A diktatúrák öröksége Európában egy közös, terhes örökség – jelentette ki a páneurópai piknik 25. évfordulóján a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett soproni konferencián augusztus 19-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A különbségeiktől eltekintve “két diktatúrával kell együtt szembenéznünk Európában” – fogalmazott Balog Zoltán. Hozzátette: “amikor mi dönthettünk szabadon, mindig a szabadság mellett döntöttünk”. Mint mondta, a szabadság és a demokrácia nem egyenlő automatikusan a társadalmi igazságossággal, a politikai leomlása után pedig máig “számos szociális vasfüggöny szabdalja Európa térképét”. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország partnere Európának a terhek igazságos elosztásában, valóságos esélyeket kell teremteni, és mindenkit támogatni kell abban, hogy azokat megragadja.

Balog Zoltán fontosnak nevezte, hogy “a jövő érdekében beszéljünk a múltról”, és “akkor szóba fog állni velünk a következő nemzedék”, ami nélkül nem lesz békés, biztonságos és igazságos Európa. Mint mondta, ha európai témává kívánjuk tenni a rendszerváltoztatást, akkor szükségünk van a németek, különösen a keletnémetek segítségére, akik két diktatúra után ápolják a szabadságot. Kiemelte: a negyedszázada történt események résztvevőinek nem adatott meg a külső szabadság, a belső azonban igen, amelynek megőrzésére ma is szükség van.

Firtl Mátyás (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra utalt: a páneurópai piknikkel a 20. század során harmadszor került a város a világ figyelmének középpontjába; az első alkalomként az osztrák-magyar határ meghúzását, másodikként a határ 1956-os megnyitását említette. Johannes Singhammer, a Bundestag konzervatív párti alelnöke beszédében azt emelte ki: amint azt a kelet-ukrajnai események is bizonyítják, “nem magától értetődő sem a szabadság, sem a béke”, amelyekért mindennap harcolni kell, megvédve azokat.”Magyarország 25 éve megmutatta az utat a szabad népek Európájába” , fogalmazott Karlheinz Kopf, az osztrák törvényhozás második elnöke, utalva arra, hogy a piknik a berlini fal megépítése utáni legnagyobb menekültáradatot váltotta ki az NDK-ban. Klaus Riedel, a budapesti német nagykövetség ügyvivője arról beszélt: a berlini fal leomlása, így a város jelképe, a Brandenburgi kapu megnyitása annak is köszönhető, hogy negyedszázada, ezen a napon a magyar-osztrák határon megnyílt az a kis, dróttal beszőtt fakapu, amelyen több száz keletnémet polgár jutott nyugatra. ”A boldogság titka a szabadság, a szabadság titka pedig a bátorság, amelyről 25 éve itt bizonyságot tettek”, fogalmazott Christine Lieberknecht, Türingia tartomány miniszterelnöke az eseményen.   

Zárszavában Szájer József  fideszes európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke azt hangsúlyozta, a páneurópai piknik kiemelkedő voltát mutatja, hogy szabad polgárok, szabad akaratukból, együttes elhatározással, dacolva a hatalommal, a semmiből hozták létre a rendezvényt. Mint mondta, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának egyetlen eseménye sem fejezi ki úgy a szabadságot és az iránti vágyat, mint ez a piknik. Hozzátette: sok szereplő ismert, de ugyanúgy számtalan névtelen hőse volt az eseménynek, akárcsak a városi szabadság 1277-es kivívásának vagy az 1920-as népszavazásnak. A negyedszázaddal ezelőtti kor elvégzetlen feladatának, adósságának nevezte, hogy “mindenki közelebb megy a másikhoz”, figyelve rájuk, az általuk vallott értékeikre. 

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A Biblia a magyar kultúra elidegeníthetetlen része – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 5-én Szegeden, ahol magyar bibliatörténeti kiállítás nyílt.

A szentírás nélkül nem lehet megérteni a magyar kultúrát, a művészetet, nem beszélve a magyar nyelvről, amelynek sok fordulata a bibliai nyelvből, annak fordításából, elsősorban Károli Gáspártól származik – mondta a politikus az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS) idei konferenciájához kapcsolódva a Szegedi Tudományegyetem tanulmányi és információs központjában megrendezett kiállítás megnyitóján.  Napjainkban kérdés, mennyire aktuális a Biblia, és milyen segítséget tud nyújtani a keresztény kultúra a jövő Magyarországának építésében – mondta a miniszter.

A keresztény kultúráról, a keresztény értékekről a források ismerete nélkül nem lehet beszélni, ezek közül pedig a legfontosabb a szentírás – közölte Balog Zoltán. “Komoly megtiszteltetés, hogy több száz bibliakutató, elsősorban az Újszövetséggel foglalkozó szakember érkezett Magyarországra, Szegedre. Amikor a tudósokkal a szentírással foglalkoznak, nekünk is szolgálatot tesznek. Az, hogy mi az aktuális a szentírás üzenetéből, hogyan tud a Biblia segíteni a 21. században, nem csak Magyarország ügye, hanem Európáé is, amely keresztény gyökerekre alapul” – fejtette ki a politikus.

A tárlat számos érdekességet mutat be Szent Gellért korától egészen napjainkig, beleértve a legújabb, Simon László bencés rendi szerzetes által fordított újszövetségi szentírásig. Az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS – Studiorum Novi Testamenti Societas) keddtől szombatig rendezi Szegeden a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében nemzetközi bibliatudományi konferenciáját.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A művészet és a szakralitás találkozása adja a Dóm tér és a Szegedi Szabadtéri Játékok sajátos hangulatát, jelentőségét – mondta az emberi erőforrások minisztere július 4-én a fesztivál megnyitóján.

 Ha jó a művészet, akkor a szakralitás inspiráló, továbbá ha jó a művészet, akkor “olyan magasságokba emel bennünket, ahová a hétköznapokban nem juthatunk el” – mondta Balog Zoltán a Dóm rekonstrukciós munkái miatt a templommal szemben fölállított színpadon.  A tárcavezető úgy fogalmazott, a Dóm felújításából nem az következik, hogy idén nincs szabadtéri játékok, hanem igenis van, közös vállalkozással pedig sikerült jobb helyzetet teremteni, mint előtte. A templom korábban a közönséggel szemben volt, most mögötte van. Ha a templom az ember előtt magasodik, akkor kijelöl egy irányt, ha mögötte, akkor neki vetheti a hátát, és úgy nézhet szembe az élet nehézségeivel – mondta a politikus. Hozzátette: most a színészekkel szemben áll a Dóm két gyönyörű tornya, így ők meríthetnek ebből inspirációt.

 Botka László szegedi polgármester úgy véli, a Dóm tér Európa legszebb szabadtéri színpada, és akkor is az marad, ha éppen 180 fokkal megfordul. “A kulturális örökség részint az elődeinktől ránk hagyott értékek sokasága, részint pedig, amit mi hagyunk örökül utódainkra” – fogalmazott a politikus. Megújítva megőrizni, tizenkét éve ez Szeged mottója, és ez a fesztivál egyedisége, különlegessége is. A Szegedi Szabadtéri Játékokkal, a megújulással és megőrzéssel Szeged évről évre megérkezik Európába és Európa hazatalál ide, Szegedre – mondta a polgármester.

