A Süddeutsche Zeitung című német lap a hétfői számában azt írta, hogy a berlini vezetés megküldött egy listát az EB-nek, ez 58 beruházási projektet ismertet. Berlin ezeket javasolja megvalósításra a brüsszeli testület novemberben felvázolt tervének keretében, amely szerint a 21 milliárd eurós, közpénzből létrehozandó Európai Stratégiai Befektetési Alap segítségével még tizenötször annyi pénzt, vagyis további 315 milliárd eurót fordítanak a köz- és magánszektor együttműködésével a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést szolgáló fejlesztésekre.

A berlini listán a legnagyobb tételt, mintegy 24 milliárd euró magántőkét a szélessávú internet infrastruktúrájának kiterjesztését célzó projektek jelentik. A hozzáférés főleg a vidéki régiókban korlátozott, például a német-francia határ viszonylag ritkán lakott részein. Az ilyen térségekben éppen a nagy távolságok és az alacsony népsűrűség miatt tisztán piaci alapon nem éri meg beruházni, ezért állami ösztönzőkre is szükség van.

A második legnagyobb tétel, 13,5 milliárd euró szélerőmű-építési és -fejlesztési projektekből áll össze. A javasolt projektek egyebek között arról szólnak, hogy a termelési ingadozás csökkentése céljából kapcsolják össze azokat a rendszereket, amelyek a tengerre telepített szélerőmű-parkok termelését betáplálják a távvezeték-hálózatba.

Nagyjából 10 milliárd euró értékben szerepelnek a köz- és a magánszféra együttműködésével – az úgynevezett PPP konstrukcióban – tervezett autópálya-fejlesztési projektek, amelyek 670 kilométernyi autópálya szélesítését, felújítását, illetve új szakaszok építését irányozzák elő.

Egy sor további infrastrukturális porjektet is javasol a német kormány, így például a frankfurti repülőtér harmadik termináljának megépítését. A tervek már elkészültek, és a 3 milliárd eurós beruházás finanszírozása is biztosított. A berlini vezetés azt reméli, hogy felgyorsíthatja a bürokráciát, ha a projekt bekerül a brüsszeli bizottság programjába.

A pénzügyminisztérium szóvivője megerősítette a Süddeutsche Zeitung értesüléseit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az 58 projektet tartalmazó lista megküldése Brüsszelnek nem azt jelenti, hogy az összes projekt bekerül a bizottsági befektetésösztönző programba, és az is előfordulhat, hogy egyes projektek soha nem valósulnak meg.

Jean-Claude Juncker, az EB elnöke november végén ismertette a befektetésösztönző csomag tervét, amely azon a feltételezésen alapul, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása sokszoros értékű magánbefektetésekre bátorítja majd a piaci szereplőket.

A Juncker-terv szerint ki kell választani a közös célokhoz legjobban illeszkedő fejlesztési, beruházási projekteket, megfelelő finanszírozási programokat kell társítani hozzájuk, és a következő három évben végre kell hajtani valamennyi projektet. A terv fontos eleme, hogy el kell távolítani a túlszabályozásból adódó akadályokat, aminek révén Európa vonzóbbá válhat a befektetők számára. A december 18-19-i EU-csúcs napirendjére kerülő tervezettel Juncker szerint azt az egyértelmű üzenetet kell intézni a világhoz, hogy “Európa visszatért az üzletbe”.

Az Európai Unió minden tagállam számára kötelező előírása szerint azokon a területeken, ahol a légszennyezettség tartósan meghaladja a határértékeket, légszennyezés-csökkentő intézkedéseket kell végrehajtani a környezet és az emberi egészség védelme érdekében. A szabályozás úgy fogalmaz, hogy az intézkedéseket a „lehető leghamarabb” kell végrehajtani. Az Egyesült Királyság egyik érintett területének hivatalos intézkedési terve azonban a nitrogén-dioxid szennyezettséget csak az irányelvben előírt határidő után 20 évvel, 2030-ra tervezi határérték alá szorítani. A ClientEarth nevű nemzetközi jogvédő szervezet nem értett egyet ezzel az értelmezéssel, és ezért pert indított. Először a brit igazságszolgáltatás útját járták végig az értelmezési kérdéssel, és végül a szigetország legfelsőbb bírósága kimondta, hogy az intézkedési terv tágan meghatározott teljesítési határidői nem férnek bele a „lehető leghamarabb” fogalmába.

A környezetvédők értelmezését végül a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság is helyesnek találta, az ítélet megerősítette, hogy a légszennyezést csökkentő intézkedéseket azonnal, halogatás nélkül kell elfogadni és végrehajtani azokon a helyeken, ahol a határértékek túllépése tapasztalható. A döntés kétség kívül óriási jelentőséggel bír, az Európai Unió mind a 28 tagállamának bíróságain iránymutató értelmezés született.

Az ítélet különös hangsúlyt kap azokban az országokban, amelyek ellen az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat a határértékek betartásának elmulasztása miatt. Magyarország is ebbe a körbe tartozik, ráadásul a hazánk elleni eljárás már abban a fázisban van, ahol azon múlik, hogy megindul-e a feltehetően súlyos anyagi következményekkel végződő bírósági eljárás, hogy a még 2011-ben elfogadott légszennyezés-csökkentő intézkedéseket milyen hatékonysággal és – a mostani döntés értelmében – milyen gyorsan hajtjuk végre. Immár jogi szempontból is elkerülhetetlennek látszik tehát az intézkedések végrehajtásának felgyorsítása, elsősorban a közlekedési és a lakossági tüzelésből eredő légszennyezés csökkentése érdekében.

Az Európai Bíróság döntésének másik, a környezetvédelem szempontjából hátrányos hatása lehet, hogy az előző Európai Bizottság által előkészített és a levegőminőség javítása felé vezető lassú lépésnek tekinthető levegőtisztasági szabálycsomagot visszavonják. Az új, Jean-Claude Juncker vezette Bizottság már a mostani ítélet előtt bejelentette, hogy elképzelhető a teljes levegőtisztasági csomag törlése a napirendről.

Az Európai Bíróság szigorú jogértelmezése és egyes tagállamoknak a határértékek betarthatóságára vonatkozó aggályai még inkább arra sarkallhatják a Bizottságot, hogy inkább a szabályok lazításán és ne azok szigorításán dolgozzanak. Reménykedünk benne, hogy a pillanatnyi, tünékeny vagy félreértett gazdasági és politikai érdekek végül nem vakítják el a döntéshozókat, hiszen hosszú távon a szigorú légszennyezési szabályok és azok betartatása komoly versenyelőnyhöz is vezet.

forrás: levegomunkacsoport.blog.hu

Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó aktuális kérdésekről szólva Áder János kifejtette: fenntartható fejlődés helyett érdemes lenne inkább környezeti fenntarthatóságról beszélni, és azt a középpontba állítani.

A köztársasági elnök előadásában egyebek mellett kitért a légkör szén-dioxid szintjének növekedésére, a légszennyezettségért való felelősségre, a klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárási viszonyokra, veszélyekre és természeti katasztrófákra.

A környezeti problémák megoldásához nemzetközi összefogásra van szükség – hangsúlyozta Áder János, hozzátéve, hogy a környezeti katasztrófák száma egyre nő, ezek elhárítására és megelőzésére egyszerre kell felkészülni.

A köztársasági elnök elmondta: az 1980 és 2006 közötti adatokat tekintve az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban is csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Jelentős volt viszont a növekedés az ázsiai térségben, ahol Kína a domináns.

Kína a teljes szén-dioxid-kibocsátásban megelőzte az Egyesült Államokat, ugyanakkor az Egyesült Államokban az egy főre jutó kibocsátás még mindig három és félszerese a kínainak – tette hozzá.

Az Egyesült Államok nem írja alá a kiotói jegyzőkönyvet, de csökkenteni tudja szén-dioxid-kibocsátását, aminek döntően a technológiaváltás az oka – mondta el Áder János.

Kína várhatóan 2030-ig még növelni fogja szén-dioxid-kibocsátását, utána kezd el csökkenteni. Az ország gyors gazdasági fejlődésének ára van, egy közelmúltban készült tanulmány szerint a gazdasági növekedés mértékét meghaladja az okozott környezeti károk értéke – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Áder János úgy fogalmazott: messze van a világ attól, hogy két Celsius-fokon belül tartsa a globális hőmérséklet-emelkedést, és úgy tűnik, hogy ez reális célként a jövő év végén Párizsban tartandó tárgyalásokon sem tűzhető ki.

A köztársasági elnök kitért arra is, hogy a klímaváltozás veszélyezteti a Föld édesvizeit.

Várhatóan 2050-re 9 milliárdra nő az emberiség létszáma, legalább 60 százalékkal emelkedik az élelmiszerfogyasztás és minimum 20 százalékkal a vízfogyasztás. Ahol elfogy a víz, elfogy az élelem is, és megindul a migráció, illetve a vízhiány miatt háborús konfliktusok veszélye is fenyeget – emelte ki.

Áder János ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy nagyon hosszú távon van esély a kedvezőtlen folyamatok megfordítására. Példaként hozta fel, hogy a technológiaváltás eredményeképpen 25 év után a közelmúltban az ózonréteg vastagodását mérték tudósok.

A köztársasági elnök előadásában kiemelte: az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon is tapasztalhatók. Példaként említette, hogy a folyók vízszintje korábban soha nem látott módon változik, ezért folytatni kell a Vásárhelyi Tervet. A klímaváltozás hatásai az életünk részévé válnak, erre fel kell készülnünk – fogalmazott.

