Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon hivatalában fogadta a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátó rendszerben foglalkoztatott szakemberek képviselőit. A tárca vezetője a szociális életpálya bevezetéséről, ennek részeként a bérrendezésről, és az érdekegyeztetés kereteiről tárgyalt a szervezetekkel.

A tárcavezető a megbeszélésen hangsúlyozta: a Kormány továbbra is elkötelezett a szociális életpálya bevezetése mellett, ezért folytat a minisztérium az ágazati szakszervezetekkel közel egy éve folyamatos tárgyalásokat. A szociális életpálya bevezetésének célja, hogy hosszútávon kiszámítható, kiegyensúlyozott, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátó rendszerben foglalkoztatottak munkáját anyagi és erkölcsi értelemben is jobban elismerő rendszer jöjjön létre. A szakszervezeti vezetők beszámoltak arról, hogy a szociális ágazat alacsony bérei komoly feszültséget jelentenek a szakmában.

A megbeszélésen a miniszter kiemelte, hogy a szociális ágazatban dolgozók keresetének növelésére, valamint a végzettséget és a munkatapasztalatot figyelembe vevő bérrendezésre irányuló törekvéseket a minisztérium méltányosnak ítéli. A felek megerősítették abbéli szándékukat, hogy együttműködnek a fennmaradt kérdések mielőbbi tisztázásában annak érdekében, hogy a tervezet mihamarabb a Kormány elé kerülhessen.

Budapest, 2014. október 8.

A magyaroknak szükségük van a németek barátságára, éppen úgy, mint 25 évvel ezelőtt – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 20-án a Berlin melletti Potsdamban a határnyitás 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A miniszter ünnepi beszédében felidézte, hogy 1989 nyarán református lelkészként lelki gondozó volt az NDK-s menekülteket befogadó csillebérci menekülttáborban, amelynek lakói körében nagy volt a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Ebben a feszült helyzetben érkezett a hír a magyar kormány döntéséről, miszerint megnyitják az osztrák határt a menekültek előtt. Ez “jó döntés volt,” hiszen “minden kétséget és bizalmatlanságot elmosott, és nagy bizalmat teremtett” egymás iránt a menekültek között, és németek és magyarok között, nemcsak a lakosságban, hanem a legfelső politikai szinten – mondta Balog Zoltán. A magyar döntés bizalmat teremtett a német és a szovjet politikai vezetők viszonyában is, és erősítette az európai politikusok egymás iránti bizalmát – tette hozzá a miniszter, kiemelve, hogy “a bizalomnak meg kell maradnia, és ma is jó döntésekre kell vezetnie”. 

Németek és magyarok ma is olyan döntések és kihívások előtt állnak, mint 25 évvel ezelőtt – mondta Balog Zoltán az ukrán válsággal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy “ismét Európa jövőjéről van szó, és nem csak Ukrajnáról”.  Sok múlik azon, hogy a nyugati hatalmak vajon megértik-e azt a különleges helyzetet, amelyben az Oroszország szomszédságában élő nemzetek, az ukránok, a baltikumi népek, lengyelek, magyarok, románok élnek, és sok múlik azon is, vajon sikerül-e “közösen, a kölcsönös bizalom alapján ismét jó döntéseket hozni” – fejtette ki Balog Zoltán. Hozzátette: a csupa nosztalgiából álló megemlékezés haszontalan, nem “a régi időket kell visszasírni, hanem a jövő érdekében kell a múltról beszélni”. A múlt igazságát el kell mondani a következő nemzedékeknek, mert Európa csak így lehet “békés, szabad és igazságos”, a magyar-német kapcsolatok múltjából pedig az a legfontosabb üzenet a jövőnek, hogy “a magyaroknak szükségük van a németekre” – hangoztatta a miniszter. 