A fesztivál idei nyitódarabja a Zorba, a görög című táncmű, amelyet Harangozó Gyula, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója állított színpadra. A következő héten Kerényi Miklós Gábor rendezésében Kálmán Imre operettklasszikusa, a Csárdáskirálynő szerepel a műsoron, majd az elmúlt évad legnagyobb sikere, az Elfújta a szél című musical következik. Augusztus első napjaiban Kodály Zoltán Háry János című daljátékával folytatódik a fesztivál, a nagyotmondó obsitos történetében egy igazi világsztár is színpadra lép: Napóleon alakját Gérard Depardieu formálja meg. Az évad a Mamma Mia! musicallel zárul augusztus közepén Szirtes Tamás rendezésében.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Semmelweis-nap alkalmából Semmelweis-díjakat, Batthyány-Strattmann László-díjakat, Pro Sanitate-díjakat és miniszteri elismerő okleveleket adott át a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen.

Balog Zoltán ünnepi beszédében hangsúlyozta: az egészségügy nem csak finanszírozási, gyógyszerellátási, műszerezettségi vagy az életpályáról szóló kérdés. Ha elvész belőle az emberi tényező, nem lesz sikeres az egészségügy, nem lesz olyan, amilyet az ország polgárai megérdemelnek. Az emberi erőforrások minisztere szerint a hazai egészségügy színvonalát akkor lehet fenntartani, ha jelen van benne az ott dolgozókat jellemző önfeláldozás is, de az sem mindegy, milyen eszközök állnak rendelkezésre, miként működik az ellátórendszer.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a kormány szeretné folytatni a korábbi kormányzati ciklusban megkezdett munkát és olyan életpályát szeretne kidolgozni, ami biztos és kiszámítható jövőt teremt az egészségügyi dolgozóknak. A kormányzati ciklus fő célkitűzése, hogy az eddigi fejlesztéseket integrálják az egészségügyi rendszerbe és erősítsék az alapellátást. A tárcavezető kiemelte: a díjak és elismerések azt üzenik, hogy a magyar egészségügyben olyan emberek dolgoznak, akik méltók arra, hogy elismerjék őket, akik méltók arra, hogy köszönetet mondjanak nekik.

 

Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás terén végzett kivételesen magas színvonalú, példaértékű munkája elismeréseként Semmelweis-díjat adott át

 

Dr. Csupor Éva, a Jakabszállási háziorvosi rendelő háziorvosa részére,

 

Dr. Rácz Károly, a fővárosi Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára, igazgatója részére.

 

Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében végzett szakmai munkája, kimagasló teljesítménye elismeréseként Batthyány-Strattmann László-díjat adott át

 

Dr. Becsei László Richárd, a békéscsabai Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosa részére,

 

Dr. Bedő Zoltán, a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet orvos-igazgató helyettese részére,

 

Dr. Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet egyetemi docense, megbízott intézetigazgatója, dékánja részére,

 

Dr. Demeter Jolán, a fővárosi Szent János Kórház és Észak-Budai Egyesített Kórházak főorvosa részére,

 

Dr. Fehér Miklós, a kisbéri Batthyány Kázmér Szakkórház osztályvezető főorvosa részére,

 

Dr. Fohn Márta, a fővárosi Heim Pál Gyermekkórház, Mentálhigiéniai Centrum főorvosa részére,

 

Prof. Dr. Halmos Tamás, a fővárosi Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nyugalmazott főorvosa részére,

 

Magosné dr. Horváth Erzsébet, a fővárosi Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika klinikai főorvosa részére,

 

Prof. Dr. Nemes György, Szentendre Város Egészségügyi Intézményeinek traumatológus főorvosa részére,

 

Dr. Olexik László, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház – Rendelőintézet Belgyógyászati Szakrendelő főorvosa részére,

 

Dr. Pfliegler György, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet Ritka Betegségek Tanszék habilitált egyetemi docense, tanszékvezetője részére,

 

Dr. Rikker Éva, a Vasút Egészségügyi Nonprofit Közhasznú Kht. Pécsi Egészségügyi Központ pszichiáter főorvosa részére,

 

Rozsnyainé Hódi Mária, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Mórahalmi Járási Hivatalának okmányirodai osztályvezetője részére,

 

Az egészségügyi ellátás érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként Pro Sanitate-díjat adott át

