezdődött, amikor Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő 2004 őszén azt mondta, hogy az öregecskedő feleségeket le lehet cserélni. Szerinte ez után olyan mértékű rombolás indult el, amit kész csoda, hogy átvészelt az ország. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2000 és 2010 közötti időszak volt az, amikor az úgynevezett Ratkó-unokák megszülethettek volna, ám ezt akkor nem használták ki, ezért volt szükség a gyors családpolitikai lépésekre, ezek között utalt a GYES három évre történő visszaállítására, a családi adókedvezmények bevezetésére, illetve kiszélesítésére, a lakásépítési szociálpolitikai támogatás bevezetésére.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula 

A kortárs magyar képzőművészet nemzetközileg legelismertebb alakja, Reigl Judit életművéből nyílt kiállítás Űr és extázis címmel pénteken a Ludwig Múzeumban a Budapesti Tavaszi Fesztivál, valamint a Frankofón Fesztivál keretében. A tárlatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg, aki elmondta: a Reigl-kiállítás az egész világot megmozgathatja.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitójában elmondta: Reigl Judit „élete, hitvallása és művészete akár egy filmsorozatot is megérdemelne”. Az 1923-ban született művészt az ötvenes években a diktatúrából a szabadságba menekülve „a szürrealizmus pápája”, André Breton galériájában az irányzat új felfedezettjeként ünnepelték. Reigl Judit azonban rövidesen szakított a szürrealizmussal, hogy saját útját járhassa, és eljuthasson az automatikus írásig, a gesztusfestészetig.

A miniszter hozzátette: a BTF-nek a Reigl-kiállítás lehet az egyik olyan programja, amelynek hírére New Yorktól Párizsig sokan ellátogatnak majd Budapestre. Ő az egyetlen kortárs magyar művész, akinek a világ összes vezető múzeumában megtalálhatók a munkái; egy hete például a New York-i Metropolitan Múzeum a birtokában lévő három Reigl-festmény mellé további hatot válogatott be gyűjteményébe – jelentette be a tárcavezető.

„Egy olyan művészt mutatunk be, aki nemcsak követte, de maga is formálta a késő modernizmus és a kortárs művészet nagy trendjeit” – mondta a kiállítás megnyitóján Fabényi Júlia, a Lumú igazgatója, hozzátéve: Reigl Juditnak ez az eddigi legnagyobb és legteljesebb magyarországi életmű-kiállítása.

Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete felidézte: Reigl Judit azon magyar művészek egyike, akik a 20. században Franciaországot választották új hazájuknak. „Rozsda Endrével vagy Hantai Simonnal együtt mesélte el azt a drámai történetet, amelynek nem szabad többé megismétlődnie” – jegyezte meg. Rozsda Endre kiállítása nemrég zárult a Magyar Nemzeti Galériában, míg Hantai Simon munkáival rövidesen a Lumúban találkozhat majd a budapesti közönség – hívta fel a figyelmet a nagykövet, aki hangsúlyozta: Franciaország büszke arra, hogy menedéket nyújthatott olyan művészeknek, akik saját hazájukban már nem tudták megtalálni az alkotói szabadságot. 

Germain Viatte, a párizsi Centre Pompidou volt igazgatója megemlékezett arról, hogy a Lumú kiállítását Kopeczky Rónával együtt rendező Makláry Károly a Műcsarnokban 2005-ben hozta létre az első magyarországi Reigl-kiállítást, míg a Pompidou Központ már 1994-ben kiállítást rendezett számára.  „Hiába ismerjük a művészt régóta, a mai napig elementáris erővel hatnak ránk munkái” – méltatta Reigl Juditot a művészettörténész, hozzátéve: a magyar származású alkotó még kilencvenévesen is hihetetlen energiával fest.

A Lumú tárlata Reigl Judit gazdag életművéből a június 22-ig látogatható kiállításon 90 alkotást vonultat fel egyszerre kronologikus és tematikus csoportosításban.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Párbeszédre van szükség, beszélgetni kell, mert a hallgatásnál, az elhallgatásnál nincs rosszabb – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 20-án Tihanyban a Közös jövőnk – Közös felelősségünk című, a magyarországi zsidó és keresztény közösségek együttéléséről szóló konferencián az apátsági látogatóközpontban. A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy a zsidókkal való párbeszéd ne korlátozódjon a holokauszt tragédiájára.

