Jelentős munkával szembesülnek azok a nemzetközi számviteli sztenderdekre, (IFRS-re) áttérő cégek, amelyek eddig nem abban a devizában vezették a könyveiket, ami a működésüket leginkább meghatározza. A magyar számvitel szerint ugyanis – bizonyos feltételeknek való megfelelés esetén – tetszőlegesen lehetett választani a forint és az euró között, az IFRS viszont alapvetően gazdasági racionalitáshoz, üzleti kérdésekhez köti a számvitelben alkalmazandó pénznem megválasztását. A rendszerek átállítása jelentős erőfeszítést igényel az érintett cégektől.