 

Dr. Dobozy Attiláné Dr. Hammer Helga, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika professzor emeritája részére,

 

Dr. Gaál Tiborné Dr. Méray Judit, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet egyetemi tanára részére,

 

Dr. Gács Éva Anna, a fővárosi Heim Pál Gyermekkórház Gyermek-belgyógyászati Osztály főorvosa részére,

 

Dr. Halász Péter, a Salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház traumatológiai-ortopédiai Osztály osztályvezető főorvosa részére,

 

Kiss Eszter, a fővárosi Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet műtővezető szakasszisztense részére,

 

Dr. Klauber András, a fővárosi Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet osztályvezető főorvosa részére,

 

Dr. Lőrincz István, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Belgyógyászati Intézet, Sürgősségi Orvostani nem önálló tanszék egyetemi docense, tanszékvezetője részére,

 

Dr. Oszlács Edit, szegedi gyermekgyógyász, házi gyermekorvos részére,

 

Petákné Losonczi Anikó, a Budapest Főváros, XII.kerület Hegyvidéki Önkormányzat GESZ Védőnői Szolgálat területi védőnője részére,

 

Dr. Szőnyi Tibor, a fővárosi Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet szakorvosa részére,

 

Dr. Urfi László, a Kiskunhalasi Semmelweis Halasi Kórház főorvosa részére,

 

Dr. Vörös József, a Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal, Járási Népegészségügyi Intézetének járási tisztifőorvosa részére,

 

Borosné Máté Katalin, a tatabányai Szent Borbála Kórház osztályvezető főnővére részére,

 

Dr. Gera László, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Traumatológia osztályvezető főorvosa részére.

 

Az egészségügy területén végzett magas színvonalú szakmai munkájáért Miniszteri Elismerő Oklevélben részesül:

 

Butkai Csabáné, a fővárosi Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet vezető asszisztense,

 

Dr. Dancza Tímea Ágnes, az Országos Vérellátó Szolgálat Zalaegerszegi Területi Vérellátó területvezető főorvosa,

 

Géczi Sarolta, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Intézeti Gyógyszertár osztályvezető asszisztense,

 

Kapéri Istvánné, a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház Pszichiátriai Osztály segédápolója,

 

Dr. Kocsis Lajos, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Patológiai Osztály főorvosa,

 

Dr. Lencsér Katalin, a fővárosi Heim Pál Gyermekkórház Bőrgyógyászati Szakrendelő főorvosa,

 

Nagy Gáborné, a fővárosi Heim Pál Gyermekkórház II. számú Belgyógyászati Osztály szakápolója,

 

Nediczki Sándorné, a tatabányai Szent Borbála Kórház osztályvezető főnővére,

 

Ötvös Elvira, a debreceni Kenézy Gyula Kórház- és Rendelőintézet osztályvezető főnővére részére,

 

Szabó Mihályné, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Központi Radiológiai Osztály röntgenasszisztense,

 

Szőkéné Ila Andrea, a fővárosi Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet vezető dietetikusa,

 

Dr. Szücs László, a Vas Megye Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének megyei tisztiorvosa, osztályvezető főorvosa,

 

Tatai Mónika, a tatabányai Szent Borbála Kórház diplomás ápolója,

 

Dr. Vén Emese, a Salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház Szemészeti Osztály főorvosa,

 

a Bács-Kiskun Megyei Kórház II. számú Belgyógyászati Osztály Ápolási Egysége –az elismerést Pusztai Klaudia vezető ápoló veszi át.

 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai Klinikai Intenzív Osztály Ápolói Munkacsoportja részére – az elismerést Görögh-Jóvér Anita osztályvezető ápoló veszi át.

 

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Központi Gyógytornász Csoportja – az elismerést Vallyonné Pálhidi Judit csoportvezető gyógytornász veszi át.

