A program gerincét a ragadozó madarak számára a távvezetékoszlopokra műfészkek, másrészt a túzokfélék és gázlómadarak védelmét szolgáló madáreltérítő szerelvények kihelyezése adja. A kezdeményezés civil szervezetek közreműködésével valósult meg. A közlemény szerint a Mavir környezeti felelősségének felismerése egyúttal a magyar villamosenergia-rendszer zavartalan, biztonságos és fenntartható működésének záloga is. A társaság madárvédelmi tevékenységéhez kapcsolódóan oktató és szemléletformáló programokkal is népszerűsíti a környezettudatos gondolkodást. A Hungarian Business Leaders Forumot Károly walesi herceg alapította 1992-ben. Az “Üzleti Élet a Környezetért” környezetvédelmi díjat 2000 óta évente egy alkalommal adják át annak a vállalatnak vagy szervezetnek, amely az adott évben a legtöbbet teszi a környezetvédelemért.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szénbányászati klaszter alapító dokumentumának aláírása előtt Fónagy János újságíróknak úgy fogalmazott: a kormány energiastratégiai programja számol a magyarországi ásványkinccsel, ezen belül a szénnel. Mint mondta, becslések szerint több tízmillió tonnára tehető az ország szénvagyona.

Szólt arról, hogy a Miskolci Egyetemen a felsőfokú bányászképzés soha nem szűnt meg, ugyanakkor a középfokú képzés területén “komoly a tennivaló”, vájárnak jelenleg két helyen tanulhatnak a fiatalok az országban.

A bányászat újraindítására a munkaerő lényegében “jelenleg is rendelkezésre áll”, a kormányzat szándéka pedig adott – tette hozzá, megjegyezve: a két évszázadra visszatekintő magyar szénbányászat újraindítása megkezdődött. Fónagy János azt is elmondta, hogy a cél a meglévő szénvagyon hasznosítása, ám nemcsak tüzelőanyagként, hanem az úgynevezett tisztaszénprogram alapján vegyipari alapanyagként is. A szénbányászat újrakezdése a foglalkoztatást is bővítheti, ami különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fontos – tette hozzá. Riz Gábor, a megyei közgyűlés alelnöke arról szólt, hogy a szenet a kilencvenes években az akkor olcsóbb és környezetbarátabb földgáz kiszorította az energiapiacról, ahogy a lakossági fogyasztásból is. Az iparág összeomlása több tízezer munkahely megszüntetésével járt.

Elmondta azt is, hogy a megyei közgyűlés fontos feladatának tekinti a megyében lévő, mintegy 150-200 évre elegendő szénvagyon hasznosítását, azért is, mert az elmúlt években a világgazdaság energiaigénye és az energiatermelés technológiái jelentősen átalakultak.

A megyei szénbányászati klaszterben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a Miskolci Egyetem, a Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetsége és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület működik együtt.

A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat által rendezett „Az Év Honlapja” a legrangosabb hazai verseny, amelyben idén egy zöld témájú weboldal nyerte el a szakmai zsűri döntés alapján az Év Honlapja címet. A zsűri döntésével a közönség is egyet értett, hiszen ebben a kategóriában, a legtöbb közönségszavazatot is elnyerte a legszennyezes.hu.

A weboldal legfőbb célja, hogy bemutassa az országban a levegő pillanatnyi minőségét, de számos olyan szolgáltatást is nyújt, amely nemzetközi szinten is egyedülálló.

Ezek közé tartozik például a légszennyezettség előrejelzése, amely három napra vonatkozóan igyekszik megbecsülni a levegő minőségének alakulását. Hasonlóan egyedi fejlesztés az e-mailes szmogriasztás is, amely elsősorban a légúti megbetegedésben szenvedők és asztmásoknak jelenthet nagy segítséget.

A cél, hogy javuljon a levegő minősége

„Óriási elismerés ez a díj, hiszen az oldalt önkéntes munkával hoztuk létre, és üzemeltettük évekig. Az oldal megújulását a Norvég Civil Alapnak köszönhetjük.” – nyilatkozta Zubor Kata, az Alapítvány elnöke. A legszennyezes.hu hamarosan újabb szolgáltatásokkal is bővül. Már idén az összes hazai településre vonatkozóan becslést ad a levegő minőségéről, ami hiánypótló, hiszen idehaza csak néhány tucat város rendelkezik mérőállomással. A célkitűzés az, hogy legyen egy hely az interneten, ahol minden szükséges információ megtalálható a levegőszennyezésről, annak hatásáról, és amely nemcsak naprakész, hanem egyenesen élőben számol be a levegő minőségéről. „A legfontosabb azonban az, hogy az oldal felhívja a figyelmet a levegőszennyezés problémájára, és ezáltal javuljon a  levegő minősége.” – mondta el Szuhi Attila a portál szakmai vezetője.

Az említett gyártási folyamatok során kinyert gáz (solution gas) sok helyütt szünet nélkül égő gázlángként megy pocsékba. Ezek a lángok 2011-ben 140 milliárd köbméternyi gázt használtak fel globális szinten, ami 2 milliárd köbméterrel több, mint a 2010-es mennyiség, derül ki a Világbank adataiból, írja a piacesprofit.hu.

Éveken át sikerült fokozatosan csökkenő tendenciát elérni a gázlángokból eredő üvegházgáz-kibocsátással, ezért Bent Svensson a szervezet részéről elkeserítőnek tartja, hogy az emisszió-megtakarításokat sztornózza az ipari lángok gyarapodása. Az égetés nagy része Oroszországban, az Egyesült Államokban, Kazahsztánban és Venezuelában zajlik. De élen jár a növekedés előidézésében Nigéria, Irán és Irak is.

Olcsóbb kidobni, mint feldolgozni

A gázlángok létezésének oka gyakran mindössze az, hogy nem tudják megoldani a felhasználásukat vagy gázvezetéken történő elszállításukat. „Míg a kőolajat lehet tartályokban tárolni, a kinyert gázt azonnal feldolgozó üzemegységbe kell továbbítani” – írta a The Globe and Mail.

A folyamatot elősegítette az USA-ban felfedezett irdatlan palagáz-készletek bekerülése a piacra. A kínálat növekedése miatt természetesen csökkentek a földgázárak. Ezzel szemben a munkaerő és a fenntartási munkálatok költségei csak nőttek. Számos aszfaltgyárnak és olajfinomítónak a nyomott árak miatt nem gazdaságos a gázzal bajlódni, főleg ha messze vannak a már létező vezetékektől, amelyek meghosszabbítása túl költséges lenne.

A gázárak Észak-Amerikában 3,5 dollár/Btu hőegységre süllyedtek a 2008-as 10 dollár/Btu-ról, ami az új és olcsó földgáz-kitermelési technikák (pl. fracking: kőzúzás) elterjedésének is köszönhető.

Gázláng és hajhullás

A gázlángok olyannyira szennyezik a levegőt, hogy nem egy esetben a környező lakosság egészségi állapotában is megmutatkozott hatásuk: a kanadai Lochendben a helyi lakosok bőrelváltozásokra, légzési rendellenességekre és hajhullásra panaszkodnak.

Kanada fosszilis energiahordozókat kitermelő helyein nemcsak gázlángok a baj okozói, hanem a földgáz érintetlenül történő kiszellőztetése a levegőbe (venting). Az olajhomok kibányászásáról (egészen pontosan a kőzetekből nagy hőfokon és energiaveszteséggel- való kisütéséről) híres Alberta államban, a Calgary közelében fekvő Lochendben azonban kizárólag a lángokat okolják a helyiek. A közelben a Shellnek vannak működő projektjei és telepei.

A Cochrane Area Under Siege nevű szervezet orvosokat verbuvált, hogy nyomást gyakoroljanak a fosszilis multikra, állandó jelleggel monitorozzák a levegő minőségét. Céljuk a hatóságok befolyásolása is, hogy ne adjanak annyi engedélyt a vállalatoknak. ”A kutak előfordulásának növekvő (földrajzi) sűrűsége elviselhetetlen” – hangoztatták.

Például, hogy azért csúszik az energiacella, mert a nemzetközi kooperációban készülő berendezés fejlesztése a vártál lassabban megy. Széles Gábor korábban azt írta: “kiszállt a kalitkából a madár, három órán keresztül hibátlanul repült. Legközelebb három hétig kell folyamatosan repülnie, hogy végleg elhagyhassa a kalitkát”, az interjúban viszont már arról beszélt, hogy a madár már egy hétig tud repülni, így tavaszig sem kell várni, hogy végleg elhagyhassa a kalitkát, írja az index.hu.

Beszéljünk például a gravitációról. Matematikailag leírjuk, de a fizikai modell nincs meg. Azt sem értjük, hogy a Földre érkező idegen lények hogyan kapcsolják ki. A magánvéleményem egyébként az, hogy kikapcsolható a gravitáció.

Az energiacella ugyanakkor nem a gravitáción alapszik, Széles szerint a Naprendszeren belüli energiához kötődik, és idővel otthonunkba is vehetünk belőle. Széles arról is beszélt, hogy istenben és az ufókban is hisz: Miért ne derülhetne ki az is, hogy az értelmes lényeknek nemcsak az általunk eddig ismert földi mutációi léteznek? És az miért lenne elképzelhetetlen, hogy a földi vallások is csupán egy magasabb rendű vallás szerény mutációi? Előbb-utóbb éretté válunk az információra, de még úgy száz-százötven évet várnunk kell ahhoz, hogy az idegen lények megjelenését ne drámaként élje meg az emberiség.

Széles elmondta, hogy nem akar politikus lenni, de vállalta volna a gazdasági miniszteri posztot az Orbán-kormányban, mert szerinte az nem politikusi munka, hanem gazdaságfejlesztési feladat.