Palkovics László professzort, a BME tanszékvezetőjét kérte fel felsőoktatási államtitkárnak az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán ezt a mno.hu-nak adott interjúban jelentette be június 19-én.

A tárca vezetője arra a kérdésre, hogy miért rá esett a választás, azt mondta: a felsőoktatási államtitkártól várt hozzáállás része egy olyan gazdasági szempont is, amellyel az egész ország érdekét szolgálja. A felsőoktatásból olyan diplomások kerüljenek ki, akik valóban munkát találnak, a tudásuk színvonalas, ők maguk ezáltal versenyképesek, emellett pedig azon ágazatokat erősítik, amelyek szükségesek egy sikeres Magyarországhoz – tette hozzá Balog Zoltán. Beszélt arról is, hogy Palkovics László egyrészt egy nagyon sikeres iparpolitikai karrier csúcsán van, egy nemzetközi nagyvállalat (a Knorr-Bremse) jelentős vezetője, ugyanakkor rektorhelyettes volt a Kecskeméti Főiskolán, tehát belülről ismeri a felsőoktatást is.

„Tekintélye van, miközben olyan szélesebb rálátást és álláspontot képvisel, amely a felsőoktatás világában még kevésbé van jelen” – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki kitért arra: a leendő államtitkár volt a kétezres évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, ebben a bizottságban kapcsolódott össze a gazdaságpolitika és a tudománypolitika, a kutatásfejlesztés és a felsőoktatás; emellett ő Magyarország egyik legfiatalabb akadémikusa. Arról, hogy Palkovics Lászlóra, mint gazdasági szakemberre számítanak az ősszel induló kancelláriarendszer bevezetésében is, azt válaszolta: természetesen; ugyan magának a rendszernek az alapjait készen kapja – hiszen korábban a Felsőoktatási Kerekasztallal végigtárgyalták, már csak a részletek kidolgozása van hátra -, az államtitkár vállalta, hogy a gyakorlatba ülteti ezt a rendszert. Az első év után azok tapasztalatait leszűrve nyilván továbbcsiszolja majd az igényeknek megfelelően, hogy valóban hosszú távon is sikeres legyen a kancelláriarendszer – tette hozzá.

A miniszter jelezte: a duális képzésben Palkovics László úttörő munkát végzett, Kecskeméten például ő építette fel ezt a rendszert, s a nevéhez kötődik “a magyarországi járműipari egyetemek együttműködésének elindítása is”. Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a mai napig léteznek olyan szakok és képzési formák az egyetemeken, amelyek sem az ott tanulóknak, sem pedig az egyetem hírének nem tesznek jót, hiszen nem lesz piacuk ezeknek a diplomáknak. Az adófizetőkről már nem is beszélve, akik az egészet kifizetik – mondta. Az előző években sikeresen elindultak a hallgatói önkormányzatokkal és a rektori konferenciával együttműködve a profiltisztítás irányába, de a humán területeken azért van még komoly tennivaló. Megjegyezte: a humán területeken is folyik egyfajta kreatív duális képzés, és egyéb eszközökkel is segítik a minőségi felsőoktatás megerősítését, például a tanári szakokon a Klebelsberg-ösztöndíjprogrammal 25 és 75 ezer forintos havi ösztöndíjhoz juthatnak a hallgatók.

MTI

A kormány érdeke is, hogy az áprilisban megválasztott nemzetiségi szószólók érdemi munkát tudjanak végezni, ezzel is segítve a kabinet munkáját – erről Balog Zoltán miniszterjelölt beszélt az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt június 4-i meghallgatásán.

A jelenleg is az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető politikus beszámolójában örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt három évben megháromszorozódott a nemzetiségi fenntartású intézmények száma, ahol jelenleg 4500-an tanulnak.  Pozitívumként említette azt is, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint egyre többen vállalták kettős identitásukat, volt olyan, ahol megduplázódott az egyes nemzetiséghez tartozók száma, viszont folyamatosan csökken azok száma, akik anyanyelvként használják nemzetiségi nyelvüket, ami fontos eleme a kulturális autonómiának. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy a tanév végén átnézik azt, begyűjtik a működésre és fenntartásra szánt összegeket. Megnézik, mi mibe került, azt összeadják, átlagolják – fogalmazott a tárcavezető, és “ha több, akkor otthagyjuk (az intézménynél), ha kevesebb, kipótoljuk” – tette hozzá.