 

A Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház Neurológiai Osztálya – az elismerést Dudás Lászlóné osztályvezető főnővér veszi át.

 

Dr. Hajdúné Dr. Varga Márta Mária, a békéscsabai Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet részlegvezető főorvosa.

 

Budapest, 2014. július 2.

A hagyományos vándoriparos mesterségeket – az üstfoltozást, a drótosságot és a teknősséget – bemutató kiállítás nyílt június 24-én a budapesti Néprajzi Múzeumban. A tárlatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg.

Balog Zoltán beszédében az egymás iránti tisztelet fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy hamis az a kép, amely szerint az idő előrehaladtával egyre toleránsabbak és elfogadóbbak vagyunk. A tárlat bemutatja, hogy az együttélésnek volt egy hierarchikus, de működőképes rendje, amely önkritikára és alázatra tanít minket.  A kiállítás egyik üzenete a munka és a mesterség közötti különbség szemléltetése, mert míg az előbbi a szó eredeti jelentése szerint kínt, gyötrelmet és vesződséget jelent, addig az utóbbi művelője összecserélhetetlen, egyedi alkotást hoz létre, amely a mindennapok részét képezi – fűzte hozzá.

Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója hangoztatta: a múzeum küldetése kiállításokkal és egyéb programokkal a társadalom különböző csoportjai közötti megértést segíteni. A Néprajzi Múzeum a 21. század új múzeumtípusának, a társadalmi múzeumnak a meghonosítója és képviselője lehet. A Megvetés és önbecsülés – Igaz történet Üstfoltozóról, Drótostótról és Teknőscigányról című tárlat 2015. január 4-ig látogatható. Az érdeklődők rajzokon követhetik nyomon a kanál- és teknőkészítés folyamatát, térképen a szedresi cigányok vándorlását, emellett számos tárgyat, egyebek mellett lekvárfőző üstöt, pálinkafőző edényt, cserépkorsót, vasalótartót, madárkalitkákat és teknőket is megtekinthetnek.

Az első terem ízelítőt ad a különböző mesterségekből, így a látogatók többek között a kéményseprők, kosarasok, ablakosok, medve- és majomtáncoltatók, madzagszövők és meszelőkötők tevékenységébe is betekintést nyerhetnek tárgyak, fotók és leírások segítségével.  Az “emlékezés templomában” gilvánfai cigányok fotói láthatók, valamint itt kaptak helyet cigány festők – köztük Orsós Teréz és Jakab – művei, valamint Kunffy Lajos somogytúri földbirtokos cigányokról készített festményei is. A mesterségek megismertetése mellett megjelenik a különböző nézőpontok – a felfedezés, az idealizálás, az objektivitás, a szolidaritás, az emancipáció, a megvetés, az etnikus öntudat és identitás – története is. A kiállítás feltárja a látogatók előtt a gazdaságtörténeti folyamatokat és reflektál arra is, hogyan viszonyult a magyar társadalom ezekhez az emberekhez, milyen képet alakított ki róluk, ábrázolásuk hogyan tematizálódott. A tárlat bemutatja, hogyan járultak hozzá ezek a mesterségek az etnikus önkép kialakulásához és a nemzeti kultúra megfogalmazásához.

Az etnikusnak tekintett mesterségek sorsa nagyon különböző irányba fordult a 20. században. A drótostótok országhatárokat átlépő dinamikája sikeres vállalkozások létrehozását eredményezte. A szlovák nemzeti mozgalom a drótosság történetét a nemzeti identitás részévé tette, ami nagyfokú megbecsültséget eredményezett. A cigány vándoriparosságot hasonló sikeres átalakulás nem kísérte, csak a 20. század végi cigány értelmiségi mozgalomnak köszönhetően kezdett a vándoriparos múlt fontos szerepet betölteni a cigány identitásban.  A kiállítás megvalósításában a Néprajzi Múzeum együttműködő partnere a szlovákiai Povazské múzeum.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula