Csapadékos hónapok?

A NASA, a japán és orosz nemzetközi meteorológiai intézetek előrejelzése szerint folytatódhat az átlagosnál csapadékosabb időjárás a tél folyamán is. Bár az egyes intézetek hosszútávú előrejelzései között van némi különbség, alapvetően az átlagosnak megfelelő, vagy annál kissé több csapadékot várnak az intézetek. Különösen a tél első felében eshet a szokásosnál több eső, vagy hó, a tél második felében már csökken a csapadékhajlam, írja az esotanc.hu.

A tavasz során átlag körüli, vagy annál esetleg szárazabb évszakra van esélyünk a mostani számítások szerint.

Hó vagy eső?

A modellszámítások szerint a több csapadék enyhébb idővel jár majd együtt. A tél során végig az átlagosnál enyhébb időjárásra van kilátás, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének a mostanihoz hasonló kemény fagyos periódusok. Bár január első napjai kemény fagyokkal kezdődnek, már a hétvégére egy felmelegedés körvonalazódik.

A korábban végzett számítások még egy fokozatosan egyre hidegebbé váló tél forgatókönyvét vetítették előre, ám a legfrissebb modellszámítások szerint az egész tél az átlagosnál enyhébb lehet. A NASA,  a japán hidrometeorológiai intézet és a brit meteorológiai szolgálat is egyértelműen a melegebb tél forgatókönyve mellett áll ki.

A tavaszt illetően az intézetek között nincs egyetértés, a különböző szervezetek átlagosnál hűvösebb és enyhébb időjárást is elképzelhetőnek tartanak, de a télhez képest egyértelműen egy hűlő tendencia figyelhető meg.

Akkor milyen is lesz a tél időjárása?

A jelenlegi számítások szerint tehát egy átlagosnál melegebb télnek van a legnagyobb esélye, ami kissé csapadékosabbnak ígérkezik, de az átlagostól nem lesz jelentős eltérés a csapadék tekintetében. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy-egy keményebb téli időszak, vagy egy enyhébb meleg periódus, de a tél egészére nem a kemény fagyok lesznek a meghatározóak.

Az előrejelzések forrása és megbízhatósága

Az esotanc.hu már nyolcadik alkalommal készíti el a Kárpát-medencére vonatkozó hosszútávú időjárás előrejelzését. Az előrejelzések hét nemzetközi intézet szezonális előrejelzési modelljeinek számításain alapul. Így például a NASA, a brit, az orosz, a japán, az amerikai meteorológiai intézetek globális és regionális előrejelzéseinek eredményét összegezzük a Kárpát-medencére.

A szezonális előrejelzések megbízhatósága lényegesen alacsonyabb, mint a rövid és középtávú előrejelzéseké, és nem egy konkrét nap várható időjárást jelzi előre, hanem egy hónap, vagy évszak időjárásának átlagostól való eltérését, tehát hogy enyhébb, vagy hűvösebb, illetve szárazabb, vagy csapadékosabb lesz az előttünk álló időszak.

Csapadékos hónapok?

A NASA, a japán és orosz nemzetközi meteorológiai intézetek előrejelzése szerint folytatódhat az átlagosnál csapadékosabb időjárás a tél folyamán is. Bár az egyes intézetek hosszútávú előrejelzései között van némi különbség, alapvetően az átlagosnak megfelelő, vagy annál kissé több csapadékot várnak az intézetek. Különösen a tél első felében eshet a szokásosnál több eső, vagy hó, a tél második felében már csökken a csapadékhajlam, írja az esotanc.hu.

A tavasz során átlag körüli, vagy annál esetleg szárazabb évszakra van esélyünk a mostani számítások szerint.

Hó vagy eső?

A modellszámítások szerint a több csapadék enyhébb idővel jár majd együtt. A tél során végig az átlagosnál enyhébb időjárásra van kilátás, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének a mostanihoz hasonló kemény fagyos periódusok. Bár január első napjai kemény fagyokkal kezdődnek, már a hétvégére egy felmelegedés körvonalazódik.

A korábban végzett számítások még egy fokozatosan egyre hidegebbé váló tél forgatókönyvét vetítették előre, ám a legfrissebb modellszámítások szerint az egész tél az átlagosnál enyhébb lehet. A NASA,  a japán hidrometeorológiai intézet és a brit meteorológiai szolgálat is egyértelműen a melegebb tél forgatókönyve mellett áll ki.

