A Kárpát-medencei magyarság természetes vérkeringése részének nevezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nagyváradi előadásában, hogy a fiatalok más országok egyetemein is tanuljanak, aztán hazatérjenek.

Balog Zoltán a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Áldozócsütörtöki Csendes Napja, valamint a 16. Partiumi Diákköri Konferencia zárórendezvényén tartott előadást Egységes Kárpát-medencei magyar kulturális és oktatási tér címmel csütörtök este.

Úgy vélte, a menni vagy maradni kérdésben az lenne a természetes, ha mindenki menne, de aztán hazatérne. Megjegyezte, a külföldön tanuló magyarok többsége vissza szeretne térni a hazájába. A politikának az a feladata, hogy perspektívát teremtsen számukra. “Magyarnak lenni büszke dolog, tegyünk azért, hogy ez meg is érje” – jelentette ki Balog Zoltán. Hozzátette, néha “messze el kell menni, hogy rájöjjünk, milyen kincsünk van otthon”.

Úgy vélte, az egyetemi oktatásnak a versenyképes tudás mellett a középosztályi életmódot is át kell adnia, és a nemzeti identitás megerősödését is szolgálnia kell.

A versenyképességet azért tartja fontosnak, mert – mint fogalmazott – “a versenyképes egyetemi diploma versenyképes országot is jelent”. A középosztály újratermelésének követelményét azzal magyarázta, hogy az erős középosztály tudja a legjobban fölzárkóztatni a leszakadó rétegeket. Hozzátette, az egyetemek identitásépítő funkciójára Magyarországon is nagy szükség van.

A miniszter azt is megemlítette, hogy a magyarországi felsőoktatásban az intézmények gazdasági és szakmai irányításának szétválasztása “lesz a következő mérkőzés”.

Balog Zoltán úgy vélte, az erdélyi magyar felsőoktatási intézményeket egyfajta “megmaradási ösztön” hozta létre, hiszen, ahol nincs felsőoktatás, a középiskolai oktatás is elsorvad. Hangsúlyozta viszont, hogy Erdélyben sem mindegy, hogy milyen felkészültségű diplomások kerülnek ki a magyar egyetemek padjaiból.

Balog Zoltán az előadás után újságíróknak elmondta: a nap folyamán egyebek között arról tárgyalt a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával, hogy milyen jogi és pénzügyi feltételei vannak annak, hogy magyarországi diákok is megismerjék a határon túli magyar felsőoktatási intézmények kínálatát.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Czeglédi Zsolt (MTI)

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora nyitotta meg Balogh Tibor fiatal roma grafikus- és festőművész kiállítását Budapesten a Pintér Galéria és Aukciós Házban.

2013. április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon nyílt meg Balogh Tibor Free-presszionista Dobbantás című kiállítása. A fiatal roma alkotó egyedi forma- és gondolatvilágot képvisel a hazai kortárs képzőművészeti kánonban: alkotásaiban a látható, a megfogható mögötti, metafizikai törvényszerűségeket keresi.

Balogh Tibor azon kevés roma művészek egyike, akik intézményes keretek között is tanulták mesterségüket: a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Kőnig Róbert tanítványaként végzett grafikusként. Műveiben azonban azt az „előzmény nélküliséget” képviseli, amely egyedivé teszi a roma művészek között is: irányzatát saját maga alakította ki.

 „Free-presszionizmusa” új művészeti meghatározásként lehetőséget teremt valamennyi kortárs alkotó számára, hogy a művészettörténeti kánonon túl újat, egyedit mutasson, kitágítsa saját kereteit, megkönnyítse az útkeresést. Kiállítása ezért is kapta a Dobbantás-címet, mert az útkeresés végére ért, s elrugaszkodása immár megfontoltan, szilárd talajról történhetett meg.   

Balogh Tibor Fehérgyarmaton született 1975-ben. A Magyar Képzőművészeti Egyetem grafikus szakán végzett. Alkotásait több tucat tárlaton is bemutatta többek között a Műcsarnokban, a berlini Collegium Hungaricumban, de a Velencei Biennálén is. Jelenleg a FREE-Presszionista és Roma Műhely Egyesület elnöke.

EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség