A részletekről a Kis és Középvállalati Igazgatóság vezetőjét, Kálmán Lászlót kérdeztük.

– A gazdasági válság elsősorban a kkv-kat viselte meg. Látszik már a kiút számukra?

– Tény, hogy a külső gazdasági nehézségek a kisebb tőkeerővel rendelkező társaságokat jobban megviselték, így volt ez a mostani pénzügyi krízisben is. Az európai porondon a fellendülés jelei látszódnak, ez pedig a magyar piacon is kezd megjelenni. A vállalatok szempontjából fontos tényező, hogy a megtakarításaik nőttek, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy eddig elhalasztották a szükséges beruházásaikat.

– Sok cégnek azonban nincs elég pénze, forrása a beruházások megvalósításához. Miből tudnak beruházni, például a jegybanki növekedési hitelprogram erre alkalmas?

– Miután az MNB egyértelmű célja a gazdaság gyors fellendítése, a program rendkívül kedvező kondíciókat, köznyelven mondva „olcsó hitelt” biztosít. Bizony a hazai piacra termelő, alapvetően forint bevétellel rendelkező vállalkozások számára ez most a legkedvezőbb lehetőség, hiszen maximum 2,5 százalékos kamat és kamatfelár mellett forgóeszköz finanszírozást, vagy akár 10 éves beruházási hiteleket is igénybe lehet venni.

Van erre valós igény? Képesek, akarnak-e már belevágni a KKV-k a fejlesztésekbe?

– Az MNB Növekedési Hitelprogramjának első szakasza óriási érdeklődés mellett, nagy sikerrel zárult szeptemberben. Az Erste Bank önmaga egyedül több mint 55 milliárd Ft értékben közvetítette ezt a forrást közel 400 ügyfele, több mit 500 ügyletéhez. És ez csak a kezdett volt, a Program második szakasza most is nyitva van, az érdeklődés pedig töretlen.

– Az MNB-s program a bevételüket forintban realizáló cégeknek jó, mit tegyenek a forgalmukat euróban bonyolító, elsősorban exporttal foglalkozó cégek? A különböző vállalkozások közül melyikeknek ajánlja a jegybanki, és melyeknek az Exim Bankos hitel konstrukciókat?

– A két hitelprogramot meg kell különböztetni, alapvetően más célt szolgálnak. Az Exim Bankos hitel elsősorban exportőrök számára kidolgozott euró alapú konstrukció, tehát a bevételüket euróban realizáló cégek számára jó lehetőség. Az MNB növekedési hitelprogramja inkább a forgalmukat forintban bonyolító cégek számára jelent kedvező lehetőséget. Visszatérve az Exim Bankos programra fontos kiemelni, hogy ma már nem csupán az exportőröknek, hanem a beszállítóik számára is nyitva áll az ajtó, vagyis jelentősen kibővült a hitelezhető társaságok tábora. Az igénybe vehető termékek futamidejében, adminisztrációjában is jelentős a különbség, ezek értékelésére a konkrét estekben a személyes tanácsadás keretében nyílik a legmegfelelőbb lehetőség.

– Az imént említett két igen kedvező Program mellett tapasztalható még érzékelhető kereslet más termékek iránt?

– Legnagyobb érdeklődést a folyamatosan fejlődő és innovatív termékekkel előrukkoló faktoring területen tapasztalunk. A klasszikus termékeinket igénybe vevő KKV ügyfelek mellett egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a határokon kívüli vevőkkel rendelkező exportáló vállalkozások, ill. a Beszállítói programokról érdeklődő, erős pénzügyi helyzetben lévő nagyvállalatok részéről is. A mai faktoring szolgáltatás már nem csak az alap faktor termékről, hanem a hozzáadott értéket is tartalmazó komplex programokról is szól.

– Összességében milyen szerepet játszik az Erste a vállalkozások piacán?

– Legyen szó forinthitelezésről, vagy euróban történő finanszírozásról, az Erste megtalálja a megoldást a vállalkozások igényeire, többek között a jegybank vagy az Exim Bank hitelprogramjának kulcsszereplőjeként. Emellett faktoring szolgáltatással is segít a cégeknek a mindennapi pénzügyek kezelésében, a mozgástér bővítésében. Mindezekben az Erste hosszú távú tanácsadó partnere a vállalkozásoknak.

További információkért katt ide.

A videóért kattints ide.

Az előírások értelmében a jövőben minden indokolatlanul drága ételféleség lekerül a hivatali fogadások menüjéről, kifejezetten tilos a cápauszony, a madárfészekleves és védett vagy vadállatok húsának felszolgálása – írja a rendelkezés. Ugyancsak tiltólistára kerültek a luxuskategóriás alkoholok és a drága cigaretták, a fogadásokat pedig nem lehet magánklubokban vagy többcsillagos, elit helyeken megrendezni. A rendelkezések szigorodásával a felülvizsgálat is fokozódik: mostantól a fogadások költségeit külön tételként kell feltüntetni a hatóságok költségvetésében, s azokat nyilvánosságra kell hozni – írja elő a dokumentum.

A hivatalos utakra szintén vonatkozik a fokozott takarékosság, így a jövőben korlátozzák a delegációk tagjainak számát, és nem engedélyezett számukra például a turistáskodás. A fogadó fél csupán egy ünnepséget tarthat a vendég tiszteletére, utóbbit sem vörös szőnyeg, sem köszöntő rendezvények nem várják majd a repülőtereken és vasútállomásokon. Az előírások nemcsak a kormányzati hivatalokra, de az állami kézben lévő vállalatok és pénzintézetek, valamint a kormány által szponzorált szervezetekre is vonatkoznak – írja a dokumentum.

A kínai kormány az állami hivatalnokok megítélésének javítására és a lakosság bizalmának fokozása érdekében tavaly év végén hirdetett nagyszabású korrupcióellenes és takarékossági kampányt. Az utóbbit illetően egy kampánycsomagot tettek közzé, amely több pontban tisztázza a szükséges intézkedéseket. A hivatalnokok “kötelező szerénysége” eszerint az irodai berendezésektől kezdve az állami ünnepségek dekorációján át a fogadásokon fogyasztható likőrökig számos területre kiterjed, és a statisztikák szerint az előírások hatásosnak is bizonyultak.

A tavalyi év során fogadásokra, állami járművek vásárlására és külföldi tanulmányutakra költött összegek a 2011-es értékhez képest 20 százalékkal csökkentek, és 7,43 milliárd jüant (270 milliárd forint) tettek ki. A szabályokat szigorúan be is tartatják: a Kínai Kommunista Párt fegyelmi szervezetének októberi statisztikái szerint az idei év első kilenc hónapjában országszerte összesen csaknem 17 ezer főre róttak ki büntetést, mert a szabályokkal szembemenő, indokolatlan pazarláson érték őket.

Ha pedig azt is hozzátesszük, hogy tömegek számára gyártanak ilyen házakat, az már végképp gyanúra ad okot. Pedig az Egyesült Államokban, ahol az európainál jóval alacsonyabbak az energiaárak, találkozhatunk ezzel a konstrukcióval. Houstonban, Texas államban egy ingatlanfejlesztő cég olyan házakat épít, amelyeknek nettó nulla az energiaigénye, a falaik úgy szigetelnek, mint a termosz, olyan berendezésekkel vannak ellátva, amelyek alig használnak energiát, és saját energiaforrásuk is van, írja a chikansplanet.blog.hu.

Az újszerű épületek ötlete a 2008-as, amerikai ingatlanpiaci válság idején született meg, amikor a lakásvásárlók számára újfajta befektetési lehetőségeket kellett nyújtani. A cég vezetői pedig arra jutottak, hogy az energiahatékonyságban kell keresni a megoldást. Így álltak elő az USA első megfizethető, tiszta energiát (nem) használó és termelő otthonaival.

A házak egy külső klímaberendezés méretű, 10 kilowattos kogenerációs háztartási erőművel vannak felszerelve, amelyek hét különböző forrásból biztosítják a ház, vagy akár egy egész háztömb energiaellátását, például földgázból, napenergiából, és a helyben megtermelt energiát is a fűtési, illetve hűtési igények kielégítésére hasznosítja. Mivel a berendezés több energiát termel, mint amennyit egy ház felhasznál, a felesleges áramot a hálózat számára értékesíti. A biztosító társaságok és jelzálog-hitelezők által felszámolt költségekből nyújtott 40 százalékos kedvezmények emellett tovább csökkentik a költségeket.

Hogy mennyire is energiahatékonyak ezek az épületek, egy az USA-ban használatos mutató, a HERS Index (Home Energy Rating System) segítségével érthető meg. Alapvetően egy átlagos előírásoknak megfelelő, új építésű ház HERS indexe 100 pont, ehhez képest az energiahatékonyabb épületek alacsonyabb, a kevésbé energiahatékonyak pedig magasabb pontszámot kapnak. A statisztikák alapján egy tipikusnak mondható, nem új építésű ház HERS indexe 130 pont körül van, ami azt jelenti, hogy kb. 30 százalékkal alacsonyabb az energiahatékonysága, mint egy új épületnek, és ugyanúgy fordítva, a 70 pont 30 százalékkal jobb tulajdonságokat jelent.

Nos, a szóban forgó házak 44-es HERS Index értékkel rendelkeznek, ami nullára csökken, amikor az ingatlant „használják”, hiszen több energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak.

Ami viszont általában eltántorítja a vásárlókat, az a zöldebb házak ára. A szokásostól eltérő építéstechnikát meg kell fizetni, ami az eladási árakban is jól látható.

A beszámolók szerint viszont ez az új technológia alkalmazásának esetében nem így van! Az ingatlanok árai nem, vagy alig lesznek magasabbak a város átlagos lakásárainál, a többi energiahatékony épületnél pedig jóval olcsóbban hozzáférhetőek lesznek, és ennek nem csak az az oka, hogy a házakat egy szegényebb, olcsóbb telekárakkal rendelkező városnegyedben építik. Azt pedig még hozzá kell tenni, hogy a ház értékét nem csupán eladási ára, de az energiafogyasztás díja is meghatározza. Ilyen szempontból pedig tényleg elmondható, hogy olyan projekt vette kezdetét, amely egyszerre megfizethető és kiugró mértékben energiahatékony. A társaság több amerikai városra is ki szeretné terjeszteni újszerű technológiáját, ami azért is jó hír, mert felhívhatja további fejlesztők figyelmét arra, hogy elő lehet állni olyan megoldásokkal, ami egyszerre kedvez az ingatlanvásárlók igényeinek és pénztárcájának. valamint a környezetnek is.

És ki tudja, egyszer talán itthon is épülnek ilyen ingatlanok, valóban megfizethető áron.

A megújuló energiák világszerte egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az energia-mixben. Ebben Németország az éllovas. Miközben még folynak a tanácskozások a sikeres energiafordulat legkedvezőbb piaci modelljéről, a kérdés műszaki értelemben leginkább arról szól, hogy megoldható-e a szél- és napenergia ingadozásának kérdése. A Kombikraftwerk 2 (vagyis: Kombinált erőmű 2) elnevezésű kutatási projekt azonban azt igazolja, hogy egy országos hálózat a jövőben akkor is stabilan működtethető lesz, ha csak egy regeneratív forrással táplálják azt, írja a hvg.hu.

A projektben részt vevő cégek közül talán a Corporate Technology, a Siemens központi kutatórészlege a legismertebb. A németek azt is bizonyították, hogy a nap-, szél- és biogáz-erőművek már ma is hozzájárulhatnak a rendszerstabilitásához, feltéve, hogy egy intelligens vezérlésű kombierőműben kapcsolják össze ezeket.

A forgatókönyvben a szél-, nap-, bio- és geotermikus létesítmények mellett hidroelektromos, szivattyús-tárolós erőművek és az ún. power-to-gas berendezések is központi szerephez jutnak. Utóbbiak a felesleges áramot hidrogén elektrolitikus előállítására fordítják, amelyet a fosszilis erőművekben leválasztott és metánná átalakított szén-dioxiddal kombinálva a nyilvános gázhálózatba táplálják be. Ebből gáztüzelésű erőművek áramot termelhetnek szükség esetén.

Időjárási és áramfogyasztási adatok alapján a szimulációk egy év minden órájára, nagy térbeli felbontással kiszámították az energia-outputot és -keresletet, és meghatározták, hogy milyen legyen az energiaátvitel a hálózatban. A hálózatkiesések elkerülésére a hálózati frekvenciát és feszültséget stabilan kell tartani. Az erőműveket kötelezik, hogy bizonyos mennyiségű vak- és szabályozási teljesítményt tartsanak készenlétben. A teljesítménytartalékok fenntartására a forgatókönyvben a szélerőművek rotorjait korlátozott kimeneti teljesítményre állították be, a napelemes létesítmények termelte energia korlátozását pedig a hálózatot tápláló inverterek leszabályozásával oldották meg.

A szimulációk és az üzempróbák megmutatták, hogy a megújuló energiákból, gázturbinákból és tárolókból álló kombierőművek másodperceken belül képesek a szükséges output szintet szolgáltatni. A Kombikraftwerk 2 hároméves kutatási projektben a Siemens mellett többek között a Német Meteorológiai Szolgálat, a Szélenergetikai Fraunhofer Intézet, a Hanoveri Leibniz Egyetem és a Német Megújuló-Energia Ügynökség vettek részt.

Ez a Handelsblatt gazdasági lap számításai szerint 15 atomerőmű teljesítményének felel meg. A Xaver orkán érkezésével hirtelen felpörgő termelés miatt az azonnali szállításra kínált energia ára jelentősen csökkent. Németországban sokan veszélyesnek tartják a szélenergia magas arányát a termelésben, mert a szállító rendszereknek komoly kihívást jelent a szélcsendes és a viharos időszakok miatt kialakuló ingadozások kezelése. A Xaver orkán emberéleteket is követelt, fennakadásokat okozott a közlekedésben és az áramellátásában Észak-Európában, írja a haszon.hu.