Balog Zoltán beszélt arról is, oda kell figyelni arra, hogy lehet pályázni az új uniós fejlesztési forrásokra a nemzetiségi önkormányzatoknak, mert ezeken a pályázatokon nagyságrendileg nagyobb összegeket lehet elnyerni egy-egy beruházásra. A 13 nemzetiséget képviselő szószólók szinte mindegyike intézett kérdést Balog Zoltánhoz, a legtöbben a nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére voltak kíváncsiak, illetve sérelmezték, hogy az oktatási intézményekkel csak egy évre köt köznevelési szerződést a kormány. Úgy vélték, az oktatás fenntartása egy hosszú távú kérdés, nem lehet évről-évre bizonytalanságban hagyni az egyes nemzetiségi intézményeket. Balog Zoltán válaszában elmondta, személy szerint döntött úgy, hogy a köznevelési szerződések egy évre köttessenek, de a törvény lehetőséget ad az ötéves periódusra is. Mint mondta, ha a korábban említett finanszírozási egyeztetéseket befejezték, lehetőség lesz több évre szóló szerződést kötni.

A nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére válaszolva azt mondta, a nemzetiségi tankönyvek “kikerültek a tankönyvháborúból”, ezeket a tankönyveket nem érintheti a szabályozás. Azt kérte a szószólóktól, hogy jelezzék, mely könyvek nincsenek rajta a “hatályos” tankönyvlistán, mert akkor azokat is felveszik a tankönyvjegyzékbe. (Sok nemzetiségi tankönyv lefordítására, nyomtatására TÁMOP-forrásokat igényeltek az önkormányzatok, de mivel ezek a könyvek nem szerepelnek a jelenleg érvényes tankönyvjegyzékben, nem lehet(ne) azokból tanítani. Így a nemzetiségi önkormányzatok attól tartanak, hogy vissza kell fizetniük az uniós forrásokat, mivel azok “nem hasznosultak”.) Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló ehhez kapcsolódva megjegyezte, a tankönyv-közbeszerzésen is gyorsítani kellene, mint mondta, még mindig tart a közbeszerzés, de már szeptemberben kellenének a tankönyvek.

 A finanszírozásra és a különböző támogatások emelésére vonatkozó kérdéscsokorra Balog Zoltán azt válaszolta, “megérett az idő arra, hogy megpróbáljunk egy komolyabb működési támogatást adni az országos önkormányzatoknak, amiből a “kisebb ügyeket” is tudják finanszírozni. A jövő évi költségvetést már eszerint fogják tervezni – tette hozzá a miniszterjelölt. A nemzetiségi pedagógusképzés és -továbbképzés kapcsán azt mondta, a mostaninál egy egészen más rendszerben tervezik a pedagógusképzést lebonyolítani. Mint mondta, a jövőben a pedagógus létszámot a gyereklétszámhoz fogják igazítani, egyfajta “személyi tervezés” lesz. A miniszter elmondta azt is, hogy a jövő kedden nevezik meg a minisztériumok államtitkárait, a miniszterek pedig e hét pénteken tesznek esküt.

A 13 nemzetiségi szószólóból álló grémium egyhangúlag támogatta Balog Zoltán miniszterré történő kinevezését.

MTI-EMMI

A Kulturális Bizottság többsége támogatta Balog Zoltán jelölését az emberi erőforrások miniszterének posztjára a testület június 3-i ülésén. Bejelentette, hogy a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap, az egyházakkal egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót szeretnének kialakítani, a kultúra területén pedig tovább erősítik a Magyar Művészeti Akadémia szerepét.

Balog Zoltán meghallgatásán elmondta: az utóbbi két évben általa vezetett tárca a hozzá tartozó különböző területek összehangolására törekedett. Példaként a mindennapos általános iskolai testnevelés ügyét hozta fel, amely értékelése szerint jól mutatja a tárca különböző területei közötti összefüggéseket: a sportot, az egészségügyet és az oktatást egyaránt érinti, de ugyanígy a szociális területet is. Közlése szerint az egész minisztériumot a család megerősítése köré próbálják építeni, ezért a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap.

Beszámolója szerint komoly lépéseket tettek a pedagógus életpálya-modell kiépítése felé, ami segíthet a tanári hivatás presztízsének növelésében is, de ebben fontos elem a fizetésemelés is. A pedagógus életpálya már az egyetemen indul, ezt szolgálja a Klebelsberg-ösztöndíjrendszer, amellyel évi 500 tanárjelölt kap támogatást – jegyezte meg a miniszter. Jelezte: folytatni fogja a társadalmi partnerekkel való egyeztetéseket. Nincs más olyan tárca, amely erre ennyi figyelmet fordított volna, most pedig új partner lesz a Nemzeti Pedagóguskar is – tette hozzá. A tárca szeretne az egyházakkal együttműködve egy egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót kialakítani, amelyben nem esetlegességek döntenék el, hogy melyik iskola kerül egyházi fenntartásba – jegyezte meg.    

Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy a felsőoktatásban szeretnék mielőbb bevezetni a kancellári rendszert, amelynek lényege, hogy az állam komolyan veszi saját fenntartói szerepét. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az egyetemek visszakapnák rektorválasztási jogukat. Tervei szerint a miniszter tovább erősítené a kultúra területén azt a szemléletet, amely az államnak alapvetően kiszolgáló, eszközteremtő szerepet ad, egyébként a kultúrpolitikát szeretné a kultúra hordozóinak a kezébe tenni. Ebbe a politikába illik az Magyar Művészeti Akadémia további erősítése, amelynek a “magas kultúra” terén stratégiai szerepe van. A tárcának a hétköznapi kultúra terén, a közművelődés területén lesz fontos szerepe – fűzte hozzá. Elmondása szerint a Balassi Intézet a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fog kerülni, irányítását a két miniszter együtt látja majd el. A Nemzeti Kulturális Alap működését a kormány a különböző források jobb összehangolásával képzeli el a jövőben.

Szabó Szabolcs (független) hozzászólásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozásával járó átalakítást rosszul szervezettnek ítélte: elmondása szerint például zavarok mutatkoztak a tankönyvellátásban, a tanárok fizetése esetenként csökkent és a pedagógus-minősítési rendszer sem működött jól. Hiller István (MSZP) jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériumának koncepcióját továbbra is problémásnak tekinti. Kifogásolható a Balassi Intézet áthelyezése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása és a felsőoktatásból történő forráskivonás is – tette hozzá.  Simon Róbert Balázs (Fidesz) többek között az iránt érdeklődött, hogy indul-e ismét tornaterem-építési program az általános iskolákban, Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte a minisztertől, mikor készül új kormányrendelet a hallgatói juttatásokról, míg Ikotity István (LMP) azt tudakolta, Balog Zoltán elégedett-e Andrew Vajnának, a Nemzeti Filmalap elnökének tevékenységével.

Balog Zoltán válaszában hangsúlyozta: a Klik létrehozására soha nem használta a siker szót, de egy ekkora méretű átalakítás értékelésére időt kell hagyni. Egy évben például 12 millió tankönyvet kell eljuttatni az iskolákba, ehhez kell mérni azt a 38 ezret, amely nem időben juttatott el a diákokhoz – hívta fel a figyelmet. A szakiskolákba járók harmada eddig képesítés nélkül végzett, ezért is időszerű volt a rendszer átalakítása – jegyezte meg. A magyar felsőoktatás évi 500 milliárd forintos bevételéből csak 130-140 milliárdot ad az állam, a kancellári rendszer egyik legfontosabb feladata éppen az egyetemek jövedelemszerző képességének növelése lesz – közölte. Balog Zoltán beszámolója szerint a hallgató juttatásokról rövidesen új kormányrendelet készül. Összegzése szerint a nagyberuházások beszámításával valójában nőttek a kultúrára fordított összegek, az új filmfinanszírozási rendszer sikerét pedig külföldi fesztiváldíjak is jelzik. 

Balog Zoltán miniszteri jelölését a bizottság 9 igen és 6 nem szavazattal támogatta.

MTI-EMMI

Fotó: MTI, Kovács Tamás

„Színvonalas felsőoktatás nincsen színvonalas köznevelés nélkül, a színvonalas köznevelés pedig a jó óvodánál kezdődik” – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Pedagógusnap alkalmából tartott ünnepi beszédében Budapesten, 2014. május 30-án.

„A kormány feladata, hogy megteremtse a feltételeket és biztosítsa az eszközöket a magas szintű oktatáshoz. A pedagógus társadalom felelőssége, hogy visszajelzést adjon erről. Ennek a visszajelzésnek hivatalos teret a Nemzeti Pedagógus Kar fog adni. Ezért is kérem a Kar leendő tagjait, hogy éljenek a felajánlott lehetőséggel: vállaljanak aktív szerepet a szakmai tagozatokban, a területi szervezetben, különösen akkor, ha vannak javaslataik a köznevelést érintő bármely kérdésben.” – emelte ki a miniszter.

A tárcavezető hozzátette: „Az új köznevelési törvény nyilvánvalóvá tette: az oktatás nem szolgáltatás, hanem a család és az iskola közös felelőssége. Az új rendszer kereteinek megalkotása lezárult, a köznevelésben most a tartalmi, módszertani munka következik.”

Az ünnepségen részt vett dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár és dr. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár.

Kiemelkedő oktató-nevelő munkája, pedagógusi életpályája elismeréseként Eötvös József-díjban részesült: Dr. Hamvas Antal, a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar egyetemi docense, Dr. Krisztián Béla, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott címzetes egyetemi tanára, Dr. Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora, Biblikus intézet vezetője, Dr. Kalla Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar egyetemi docense, Dr. Giber Vilmos, a Kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kollégium igazgatója, Járainé Dr. Bődi Györgyi, a Budapest XVIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Rózsavölgyi Gábor, a Debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatója, Soltész István, a Menner Bálint Alapfokú Művészeti Iskola nyugalmazott hegedűtanára, szakfelügyelője, tanszakvezetője, zeneiskolai tanszak és zenekaralapító.

Kiemelkedő oktatási, kutatási és nevelési munkája elismeréseként Szent-Györgyi Albert-díjban részesült: Dr. Asztalos Tibor, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi oktatója, Dr. Csiba László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, igazgatója, Dr. Donáth Péter,  nyugdíjas egyetemi tanár, Professor Emeritus, Dr. Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára, tanszékvezetője, Dr. Heszky László, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanára, Professor Emeritus, Dr. Kerekes Sándor, a Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, doktori iskola vezetője, Dr. Kovács Árpád, a Pannon Egyetem egyetemi tanára, Dr. Lajos Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Karának Professor Emeritusa, Dr. Marosi György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar egyetemi tanára, Dr. Molnár Imre, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Professor Emeritusa, Dr. Molnár Sándor, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar egyetemi tanára, Nyárády Gáborné dr., a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar főiskolai tanára, Dr. Szávai János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Professor Emeritusa, Dr. Szeberényi József, a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, Dr. Telek Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyetemi tanára, Dr. Veress József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára, Dr. Zarándi Márta, a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, Dr. Albert Levente, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Professor Emeritusa.

Kiemelkedő hatású oktató, nevelő és gyógypedagógiai munkája, a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréseként Apáczai Csere János-díjban részesült: Dr. Babcsányi István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar nyugdíjas adjunktusa, Dr. Csíkvári Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanító- és Óvóképző Kar főiskolai tanára, tanszékvezetője, Dr. Deák András György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar egyetemi docense, dékánhelyettese, Dr. Dévényi László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar egyetemi docense, Fehérné Kovács Zsuzsanna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar főiskolai docense, Dr. Fülöpné dr. Homoki-Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatási rektorhelyettese, tanszékvezetője, egyetemi tanára, Dr. Géczi János, a Pannon Egyetem egyetemi docense, tanszékvezetője, Dr. Horváth Tamás Imre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar tudományos munkatársa, Dr. Husti István, a Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar egyetemi tanára, Dr. Jesús Reyes Nuñes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar egyetemi docense, Kovács Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szaktanára, kari és egyetemi fogyatékos-ügyi koordinátora, Dr. Kurucz Rózsa, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar főiskolai tanára, Dr. Laib Lajos, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Professzor Emeritusa, Dr. Lányi Erzsébet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar nyugalmazott egyetemi docense, Sályiné Pásztor Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar egyetemi adjunktusa, Dr. Stettner Eleonóra, a Kaposvári Egyetem megbízott tanszékvezetője, egyetemi docense, Dr. Szoboszlay Sándor, a Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar egyetemi docense, Dr. Szöllősi János, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, igazgatója, Dr. Takács István, a Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar tanszékvezetője, egyetemi docense, Dr. Varga Lajos, a Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar főiskolai tanára, Becski Gézáné Dr. Bodzsár Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar egyetemi tanára, antropológus, Dr. Dombi György, a Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar intézetvezetője, egyetemi tanára, Apagyi Mária, a Pécsi Martyn Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola alapítója, zenei és vizuális művészeti oktatója, Bajnok Ibolya Ildikó, a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium pedagógusa, Bányai György, a Felcsúti Letenyey Lajos Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója, Dr. Bittmann Józsefné, a Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógusa, Bogdán Marianna, a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat megbízott főigazgató-helyettese, Dr. Gál András, a Bocskai István Katolikus Gimnázium igazgatója, Dr. Gulyás Judit, a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola középiskolai tanára, Gurmai Zsuzsanna, a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény általános igazgatóhelyettese, Dr. Horváth Gábor, a Constantinum Nevelési-Oktatási Intézmény középiskolai tanára, Hosszú Gyula, nyugdíjas történelemtanár, Hulmán István Dezsőné, a Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium munkaközösség-vezetője, gyógypedagógiai tanára, Koós Mária, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Ózdi Tagintézményének gyógypedagógusa, tagintézmény-vezetője, Kotschy Andrásné, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Teológiai Főiskola főiskolai tanára, Köntösné Lőrincz Eszter, a Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium intézményegység vezetője, Lakó Ferenc Péter, a Jedlik Ányos Gimnázium középiskolai tanára, Latorcai Ágnes, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola nyugalmazott pedagógusa, Maráczi Ernő, a Egységes Gyógypedgógiai és Módszertani Intézmény címzetes és nyugalmazott igazgatója, Márkus Lászlóné, a Farkasréti Általános Iskola tanítója, Máténé Sej Jolán, a Éltes Mátyás Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium igazgatója, Nagy Ignác, a Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola intézményvezető-helyettese, Dr. Pelczer Katalin, a Budapest II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium középiskolai tanára, Pleskó Ilona Ágnes, a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium középiskolai tanára, Rádulyné dr. Fazekas Judit Ágnes, a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium tanára, Reiger Andrea, a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény intézményvezetője, Dr. Szenográdi Péter, a Békéscsabai Általános Iskola és Gimmnázium középiskolai tanára, Szepesi Józsefné, a Koroknay Dániel Tehetséggondozó Általános Iskola igazgatója, Tarné Éder Marianna, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium tanítója, Varga András, a Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója, Virga Gizella, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium tanára.

A gyermekek harmonikus személyiségformálása terén végzett kiemelkedő oktató, nevelő és gyógypedagógiai munkája elismeréseként Németh László-díjban részesült: Baghyné Urbán Ilona, a Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola intézményvezetője, Bagyinkáné Jász Jolán, a Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola képzőművész pedagógusa, Balatoni Tamásné, a Magyarmecskei Általános Iskola intézményvezetője, Balogh Terézia, a Szentesi Koszta József Általános Iskola tanára, munkaközösség-vezetője, Bánky Judit, a Budapest XXII. Kerületi Kempelen Farkas Gimnázium intézményvezetője, Benczéné Dizseri Márta, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményvezető-helyettese, Bernát Zsuzsánna, az Újbudai Ádám Jenő Általános Iskola iskolaigazgatója, Bolyki Katalin, a Farkasréti Általános Iskola tanítója,igazgatóhelyettese, Dr. Borbélyné Szabó Katalin, a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium nyugdíjas tanára, Borosné Korcsok Eszter, a Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítója, Bruckner Sándorné, a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola munkaközösség-vezetője, Budai Józsefné, a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda, Csicsergő tagóvoda tagóvoda vezetője, Bunda János István, a Jedlik Ányos Gimnázium középiskolai tanára, Cseh Sándor Imréné, a Rimóci Szent István Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagintézményének tanítója, Csiszér Miklós, a Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola nyugállományú pedagógusa, Deákné Veszprémi Ágnes, az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium általános és középiskolai testnevelő tanára, Dobszai Jenő, a Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola itézményvezetője, Ecsedi Irén, a Karcagi Általános Iskola intézményvezetője, Fodor Sándorné, a Mocsáry Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nyugalmazott igazgatóhelyettese, Forray Luca, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II.kerületi Tagintézményének fejlesztő gyógypedagógusa, Gárdos Gábor, a Magyar Olimpiai Bizottság kiemelt edzője, Gyímesi Ilona, a Szigetcsépi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nyugállományba vonult intézményvezetője, Győri Péter, a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola gyógypedagógusa, Hegyiné Honyek Katalin Margit, a Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma gyógypedagógia tanára, Horváth Dénes, a Járdányi Pál Zenei Alapfokú Művészeti Iskola hegedű, brácsa, kamarazene tanára, zenekarvezetője, Horváth István László, a Komárom-Esztergom Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon Móra Ferenc Tagintézménye műszaki szakoktatója, Hosszúné Bartha Etelka, a Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola intézményvezetője, Juhász Istvánné, a Háry László Általános Iskola tanára, Kaudersné Madarász Zsuzsanna, a Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium pedagógusa, Kertész Ágnes, a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium gyógypedagógusa, Klimaj Tamásné, az Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és Kollégium kollégiumvezetője, Dr. Komáromi István, a Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Konta Gyula, a Török Flóris Törekvés SE szakedzője, Konyhás Mihály, a Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezető-helyettese, Kostyál Jánosné, a Bánhidai Jókai Mór Általános Iskola tanítója, Kovácsné Csonkás Erika Veronika, a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium középiskolai tanára, Kovácsné Lébényi Klára, a Dombóvári József Attila Általános Iskola intézményvezető-helyettese, Lengyel István, a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium művészeti rajz szakos középiskolai tanára, Litkai Ferencné, a Dr. Mező Ferenc Általános Iskola intézményvezetője, Lukácsi István, a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola tanára részére, Mihály Béla, a Szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola címzetes igazgatója, karnagy, klarinét tanár, Molnár Lászlóné, a GÚT Általános Iskola igazgatója, Nagy Ferencné, a Szárcsa Általános Iskola intézményvezető-helyettese, Németh László, a Mátyás Király Gimnázium középiskolai tanára, munkaközösség-vezetője, Orbán Edit, a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium tanára, Pásztor Katalin, a Borsodi Általános Iskola tanítója, Paulik Pálné, a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanára, Pintér Jánosné, a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítója, az iskolaotthonos munkaközösség vezetője, Pozsik Lajos, a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium középiskolai tanára, Pusztainé Szabó Margit Ilona, az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nyugalmazott címzetes igazgatója, Rihayné Ágoston Anikó, a Solti György Zenei Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára, Rónavári Mária, a Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium pedagógusa, Salamon Attiláné, a Liszt Ferenc Általános Iskola intézményvezetője, Sebestyénné Veisz Anna, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 1. számú Szakértői Bizottsági Tagintézményének gyógypedagógusa, Süveges Géza, a Csehimindszenti Általános Iskola nyugalmazott intézményvezetője, Szalai Béla, a Toronyi Általános Iskola tanára, Dr. Szántó Lászlóné, a Batthyány Károly Általános Iskola, Speciális Általános és Szakiskola tagintézmény vezetője, Szarvas Rita, a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium középiskolai tanára, Szász Józsefné, a Józsefvárosi Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola hegedű tanára, tanszakvezetője, Táborné Vincze Márta, a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára, Tamásiné Sárospataki Rita, a Budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola gyógypedagógusa, Tóth Anett, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium fejlesztő pedagógusa, Ungerné Paukovits Gizella, a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Beszédjavító Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Leány Gyermekotthon, Fiú Gyermekotthon intézményvezetőség-vezetője, Vanczákné Rogosz Ildikó, a Szirmabesenyői Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanára, Dr. Várnai Andrásné, a Deák Diák Általános Iskola volt igazgatója, Véghely Tamásné, a Kastélydombi Általános Iskola igazgatója, Vida Béla, a Budapest XVIII. Kerületi Kondor Béla Általános Iskola intézményvezetője, Dr. Szekszárdiné Gábor Ágnes, a Jedlik Ányos Gimnázium középiskolai tanára, könyvtáros tanára.

Kiemelkedő óvodapedagógiai munkájáért, az óvodapedagógus képzés terén végzett kiemelkedő oktatói munkája elismeréseként Brunszvik Teréz-díjban részesült: Balogh Bálintné, a Játékvár Óvoda intézményvezetője, Barad Sándorné, a Csicserke Óvoda Tápiószele nyugalmazott óvodavezető helyettese, Barna Mária, a XXI. Kerületi Gyermekláncfű Óvoda óvodavezetője, Bekesné Porczió Margit, a Festetics Karolina Központi Óvoda óvodavezetője, Bereczki Lászlóné, a Békési Kistérségi Óvoda igazgatója, Bíró Péterné, a Játéksziget Óvoda óvodapedagógusa, Cseh Istvánné, a Kaposvár Rét utcai óvoda óvodavezetője, Derzsényi Imréné, a Virág Árok Napköziotthonos Óvoda intézményvezetője, Dr. Erdei Gergely Emőke, a Lencsési Óvoda óvodavezetője, Dr. Hartl Éva, a Nyugat -magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar egyetemi docense, Hatosné Gazdag Klára, a XXI. Kerületi Játéksziget Óvoda tagóvoda vezetője, Horváth Istvánné, a Kispesti Gyöngykagyló Óvoda óvodapedagógusa, Jezsoviczky Béláné, a Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde óvodavezető-helyettese, Kiss Istvánné, a XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Népművészeti, kézműves és Szivárvány Óvodák óvodapedagógusa, Kócsi Sándorné, a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda óvodavezetője, Kozák Tamásné, a Nyugat-magyarországi Egyetem Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda óvodavezetője, Lévai-Tóthné Dudás Éva, a Bökényi Napraforgó Óvoda óvodapedagógusa, Majdán Ferencné, a Kompolt –Nagyúti Gyermekkertész Óvoda nyugalmazott óvodavezetője, Marton Zsuzsanna, a Német Nemzetiségi Óvoda óvodavezetője, Máté Istvánné, a Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsöde óvodavezetője, Nász Erzsébet, a XXI. Kerületi Gyermeksziget óvoda intézményvezetője, Dr. Pálfi Sándor, a Debreceni Egyetem, Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar főiskolai docense, Papp Lászlóné, a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény vezetője, Ráczné Kovács Zsuzsanna, a Wunderland Kindergarten a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat óvodája óvodavezető-helyettese, Schmidt Mihályné, a Szigetbecsei Tóparti Óvoda intézményvezetője, Seprényi Zoltánné, A Vasút a gyermekekért Alapítvány Dunakeszi Óvodája óvodavezetője, Süvegjártó Katalin, a Zuglói Tihany Óvoda óvodavezető-helyettese, Dr. Szarka Júlia, az ELTE Tanító és Óvóképző Kar főiskolai docense, Szuszits Béla Tivadarné, a Előszállási Patakparti Óvoda óvodavezető-helyettese, Tóth Julianna, a Hartyán -Árendás Összevont Óvoda óvodapedagógusa, Vargáné Bene Éva, a Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda tagóvodavezetője, Vester-László Rozália, a veszprémi Bóbita Körzeti Óvoda óvónője.

