A megtermelt energiát mikrohullámmal és lézerekkel juttatnánk el a Földre – írja a hvg.hu. A japán cég képviselője szerint ezzel a megoldással 13 ezer terawattnyi energiát lehetne a Földre küldeni. Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban 2011-ben 4100 terawattnyi energiát termeltek meg összesen. A Luna Ringnek nevezett projekt megvalósítása egyelőre nyilván várat magára, ám maga az elképzelés elgondolkodtató, ráadásul a cél is, mivel a japán vállalat mindezzel azt szeretné elérni, hogy a környezetkímélő energiatermeléssel az emberiség és a Föld időtlen időkig tudjon egymás mellett létezni.

A Jeges-tenger fenekén hatalmas mennyiségű metán rejlik. A szakértők amiatt aggódnak, hogy a talajrétegek olvadása révén felszabadul a metán és felgyorsítja a felmelegedést – a metán ugyanis a szén-dioxidnál húszszor erősebb üvegházhatású gáz. A gáz buborékok formájában felszáll, feloldódik a vízben, vagy a víz felszínéről a légkörbe jut. Minél gyorsabban emelkednek fel a buborékok, annál kevesebb metánt bont le a tenger.

Natalia Shakhova, a Fairbanksban lévő Alaszkai Egyetem munkatársa kutatócsoportjával a Kelet-szibériai-tengerben, a Jeges-tenger Oroszország északkeleti partjai mentén lévő peremtengerében végzett méréseket. A terület, ahol az átlag vízmélység ötven méter alatt van, metánban gazdag. A tudósok akusztikai vizsgálatokkal mérték a vízben felszálló buborékokat: a metán értékét a vízben és a felszínén is elemezték. Különös figyelmet szenteltek a viharok számának, amelyek a régiót akár évente hetven napon át is uralják.

A tengerfenék alatti üledékbe is lefúrtak 57 méteres mélységben. A tengerfenék szintjén a hőmérséklet mínusz 1,8-0 Celsius fok között van, és a sótartalom miatt nem fagy meg az üledék.

A szakértők megállapították, hogy közvetlenül a viharok után lényegesen több metánbuborék éri el a víz felszínét. Méréseik alapján az alaszkai tudósok úgy becsülik, hogy a Kelet-szibériai-selftengerből évente 17 megatonna metán jut az atmoszférába – lényegesen több, mint azt eddig feltételezték. Ez ráadásul csak egy elég visszafogott becslés – írják a kutatók a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Shakhova és munkatársai szerint a víz felmelegedése, a jégtakaró eltűnése és a gyakoribbá váló viharok gyorsítják a tenger metánkibocsátását. Korábbi kutatások arra is rávilágítottak, hogy a földrengések is növelik a kibocsátott metán mennyiségét. A part menti területeken a víz alsóbb rétegeinek hőmérséklete 14 éven belül 0,5 Celsius-fokkal, nyáron akár több mint egy Celsius-fokkal megemelkedik a tudósok becslése szerint – olvasható a Der Spiegel német hetilap online kiadásában.

“A hiányzó fedezetet lépésről lépésre, úgy is mondhatnám, forintról forintra sikerült előteremtenünk” – mondta Németh Lászlóné. Hozzátette: mintegy nyolcezer lakás újulhat meg a Panel II. program során a következőkben. “Számításaink szerint ez közel kilencmilliárd forintos lehetőséget fog az építőipar, a felújításban résztvevők számára jelenteni” – fogalmazott. A miniszter kitért arra is, hogy a panellakások építésekor a gyorsaság és nem a környezetbarátság vagy a takarékos működés volt az elsődleges szempont, ezért a lakók költségeinek csökkentése és az ország nemzetközi vállalásainak teljesítése érdekében szükség van ezekre a munkákra.

Emlékeztetett: az elmúlt három évben 215 ezer hazai lakásban történt energetikai korszerűsítés, ami évente 100 ezer tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást. Németh Lászlóné megjegyezte: ezt a programot 14 milliárdos forráshiánnyal vették át a 2010-es kormányváltáskor, ezt két év alatt sikerült 8,9 milliárdra csökkenteni. A múlt év végéig további 4,56 milliárd forintot sikerült szén-dioxid-kvótaértékesítésből erre a célra fordítani. Hozzátette: a most előteremtett összeggel “a Panel II. program befejezéséhez szükséges összeg a rendelkezésünkre áll”, így támogatni tudják az eddig tartaléklistán lévő 140 lakóközösség által igényelt támogatást, ezzel a programot “2009 óta körüllengő bizonytalanság véget ért”.

Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár az eseményen arról beszélt, hogy továbbra is az épületenergetika terén kívánja a kormányzat a legnagyobb energiamegtakarítást elérni, ennek pedig leghatékonyabb módja a panelépületek felújítása. Hozzátette: a program folytatása során felújítható nyolcezer lakás szén-dioxid-kibocsátása így évi 8700 tonnával, energiafelhasználása 41 millió kilowattórával csökkenthető.

Mint mondta, hamarosan megkezdődhet a nemzeti épületenergetikai stratégia egyeztetése; ez a dokumentum teremti majd meg az épületfelújítások alapját a 2014 és 2020 közötti időszakra, 2018-ig pedig megvalósul Magyarország állami épületállományának teljes körű energetikai felmérése is.

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ szeretettel meghívja Önt a 2013. december 11-én tartandó ” Amit a zöld beszerzésről tudni kell” elnevezésű szakmai workshopjára. A workshop célja, hogy közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőként vagy ajánlattevőként részt vevő szakemberek, valamint vállalati beszerzők számára bemutassa a környezetbarát, energiahatékony beszerzésben rejlő lehetőségeket. Az ingyenes rendezvényünkön szeretnénk megismertetni a résztvevőket a zöld beszerzések alapgondolatával és előnyeivel, jogszabályi kereteivel. Szakmai partnereink segítségével a résztvevők elsajátítják az energiahatékony termékek és szolgáltatások kiválasztásának módszereit, valamint a zöld szempontok beillesztésének lehetőségeit a beszerzési folyamatok egyes lépcsőibe. Gyakorlati példákkal szemléltetjük a zöld beszerzésekben rejlő megtakarítási potenciált. (A programot a Buy Smart+ projekt honlapján találja.)

A workshop segítségével nő a résztvevők elkötelezettsége a környezetbarát, energiahatékony termékek és szolgáltatások beszerzése iránt.

Időpont: 2013. december 11., 9.00-16.00

Helyszín: Hotel Mercure Budapest Korona (1053 Budapest, Kecskeméti u. 14.)

Jelentkezés: 2013. december 3-ig az eszilvi@energiaklub.huemail-címen. A workshopon való részvétel ingyenes, a korlátozott létszám miatt azonban előzetes regisztrációhoz kötött.

A hatékony épületüzemeltetésről Baráth Gézát, a Dome Facility üzletágvezetőjét kérdeztük, aki az elmúlt év folyamán egy két féléves energiahatékonysági továbbképzésen, a nemzetközi EUREM (European EnergyManager) képzésen vett részt.

Miért vett Ön részt az Energiagazdász képzésen?

Építészmérnökként az épületüzemeltetési területen dolgozom, és sokszor van szükségem épületgépészeti ismeretekre. Ez az, amit főként kerestem. Szerencsére megtaláltam az Energiagazdász képzést, ahol ezeket a gépészeti ismereteket energetikus szemmel lehetett elsajátítani. Ez volt a legnagyobb érték, amit itt kaptam.

Megérte, hasznos volt az Ön számára a részvétel?

Mindenképpen megérte magánemberként is, mert sokkal szélesebb látókörrel rendelkezem most ezekben a témakörökben. A cégnek is megérte elküldenie a képzésre, hiszen ez az energetikus szemlélet, amit itt elsajátíthattunk, nagyon fontos lesz az FM (facility management) szektorban és mindenképpen tudjuk majd hasznosítani. Amit még kiemelnék az az oktatók felkészültsége és lelkesedése, ez nagyon inspiráló volt.

Előre láthatóan mennyi idő alatt térül meg a képzés teljes költsége? Mennyit sikerült mindeddig megtakarítani a képzés során elsajátított tudás segítségével?

Már maga a projektmunka olyan megtakarítást hozott, ami magasabb volt a képzés összköltségénél. Gyakorlatilag már a képzés folyamán megtérült a befektetett költség és idő.

Körülbelül 2 millió forintra becsülöm az eddigi megtakarítást. Ez a 2013-as megtakarítás, de még nincs vége az évnek, úgyhogy ez még később kiderül…

Eleinte egy kicsit tartottam a projektmunkától, hiszen egy viszonylag újépítésű épület vizsgálatát választottam, amit nagyon tudatos üzemeltetéssel működtetünk. Tartottam tőle, hogy nem fogok találni elég megtakarítási lehetőséget, olyan hibákat, ami ennek a projektmunkának a lényege.

A legnagyobb meglepetés számomra az volt, hogy a legtudatosabb üzemeltetés mellett is mindig találunk olyan további finomhangolási lehetőségeket, amikkel további megtakarítást érhetünk el.

Az EUREM EnergyManager képzés eddigi résztvevőinek köre széles palettán mozog; a legnagyobb hazai termelővállalatoktól a magánszemélyekig. A képzésről egy korábbi résztvevőt, Kok Gyulát, egy energetikai szektorban tevékenykedő mikrovállalat vezetőjét is megkérdeztük:

Ön egy mikrovállalattól érkezett az EUREM képzésre. Hogyan jött az ötlet? Teljesültek az elvárásai, sikerült profitálnia a részvételből?

Korábban más iparágban tevékenykedtem. Szerettem volna profilt váltani, más irányba is elindulni. Így jött az ötlet, hogy az energiahatékonyság, energiagazdálkodás felé nyissak. Az EUREM Energiagazdász képzés komoly szemléletformáló hatással volt rám. Az egyes témakörök megvitatása során a fő szempont mindvégig az energiamegtakarítás volt. Az képzésen valamennyi az energiagazdálkodást, energiafogyasztást érintő terület szóba került. Ez az átfogó tematika volt számomra a legfontosabb. Az itt elsajátított tudás segítségével végzem munkámat új, energetikai szektorban tevékenykedő cégemben, s sokszor még a mai napig előveszem a tananyagot, az órák során készített jegyzeteket. Mindent összevetve úgy gondolom, hogy egyértelműen hasznos és jövedelmező befektetés volt számomra ez a képzés még így, mikrovállalatként is. Nagyobb vállalatok esetén pedig nem is kérdéses, hogy befektetett munka, pénz és idő legfeljebb egy év alatt, de sok esetben már néhány hónap alatt megtérül.

A képzés résztvevőinek eddig elért összeredménye:

· Összes megtakarítás: 867.417.000 Ft/év

· Átlagos megtakarítás résztvevőnként: 8.642.375 Ft/év

· Átlagos megtakarítás havonta: 720.000 Ft

Az EUREM EnergyManager egy komplex, nemzetközi program, melynek célja, hogy megoldást nyújtson napjaink emelkedő energiaköltségeivel és egyre fenyegetőbb klímaproblémáival szemben. A képzés szervezésére jogosult egyetlen hazai szervezet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Tudásközpontja.

Bővebb információ:

www.duihk.hu/hu/eurem

http://hu.eurem.net

kottmayer@ahkungarn.hu