A Közös jövőnk – Közös felelősségünk című konferencia a szaktárca és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében jött létre. Balog Zoltán beszédében idézte a mondást, miszerint fegyverek között hallgatnak a múzsák, majd elmondta: ha ezt megfordítjuk, ha a lélek és a szellem emberei beszélnek egymással, inspirálják egymást, akkor „hátha előbb utóbb elhallgatnak a fegyverek”. Hiszen ez lenne az értelme a párbeszédnek. Hangsúlyozta, szólni kell, beszélgetni kell, mert a hallgatásnál, az elhallgatásnál nincs rosszabb. Akkor és ott kezdődik a baj, ha valakik nem akarnak beszélni egymással, mert azok előbb utóbb el is fordulnak egymástól és ellenségekké is tudnak válni. Olyan gondolkodást kell ösztönözni a magyarság és a zsidóság kapcsolatáról a fiataljainkban, ami azt eredményezi, hogy a jövőben sokkal nagyobb megértéssel tudunk egymás felé fordulni – hangsúlyozta a tárcavezető, aki hozzátette: őszintén kell beszélnünk egymással, mert magukban mindenfélét gondolunk a másikról, miközben nem ismerjük jól a másik felet. Magyarországon a többség ki van éhezve az őszinte, tiszta beszédre.

A II. Vatikáni Zsinat által 1965-ben kiadott, a katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról szóló Nostra Aetate kezdetű nyilatkozatából kiemelte: „nem kívánja a zsidókkal való párbeszédet a holokauszt tragédiájára leszűkíteni”. Ezt a „nagy, megkerülhetetlen követ mi sem akarjuk megkerülni, hanem szembe akarunk nézni vele”. A Biblia tanulmányozásával, a teológiai és testvéri párbeszédekkel lehet elérni egymást. Így lehet közelíteni a tragédiához, a bűnökhöz is, amelyeket valóban nehéz megbocsátani. A miniszter beszélt arról, hogy a zsidó oktatási kerekasztallal két éve párbeszédet folytat a tárca a Nemzeti Alaptantervről, s megállapodtak olyan megfogalmazásokban, szövegekben, amit mindkét fél elfogad.

Korzenszky Rihárd tihanyi bencés perjel szerint a II. Vatikáni Zsinat a katolikusok számára nagy erejű összegezés volt, ugyanakkor feladatok megfogalmazása is. A Nostra Aetate kezdetű dokumentum hangsúlyosan figyelmezett: „az összes népek közösséget alkotnak, egy az eredtük is, hiszen Isten telepítette be az emberi fajjal az egész földet”. Mi, akik hazánknak valljuk ezt az országot, különbözőségeink elfogadásával tudjuk gazdagítani egymást és nemzeti közösségünket – jelentette ki, majd hozzátette: történelmi bűneinket meg kell vallanunk, bocsánatkérés nélkül nincs bűnbocsánat, csakis rajtunk áll, hogy megépüljön egy olyan ország, amelyben valóban testvérként tud élni minden ember – tette hozzá. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke József és testvérei bibliai történetét idézte a hallgatóság elé. Hangsúlyozta, volt olyan 70 évvel ezelőtt, hogy valakik azt hitték, testvéreik megvédik őket, velük nem fordulhat elő József története, aztán mégis megtörtént. „Ma azért ültünk le itt, mert nem szeretnénk, ha közülünk bárkivel megtörténne az, ami Józseffel” – jelentette ki. Kiemelte, hogy a konferenciának ennek szellemében olyan gondolatokat kell megfogalmaznia, amelyek kisugároznak „a falakon túlra” is. Végül a konferencia zárónyilatkozatából idézett: szeresd felebarátodat – ő is olyan, mint te!

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija egy auschwitzi történettel kezdte beszédét: Elie Wiesel egyik könyvében a haláltábor lakói azt figyelik, hogy szenved ki lassan egy felakasztott fiatalember. Egyikük megkérdi: hol van Isten? A másikuk azt felei: ott van a fán! A rabbi hangsúlyozta, a hívőknek mindig kérdés, hol van Isten, de ugyanúgy kérdés az is, hol van az ember a mindennapi kérdésekben, amikor választani kell jó és rossz között. Hetven évvel a holokauszt borzalmai után nem az a cél, hogy felébresszük egymásban a lelkiismeret-furdalást, hanem az, hogy a múlt tragédiáiból, rossz döntéseiből közös gondolatot fogalmazzunk meg, ami közös jövőnket megalapozza – fogalmazott. Hozzátette: ilyen közös gondolat lehet, hogy a jót és rosszat a hívők nem társadalmi, emberi, hanem isteni alapokra helyezik. Látjuk, milyen gyorsan romlott meg az ember és veszítette el ítélőképességét jó és rossz között, mert az társadalmi szerződésen alapult – utalt a II. világháború történéseire, majd elmondta: a II. világháború végég olyan borzalmak történtek Magyarországon, ami elbizonytalanította a magyar zsidókat, maradhatnak-e ebben az országban. Mégis számottevő közösség maradt, mert úgy gondolta, van itt közös jövő. Minden nézeteltérés dacára közös a felelősségünk abban, hogy ne csak a múltunkról beszéljünk, hanem közösen alakítsuk ki jövőnket.

MTI-EMMI