Az emberi erőforrások minisztere szerint Magyarország és Németország közös felelőssége, hogy a két diktatúra tapasztalatait az európai értékvitákban megfelelően képviselje. Balog Zoltán erről szeptember 19-én a Magyar-Német Fórum budapesti 24. közgyűlésén beszélt.

A tárca vezetője szerint Európa eredeti koncepciója – amit az alapító atyák, köztük Konrad Adenauer megfogalmazott – továbbra is érvényes, “ránk, magyarokra is”.    Németország 1990 után már nem ugyanaz az ország – mondta -, mint korábban volt, és ehhez a magyarok is hozzájárulhattak. A miniszter – aki személyes emlékeit is felidézte a határnyitás kapcsán – kiemelte: helyes döntés született, és ez bizalmat teremtett. Jó dolog, ha ez a bizalom 25 éven át megőrizhető. Ma élénkebb érdeklődés kíséri ezeket az eseményeket – folytatta -, mint akkor, és “csak utólag tudtuk meg, hogy valójában milyen folyamatnak a részesei voltunk”. Balog Zoltán szerint az emlékezés hozzájárulhat a bizalom őrzéséhez és erősítéséhez. A miniszter az uniós intézményrendszer megerősítésének fontossága mellett arról is szólt, hogy új kezdeményezésekre van szükség a szkeptikusan gondolkodók meggyőzéséért. 

Balog Zoltán azt mondta: mindkét állam felelőssége, hogy a két diktatúra tapasztalatait az európai értékvitákban megfelelően képviseljék. Fontosnak tartja, hogy a demokrácia és a szolidaritás megkapják az őket megillető rangot, amit a diktatúra idején hiányoltak. Szavai szerint az európai intézményrendszer gyengesége, hogy még jóval az ukrán válság előtt nem voltak képesek közös energiapolitikát kidolgozni. Megjegyezte: Magyarországon a kisebbségeknek és nemzetiségeknek 25 év után van saját szószólójuk, és példaértékű, hogy ez megvalósulhatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európa közepén több millió roma él, a munkanélküliség körükben mintegy 60 százalékos. “Ezt miért nem használjuk ki?” – tette fel a kérdést. A cigányság nem problémát, hanem esély jelent, megfelelő képzés után – jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter Magyarország esetében lehetőségnek látja, hogy a balkáni államok szószólója legyen, Németország esetében pedig azt, hogy a kisebb országok hangját felerősítse.  

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke felidézte: 25 éve zajlott a történelmi határnyitás, ami fontos volt a német egység és Európa jövője szempontjából. Hozzátette: döbbenetes volt látni az arcokat, amikor az emberek a határt átlépve a szabadsággal találkoztak. “Ez minket, magyarokat is megérintett, ezzel a mi szabadságunk is kinyílt”, és egy folyamat fontos állomása volt. Kitért arra a Magyarország-képre is, amely a német médiában kialakult, és azt mondta: nem a kritika zavaró, az lehet előrevivő és egészséges, a probléma az, ha olyan kép rajzolódik ki, amelynek vajmi kevés köze van a magyar valósághoz. Arra kérte a német szerkesztőket és a német médiát, “picit ellenőrizzék jobban” a hírforrásokat, próbáljanak egy kicsit jobban “magyar szemüveggel” is nézni. Az ukrán válsággal összefüggésben jelezte: az Oroszország elleni szankciós döntéseket “továbbra is megszavazzuk és be is tartjuk”, de egy demokráciában lehetnek más vélemények. Egyben biztos – tette hozzá -, ha a megoldásokat másként látják is, közös a cél magyaroknak és németeknek és az unió országainak egyaránt, “szabadság, egység, demokrácia”. A fórumot közvetlenül a rendszerváltás után, 1991-ben hozták létre a két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére. Az idei tanácskozásnak különös aktualitást adott a magyar határnyitásnak és a berlini fal leomlásának 25. évfordulója. A találkozón tudósok, gazdasági vezetők, továbbá a civil társadalom képvisel

 MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere első ízben adott át díjat a gyermekek tudatos médiahasználatra nevelését segítőknek a Szalay Annamária Média Alapítvány rendezvényén szeptember 16-án Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: Szalay Annamáriának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly elhunyt elnökének szívügye volt a tudatos médiahasználat a gyermekek körében. Média-szakemberként felhívta arra a figyelmet, hogy ugyanaz a szülő, aki a játszótéren vagy a városi közlekedésben félti a gyermekét, a média világában rá leselkedő veszélyekről sokszor mit sem tudva “hihetetlen támadásoknak engedi kitenni ugyanazt a kislányt vagy kisfiút” – emlékeztetett Balog Zoltán. Hangsúlyozta: Szalay Annamária azon az állásponton volt, hogy missziós feladatunk a szülői tudatlanságot megszüntetni, és a médiában, mindenekelőtt a digitális médiában, az interneten mindent meg kell tenni, “ha kell szigorú jogszabályokat kell hozni, hogy az úgynevezett szabadság jegyében ne lehessen gyermeket zaklatni, bántani, károsan befolyásolni”. Balog Zoltán azt is elmondta: elhivatottnak tartotta Szalay Annamáriát, aki egész nemzedékekről gondoskodhat egy jól kitalált jogszabállyal vagy a szemléletváltás, az információátadás lehetőségével. Az eseményen Balog Zoltán Szalay Annamária nevét viselő díjat adott át Balázs Biankának, az M2 gyermekcsatorna kidolgozójának, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap gyermek- és ifjúsági műsorokért felelős főszerkesztőjének, a sepsiszentgyörgyi Cimbora irodalmi folyóiratnak és a miskolci református Európa Rádió munkatársainak.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a rendezvényre küldött levelében azt írta: Szalay Annamária és nemzedéktársai – a fideszesek – annak idején egymásra találtak, megszerveződtek és hűségesek maradtak önmagukhoz, a szabad gondolkodáshoz, a keresztény értékekhez és a nemzeti azonossághoz. Szalay Annamária megismerte és megértette a média természetét, tudta, hogy sajtószabadság nélkül nincs politikai szabadság, de a szabadság felelősséggel is jár – fogalmazott a házelnök. Hozzátette: az NMHH egykori elnöke ismerte a média veszélyeit is, különösen azokat, amelyek a gyerekekre leselkednek, ezért legfontosabb célja az ifjúság védelme volt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében kiemelte: az alapítvány 2013 októberben, nem sokkal Szalay Annamária halála után jött létre, a feladata, hogy továbbvigye az ő munkáját, támogassa azokat, akik ugyanazokért a célokért dolgoznak, mint Szalay Annamária tette. A díj nettó egymillió forintos pénzjutalommal jár.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Az egész nemzetnek szüksége van jó és jobb iskolákra – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az V. nemzeti tanévnyitón 2014. augusztus 31-én a fővárosban.

A tárca vezetője a XI. kerületi Ádám Jenő Általános Iskolában rendezett ünnepségen kiemelte: minden új gyermek, minden első osztályos megjelenése az iskolákban egy újabb esélyt jelent a szülőknek, tanároknak, a köznevelést és az egész országot irányítóknak. Hangsúlyozta: ha jól végzik a munkájukat, akkor jobb, erősebb, derűsebb és bátrabb lesz “a mi magyar világunk is”. Mindenkinek ünnep ez a nap, akinek köze van az iskolához, a tanításhoz és a tanuláshoz. Esélyt ad arra, hogy a felnőttek, a többi diák, a szülők és az oktatás irányítói is jobban végezzék feladatukat a mostani iskolaévben – mutatott rá.

“Magasan, az ünnep magaslatán kezdünk” – fogalmazott a miniszter, aki szerint ilyenkor talán elvárható, hogy az egész ország figyelme egy kicsit az iskolára irányuljon. Kiemelte: az iskolakezdés közügy, a diákok sorsa és teljesítménye határozza meg, hogy milyen lesz Magyarország húsz-harminc év múlva. Balog Zoltán reményének adott hangot, hogy ma a szülők is talán jobban látják, mit akar a kormány a családokkal szövetségben a gyermekekkel kezdeni, mi a lényege az új Nat-nak, amely megjelenik az új tankönyvekben, illetve a délutáni foglalkozásoknak. Kitért arra is: talán a pedagógusok is egyre derűsebbek lesznek, bérük – bíznak benne – érzékelhetően több. A jövőt a pedagógusok alakítják, ennél magasabb hivatás nincs – jelentette ki.

Az egész nemzetnek szüksége van jó és jobb iskolákra – hangsúlyozta a tárcavezető, aki az óvoda és bölcsőde megerősítését külön is kiemelte, majd hozzátette: az a dolguk, hogy mindenkit tudása és képessége szerinti végzettséghez juttassanak. A legfontosabb ugyanakkor a bizalom, e nélkül sikeres vállalkozás nincs. Honnan lenne sikeres iskola? – tette fel a kérdést. A gyermekeket arra kell nevelni, hogy bízzanak – idézte Ranschburg Jenő pszichológus-tanárt, hozzátéve: a kölcsönös bizalom minden emberi kapcsolat alapja. Az iskolát nem egyszerűen szolgáltatásnak kell tekinteni, hanem a nevelés közös feladatának a családokkal szövetségben. Az össztársadalmi bizalom megszületésében és újjáépítésében az iskola fontos szereplő lehet – hangsúlyozta, és hozzátette: hiszi, hogy a kormány, az iskolák, a családok még közelebb kerülnek egymáshoz, és még tovább szilárdul a köztük lévő bizalom.

Ha valódi értékek szerint nevelik a gyermekeket, akkor az iskola valóban nagy lehetőség lehet, hogy erősítsék a társadalom, a nemzeti közösség összetartó erejét. Legalább ilyen fontos a komoly tudás átadása, és az új tankönyvek, a digitális tartalmak ezt a célt szolgálják – mondta a miniszter. Kitért arra is: ma az általános iskolában a gyermekek kétharmada, mintegy 500 ezer diák kapja ingyen a tankönyveket. Bíznak benne, hogy a tartalmon is látják azokat a változásokat, amelyeket a magyar iskola átalakulása jelent. Fontos, hogy soha ne felejtsék el, mindez a diákokért, a gyermekekért történik – emelte ki Balog Zoltán, aki azt kívánta, építkezzenek a jó tankönyvekből, emelkedő fizetésekből. Reményét fejezte ki, hogy lesz olyan tanév, amikor a gyermekek növekvő létszámáról is be tudnak számolni. Legyen több a bizalomból, az emberi erőforrásból, és bár nem egyeztetett az államtitkárral, de “legyen úgy több szünidő”, amelyben valóban lehetőség van az idő hasznos eltöltésére – mondta a miniszter, és ünnepélyesen megnyitotta a 2014/2015-ös tanévet.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár rámutatott: nehéz, dolgos éveken vannak túl, egy bonyolult fenntartói rendszerű iskolai rendszert örököltek, amelynek megújítása jelentős feladatokat ró mindenkire. Sok nehézség állt előttük, sok kérdést kellett jól vagy még jobban megválaszolni és sok konfliktust kellett a gyermekek érdekében feloldani – sorolta, megjegyezve, hogy mára túljutottak az iskolarendszer átalakításán, és a gyermekek egyenlő esélyekkel vághatnak neki az életnek. A cél az volt, hogy minden gyermek a lehető legtöbb tudást szerezhesse meg – mondta az államtitkár, hozzátéve: a tanítók és tanárok biztos életpályát láthatnak maguk előtt, és a megbecsülésük a fizetésükben is évről évre emelkedően megmutatkozik.

Az iskolaszerkezet és pedagógus-életpálya biztonságának megteremtése után most az oktatás tartalmának megújítása is előttük áll, olyan oktatási-nevelési anyagok kidolgozása, amelyek felvértezik a gyermekeket azzal a tudással és képességgel, amelyek birtokában bátran felvehetik a versenyt Európa bármely fiataljával. Ennek megteremtése nemcsak esély és lehetőség, hanem kötelesség is – hangsúlyozta.

Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP), Újbuda polgármestere azt mondta: nagy megtiszteltetés, hogy a kerületben rendezik a tanévnyitót. Utalt arra, hogy negyven általános és középiskolája van a kerületnek, és rámutatott: az intézmények hírnevét kiváló és felkészült pedagógusok alapozták meg és tartják fenn. A kormány által nyújtott támogatásokra építve a kerület is igyekszik segíteni a diákokat és a családokat, szeptember 1-én mintegy négyezer alsó tagozatos gyermek veheti át iskolakezdési csomagját, számos iskola udvara, sportpályája megújult – jelezte. Az ünnepség végén a miniszter és az államtitkár az oktatás érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként Trefort Ágoston-díjakat adott át.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Semmelweis-díjat vett át Czeizel Endre orvos, genetikus Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől és Zombor Gábortól, az EMMI egészségügyi államtitkárától augusztus 28-án Budapesten.

 Az ünnepélyes díjátadón Balog Zoltán utalt rá, hogy Czeizel Endre egy könyvében azt írta: “az embereket boldoggá leginkább a szerelem, kiegyensúlyozottá a jó magánéletük, megelégedetté pedig a gyermekeik tehetik”. Hozzátette: valóban a gyermek a legnagyobb ajándék, és a professzor fáradhatatlanul küzdött azért, hogy ebben az ajándékban minél több család részesülhessen. Czeizel Endre segített abban is – mondta -, hogy a gyermekvállalásról hozott döntések tudatosabbak és felelősségteljesebbek legyenek. Olyan televíziós műsorokat készített, amelyek a családtervezés, a gyermekvállalás korszerű módszereit közvetítették, de valamilyen módon mégis közük volt ahhoz az ősi tudáshoz, amelyet a szülők továbbadnak gyermekeiknek, a következő generációnak. A tárcavezető hangsúlyozta: a címzetes egyetemi tanár könyveiben kutatta a magyarság genetikáját, a művészetek és tudományok nagyjai rendkívüli tehetségének eredetét, létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, az úgynevezett kóroki monitort, kiépítette a genetikai tanácsadást, kidolgozta az optimális családtervezési modellt, és elterjesztette Magyarországon a fejlődési rendellenességeket megelőző magzatvédő vitaminok alkalmazását. A miniszter azt mondta: “magyar sors az ilyen”, hogy Czeizel Endre munkásságát először külföldön, az Egyesült Államokban ismerték el. Kiemelte: sok ember fejében és könyvespolcain, az ismeretterjesztő irodalomban ott van az a tudás, amelyet neki köszönhet a világ a genetika és az orvostudomány területén.

Czeizel Endre az ünnepségen azt mondta: nagy megtiszteltetés a Semmelweisről elnevezett díjat átvenni, mert orvosi egyetemi tanulmányai alatt Semmelweis Ignác lett a példaképe, “vezérlő csillaga”, miatta fordult a szülészet, majd a genetika felé is, mindig próbált, amennyire tudott, hozzá méltó lenni. Azt mondta: “egy picit hadd legyen szerénytelen”, de emlékeztet rá, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon évente 400 ezer gyermek azért nem születik nyitott gerinccel, mert a magzatvédő vitaminokkal sikerült igazolni, hogy van megelőzés is, nem csak “modern Taigetosz”. Hozzátette: jó lenne, ha a magyar emberek megértenék, hogy bár a “társadalmi halhatatlanság” csak keveseknek adatik meg, a “biológiai halhatatlanság” elvileg mindenkinek jár, de ehhez gyermekek kellenek, mert, mint mondta, nekik “adjuk át génjeinket, szeretetünket, tudásunkat”. 

Czeizel Endre 1935-ben született Budapesten. 1959-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Attól az évtől az Országos Közegészségügyi Intézetben a humángenetikai és teratológiai osztály munkatársa lett, és az öröklött (veleszületett) rendellenességek okait kutatta. 1973-ban lett a humángenetikai és teratológiai laboratórium (1984-től osztály) főorvosa és a WHO együttműködési központ igazgatója. Fő kutatási területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése. 1996 és 1998 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt. 1973 óta végzett genetikai tanácsadást. A főváros XIV. kerületében megalapította a Családtervezési Központot. Czeizel Endre 1966-ban lett az orvostudomány kandidátusa, 1978-ban akadémiai doktor. Több más kitüntetés mellett 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2000-ben az Egyesült Államokban neki ítélték oda – megosztva – a Kennedy-díjat, amelyet a Kennedy Alapítvány ötévenként adományoz a testi és lelki fogyatékosságok megelőzéséért végzett kiemelkedő tevékenységek elismerésére, egyben a magzatvédő vitaminnal kapcsolatos kutatásait is méltányolta.

MTI-EMMI

 Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Aki iskolát épít, az maradni akar, és azt akarja, hogy mások is maradjanak, akik az iskolába járnak – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton a Beregszászhoz közeli Nagyberegen, ahol felavatta a helyi református líceum felújított és kollégiummal kibővített épületét.

A református családi csendesnapon megtartott avatási ünnepségen elmondott beszédében Balog Zoltán, aki kétnapos hivatalos látogatást tett Kárpátalján, hangsúlyozta: aki iskolát épít Kárpátalján, az azt is szeretné, ha a világnak ezen a táján lenne megmaradás. Ezt akarja az egyház, ezt szeretné a magyar kormány is – tette hozzá. Emlékeztetett: a menni vagy maradni kérdése nagyon nehéz emberi döntés, amelybe sem Budapestről, sem máshonnan nem szabad beleavatkozni. De ha megszületik a szabad döntés a maradás mellett, akkor a magyar kormány, a kárpátaljai magyar vezetők és az egyház dolga, hogy lehessen maradni, anyanyelven tanulni, hogy magyar közösségben lehessen dicsérni az Istent, és a magyar családoknak legyen esélyük az életre a jövőben is – fogalmazott.

A miniszter megjegyezte, hogy mások mellett a kárpátaljai magyaroknak is különböző forgatókönyvekre kell felkészülniük. Van olyan forgatókönyv, amelyre gondolni sem merünk, de föl kell rá készülni, ahogy föl kell arra is készülni, ami jó – folytatta. Balog Zoltán szerint az utóbbi példája a 21 éve alapított Nagyberegi Református Líceum, amely ötéves munka eredményeként – a magyar kormány és külföldi református testvéregyházak anyagi támogatásával – megújult és 120 fős modern kollégiummal bővült. A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy Kárpátalján egy közösség kinőtte a régi iskolaépületet. Mint mondta, a megmaradáshoz iskola, munkahely, közösség kell, és “Nagyberegen van iskola, van közösség, s remélhetőleg van megélhetést biztosító, tisztességgel honorált munkahely”.

Mindennek nagyon fontos feltétele a béke – mutatott rá, hangsúlyozva: “ne hagyjuk, hogy a fegyvereké legyen az utolsó szó, hogy egyesek hatalomvágya a többség békevágyát elnyomja”. A béke fontos feltétele a magyarok együttműködése, így mindannyiunk közös érdeke, hogy Kárpátalján minden magyar együtt akarja a békét, együtt akarja a magyarság megerősödését – mondta. Úgy vélte, természetes, hogy különböző vélemények vannak, de most különösképp megengedhetetlen a “széthúzás luxusa”. Most nem a veszekedés ideje van, hanem az összefogásé, mert választások jönnek – hangoztatta, kiemelve, hogy a kárpátaljai magyaroknak, Magyarországgal együtt, egy irányban kell gondolkodniuk, hogy “erős képviselőjük” legyen a kijevi parlamentben. “Ha ehhez segítségre van szükség, azt mi meg tudjuk adni, de ezt kivívni, kiharcolni csak önök tudják, önöknek lehet” – emlékeztette hallgatóságát a miniszter.

“A béke megtartásáért a magyar közösségen belül a legtöbbet azzal tehetjük, ha folytatjuk az építkezést. Azt tudom ígérni a magyar kormány nevében, hogy folytatjuk az építkezést Kárpátalján az egyházközösségekben, a beregszászi főiskolán, a családsegítőkben, s mindenütt, ahol a magyar életnek a megtartására és a megerősítésére van szükség” – zárta avató beszédét Balog Zoltán.

A családi csendesnapi rendezvényen tartott előadásában a miniszter arról biztosította közel ötezer fős hallgatóságát, hogy Magyarország, a magyar kormány nem hagyja magukra a “kárpátaljai magyar testvéreket”. Kifejtette: a kárpátaljai magyar közösség támogatása érdekében most a kapcsolatok erősítésére van szükség.

(MTI, EMMI)

Fotó: Bartos Gyula