Semmelweis-díjat vett át Czeizel Endre orvos, genetikus Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől és Zombor Gábortól, az EMMI egészségügyi államtitkárától augusztus 28-án Budapesten.

 Az ünnepélyes díjátadón Balog Zoltán utalt rá, hogy Czeizel Endre egy könyvében azt írta: “az embereket boldoggá leginkább a szerelem, kiegyensúlyozottá a jó magánéletük, megelégedetté pedig a gyermekeik tehetik”. Hozzátette: valóban a gyermek a legnagyobb ajándék, és a professzor fáradhatatlanul küzdött azért, hogy ebben az ajándékban minél több család részesülhessen. Czeizel Endre segített abban is – mondta -, hogy a gyermekvállalásról hozott döntések tudatosabbak és felelősségteljesebbek legyenek. Olyan televíziós műsorokat készített, amelyek a családtervezés, a gyermekvállalás korszerű módszereit közvetítették, de valamilyen módon mégis közük volt ahhoz az ősi tudáshoz, amelyet a szülők továbbadnak gyermekeiknek, a következő generációnak. A tárcavezető hangsúlyozta: a címzetes egyetemi tanár könyveiben kutatta a magyarság genetikáját, a művészetek és tudományok nagyjai rendkívüli tehetségének eredetét, létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, az úgynevezett kóroki monitort, kiépítette a genetikai tanácsadást, kidolgozta az optimális családtervezési modellt, és elterjesztette Magyarországon a fejlődési rendellenességeket megelőző magzatvédő vitaminok alkalmazását. A miniszter azt mondta: “magyar sors az ilyen”, hogy Czeizel Endre munkásságát először külföldön, az Egyesült Államokban ismerték el. Kiemelte: sok ember fejében és könyvespolcain, az ismeretterjesztő irodalomban ott van az a tudás, amelyet neki köszönhet a világ a genetika és az orvostudomány területén.

Czeizel Endre az ünnepségen azt mondta: nagy megtiszteltetés a Semmelweisről elnevezett díjat átvenni, mert orvosi egyetemi tanulmányai alatt Semmelweis Ignác lett a példaképe, “vezérlő csillaga”, miatta fordult a szülészet, majd a genetika felé is, mindig próbált, amennyire tudott, hozzá méltó lenni. Azt mondta: “egy picit hadd legyen szerénytelen”, de emlékeztet rá, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon évente 400 ezer gyermek azért nem születik nyitott gerinccel, mert a magzatvédő vitaminokkal sikerült igazolni, hogy van megelőzés is, nem csak “modern Taigetosz”. Hozzátette: jó lenne, ha a magyar emberek megértenék, hogy bár a “társadalmi halhatatlanság” csak keveseknek adatik meg, a “biológiai halhatatlanság” elvileg mindenkinek jár, de ehhez gyermekek kellenek, mert, mint mondta, nekik “adjuk át génjeinket, szeretetünket, tudásunkat”. 

Czeizel Endre 1935-ben született Budapesten. 1959-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Attól az évtől az Országos Közegészségügyi Intézetben a humángenetikai és teratológiai osztály munkatársa lett, és az öröklött (veleszületett) rendellenességek okait kutatta. 1973-ban lett a humángenetikai és teratológiai laboratórium (1984-től osztály) főorvosa és a WHO együttműködési központ igazgatója. Fő kutatási területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése. 1996 és 1998 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt. 1973 óta végzett genetikai tanácsadást. A főváros XIV. kerületében megalapította a Családtervezési Központot. Czeizel Endre 1966-ban lett az orvostudomány kandidátusa, 1978-ban akadémiai doktor. Több más kitüntetés mellett 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2000-ben az Egyesült Államokban neki ítélték oda – megosztva – a Kennedy-díjat, amelyet a Kennedy Alapítvány ötévenként adományoz a testi és lelki fogyatékosságok megelőzéséért végzett kiemelkedő tevékenységek elismerésére, egyben a magzatvédő vitaminnal kapcsolatos kutatásait is méltányolta.

MTI-EMMI

 Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Aki iskolát épít, az maradni akar, és azt akarja, hogy mások is maradjanak, akik az iskolába járnak – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton a Beregszászhoz közeli Nagyberegen, ahol felavatta a helyi református líceum felújított és kollégiummal kibővített épületét.

A református családi csendesnapon megtartott avatási ünnepségen elmondott beszédében Balog Zoltán, aki kétnapos hivatalos látogatást tett Kárpátalján, hangsúlyozta: aki iskolát épít Kárpátalján, az azt is szeretné, ha a világnak ezen a táján lenne megmaradás. Ezt akarja az egyház, ezt szeretné a magyar kormány is – tette hozzá. Emlékeztetett: a menni vagy maradni kérdése nagyon nehéz emberi döntés, amelybe sem Budapestről, sem máshonnan nem szabad beleavatkozni. De ha megszületik a szabad döntés a maradás mellett, akkor a magyar kormány, a kárpátaljai magyar vezetők és az egyház dolga, hogy lehessen maradni, anyanyelven tanulni, hogy magyar közösségben lehessen dicsérni az Istent, és a magyar családoknak legyen esélyük az életre a jövőben is – fogalmazott.

A miniszter megjegyezte, hogy mások mellett a kárpátaljai magyaroknak is különböző forgatókönyvekre kell felkészülniük. Van olyan forgatókönyv, amelyre gondolni sem merünk, de föl kell rá készülni, ahogy föl kell arra is készülni, ami jó – folytatta. Balog Zoltán szerint az utóbbi példája a 21 éve alapított Nagyberegi Református Líceum, amely ötéves munka eredményeként – a magyar kormány és külföldi református testvéregyházak anyagi támogatásával – megújult és 120 fős modern kollégiummal bővült. A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy Kárpátalján egy közösség kinőtte a régi iskolaépületet. Mint mondta, a megmaradáshoz iskola, munkahely, közösség kell, és “Nagyberegen van iskola, van közösség, s remélhetőleg van megélhetést biztosító, tisztességgel honorált munkahely”.

Mindennek nagyon fontos feltétele a béke – mutatott rá, hangsúlyozva: “ne hagyjuk, hogy a fegyvereké legyen az utolsó szó, hogy egyesek hatalomvágya a többség békevágyát elnyomja”. A béke fontos feltétele a magyarok együttműködése, így mindannyiunk közös érdeke, hogy Kárpátalján minden magyar együtt akarja a békét, együtt akarja a magyarság megerősödését – mondta. Úgy vélte, természetes, hogy különböző vélemények vannak, de most különösképp megengedhetetlen a “széthúzás luxusa”. Most nem a veszekedés ideje van, hanem az összefogásé, mert választások jönnek – hangoztatta, kiemelve, hogy a kárpátaljai magyaroknak, Magyarországgal együtt, egy irányban kell gondolkodniuk, hogy “erős képviselőjük” legyen a kijevi parlamentben. “Ha ehhez segítségre van szükség, azt mi meg tudjuk adni, de ezt kivívni, kiharcolni csak önök tudják, önöknek lehet” – emlékeztette hallgatóságát a miniszter.

“A béke megtartásáért a magyar közösségen belül a legtöbbet azzal tehetjük, ha folytatjuk az építkezést. Azt tudom ígérni a magyar kormány nevében, hogy folytatjuk az építkezést Kárpátalján az egyházközösségekben, a beregszászi főiskolán, a családsegítőkben, s mindenütt, ahol a magyar életnek a megtartására és a megerősítésére van szükség” – zárta avató beszédét Balog Zoltán.

A családi csendesnapi rendezvényen tartott előadásában a miniszter arról biztosította közel ötezer fős hallgatóságát, hogy Magyarország, a magyar kormány nem hagyja magukra a “kárpátaljai magyar testvéreket”. Kifejtette: a kárpátaljai magyar közösség támogatása érdekében most a kapcsolatok erősítésére van szükség.