A tavaszt illetően az intézetek között nincs egyetértés, a különböző szervezetek átlagosnál hűvösebb és enyhébb időjárást is elképzelhetőnek tartanak, de a télhez képest egyértelműen egy hűlő tendencia figyelhető meg.

Akkor milyen is lesz a tél időjárása?

A jelenlegi számítások szerint tehát egy átlagosnál melegebb télnek van a legnagyobb esélye, ami kissé csapadékosabbnak ígérkezik, de az átlagostól nem lesz jelentős eltérés a csapadék tekintetében. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy-egy keményebb téli időszak, vagy egy enyhébb meleg periódus, de a tél egészére nem a kemény fagyok lesznek a meghatározóak.

Az előrejelzések forrása és megbízhatósága

Az esotanc.hu már nyolcadik alkalommal készíti el a Kárpát-medencére vonatkozó hosszútávú időjárás előrejelzését. Az előrejelzések hét nemzetközi intézet szezonális előrejelzési modelljeinek számításain alapul. Így például a NASA, a brit, az orosz, a japán, az amerikai meteorológiai intézetek globális és regionális előrejelzéseinek eredményét összegezzük a Kárpát-medencére.

A szezonális előrejelzések megbízhatósága lényegesen alacsonyabb, mint a rövid és középtávú előrejelzéseké, és nem egy konkrét nap várható időjárást jelzi előre, hanem egy hónap, vagy évszak időjárásának átlagostól való eltérését, tehát hogy enyhébb, vagy hűvösebb, illetve szárazabb, vagy csapadékosabb lesz az előttünk álló időszak.

2014 áprilisának végén egy 84 tornádót magába foglaló viharrendszer söpört végig az Egyesült Államok középső és déli részén. Egy új kutatás szerint a területen élő énekesmadarak jóval a vihar megérkezése előtt tudtak a közelgő veszélyről, így még azelőtt elrepültek, mielőtt a pusztító szupercella lecsapott volna.

Korábban már ismert volt, hogy a madarak megváltoztathatják rendszeres vándorlási útvonalukat annak érdekében, hogy elkerüljék a potenciális sérülésekkel járó eseményeket. „Azt azonban eddig semmilyen tanulmány nem támasztotta alá, hogy a vándorlás befejezése és a költőhelyek elfoglalása után távozzanak egy komolyabb vihar hatására” – mondta Henry Streby a Berkeley Egyetem kutatója.

900 kilométerről megérezték

Streby és munkatársai eredetileg nem a madarak veszélyelkerülési viselkedését szerették volna kutatni. Éppen apró- alig fél grammos – geolokátorokat (földrajzi helyzetet meghatározó készülékeket) teszteltek aranyszárnyú hernyófalókon (Vermivora chrysoptera), amikor azok váratlanul elhagyták költőhelyüket, a kelet tennessee-i Cumberland-fennsíkot. Az aranyszárnyú hernyófalók a telet Közép- és Dél-Amerikában töltik, csak a tavasz beköszöntével térnek vissza észak-amerikai otthonukba, hogy költsenek. Éppen csak megérkeztek, amikor a váratlan esemény bekövetkezett.

A teljes cikk itt olvasható.

„Szakértőként óriási ismerethiányt tapasztaltam a lakossági energiahatékonysági beruházások terén. Gyakran félinformációk és hallomás alapján döntöttek többmilliós beruházásokról, melyektől jelentős költségmegtakarítást vártak – mindhiába. Ezt a ködöt szerettem volna eloszlatni a könyv megírásával, hogy tisztán lássanak és jó döntést tudjanak hozni a magánépíttetők” – mondta Gulyás István épület-energiahatékonysági szakértő, a könyv szerzője.

Ez mindenkinek elérhető és mindenkinek megérné

„Kis pénzzel is sokat lehet megtakarítani. A legolcsóbb, ugyanakkor leggyorsabban megtérülő befektetés, amit minden háztartásban meg lehet és megérné megcsinálni a hagyományos izzók LED világításra való cseréje. Ez a néhány tízezer forintos befektetéssel megtakarítható a világítás villanyáram-felvételének 50–80%-a, és a világítás fényereje is nagymértékben erősödik. Ez azt jelenti, hogy a befektetés egy éven belül megtérül!” –  mondta Gulyás István.

–

A könyv az energiahatékonysági beruházások minden lehetséges válfaját bemutatja a nyílászáró cseréjétől kezdve a szellőztető rendszereken át az utólagos homlokzat és födémszigetelésig, vagy éppen a napenergia hasznosításáig.