Magyarország “nem pénzt kér Németországtól, mint ahogy talán más országok teszik”, hanem a német és a magyar félnek egyaránt hasznos befektetéseket – tette hozzá. Ugyanakkor “politikailag is szükségünk van egymásra, hiszen egyetlen nagy ország sincs a világon, amelynek ne lenne szüksége kis országok barátságára is” – mondta Balog Zoltán, hozzátéve, hogy Magyarország “kis országként nagy barátságot” kínál Németországnak. A határnyitás és az 1989-es politikai fordulat emlékezetének nem csupán helyi, “privát” kelet-közép-európai ügynek kell lennie, hanem egész Európa közös ügyének, és ebben a két diktatúrát és a két diktatúra alóli felszabadulást megélő Németország segíthet a legtöbbet – hangsúlyozta Balog Zoltán az ünnepségen, amelyen részt vett mások mellett Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter és Peter Altmaier jelenlegi kancelláriaminiszter.

Az utóbbi 25 év egyik legfontosabb tanulsága a jövőre nézve, hogy “a szabadság és a demokrácia nem jár együtt automatikusan igazságossággal, és nem biztosít egyenlő esélyeket mindenkinek”. Így az a veszély fenyeget, hogy a politikai és ideológiai vasfüggöny lebontása után “szociális vasfüggönyök” jelennek meg Európában, akár országokon belül is – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere. Ezért Magyarország “a társadalmi igazságosságért folytatott minden küzdelemben, és a terhek igazságos megosztásáért vívott minden szabadságharcban szövetségeseként tekint nemcsak az Európai Unióra, hanem mindenekelőtt Németországra” – mondta Balog Zoltán az ünnepségen, amelyen több százan vettek részt, köztük politikusok, diplomaták, gazdasági vezetők.

Balog Zoltán mellett Peter Altmaier is ünnepi beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy a németek soha nem felejtik el a magyaroknak az 1989-es határnyitással adott segítséget, amely megnyitotta az utat a német egység helyreállításához. Az ünnepi beszédeket pódiumbeszélgetés követte, többek között Hans-Dietrich Genscher, Theo Waigel volt pénzügyminiszter és Pozsgay Imre volt államminiszter részvételével. A beszélgetésen Hans-Dietrich Genscher külön köszönetet mondott Balog Zoltánnak az ünnepi beszédéért, és felidézte, hogy több mint 30 éve ismerte meg őt az egykori NDK területén fekvő Halléban egy úrvacsorai istentiszteleten, amelyet az ifjú lelkész Balog Zoltán mutatott be. 

A rendezvényt – amelyről számos német televízió és egyéb médium készített tudósítást – a világhírű egykori nyugat-berlini határátkelőnél, a Glienicke-hídnál álló Villa Schöningenben tartották meg. A kulturális világörökség részeként számon tartott történelmi műemlék épület tulajdonosa a Springer lapkiadó vállalat igazgatótanácsának elnöke, Mathias Döpfner és Leonhard Fischer üzletember. Czukor József berlini magyar nagykövet köszöntőjében kiemelte: a helyszínválasztás is azt mutatja, hogy milyen sok barátja van Magyarországnak Németországban. Az ünnepi beszédek, köszöntők között, a pódiumbeszélgetés után és a rendezvényt záró fogadáson Leslie Mandoki (Mándoki László) Németországban élő magyar származású zenész, producer világsztárokat felvonultató együttese, a Man Doki Soulmates zenélt.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI

Az emberi erőforrások minisztere szerint Magyarország és Németország közös felelőssége, hogy a két diktatúra tapasztalatait az európai értékvitákban megfelelően képviselje. Balog Zoltán erről szeptember 19-én a Magyar-Német Fórum budapesti 24. közgyűlésén beszélt.

A tárca vezetője szerint Európa eredeti koncepciója – amit az alapító atyák, köztük Konrad Adenauer megfogalmazott – továbbra is érvényes, “ránk, magyarokra is”.    Németország 1990 után már nem ugyanaz az ország – mondta -, mint korábban volt, és ehhez a magyarok is hozzájárulhattak. A miniszter – aki személyes emlékeit is felidézte a határnyitás kapcsán – kiemelte: helyes döntés született, és ez bizalmat teremtett. Jó dolog, ha ez a bizalom 25 éven át megőrizhető. Ma élénkebb érdeklődés kíséri ezeket az eseményeket – folytatta -, mint akkor, és “csak utólag tudtuk meg, hogy valójában milyen folyamatnak a részesei voltunk”. Balog Zoltán szerint az emlékezés hozzájárulhat a bizalom őrzéséhez és erősítéséhez. A miniszter az uniós intézményrendszer megerősítésének fontossága mellett arról is szólt, hogy új kezdeményezésekre van szükség a szkeptikusan gondolkodók meggyőzéséért. 

Balog Zoltán azt mondta: mindkét állam felelőssége, hogy a két diktatúra tapasztalatait az európai értékvitákban megfelelően képviseljék. Fontosnak tartja, hogy a demokrácia és a szolidaritás megkapják az őket megillető rangot, amit a diktatúra idején hiányoltak. Szavai szerint az európai intézményrendszer gyengesége, hogy még jóval az ukrán válság előtt nem voltak képesek közös energiapolitikát kidolgozni. Megjegyezte: Magyarországon a kisebbségeknek és nemzetiségeknek 25 év után van saját szószólójuk, és példaértékű, hogy ez megvalósulhatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európa közepén több millió roma él, a munkanélküliség körükben mintegy 60 százalékos. “Ezt miért nem használjuk ki?” – tette fel a kérdést. A cigányság nem problémát, hanem esély jelent, megfelelő képzés után – jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter Magyarország esetében lehetőségnek látja, hogy a balkáni államok szószólója legyen, Németország esetében pedig azt, hogy a kisebb országok hangját felerősítse.  

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke felidézte: 25 éve zajlott a történelmi határnyitás, ami fontos volt a német egység és Európa jövője szempontjából. Hozzátette: döbbenetes volt látni az arcokat, amikor az emberek a határt átlépve a szabadsággal találkoztak. “Ez minket, magyarokat is megérintett, ezzel a mi szabadságunk is kinyílt”, és egy folyamat fontos állomása volt. Kitért arra a Magyarország-képre is, amely a német médiában kialakult, és azt mondta: nem a kritika zavaró, az lehet előrevivő és egészséges, a probléma az, ha olyan kép rajzolódik ki, amelynek vajmi kevés köze van a magyar valósághoz. Arra kérte a német szerkesztőket és a német médiát, “picit ellenőrizzék jobban” a hírforrásokat, próbáljanak egy kicsit jobban “magyar szemüveggel” is nézni. Az ukrán válsággal összefüggésben jelezte: az Oroszország elleni szankciós döntéseket “továbbra is megszavazzuk és be is tartjuk”, de egy demokráciában lehetnek más vélemények. Egyben biztos – tette hozzá -, ha a megoldásokat másként látják is, közös a cél magyaroknak és németeknek és az unió országainak egyaránt, “szabadság, egység, demokrácia”. A fórumot közvetlenül a rendszerváltás után, 1991-ben hozták létre a két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére. Az idei tanácskozásnak különös aktualitást adott a magyar határnyitásnak és a berlini fal leomlásának 25. évfordulója. A találkozón tudósok, gazdasági vezetők, továbbá a civil társadalom képvisel

 MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere első ízben adott át díjat a gyermekek tudatos médiahasználatra nevelését segítőknek a Szalay Annamária Média Alapítvány rendezvényén szeptember 16-án Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: Szalay Annamáriának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly elhunyt elnökének szívügye volt a tudatos médiahasználat a gyermekek körében. Média-szakemberként felhívta arra a figyelmet, hogy ugyanaz a szülő, aki a játszótéren vagy a városi közlekedésben félti a gyermekét, a média világában rá leselkedő veszélyekről sokszor mit sem tudva “hihetetlen támadásoknak engedi kitenni ugyanazt a kislányt vagy kisfiút” – emlékeztetett Balog Zoltán. Hangsúlyozta: Szalay Annamária azon az állásponton volt, hogy missziós feladatunk a szülői tudatlanságot megszüntetni, és a médiában, mindenekelőtt a digitális médiában, az interneten mindent meg kell tenni, “ha kell szigorú jogszabályokat kell hozni, hogy az úgynevezett szabadság jegyében ne lehessen gyermeket zaklatni, bántani, károsan befolyásolni”. Balog Zoltán azt is elmondta: elhivatottnak tartotta Szalay Annamáriát, aki egész nemzedékekről gondoskodhat egy jól kitalált jogszabállyal vagy a szemléletváltás, az információátadás lehetőségével. Az eseményen Balog Zoltán Szalay Annamária nevét viselő díjat adott át Balázs Biankának, az M2 gyermekcsatorna kidolgozójának, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap gyermek- és ifjúsági műsorokért felelős főszerkesztőjének, a sepsiszentgyörgyi Cimbora irodalmi folyóiratnak és a miskolci református Európa Rádió munkatársainak.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a rendezvényre küldött levelében azt írta: Szalay Annamária és nemzedéktársai – a fideszesek – annak idején egymásra találtak, megszerveződtek és hűségesek maradtak önmagukhoz, a szabad gondolkodáshoz, a keresztény értékekhez és a nemzeti azonossághoz. Szalay Annamária megismerte és megértette a média természetét, tudta, hogy sajtószabadság nélkül nincs politikai szabadság, de a szabadság felelősséggel is jár – fogalmazott a házelnök. Hozzátette: az NMHH egykori elnöke ismerte a média veszélyeit is, különösen azokat, amelyek a gyerekekre leselkednek, ezért legfontosabb célja az ifjúság védelme volt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében kiemelte: az alapítvány 2013 októberben, nem sokkal Szalay Annamária halála után jött létre, a feladata, hogy továbbvigye az ő munkáját, támogassa azokat, akik ugyanazokért a célokért dolgoznak, mint Szalay Annamária tette. A díj nettó egymillió forintos pénzjutalommal jár.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Az egész nemzetnek szüksége van jó és jobb iskolákra – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az V. nemzeti tanévnyitón 2014. augusztus 31-én a fővárosban.

A tárca vezetője a XI. kerületi Ádám Jenő Általános Iskolában rendezett ünnepségen kiemelte: minden új gyermek, minden első osztályos megjelenése az iskolákban egy újabb esélyt jelent a szülőknek, tanároknak, a köznevelést és az egész országot irányítóknak. Hangsúlyozta: ha jól végzik a munkájukat, akkor jobb, erősebb, derűsebb és bátrabb lesz “a mi magyar világunk is”. Mindenkinek ünnep ez a nap, akinek köze van az iskolához, a tanításhoz és a tanuláshoz. Esélyt ad arra, hogy a felnőttek, a többi diák, a szülők és az oktatás irányítói is jobban végezzék feladatukat a mostani iskolaévben – mutatott rá.

“Magasan, az ünnep magaslatán kezdünk” – fogalmazott a miniszter, aki szerint ilyenkor talán elvárható, hogy az egész ország figyelme egy kicsit az iskolára irányuljon. Kiemelte: az iskolakezdés közügy, a diákok sorsa és teljesítménye határozza meg, hogy milyen lesz Magyarország húsz-harminc év múlva. Balog Zoltán reményének adott hangot, hogy ma a szülők is talán jobban látják, mit akar a kormány a családokkal szövetségben a gyermekekkel kezdeni, mi a lényege az új Nat-nak, amely megjelenik az új tankönyvekben, illetve a délutáni foglalkozásoknak. Kitért arra is: talán a pedagógusok is egyre derűsebbek lesznek, bérük – bíznak benne – érzékelhetően több. A jövőt a pedagógusok alakítják, ennél magasabb hivatás nincs – jelentette ki.

