Úton a COMDEX-re a sok felnőtt között Cameron a nyűgös gyerek: Anyaaaaa, messze van még? Hány órára érünk oda? Éhes vagyok, kaphatok még enni? Leettem magaaaam. Donna pedig már szolgáltatja is a szalvétákat. Közben Gordonnal egymás mondait befejezve (olyan cukik) ecsetelik, hogy milyen lesz majd ott lenni, miközben MacMillan a hátsó ülésen somolyog a bajsza alatt, csak arra várva, hogy ő is mesélhessen valami random norvég horrortörténetet, amit senki sem értékel túlságosan – erről manapság a shetlandi Up Helly Aa fesztivál emlékezik meg. Végre valahára megérkeznek, Joe olyan magabiztossággal sétál a check-inhez, mintha épp oroszlánt indulna szelídíteni, szüksége is lesz hamarosan minden tökösségére, mert a rendőrségi nyomozás miatt jól elutasították a bankkártyájukat, így a szobafoglalásuk is odaveszett.