(MTI, EMMI)

Fotó: Bartos Gyula

A diktatúrák öröksége Európában egy közös, terhes örökség – jelentette ki a páneurópai piknik 25. évfordulóján a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett soproni konferencián augusztus 19-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A különbségeiktől eltekintve “két diktatúrával kell együtt szembenéznünk Európában” – fogalmazott Balog Zoltán. Hozzátette: “amikor mi dönthettünk szabadon, mindig a szabadság mellett döntöttünk”. Mint mondta, a szabadság és a demokrácia nem egyenlő automatikusan a társadalmi igazságossággal, a politikai leomlása után pedig máig “számos szociális vasfüggöny szabdalja Európa térképét”. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország partnere Európának a terhek igazságos elosztásában, valóságos esélyeket kell teremteni, és mindenkit támogatni kell abban, hogy azokat megragadja.

Balog Zoltán fontosnak nevezte, hogy “a jövő érdekében beszéljünk a múltról”, és “akkor szóba fog állni velünk a következő nemzedék”, ami nélkül nem lesz békés, biztonságos és igazságos Európa. Mint mondta, ha európai témává kívánjuk tenni a rendszerváltoztatást, akkor szükségünk van a németek, különösen a keletnémetek segítségére, akik két diktatúra után ápolják a szabadságot. Kiemelte: a negyedszázada történt események résztvevőinek nem adatott meg a külső szabadság, a belső azonban igen, amelynek megőrzésére ma is szükség van.

Firtl Mátyás (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra utalt: a páneurópai piknikkel a 20. század során harmadszor került a város a világ figyelmének középpontjába; az első alkalomként az osztrák-magyar határ meghúzását, másodikként a határ 1956-os megnyitását említette. Johannes Singhammer, a Bundestag konzervatív párti alelnöke beszédében azt emelte ki: amint azt a kelet-ukrajnai események is bizonyítják, “nem magától értetődő sem a szabadság, sem a béke”, amelyekért mindennap harcolni kell, megvédve azokat.”Magyarország 25 éve megmutatta az utat a szabad népek Európájába” , fogalmazott Karlheinz Kopf, az osztrák törvényhozás második elnöke, utalva arra, hogy a piknik a berlini fal megépítése utáni legnagyobb menekültáradatot váltotta ki az NDK-ban. Klaus Riedel, a budapesti német nagykövetség ügyvivője arról beszélt: a berlini fal leomlása, így a város jelképe, a Brandenburgi kapu megnyitása annak is köszönhető, hogy negyedszázada, ezen a napon a magyar-osztrák határon megnyílt az a kis, dróttal beszőtt fakapu, amelyen több száz keletnémet polgár jutott nyugatra. ”A boldogság titka a szabadság, a szabadság titka pedig a bátorság, amelyről 25 éve itt bizonyságot tettek”, fogalmazott Christine Lieberknecht, Türingia tartomány miniszterelnöke az eseményen.   

Zárszavában Szájer József  fideszes európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke azt hangsúlyozta, a páneurópai piknik kiemelkedő voltát mutatja, hogy szabad polgárok, szabad akaratukból, együttes elhatározással, dacolva a hatalommal, a semmiből hozták létre a rendezvényt. Mint mondta, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának egyetlen eseménye sem fejezi ki úgy a szabadságot és az iránti vágyat, mint ez a piknik. Hozzátette: sok szereplő ismert, de ugyanúgy számtalan névtelen hőse volt az eseménynek, akárcsak a városi szabadság 1277-es kivívásának vagy az 1920-as népszavazásnak. A negyedszázaddal ezelőtti kor elvégzetlen feladatának, adósságának nevezte, hogy “mindenki közelebb megy a másikhoz”, figyelve rájuk, az általuk vallott értékeikre. 

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A Biblia a magyar kultúra elidegeníthetetlen része – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 5-én Szegeden, ahol magyar bibliatörténeti kiállítás nyílt.

A szentírás nélkül nem lehet megérteni a magyar kultúrát, a művészetet, nem beszélve a magyar nyelvről, amelynek sok fordulata a bibliai nyelvből, annak fordításából, elsősorban Károli Gáspártól származik – mondta a politikus az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS) idei konferenciájához kapcsolódva a Szegedi Tudományegyetem tanulmányi és információs központjában megrendezett kiállítás megnyitóján.  Napjainkban kérdés, mennyire aktuális a Biblia, és milyen segítséget tud nyújtani a keresztény kultúra a jövő Magyarországának építésében – mondta a miniszter.

A keresztény kultúráról, a keresztény értékekről a források ismerete nélkül nem lehet beszélni, ezek közül pedig a legfontosabb a szentírás – közölte Balog Zoltán. “Komoly megtiszteltetés, hogy több száz bibliakutató, elsősorban az Újszövetséggel foglalkozó szakember érkezett Magyarországra, Szegedre. Amikor a tudósokkal a szentírással foglalkoznak, nekünk is szolgálatot tesznek. Az, hogy mi az aktuális a szentírás üzenetéből, hogyan tud a Biblia segíteni a 21. században, nem csak Magyarország ügye, hanem Európáé is, amely keresztény gyökerekre alapul” – fejtette ki a politikus.

A tárlat számos érdekességet mutat be Szent Gellért korától egészen napjainkig, beleértve a legújabb, Simon László bencés rendi szerzetes által fordított újszövetségi szentírásig. Az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS – Studiorum Novi Testamenti Societas) keddtől szombatig rendezi Szegeden a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében nemzetközi bibliatudományi konferenciáját.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A művészet és a szakralitás találkozása adja a Dóm tér és a Szegedi Szabadtéri Játékok sajátos hangulatát, jelentőségét – mondta az emberi erőforrások minisztere július 4-én a fesztivál megnyitóján.

 Ha jó a művészet, akkor a szakralitás inspiráló, továbbá ha jó a művészet, akkor “olyan magasságokba emel bennünket, ahová a hétköznapokban nem juthatunk el” – mondta Balog Zoltán a Dóm rekonstrukciós munkái miatt a templommal szemben fölállított színpadon.  A tárcavezető úgy fogalmazott, a Dóm felújításából nem az következik, hogy idén nincs szabadtéri játékok, hanem igenis van, közös vállalkozással pedig sikerült jobb helyzetet teremteni, mint előtte. A templom korábban a közönséggel szemben volt, most mögötte van. Ha a templom az ember előtt magasodik, akkor kijelöl egy irányt, ha mögötte, akkor neki vetheti a hátát, és úgy nézhet szembe az élet nehézségeivel – mondta a politikus. Hozzátette: most a színészekkel szemben áll a Dóm két gyönyörű tornya, így ők meríthetnek ebből inspirációt.

 Botka László szegedi polgármester úgy véli, a Dóm tér Európa legszebb szabadtéri színpada, és akkor is az marad, ha éppen 180 fokkal megfordul. “A kulturális örökség részint az elődeinktől ránk hagyott értékek sokasága, részint pedig, amit mi hagyunk örökül utódainkra” – fogalmazott a politikus. Megújítva megőrizni, tizenkét éve ez Szeged mottója, és ez a fesztivál egyedisége, különlegessége is. A Szegedi Szabadtéri Játékokkal, a megújulással és megőrzéssel Szeged évről évre megérkezik Európába és Európa hazatalál ide, Szegedre – mondta a polgármester.

A fesztivál idei nyitódarabja a Zorba, a görög című táncmű, amelyet Harangozó Gyula, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója állított színpadra. A következő héten Kerényi Miklós Gábor rendezésében Kálmán Imre operettklasszikusa, a Csárdáskirálynő szerepel a műsoron, majd az elmúlt évad legnagyobb sikere, az Elfújta a szél című musical következik. Augusztus első napjaiban Kodály Zoltán Háry János című daljátékával folytatódik a fesztivál, a nagyotmondó obsitos történetében egy igazi világsztár is színpadra lép: Napóleon alakját Gérard Depardieu formálja meg. Az évad a Mamma Mia! musicallel zárul augusztus közepén Szirtes Tamás rendezésében.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula