A lakosság biztonságos és kiváló minőségű magyar élelmiszerekkel, köztük zöldségekkel és gyümölcsökkel történő ellátása valamennyiünk érdeke. Egyebek mellett ennek további biztosításáról, valamint a magasabb feldolgozottságú termékek előállításának növeléséről, az élelmiszerfeldolgozó-ipar technológiai fejlesztéséről, az exportbővítés lehetőségéről és az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia megvalósításának feladatairól is tárgyaltak a Földművelésügyi Minisztériumban a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet vezetői.

A mai naptól megvásárolható a játék, így az első tesztek már meg is érkeztek.

Három és fél évvel a 2011-es fukusimai katasztrófa után az üzemeltető Tepco megkezdte a négyblokkos Fukusima Daichi egyes blokkjának bontását. Szerdán indult meg az ideiglenes védőszarkofág tetejének elmozdítása egy speciális, távirányítható emelődaruval. Az így keletkezett réseken keresztül a tervek szerint négyezer liter kötőanyagot öntenek a reaktortérre, hogy megakadályozzák a sugárzás kiszabadulását. Jövő márciusban teljesen elbontják majd a védőköpenyt, majd megkezdik a reaktortér maradványainak eltávolítását is. 2018-ban kerülhet sor a megolvadt sugárzó fűtőelemek eltávolítására.

Azonban ehhez először tudni kellene, hogy milyen állapotok uralkodnak odabent. Ezt pedig teljes bizonyossággal még senki sem képes megmondani. A fűtőelemeket mind a mai napig, több tonnányi vízzel kell hűteni, mert a forróság miatt újra beindulhatna a reakció a megolvadt magban. A mentést nehezíti, hogy ennek következtében mintegy 4-5 ezer tonnányi erősen sugárszennyezett víz gyülemlett fel a reaktor alatti tárolókban és alagutakban.

Így vagy úgy, a 2020-as tokiói olimpia megnyitójára a japán kormányzat mindenképpen be akarja fejezni a fűtőelemek eltávolítását.  A japán Fukusima Daichi atomerőműben 2011. március 11-én, az írott történelem egyik legerősebb földrengése és az azt követő szökőár okozott súlyos károkat. A hat reaktorblokk kisegítő áramellátása leállt, ezért a hűtőrendszer felmondta a szolgálatot. A felforrósodó reaktortérben keletkező gyúlékony gázok miatt a blokkokban több robbanás is történt, miközben súlyos sugárszennyezés érte az erőmű körüli területet, ezért mintegy 60 ezer embert kellett 32 kilométeres körzetben kitelepíteni. A kárelhárítás még most is zajlik, de a teljes kárösszeget, járulékos költségekkel együtt 200 milliárd euróra (mintegy 58 ezer milliárd forintra) becsülik.

forrás: piacesprofit.hu

Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó összes ágazat költségvetése nőhet a jövő évben – közölte október 28-i budapesti sajtótájékoztatóján Balog Zoltán. A miniszter bejelentette: növelni fogják a nyugdíjak vásárlóértékét.

A 2015. évi büdzséről Balog Zoltán elmondta: a következő években a családok megerősítése a fő cél, továbbá az, hogy egyre több gyermek szülessen Magyarországon. Hozzátette: azt is szeretnék, ha egyre több olyan családban születne gyermek, ahol képesek és alkalmasak a szülők a munkavállalásra. A 3 évesnél kisebb gyerekeket felkaroló Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerének támogatására 293 millió forint állhat rendelkezésre. Jelenleg 114 ilyen ház működik Magyarországon, elsősorban olyan területeken, ahol a hátrányos helyzetűek száma magas – jelezte Balog Zoltán. A hároméves kötelező óvodáztatás alól mentességet kaphatnak azok, akiknél úgy látják, a családban jobban biztosított az iskolára való felkészülés 5 éves korig. Ahol viszont szükséges és indokolt az óvodáztatás hároméves kortól, ott a családi pótlékot ugyanúgy összekötik ezzel, mint az iskolába járásnál – közölte a miniszter. A jövő év végéig 4,8 milliárdos uniós és hazai forrásból ezer bölcsődei férőhelyet alakítanak ki. A jelenlegi 42 ezres bölcsődei férőhelyszámot 60 ezerre szeretnék növelni a 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakban. Az óvodai ellátásban uniós és hazai forrásokból jövőre négyezer férőhely létesülhet.

Úgy alakítják át a Nemzeti alaptantervet – folytatta a miniszter -, hogy az első években az olvasás és írás tanítására koncentráljanak, és tovább folytatódik az uszodaépítési program is. A büdzsében 3-3 milliárdot irányoznak elő tornaterem- és uszodaépítésre. A szakképzésben sokkal nagyobb hangsúly kerül a gyakorlati oktatásra, ezért megerősítik az általános iskolai képzést. A szakképzésből munka mellett is el lehet majd jutni a felsőoktatásba – mondta. A pedagógusok közül azok, akik a portfólió feltöltésével és minősítéssel pedagógus I. és mesterpedagógus kategóriába lépnek át, az életpályában foglalt mellett további béremelésre számíthatnak. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) támogatásáról Balog Zoltán kérdésre azt mondta: a Klik az idén is jutott pluszforrásokhoz, mert erre szükség volt, és egy plusz 50 milliárdos forrásra szükség lesz jövőre is, amit meg is fog kapni az intézmény. A felsőoktatás költségvetése szerény mértékben, de nőni fog – közölte a miniszter, aki – mint mondta – bízik abban: a következő négy év elegendő lesz ahhoz, hogy “kimeneküljenek a PPP-konstrukció okozta csapdából”. Ha ez megtörténik, a felsőoktatásra szánt költségvetési forrásból a terület nagyon jól működhet.

Kérdésre közölte: várhatóan még a héten elkezdik nyilvánosságra hozni a kancellári névsort, a miniszterelnök meghozta döntését ez ügyben. Emlékeztetett: 29 állami felsőoktatási intézménybe 380 pályázat érkezett. Egy volt érvénytelen, ketten visszaléptek. Hozzátette: 21-22 intézményben lehet eredményes az eljárás, és 7-8 intézményben hirdetnek új pályázatot. Az “állami nászajándékról” szólva megerősítette: 2015-től havi 5 ezer forintos adókedvezményben részesülhetnek az első gyermek születéséig az első házasságot kötők. Ez várhatóan 30 ezer fiatalt érinthet, és két év alatt 120 ezer forintos többletjövedelemhez juthatnak a családok. A magzat 90 napos korától jár a 10 ezer forintos családi adókedvezmény, ez 2015-ben 1,6 milliárdos többlettámogatást jelent a családoknak. Második gyermek után négy év alatt duplájára emelnék a támogatás összegét – jelezte. A kétgyermekesek családi adókedvezménye is fokozatosan nő, jelenleg mintegy 300 ezer két gyermeket nevelő részére jár a 10 ezer forintos kedvezmény. Ez négy év alatt gyermekenként 2500 forinttal 20 ezer forintra nő majd, ami 2016-tól évente 14,5 milliárd forint támogatást jelent. Kitért a családi otthonteremtési kedvezmény kialakítására is: 2015. július 1-jétől 700 ezertől 1,17 millió forintig igénybe vehető támogatás, nemcsak új lakás vásárlására, építésére, hanem használt lakás vásárlásra, meglévő lakás bővítésére is. Jövőre 4 milliárdból 10-11 ezer családnak adnak többlettámogatást ennek keretében.
    

Tovább növelik a részmunkaidőben foglalkoztatottak kedvezményét is – jelezte. Mintegy 14 ezer részmunkaidős után 100 ezer forint bruttó bérig jár az adókedvezmény. Ennek az intézkedésnek 867 millióra tehető a költségvetési hatása – mondta a miniszter. Bejelentette: januártól ismét növelni fogja a kormány a nyugdíjak vásárlóértékét. Ez majdnem hárommillió embert érint, és 1,7 millió öregségi nyugdíjas számíthat az emelésre. A baleseti járadék a nyugdíjjal megegyező mértékben emelkedik – közölte Balog Zoltán. Az egészségügyben a háziorvosi szolgálat megerősítése a legfontosabb cél, most 10 milliárd pluszt tettek a költségvetésbe. Adókedvezményekkel, a háziorvosi praxisok átgondolásával szeretnék vonzóvá tenni a területet, hogy ne maradjanak üresen praxisok – mondta, hozzátéve: az intézkedés csaknem hétezer háziorvost érinthet. Kérdésre elmondta: az egészségügyben az orvosok adminisztratív terheit csökkentenék, és az oktatásban sem terveznek strukturális elbocsátásokat. Balog Zoltán kitért arra is: a tárcához 7 év alatt majdnem ezermilliárdos uniós támogatás érkezik majd.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A fenntartható életmód egy komplex fogalom: azt az életvitelt jelenti, amivel megvalósíthatjuk a fenntarthatóság alapfeltételét, nevezetesen, hogy  a megújulás mértékén használjuk környezetünket vagyis „addig nyújtózkodunk, amíg a takarónk ér”.

Hogyan lehetséges ez? A kérdés megválaszolására  a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) partnereivel több mint 40 helyszínen egy újszerű, a fenntartható életmód elterjesztését célul kitűző programja részeként, 60  db fenntarthatósági képzést szervezett, közel 1 000 döntéshozó, tanár  és egyetemista számára.

A képzések célja a fenntarthatóság, az ehhez kapcsolódó gondolkodásmód és a fenntartható életmód összefüggéseinek jobb megértése, valamint a manapság már-már elcsépelt, és olykor indokolatlanul túlhasznált fenntartható szó mögötti valós fogalom tisztázása volt.

„Ne feledjük el, hogy mi mindannyian döntéshozók vagyunk. Vannak köztünk olyanok, akik a legmagasabb szinten hoznak döntéseket, európai, nemzeti szabályokat alkotnak, vannak, akik egy település életéről, vagy egy munkahely tevékenységéről döntenek. Akármilyen pozícióban is vagyunk, magánemberként is döntünk, amikor fogyasztói választásainkkal meghatározzuk, milyen mértékben terheljük, károsítjuk környezetünket. A döntéshozói képzések tartalmi újszerűségét az adta, hogy nemcsak felszínes megoldásokat kerestünk, hanem a problémák okaira próbáltunk válaszokat találni. Továbbá a résztvevők nemcsak az egy napos képzésen vehettek részt, hanem a későbbiekben lehetőségük volt szakértők segítségét kérni, így a mindennapi tevékenységeik során is segítséget kaptak a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazásához.” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

A tanári képzések kiemelt feladata volt, hogy felkészítse a tanárokat arra, hogy sikeresen át tudják majd adni diákjaiknak a fenntartható életmóddal kapcsolatos tudást.

A döntéshozói és tanári képzésekhez speciális, hiánypótló kézikönyvek is készültek, melynek publikálásával szeretnénk hozzájárulni, hogy a képzések tartalma könnyen érthető formában mindenki számára elérhető legyen. Ezért is készült mindkét kézikönyvből egy rövidebb és egy bővebb részletesebb változat is.

A kézikönyvek innen letölthetők: http://www.mtvsz.hu/kepzes_tananyagok

Annak érdekében, hogy a legkisebbek se maradjanak ki a fenntartható életmód megismeréséből, játékos éghajlatvédelmi vetélkedőt szerveztünk felső tagozatosok számára. A 2014 februárjában indult Klímaőrjárat fordulói során a diákok 3 fős csapatokba szövetkezve derítették fel a környezetükben, az iskolában és otthon tapasztalható környezetrongáló folyamatokat. Így kapott bizonyítványt az iskolájuk, adtak környezetbarát receptötletet ismerősüknek vagy okos tudósként környezeti problémákat tártak fel. A Klímaőrjárat vetélkedőn hat régióban több mint 600 csapat, vagyis több mint 1800 diák vett részt.