A könyv szerzője rámutat a rendszerben gondolkodás fontosságára. Sok egyéb mellett megtudjuk mi az energiahatékonysági beruházások megfelelő sorrendje, – hogy a befektetés ne pénzkidobás legyen – és milyen szempontok figyelembe vételével választhatunk megfelelő megoldást. Olyan információkat is megismerhetünk, melyet nem, vagy csak később mondanának el a kereskedők vagy a kivitelezők a beruházásokról, amikor már késő, vagy rossz döntés irányába visz.

Az egyes fejezetek végén ellenőrző listát találhatunk, melynek segítségével az olvasó megismerheti otthona jelenlegi adottságait és megtalálhatja a legoptimálisabb megoldást, mellyel maximális megtakarítás érhető el.

A könyv egyelőre magánkiadásban kapható.

A szerzőről

Gulyás István építészmérnök, épület-energiahatékonysági szakértő több vállalkozást is irányít vezetőként. Építészmérnöki tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen majd a Pécsi Tudományegyetem Építészmérnöki karán végezte.

–

Tapasztalatait az egyik legjelentősebb építőipari vállalat, a Saint-Gobain Weber Terranova Hungary Kft-nél szerezte, ahol a szamárlétrát végigjárva végül kereskedelmi igazgatóként dolgozott.

2009-ben alapította, az elsősorban épület-energiahatékonysággal foglalkozó társaságát, mely rövid idő alatt a hazai piac elismert szereplője lett, majd 2012-ben a Zöldotthon Szerviz Szolgáltatással elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat.

Szakmai munkássága keretében lefektette a panel épületek külső hőszigetelésének átfogó projekt menedzsmentjének alapjait, majd kidolgozta ennek gyakorlati megvalósítási rendszerét, tagja a Magyar Szabványügyi Testület-nek, aktívan részt vett Magyar Építőanyagipari Szövetség Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi program kialakításában, 2010 évben a KIVÉT – Kiváló Építési Termék Védjegytanúsító szervezet és a MAGYAR TERMÉK NAGYDÍJ védjegytanusító szervezet felkérésére auditorként is segítette a szervezetek munkáját. Szakmai konferenciák előadójaként, valamint a médiában szakértőként aktívan részt vesz az energiahatékonyság népszerűsítésében, a szemlélet formálásában és megváltoztatásában.

Három mintát gyűjtöttünk: kettőt a főváros népszerű műfüves pályáiról, a harmadikat egy újbudai gyermekjátszótérről. Ez utóbbi anyagát, az EPDM-et szintén használják műfüves pályák töltésére, de futópályák borítására is szolgál. Alapesetben színtelen, tetszés szerint színezhető anyag.

A mintákat a BME Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének Műanyag- és Gumiipari Laboratóriumába vittük, ahol Horváth Zsuzsanna tudományos segédkutató és dr. Kállay-Menyhárd Alfréd adjunktus segített a megvizsgálásukban.

A mintákat lassan hevítettük szobahőmérsékletről 150 fokra. (Azért ilyen magas hőmérsékletűre, mert – amint azt a sorozat előző részeiben már kifejtettük – a műfüves pályák egy átlagos nyári napon könnyedén forrósodnak 70 fok fölé.) A tömegcsökkenés kicsi, de folyamatos volt, és mivel 100 fok fölött is folytatódott, kizárhattuk, hogy a mintákból csupán víz távozna. (Ez volt a másik oka annak, hogy jóval 100 fok fölé melegítettük azokat.) Az összevetéskor világosan látszott: a két gumiminta jóval többet veszített tömegéből, mint az EPDM. Feltételezésünk tehát beigazolódott; már csak azt kellett megtudnunk, pontosan milyen vegyületeket lélegeznek be a műfüves pályákon sportolók.

A BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszéke laboratóriumának vezetőjéhez, prof. dr. Balla József nyugdíjas egyetemi docenshez fordultunk segítségért. Ő úgynevezett gőztéranalízis-gázkromatográfiás-tömegspektrometriás mérést végzett a mintáinkon: 20 ml-es gőztér-analizáló edényben hevítette azokat harminc percen át – 70 fokra –, majd megvizsgálta a gőztér gázainak pontos összetételét.

Amint azt az első vizsgálatok során is tapasztaltuk: a műfüves mintákból kimutathatóan több gáz szabadult ki hevítéskor, mint a játszótéri műanyagból. A minták másfél százaléknál is kevesebbet veszítettek a tömegükből; kérdés persze, hogy az egy-egy pályára leszórt több mázsa gumigranulátum másfél százaléka is kevésnek tekinthető-e.

A teljes cikk itt olvasható.