Budapest, 2014. 05. 30.

A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az elismerést Mádl Dalma, a néhai államfő, Mádl Ferenc özvegye adta át május 9-én a fővárosban.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kiemelte: a 21. századi Magyarország sikerének egyik legfontosabb záloga, hogy legyenek olyan összetartó, értékalapú közösségek, amelyekben az egyéni és a közösségi érdek erősíti egymást. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség az elismerést egyebek mellett a kárpátaljai magyarság érdekében végzett önkéntes munkáért, a helyi fiatalság összefogásáért és megszervezéséért, a régió történelmi egyházaival és meghatározó társadalmi és szakmai szervezetekkel való együttműködéséért kapta – emelte ki.    

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a ünnepi beszédében kiemelte: politikai közösségük ma egy olyan közösségnek mondhat köszönetet, amely minden tekintetben példaként szolgál. Az a bátorság és elkötelezettség, az a kemény és kitartó munka, amivel szolgálják kisebb és nagyobb ifjúsági közösségeiket és ezen keresztül végső soron a kárpátaljai magyarságot és az egész nemzetet, méltó őszinte tiszteletükre és nagyrabecsülésükre – fogalmazott. A cserkészszövetség az egyetlen szervezet Kárpátalján, amely nem osztódott ketté, nem jöttek létre személyes ellentétek és ambíciók miatt különféle változatai. Senki sem akart nagyobb lenni a célnál, senki nem megélni akart a cserkészetből, hanem élni akart érte, élni akart a cserkészet nyújtotta közösség megtartó erejével – mondta Kövér László. Kiemelte: egy nemzet addig él, amíg hisznek benne, egy nemzet annyira erős, amennyire a nemzetet alkotó közösségek tagjainak a hite.

“A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség története azt mutatja, hogy van remény, azt bizonyítja, hogy a hitnek valóságteremtő ereje van. Van remény minden közösség számára, amely igazán meg akar maradni” – fogalmazott, hozzátéve: a szövetség tagjai átélték, hogy a cserkészet közösségben megélt igaz élet. Igaz élet, amely a mozgalom évszázados törvényei szerint keresi a boldogulás ösvényeit, jóra törekvő, megtanít tervezni és szervezni, végrehajtani és irányítani, és csapatmunkára nevel – fejtette ki. Kitért arra is, hogy miközben a cserkész felfedezi, megismeri és megtanulja a saját hagyományait és értékeit, megérti és megtanulja tisztelni mások értékeit és hagyományait is.
    
Popovics Pál, a szövetség elnöke úgy fogalmazott: nagyon meglepte és meghatotta őket, amikor hírt kaptak a díjról. Ez kötelez is, hogy a munkájukat még nagyobb igyekezettel végezzék – emelte ki. Ők egy kis közösség még kisebb közössége, de a hangsúly a közösségen van – tette hozzá, majd jelezte: a díjat nemcsak a saját nevükben, hanem az összmagyar cserkészek nevében veszik át. A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 2006-ban alapította az elismerést, amely minden évben olyan 35 évesnél fiatalabb embernek vagy túlnyomórészt ilyen korú fiatalok közösségének adományozható, aki/amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári, keresztény, nemzeti értékközösséget. A díj egy plakettból és egy oklevélből áll, a vele járó juttatás pedig másfélmillió forint.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula