Erdei Zsolt ökölvívó, Miklós Edit síző és Kondás Elemér, a DVSC-TEVA edzője is elismerésben részesült a Magyar Sport Napja alkalmából. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon Csik Ferenc-, Bay Béla-, Kemény Ferenc-, Eszterházy Miksa- és Kerezsi Endre-díjakat adott át eredményes sportolók és sportvezetők számára.

A Magyar Athletikai Club 1875. május 6-án Budapesten rendezte meg a kontinens első szabadtéri sportversenyét. Ennek tiszteletére 2000-ben döntött úgy az első Orbán-kormány, hogy minden év május 6-a legyen a Magyar Sport Napja, s ekkor ünnepelhessenek együtt a szakma képviselői. 

Balog Zoltán a díjátadón elmondta, sikerült elérni, hogy a 2010-es 7-8%-hoz képest hazánkban 15%-ra nőtt a rendszeres testmozgást végzők aránya. Ezzel a számmal az EU-ban a második helyet foglaljuk el.

„Az érmek, rekordok, címek és a dicsőség mámora mögött meg kell látnunk az izzadtságcseppeket, az összeszorított foggal elvégzett gyakorlatokat, az újabb és újabb hosszokat, métereket. Egy szóval látnunk kell az embert is. A fiatalabb generációkban pedig tudatosítani kell azt a szemléletet, mely azt hirdeti: nem baj, ha nem te vagy a legjobb, a lényeg, hogy hozd ki magadból a legtöbbet.” – mondta a tárcavezető. Hozzátette: fontos, hogy megbecsüljük a szakemberek, az edzők, a segítők erőfeszítéseit, akik bár nincsenek reflektorfényben, munkájuk fundamentális alkotóeleme a sikernek. 

Az emberi erőforrások minisztere szerint Magyarországnak a sporteredményeket illetően van mivel dicsekednie. A sikerhez a tehetség nélkülözhetetlen, de az hit és szorgalom nélkül semmit sem ér – tette hozzá.

Balog Zoltán Csik Ferenc-díjat adományozott a magyar sport területén elért kiemelkedő eredményeinek elismeréseként

Erdei Zsolt, többszörös Európa-bajnok, világbajnok, olimpiai bronzérmes ökölvívó részére,

Miklós Edit, 2012 és 2013 legeredményesebb magyar sízője, a Szocsi Téli Olimpia 7. helyezettje részére,

S. Kovács Ádám, a magyar karate eddigi legeredményesebb sportolója részére.

Bay Béla-díjat adományozott hosszabb időn át végzett kiemelkedő edzői tevékenysége elismeréseként

Kondás Elemér részére, aki kiváló sportolói pályafutását követően évek óta edzőként is kiemelkedő tevékenységet végez,

Oláh Tamás részére, aki a KSI SE-ben edzőként és szakvezetőként szakértelmével nagymértékben hozzájárult a kajak-kenu szakosztály és a kenu szakág sikereihez,

Udvarhelyi Gábor mesteredző részére, aki kiemelkedő sportszakmai tevékenysége során több klasszis sportolónak (Mincza Ildikó és Kovács Iván) volt nevelőedzője, edzője.

Kemény Ferenc-díjat adományozott a sport területén végzett kiemelkedő oktatói, tudományos tevékenysége elismeréseként

Kalmár Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának docense részére,

Kis Mihály, az újbudai Grosics Gyula Általános Iskola igazgatója részére,

Orosz Ferenc sportújságíró és sportmenedzser részére.

