Ez lesz az első kísérlet egy másik égitesten való csíráztatásra. A magokat olyan speciálisan kialakított doboz-szerű szerkezetben – holdi növénytermesztő kamrában (Lunar Plant Growth Chamber) – fogják tárolni, amely tíz napra elegendő levegőt biztosít. A NASA szerint a kamrában lévő levegő elegendő lesz ahhoz, hogy a magok öt napig csírázzanak és növekedjenek. A kutatók reményei szerint a misszió eredményei segíteni fognak abban, hogy az asztronauták a jövőben maguk termeszthessék élelmüket, amikor az űrben teljesítenek szolgálatot. A misszió a tervek szerint 2015-ben indul a Google Lunar X Prize versenyen induló Moon Express nevű cég projektjének részeként.

Az űrkutatási hivatal szerint a csíráztatáshoz természetes napfényt fognak használni és a magok tápanyagokkal teli szűrőpapírokon fognak nevelkedni. Ez gyakorlatilag a legtöbb kisiskolás által egyik elsőként megismert tudományos kísérlet – a zsázsa-csíráztatás – űrbéli megfelelője.

A NASA Moffett Field-i Ames Kutatóközpontjának közleménye szerint a Holdon való növénytermesztés segíthet kiértékelni az égitest felszínének alkalmasságát a földi értelemben vett élet támogatására.

“Ezek a csíranövények ugyanannyira, olykor még fokozottabban érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az emberek. Genetikai anyagot hordoznak, amely károsodhat a sugárzás által, éppúgy, ahogy az embereké. Olyanok lehetnek számunkra, mint kanári a szénbányában. Ha növényeket küldünk és azok jól fejlődnek, akkor valószínűleg mi is boldogulhatunk. A növények továbbá lélektani szempontból is jótékony hatással bírnak, ahogy azt az antarktiszi és Nemzetközi Űrállomáson lévő üvegházak népszerűsége is mutatja” – emelte ki a közlemény. A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a növények alacsony gravitációs környezetben is képesek fejlődni – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

A helyen ezért óriási akkumulátorokat helyeztek el, hogy felhős-esős időben is megérkezzenek az iCloud leveleink, és a felesleges áramot pedig visszatáplálják az áramhálózatba. 2010-ben és 2011-ben is megpróbálta az Apple a saját napelem farmját beüzemelni, de nem tudtak megállapodni a helyi áramszolgáltatóval a Duke Energy-vel. Még nem teljesen zökkenőmentes a kapcsolatuk, de dolgoznak a nézeteltérések elhárításán, mivel a Reno melletti adatközpontjuk mellett is szeretnének napelemeket helyezni. A Duke Energy-t nyilván az zavarja, hogy az Apple nem az ő áramukat kívánja elsődlegesen használni, mint a Google vagy a Facebook, hanem zöld energiaforrásokkal akarják megoldani az adatközpont ellátását. Jó látni, hogy az Apple olyan felelős nagyvállalattá nőtte ki magát, ami törődik környezetével, írja a beszeljukmac.com.

A programot központilag támogatják, az összegeket 2013 és 2015 között fogják folyósítani a vásárlóknak és a gyártóknak. A városok listáján a tartományi székhelyek és a központi igazgatású nagyvárosok mellett ott van például a kelet-kínai Ningpo vagy a dél-kínai Sencsen. A kísérleti szerepre pályázatokat kellett beadni. A támogatandó járművek elektromos autók, hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek és üzemagyagcellás modellek. Az elsődleges vevők kormányzati szervek, közhivatalok és a tömegközlekedési vállalatok. A támogatás mértékét a hagyományos üzemű járművek és azok új energiával működtetett változatainak árkülönbözete alapján állapítják meg, de mértéke a gyártás bővülésével és a technológiai fejlesztésekkel párhuzamosan folyamatosan csökkenni fog.

Az új energiával hajtott járművek népszerűsítése 2009-ben kezdődött Kínában, kísérleti jelleggel a tömegközlekedésben. 2012 végéig összesen 27 800 ilyen jármű futott 25 városban, 80 százalékuk volt autóbusz. A nagyvárosokra vonatkozó, korábban bejelentett kedvezményekről annyit közöltek, hogy a kormány 60 ezer jüant (2,2 millió forint) vállal át a támogatott autókat – köztük hidrogén hajtásúakat – vásárlóktól az árból. A kormányzati segítségre elsősorban azért van szükség, mert a “zöld autók” ára igen borsos, átlagosan 200 ezer jüan (7,2 millió) forint felett van. Kína a támogatással a nagyvárosokban egyre inkább tarthatatlanná váló levegőszennyezést igyekszik enyhíteni. 2017-re a tervek szerint kevesebb mint 6 millió autó és ebből 200 ezer elektromos jármű lesz Pekingben. Ha az elképzelések megvalósulnak, a belvárosban ötvenméterenként lesznek nyilvános töltőállomások.

A megtermelt energiát mikrohullámmal és lézerekkel juttatnánk el a Földre – írja a hvg.hu. A japán cég képviselője szerint ezzel a megoldással 13 ezer terawattnyi energiát lehetne a Földre küldeni. Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban 2011-ben 4100 terawattnyi energiát termeltek meg összesen. A Luna Ringnek nevezett projekt megvalósítása egyelőre nyilván várat magára, ám maga az elképzelés elgondolkodtató, ráadásul a cél is, mivel a japán vállalat mindezzel azt szeretné elérni, hogy a környezetkímélő energiatermeléssel az emberiség és a Föld időtlen időkig tudjon egymás mellett létezni.

A Jeges-tenger fenekén hatalmas mennyiségű metán rejlik. A szakértők amiatt aggódnak, hogy a talajrétegek olvadása révén felszabadul a metán és felgyorsítja a felmelegedést – a metán ugyanis a szén-dioxidnál húszszor erősebb üvegházhatású gáz. A gáz buborékok formájában felszáll, feloldódik a vízben, vagy a víz felszínéről a légkörbe jut. Minél gyorsabban emelkednek fel a buborékok, annál kevesebb metánt bont le a tenger.

Natalia Shakhova, a Fairbanksban lévő Alaszkai Egyetem munkatársa kutatócsoportjával a Kelet-szibériai-tengerben, a Jeges-tenger Oroszország északkeleti partjai mentén lévő peremtengerében végzett méréseket. A terület, ahol az átlag vízmélység ötven méter alatt van, metánban gazdag. A tudósok akusztikai vizsgálatokkal mérték a vízben felszálló buborékokat: a metán értékét a vízben és a felszínén is elemezték. Különös figyelmet szenteltek a viharok számának, amelyek a régiót akár évente hetven napon át is uralják.

A tengerfenék alatti üledékbe is lefúrtak 57 méteres mélységben. A tengerfenék szintjén a hőmérséklet mínusz 1,8-0 Celsius fok között van, és a sótartalom miatt nem fagy meg az üledék.

A szakértők megállapították, hogy közvetlenül a viharok után lényegesen több metánbuborék éri el a víz felszínét. Méréseik alapján az alaszkai tudósok úgy becsülik, hogy a Kelet-szibériai-selftengerből évente 17 megatonna metán jut az atmoszférába – lényegesen több, mint azt eddig feltételezték. Ez ráadásul csak egy elég visszafogott becslés – írják a kutatók a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Shakhova és munkatársai szerint a víz felmelegedése, a jégtakaró eltűnése és a gyakoribbá váló viharok gyorsítják a tenger metánkibocsátását. Korábbi kutatások arra is rávilágítottak, hogy a földrengések is növelik a kibocsátott metán mennyiségét. A part menti területeken a víz alsóbb rétegeinek hőmérséklete 14 éven belül 0,5 Celsius-fokkal, nyáron akár több mint egy Celsius-fokkal megemelkedik a tudósok becslése szerint – olvasható a Der Spiegel német hetilap online kiadásában.