Míg a mezőgazdaságban, meg lassan az élelmiszeriparban is kezdik szigorúan szabályozni, mint hívhatunk ökonak, azért az építészetben még elég rugalmasan kezelik – az ingatlanhirdetésekben meg pláne.

Az alábbi válogatásban látszóöko házakat kerestem, amelyek amellett, hogy valamilyen szempontból zöldek, ez meg is látszik a stílusokon. Szóval olyan manósakat na. Egészen megdöbbentő, hogy nem csak egy dombház keres gazdát Magyarországon, de nem is kettő, nem is három! Lássuk őket szépen sorban:

Dombház – Lőrinci, 7,8 M

Egy nyolcas “dombházbokor” egyik tagjáról van szó. A mellétoldott kutyaház kicsit buherának tűnik, viszont van benne egy versenyzongora is! Klassz lehet szánkózni télen a tetejéről.

–

Dombház – Tinnye, 10,9 M

Érdemes végigkattintgatni a képeket, mert a belsejében egy jurta, egy parasztház és egy nagypolgári lakás berendezése keveredik. Nagyon hangulatos, szépen karbantartott kecó.

–

Üvegpiramisos dombház – Lőrinci, 18 M

Az átlagosnál jóval nagyobb dombház a maga 249 m2-ével. Igaz nem a legnagyobb Magyarországon, de tudomásom szerint a legelsők egyike. Fantasztikus üvegpiramisos megoldásával elég sokat szerepelt a médiában.

–

Tanya jurtákkal és földházakkal – Bócsa, 21,9 M

Már maga a tanya is nagyon érdekes, hiszen a hagyományos külső belül egészen különleges résátjárókat rejt, de a kertben felépített hurkás földházak és a jurták még inkább izgalmassá teszik. Önmagában megérne egy posztot.

–

Napcsapdás ház – Esztergom, 27 M

A napcsapda kifejezés általában csak egy flancos szinonimája a télikertnek és az üvegezett verandának, ám itt valóban nagyon érdekesen néz ki a keskeny, hosszú üvegfolyosó. A ház ráadásul szalmabálával szigetelt. És van benne zongora is – úgy látszik ilyen minden ökoházhoz jár.

–

Passzív faház – Miskolctapolca, 29,9 M

Na igen, ez már nem az a fanatikus-földanyás-hippis vonal, sokkal inkább a menőn környezettudatos cégvezető stílus, de persze épp olyan jól néz ki, mint a többi. Sőt. Ez a többivel ellentétben profin is van fotózva.

–

Luxusdombház – Egerszalók, 115 M

Na jó, ha valóban szeretnénk dombházat, de valakinek az is fontos, hogy a középvezető-kollégái is irigykedjenek rá emiatt, akkor ez a legtutibb választás. Van ahol még drágábban kínálják, itt például 155-ért. Bár a hirdetés szerint lehet benne bármi a zártkörű klubtól az orvosi rendelőig.

–

forrás: index.hu

Az MME tájékoztatása szerint az ősz folyamán több bejelentést is kaptak áttelelő gólyákról, legutóbb Páty és Tárnok térségéből. Az információk legtöbbször tökéletesen röpképes madarakról szólnak, így a maradás hátterében elsősorban nem egészségügyi, hanem evolúciós okokat kell keresni: a változó környezet hatására egyszerűen egyre több gólya ítéli meg úgy, hogy könnyebb Magyarországon áttelelnie, mint vállalnia az oda-vissza akár 20 ezer kilométeres vonulást. Az MME az előző télen 28 áttelelő fehér gólyáról szerzett tudomást.

Az áttelelő fehér gólyák egészségi állapotáról úgy lehet meggyőződni, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük őket. Amennyiben a madarak röpképesek vagy tetőkön, kéményeken melegedve látjuk őket, akkor nincs szükség mentésre.

A madárvédő szervezet szerint az áttelelő gólyák között egyre több az olyan “veterán” példány, amely már több telet is eltöltött Magyarországon – ezeknek az egyedeknek a túlélési stratégiái finomodnak az évek alatt, így egyre nagyobb eséllyel vészelik át a téli hideget.

A Magyarországon áttelelő fehér gólyákat etetéssel lehet segíteni, sőt az MME szerint sok madár a korábbi tapasztalataiból kiindulva számít is erre a segítségre. A madarak túléléséhez szükséges táplálékmennyiség leginkább az időjárástól függ: ha napközben is tartósak a keményebb fagyok vagy ha hosszú ideig vastag hótakaró borítja a földeket, akkor több táplálékra van szükség, hiszen a gólyák ilyenkor nem tudják összeszedni a téli eleségük túlnyomó részét kitevő pockokat és egereket. Enyhébb idő esetén azonban akár napokra is elmaradhatnak az etetőhelytől.

A fehér gólyák átlagos napi táplálékmennyiségéről, valamint arról, hogy hová lehet fordulni segítségért, az MME honlapja nyújt bővebb felvilágosítást.