Eszterházy Miksa-díjat adományozott a sport népszerűsítésében, a lakosság fizikai és erkölcsi állapotának fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként

Jakab János, a magyar labdarúgás kiemelkedő sportvezetője és szervezője részére,

Kunszt Gábor részére, akinek elnöki tevékenysége idején vált a Budapesti Honvéd egyesület a legeredményesebb műhellyé,

Löwenstein Pál, többszörös siketlimpiai bajnok részére,

Polyák József, a magyar karate sport alapítója részére,

Kerezsi Endre-díjat adományozott a sport iskolai népszerűsítésében, az ifjúság testedzésének szervezésében, fejlesztésében kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként

Egressy Krisztina, a Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium testnevelő tanára részére,

Ifju György részére, aki a civil lakosság egészséges életmódjának fenntartása és a kulturális értékek széles körben történő megismertetése érdekében évtizedek óta elkötelezett híve a magyarországi természetjárás népszerűsítésének,

Rabi Ferencné, a Csanádi Árpád Általános Iskola igazgatója és pedagógusa részére,

Szabó Imre részére, aki a magyar atlétika terültén végzett kiemelkedő oktató, nevelő munkát.

Budapest, 2014. május 5.

Az első Facebook-poszt megosztásával vette kezdetét az Ökumenikus Segélyszervezet (ÖS) kapcsolati erőszak elleni figyelemfelhívó kampánya április 17-én. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával megvalósuló kezdeményezést Balog Zoltán miniszter és Lehel László, a segélyszervezet elnök-igazgatója indította el a budapesti sajtótájékoztatón.

A szemléletformáló kampány célja felhívni a figyelmet a kapcsolati erőszak jelenségére elgondolkodtató plakátokkal, újsághirdetésekkel, tévé- és rádiószpotokkal, valamint továbbítani az üzenetet: vedd észre, ha valami nincs rendben, ne félj szólni, segítséget kérni, ha a környezetedben kapcsolati erőszakot tapasztalsz – mondta el Balog Zoltán. A miniszter hozzátette: az ÖS komoly szakmai és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik a bántalmazottak segítésében.

A szervezet évek óta több családok átmeneti otthonában biztosít a kapcsolati erőszak áldozatai számára védett elhelyezést, a krízishelyzetből való kilábaláshoz segítséget nyújtó központot, 2012 októbere óra pedig titkos menedékházat is működtet. Emellett vezető koordinációs szerepet töltött be a hasonló központok működési rendjének kialakításában, a vonatkozó jogszabályok előkészítésében.

Balog Zoltán emlékeztetett arra is, hogy az Országgyűlés 2012. szeptember 17-én elfogadott határozatában egyetértett az akkoriban még családon belüli erőszaknak nevezett jelenség önálló büntetőjogi törvényi tényállásban történő szabályozásáról szóló népi kezdeményezéssel, amelyet Halász Pálma, az Élet-Érték Alapítvány elnöke indított. A 2013. július 1-jével hatályba lépett új Btk. önálló büntetőjogi tényállássá tette a kapcsolati erőszakot. A miniszter elmondta: Magyarország 2014. március 14-én csatlakozott az Európa Tanács nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezményéhez, amelynek így már összesen 33 ország a részese.

Lehel László kiemelte: a segélyszervezet elkötelezett a témában, ez a szemléletformálási akció az elgondolkodás irányába visz mindannyiunkat. Mint mondta, az erőszak problémáját nem lehet csupán egy csoportra leszűkíteni, mivel ez bárkivel előfordulhat. A bántalmazottakhoz szóló üzenetben azt fogalmazzák meg, hogy nem szabad szégyellni az őket ért erőszakot és minél előbb szólni kell. A közösség figyelmét pedig arra hívják fel, hogy több figyelmet kell a prevencióra fordítani és széleskörű összefogásra van szükség. A segélyszervezet weboldalán külön linket találnak az érdeklődők a témáról. Az elmúlt időszakban fontos lépések történtek e téren, fejlődés tapasztalható a kormányzat és a szervezetek részéről is – hangsúlyozta az elnök-igazgató.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Az utóbbi években Európában több helyen új lendületet vett a romaintegráció – jelentette ki Brüsszelben, a negyedik európai romacsúcson az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán.  A miniszter kiemelte, hogy a cigányság integrációjában megoldáskeresésre van szükség, amihez elengedhetetlen az őszinteség és a helyzettel való reális szembenézés. Balog Zoltán beszédében óvott attól, hogy bárki is túl sötétre vagy túl rózsaszínűre fesse le a helyzetet.    

A miniszter felidézte a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságokat, megemlítette, hogy az áldozatok családjai összesen 240 ezer euró kártérítést kaptak, és ő minden évben meglátogatta őket. Úgy fogalmazott, hogy az állam tanult a sorozatgyilkosságokból, és felismerte a romastratégia fontosságát. Emlékeztetett, hogy Magyarország törvényt hozott az uniformisban masírozó szélsőségesek ellen.  Balog Zoltán beszámolt arról, hogy Magyarországon 20 ezer új óvodai férőhely létesült annak érdekében, hogy jövőre 3 éves kortól kötelezővé lehessen tenni minden gyermek számára az óvodát. Kiemelte, hogy 47, úgynevezett „Biztos Kezdet” gyermekház hatezer gyermek és szülei életét segíti, és az új Nemzeti alaptantervnek köszönhetően lehetetlen, hogy valaki úgy hagyja el az általános iskolát, hogy nem hall a romák történelméről és kultúrájáról. Hangsúlyozta: miután az állam átvette az iskolák irányítását, immár lehetősége van arra, hogy fellépjen a szegregáció ellen.

A romaintegráció ma Magyarországon a fókuszban van, a politika és a szakpolitika fókuszában egyaránt – jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy Magyarországon 120 helyen tart telepfelszámolás vagy rehabilitáció a szegregáció megszüntetésének érdekében. Külön kiemelte a kultúra fontosságát, és megemlítette a Németországból hazatért Snétberger Ferenc iskoláját, ahol romagyerekek tanulhatnak zenélni, s felidézte az intézmény mottóját: a zene fölemel. Balog Zoltán szerint a zene, a kultúra spirituális értelemben lehetőséget is ad a felemelkedésre, egyúttal a szociális nyomorból való kiemelkedésre is esélyt kínálhat.  „Meggyőződésünk, hogy kultúra nélkül nincs felzárkózás” – jelentette ki.

A beszélgetést vezető Bauer Edit szlovákiai magyar európai parlamenti (EP) képviselő arról beszélt, hogy fel kell ismerni, a romaintegráció csak akkor lehet sikeres, ha minden érintett vállalja és teljesíti a maga feladatát. Kiemelte, hogy a romák bevonása nélkül a romaintegráció lehetetlen. Úgy vélekedett, hogy meg kell erősíteni a terepen végzett tevékenységeket és a családok támogatását. Mint fogalmazott, a gyermekekre kell összpontosítani, mert sokan közülük az általános iskolát sem tudják elvégezni, ami később nagyon megnehezíti a munkavállalást. Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke egyetértett azzal, hogy a roma gyerekek nagyon nagy figyelmet igényelnek, mert ők a jövő felnőttei, és ha az ő gondjaikat nem sikerül megoldani, akkor a rendszer újra fogja termelni a problémákat. Bejelentette: új internetes oldalt indítanak, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy tájékozódjanak a rendelkezésre álló uniós forrásokról.

A romacsúcson kiosztották az újságíróknak a tagállamok romaintegrációs programjairól szóló európai bizottsági jelentést, amelyben a 2011 óta hozott intézkedéseket vizsgálta. A jelentés szerint Magyarországon az oktatásban intézkedések széles köre született annak érdekében, hogy biztosítható legyen az egyenlő hozzáférés az oktatási rendszerhez. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség, rendszerszintű megközelítést kell alkalmazni, csökkenteni kell az iskolát elhagyók arányát és több figyelmet kell fordítani az alapvető képességek fejlesztésére, a szakképzésekre. A foglalkoztatás terén több intézkedést hoztak, amely a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságát hivatott javítani, ugyanakkor a közmunkaprogramoknál meg kell erősíteni a folyamatos és személyre szabott támogatási szolgáltatásokat – áll a jelentésben. Az egészségügy területén is születtek intézkedések, amelyek a megelőző jellegű ellátást és az egyenlőtlenségek csökkentését szolgálják. Erősödött a korai fejlesztés, a rendszer ösztönzi, hogy betöltsék a megüresedett házi orvosi és gyermekorvosi állásokat a hátrányos helyzetű térségekben – mutattak rá a jelentésben, amelyben az eredmények összegyűjtését és mérését lehetővé tévő mechanizmusok létrehozását sürgetik.

Ugyanilyen mechanizmust sürget a bizottság a lakhatási körülmények javítását szolgálni hivatott intézkedéseknél, amelyeknél megjegyzi, hogy 2011 óta Magyarország rendszerszintű és integrált megközelítést alkalmaz a hosszú távú deszegregáció érdekében, amellyel összefüggésben a fizikai deszegregációt szolgáló intézkedések megerősítését javasolja. A diszkrimináció elleni fellépést illetően Magyarország pénzügyi támogatást nyújt az egyenlő bánásmód szabályait alkalmazó önkormányzatoknak, a kisebbségekkel szembeni erőszak bekerült a büntető törvénykönyvbe, és a romák társadalmi helyzetének megerősítése érdekében is több intézkedés született – állapította meg a bizottság, amely a diszkriminációellenes jog gyakorlati megvalósításának biztosítását, valamint a romaellenes megnyilvánulások és a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépést sürgeti. A deszegregációs intézkedéseket tájékoztató kampányokkal kellene kísérni, mind a romák, mind a nem roma lakosság körében, illetve fel kell számolni a diszkriminációt a közmunkaprogramban, szoros együttműködésben a sajtóval.

MTI-EMMI

Mintegy 11 milliárd forintból felépült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Csillagpont épülete, amelyet az emberi erőforrások minisztere adott át szerdán Miskolcon.

Balog Zoltán elmondta: tudják, hogy az itt élőknek milyen problémákkal kell küzdeniük, ezért partnereknek kell lenniük. “Ma ennek az akaratnak a gyümölcsét, eredményét szemlélhetjük” – tette hozzá. Úgy fogalmazott: a kormány tudja, mivel tartozik Miskolcnak és Felső-Magyarországnak, fontos ugyanis számukra ez a régió.

A miniszter közölte, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb, és a térség számára is az egyik legfontosabb fejlesztése valósult meg a helyiek által Csillagpont kórházként ismert beruházással. Az ország második legnagyobb ágyszámmal rendelkező egészségügyi intézménye jött létre, ahol évente 80 ezer fekvőbeteget látnak el 1428 aktív és 543 krónikus ágyon.

A járóbeteg-ellátás évi forgalma mintegy egymillió, ami azt jelenti, hogy naponta több mint 2700 beteg fordul meg a kórházban – sorolta a részleteket a tárcavezető, hozzátéve: a betegek gyógyulásáért mintegy 3500-an dolgoznak.

Balog Zoltán hangsúlyozta, a beruházás az egész térségre kiterjedően biztosítja az idegsebészeti, traumatológiai, onkológiai és sugárterápiás, illetve az intervenciós kardiológiai ellátást. Szintén térségi központja a gyermekek egészségügyi ellátásának, országos feladatot lát el az őssejt-transzplantáció terén, míg egész Kelet-Magyarország számára biztosítja a gyermekek égéssebészeti ellátását.
A miniszter kitért arra, hogy a beruházáson túl jelenleg is folytatódik a kórházban az onkológiai centrum korszerűsítése 1,2 milliárd forintos költségvetéssel.

Balog Zoltán szerint ha azt akarjuk, hogy a Felső-Magyarország elnevezés ne csak történelmi emlék legyen, hanem program, akkor úgy kell megerősíteni ebben a térségben a gazdaságot, az oktatást, a felsőoktatást, a turizmust, és minden más ágazatot, hogy az itt élőknek legalább annyi esélye legyen, mint Magyarország más, szerencsésebb vidékén lakóknak. A tárcavezető ezzel utalt a Csillagpont kórház létrehozására, amellyel ez a cél már itt sikerült.

A tárcavezető ismertetése szerint Magyarországon mintegy száz kórház van, a kórházi ellátás területén olyan fejlesztések történtek, amelyek a betegellátást európai, 21. századi színvonalra emelik. A kórházak közül kilencven állami fenntartású, és több mint nyolcvanban történtek fejlesztések az elmúlt időszakban, több milliárd forintos beruházás valósult meg Kelet- és Nyugat-Magyarországon egyaránt – jegyezte meg.

MTI, EMMI

Fotó: Bartos Gyula, EMMI

A bibliafordító Károli Gáspárra emlékeznek szűkebb hazájában, Abaújban azzal a programmal, amelynek keretében egyedi kormánydöntés alapján megújítják a gönci és a vizsolyi templomot, múzeumot és konferenciaközpontot létesítenek.

A 450 millió forintos fejlesztésekről szóló megállapodást szerdán Göncön írta alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke és Hörcsik Richárd (Fidesz) országgyűlési képviselő. Balog Zoltán az eseményen úgy fogalmazott: azokat a kincseket, amelyek a kulturális emlékezetet alkotják, meg kell becsülni, meg kell őrizni az utókornak, és ez különösen érvényes a magyar nyelv újjászületésének bölcsőjére, Göncre, Vizsolyra. Mint mondta, “őrizni kell értékeinket, és rendben kell tartani, megújítani mindazon épületeket, amelyek a kulturális értékeinknek helyet adnak”.

Hangoztatta: a nyelv menedék, erős vár tud lenni, ez a vidék, Felső-Magyarország pedig pontosan tudja, hogy miért fontos megőrizni ezeket az emlékeket, és továbbadni a következő generációknak. A miniszter beszélt arról, hogy a nemzet felemelkedése egyszerre nyugszik ezeken a történelmi, lelki tényezőkön és a versenyképességen, az ipar, a gazdaság fejlesztésén, az egészségügy megerősítésén.
A megállapodásról szólva kijelentette: “egyszerre őrizzük a múltat és építünk a jövőnek”.

Csomós József arról szólt, hogy a Károli-program elsősorban fejlesztésekről, beruházásokról szól. Megújul a bibliafordító temploma, a gönci katolikus templom, a vizsolyi református templom. Vizsolyon – ahol az első magyar nyelvű bibliát nyomtatták – múzeum is épül, Göncön pedig konferenciaközpont. Mint mondta, a gönci templom olyan állapotban van, mint 540 évvel ezelőtt, amikor a helybéliek megkeresték a Kassán vendégeskedő Mátyás királyt, hogy segítsen nekik, mert összedől a templomuk. A templomban régészeti feltárásokat is végeznek. A vizsolyi templom teljes külső és belső felújítása is megtörténik, az összes freskót restaurálják.

A tervek szerint a templom melletti épületet is felújítják, ebben két kiállítóteremből, látogatóközpontból álló múzeumot alakítanak ki. A püspök közlése szerint a gönci katolikus és a vizsolyi református templom műemlék, idegenforgalmi látványosság is, ám szakrális tér, emlékezni, tudományos rendezvényeket, előadásokat tartani egyik helyen sem lehet. A gönci, puritán, nem műemlék 450 férőhelyes református templom azonban kis átalakítással konferenciateremként is szolgálhat. A fejlesztések várhatóan 2015 augusztusára fejeződnek be.

Károli Gáspár legjelentősebb munkája a biblia első teljes magyar fordítása, 1586-ban kezdte meg, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

MTI-EMMI