Az egész nemzetnek szüksége van jó és jobb iskolákra – hangsúlyozta a tárcavezető, aki az óvoda és bölcsőde megerősítését külön is kiemelte, majd hozzátette: az a dolguk, hogy mindenkit tudása és képessége szerinti végzettséghez juttassanak. A legfontosabb ugyanakkor a bizalom, e nélkül sikeres vállalkozás nincs. Honnan lenne sikeres iskola? – tette fel a kérdést. A gyermekeket arra kell nevelni, hogy bízzanak – idézte Ranschburg Jenő pszichológus-tanárt, hozzátéve: a kölcsönös bizalom minden emberi kapcsolat alapja. Az iskolát nem egyszerűen szolgáltatásnak kell tekinteni, hanem a nevelés közös feladatának a családokkal szövetségben. Az össztársadalmi bizalom megszületésében és újjáépítésében az iskola fontos szereplő lehet – hangsúlyozta, és hozzátette: hiszi, hogy a kormány, az iskolák, a családok még közelebb kerülnek egymáshoz, és még tovább szilárdul a köztük lévő bizalom.

Ha valódi értékek szerint nevelik a gyermekeket, akkor az iskola valóban nagy lehetőség lehet, hogy erősítsék a társadalom, a nemzeti közösség összetartó erejét. Legalább ilyen fontos a komoly tudás átadása, és az új tankönyvek, a digitális tartalmak ezt a célt szolgálják – mondta a miniszter. Kitért arra is: ma az általános iskolában a gyermekek kétharmada, mintegy 500 ezer diák kapja ingyen a tankönyveket. Bíznak benne, hogy a tartalmon is látják azokat a változásokat, amelyeket a magyar iskola átalakulása jelent. Fontos, hogy soha ne felejtsék el, mindez a diákokért, a gyermekekért történik – emelte ki Balog Zoltán, aki azt kívánta, építkezzenek a jó tankönyvekből, emelkedő fizetésekből. Reményét fejezte ki, hogy lesz olyan tanév, amikor a gyermekek növekvő létszámáról is be tudnak számolni. Legyen több a bizalomból, az emberi erőforrásból, és bár nem egyeztetett az államtitkárral, de “legyen úgy több szünidő”, amelyben valóban lehetőség van az idő hasznos eltöltésére – mondta a miniszter, és ünnepélyesen megnyitotta a 2014/2015-ös tanévet.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár rámutatott: nehéz, dolgos éveken vannak túl, egy bonyolult fenntartói rendszerű iskolai rendszert örököltek, amelynek megújítása jelentős feladatokat ró mindenkire. Sok nehézség állt előttük, sok kérdést kellett jól vagy még jobban megválaszolni és sok konfliktust kellett a gyermekek érdekében feloldani – sorolta, megjegyezve, hogy mára túljutottak az iskolarendszer átalakításán, és a gyermekek egyenlő esélyekkel vághatnak neki az életnek. A cél az volt, hogy minden gyermek a lehető legtöbb tudást szerezhesse meg – mondta az államtitkár, hozzátéve: a tanítók és tanárok biztos életpályát láthatnak maguk előtt, és a megbecsülésük a fizetésükben is évről évre emelkedően megmutatkozik.

Az iskolaszerkezet és pedagógus-életpálya biztonságának megteremtése után most az oktatás tartalmának megújítása is előttük áll, olyan oktatási-nevelési anyagok kidolgozása, amelyek felvértezik a gyermekeket azzal a tudással és képességgel, amelyek birtokában bátran felvehetik a versenyt Európa bármely fiataljával. Ennek megteremtése nemcsak esély és lehetőség, hanem kötelesség is – hangsúlyozta.

Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP), Újbuda polgármestere azt mondta: nagy megtiszteltetés, hogy a kerületben rendezik a tanévnyitót. Utalt arra, hogy negyven általános és középiskolája van a kerületnek, és rámutatott: az intézmények hírnevét kiváló és felkészült pedagógusok alapozták meg és tartják fenn. A kormány által nyújtott támogatásokra építve a kerület is igyekszik segíteni a diákokat és a családokat, szeptember 1-én mintegy négyezer alsó tagozatos gyermek veheti át iskolakezdési csomagját, számos iskola udvara, sportpályája megújult – jelezte. Az ünnepség végén a miniszter és az államtitkár az oktatás érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként Trefort Ágoston-díjakat adott át.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula