Gyutai Csaba (Fidesz-KDNP), az előző napi közgyűlés témáit ismertetve beszélt arról, hogy értékelték Zalaegerszeg évek óta folyó ökováros programját, amelynek további folytatásáról is határoztak. Ennek keretében azt tervezik, hogy a termálvíz hasznosításával olyan közműrendszert építenének ki az északi ipari parkban, amely biztosítaná az ott lévő üzemek fűtését, de egy mezőgazdasági ipari parkot is szeretnének építeni ezen a területen.

Mint elmondta, a környezetkímélő, biogázzal működő buszokkal megvalósított tömegközlekedés továbbfejlesztése és a fiatalok szemléletformálása a jövőben is kiemelt feladat marad a programban. Ezt egészítenék ki az Európában egyedül álló, a geotermális energiára alapozó ipari parki fejlesztésekkel, illetve passzívházakból álló lakópark építésével, amelyeket reményei szerint a következő uniós fejlesztési ciklus pályázataival tudnak majd finanszírozni.

A zalaegerszegi közgyűlés döntött arról is, hogy jövőre sem a tömegközlekedés, sem a temetkezési szolgáltatások, sem pedig a piaci helyfoglalási díjak nem emelkednek, az idei tarifák maradnak érvényben.

Kiegészítő támogatást szavaztak meg a képviselők 4,6 illetve 16 millió forintról a Hevesi Sándor Színház és a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár részére likviditási nehézségeik rendezésére.

A mintegy 600 millió forintos költségvetésből működő színház a megyei támogatások szűkülése miatt szorult kiegészítésre, míg a könyvtár csak a kistelepülési könyvtárrendszer működtetéséhez szükséges állami támogatás áfatartalmát kapta meg, amelyet jövőre vissza is fizet az intézmény – jelezte a polgármester. Gyutai Csaba elmondta még, hogy a városi bérlakások korábbi értékesítéséből a lakásalapban felhalmozott 134 millió forint felhasználásáról is döntött a közgyűlés. A városrehabilitáció folytatására 64 millió forintot fordítanak, önkormányzati bérlakások felújítására 30 milliót, további 20-20 millió forintból pedig az első lakáshoz jutókat támogatják, illetve az andráshidai városrészben új lakótelkeket alakítanak ki.

Gyutai Csaba (Fidesz-KDNP), az előző napi közgyűlés témáit ismertetve beszélt arról, hogy értékelték Zalaegerszeg évek óta folyó ökováros programját, amelynek további folytatásáról is határoztak. Ennek keretében azt tervezik, hogy a termálvíz hasznosításával olyan közműrendszert építenének ki az északi ipari parkban, amely biztosítaná az ott lévő üzemek fűtését, de egy mezőgazdasági ipari parkot is szeretnének építeni ezen a területen.

Mint elmondta, a környezetkímélő, biogázzal működő buszokkal megvalósított tömegközlekedés továbbfejlesztése és a fiatalok szemléletformálása a jövőben is kiemelt feladat marad a programban. Ezt egészítenék ki az Európában egyedül álló, a geotermális energiára alapozó ipari parki fejlesztésekkel, illetve passzívházakból álló lakópark építésével, amelyeket reményei szerint a következő uniós fejlesztési ciklus pályázataival tudnak majd finanszírozni.

A zalaegerszegi közgyűlés döntött arról is, hogy jövőre sem a tömegközlekedés, sem a temetkezési szolgáltatások, sem pedig a piaci helyfoglalási díjak nem emelkednek, az idei tarifák maradnak érvényben.

Kiegészítő támogatást szavaztak meg a képviselők 4,6 illetve 16 millió forintról a Hevesi Sándor Színház és a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár részére likviditási nehézségeik rendezésére.

A mintegy 600 millió forintos költségvetésből működő színház a megyei támogatások szűkülése miatt szorult kiegészítésre, míg a könyvtár csak a kistelepülési könyvtárrendszer működtetéséhez szükséges állami támogatás áfatartalmát kapta meg, amelyet jövőre vissza is fizet az intézmény – jelezte a polgármester. Gyutai Csaba elmondta még, hogy a városi bérlakások korábbi értékesítéséből a lakásalapban felhalmozott 134 millió forint felhasználásáról is döntött a közgyűlés. A városrehabilitáció folytatására 64 millió forintot fordítanak, önkormányzati bérlakások felújítására 30 milliót, további 20-20 millió forintból pedig az első lakáshoz jutókat támogatják, illetve az andráshidai városrészben új lakótelkeket alakítanak ki.

Gyutai Csaba (Fidesz-KDNP), az előző napi közgyűlés témáit ismertetve beszélt arról, hogy értékelték Zalaegerszeg évek óta folyó ökováros programját, amelynek további folytatásáról is határoztak. Ennek keretében azt tervezik, hogy a termálvíz hasznosításával olyan közműrendszert építenének ki az északi ipari parkban, amely biztosítaná az ott lévő üzemek fűtését, de egy mezőgazdasági ipari parkot is szeretnének építeni ezen a területen.

Mint elmondta, a környezetkímélő, biogázzal működő buszokkal megvalósított tömegközlekedés továbbfejlesztése és a fiatalok szemléletformálása a jövőben is kiemelt feladat marad a programban. Ezt egészítenék ki az Európában egyedül álló, a geotermális energiára alapozó ipari parki fejlesztésekkel, illetve passzívházakból álló lakópark építésével, amelyeket reményei szerint a következő uniós fejlesztési ciklus pályázataival tudnak majd finanszírozni.

A zalaegerszegi közgyűlés döntött arról is, hogy jövőre sem a tömegközlekedés, sem a temetkezési szolgáltatások, sem pedig a piaci helyfoglalási díjak nem emelkednek, az idei tarifák maradnak érvényben.

Kiegészítő támogatást szavaztak meg a képviselők 4,6 illetve 16 millió forintról a Hevesi Sándor Színház és a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár részére likviditási nehézségeik rendezésére.

A mintegy 600 millió forintos költségvetésből működő színház a megyei támogatások szűkülése miatt szorult kiegészítésre, míg a könyvtár csak a kistelepülési könyvtárrendszer működtetéséhez szükséges állami támogatás áfatartalmát kapta meg, amelyet jövőre vissza is fizet az intézmény – jelezte a polgármester. Gyutai Csaba elmondta még, hogy a városi bérlakások korábbi értékesítéséből a lakásalapban felhalmozott 134 millió forint felhasználásáról is döntött a közgyűlés. A városrehabilitáció folytatására 64 millió forintot fordítanak, önkormányzati bérlakások felújítására 30 milliót, további 20-20 millió forintból pedig az első lakáshoz jutókat támogatják, illetve az andráshidai városrészben új lakótelkeket alakítanak ki.

Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövet asszonya látogatott pénteken Mórahalomra, ahol tájékoztatást kapott a Mórahalmon megvalósult, illetve megvalósuló, Norvégia által támogatott projektekről (megújuló tanyák, energiatudatos városfejlesztés). A diplomata nemcsak ezeket a beruházásokat tekintette meg, de megcsodálta a település büszkeségét, a gyógyfürdőt is. Tove Skarstein nem érkezett üres kézzel, könyvadományt hozott, mellyel a mórahalmi könyvtár állományát gazdagította. Nógrádi Zoltán polgármester és további helyi szakemberek mutatták be a városban az EGT/Norvég Alap támogatásával véghezvitt fejlesztéseket. Ezek közül a legjelentősebb az a három mintatanya (a Babos-tanya néven ismert komplexum), melyeket 564 millió forintból zöldmezős beruházásként építettek fel 2009 és 2011 között. Fodor Csaba projektmenedzser ismertette, közösségi eseményeknek teret adó, gazdálkodó és lakótanyát húztak fel. A gazdálkodó tanya mellett üvegház is helyet kapott. Két termálkutat fúrtak, de napelem, napkollektor és biomasszafűtés is szolgálja a megújuló energiák népszerűsítését. A tanyák mára nemcsak élettel teltek meg, de uniós, költségvetési, magánbefektetői forrásokból – elsősorban a turisztikai funkcióhoz igazodva – további beruházásokat is generáltak mintegy 1,831 milliárd forint összértékben. Ezek között a már lezárult vagy folyamatban lévő projektek között többek között egy fűszerkert, egy fürdőház, állattartó és helyi termékeket előállító létesítmények, sport- és lovas létesítmények, csárda, ökumenikus kápolna és történeti múltat megörökítő skanzen szerepel.

“Bebizonyítottuk, hogy a kistérség speciális, tanyás településszerkezete – a lakosság 40 százaléka él tanyán – úgy fejleszthető, hogy európai életminőséget tudunk produkálni. Fontos fenntartó erőként jelenik meg a modernizálás folyamatában a természetes életkörülmények megőrzése, a megújuló energia, a mezőgazdaság és a turizmus. Külön örömünk, hogy a mintatanyákra számos egyéb funkció telepedett rá, bizonyos értelemben önálló városrész alakult ki körülöttük” – számolt be róla Nógrádi Zoltán. A polgármester úgy folytatta: Mórahalom nem állt meg, újabb pályázati elképzeléssel jelentkezett a gazdaságosság, a turizmus és a társadalmi igények hármasának keresztmetszetében. A fejlesztési elképzelések középpontjában az idősgondozás áll.

A polgármester és Talmácsi István főépítész vázolták fel a körülbelül 150 millió forint összértékű, kapacitásbővítési célú pályázatukat, mely az első norvég projekthez kapcsolódva, arra épülve, így például a két termálkutat is kihasználva termálfalut alakítana ki idősek számára. A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett területre komplex beépítési terv is készült. A jelenlegi pályázatban a főépületre szeretnének támogatást nyerni, ez közösségi, egészségügyi, oktatási, szociális és kulturális célokat is szolgálna – mondta el Nógrádi Zoltán. Mint kifejtette, arra számítanak, hogy a mintatanyákhoz hasonlóan ez a fejlesztés is magánberuházásokat vonzana a környezetében. Ideális esetben 200-250 idős elhelyezését oldhatják meg a termálfalu központi épületében úgy, hogy a termálvizet a fűtés mellett gyógyászati célok szolgálatába is állítják.

Egy másik tervezett projekt a településre jellemző mezőgazdasági termeléshez kapcsolódik, az ebből származó hulladékot is szeretnék hasznosítani. Bíró Mónika projektmenedzser kifejtette: az “Innovatív kazán koncepció a mezőgazdasági zöldhulladék energetikai célú hasznosítására” elnevezésű pályázat keretében a városhoz tartozó, mezőgazdasági művelés alatt álló területekről származó biomasszát energetikai céllal kívánják hasznosítani. Vagyis tisztán megújuló energiaforrás adja majd a fűtést, a környezetet ezzel a módszerrel védik a káros szén-monoxid-kibocsátástól, és ami a legfontosabb: helyi munkaerőt alkalmaznak az üzemeltetéshez.

A teljes cikk itt olvasható.

A Honda már évekkel ezelőtt azzal dicsekedett, hogy tüzelőanyag-cellás FCX Clarity típusuk lényegében szériamodell, írja a totalcar.hu. Ez persze nem egészen igaz – a Honda kereskedésekben nem kapni ilyen járművet, csak néhány száz példány készült, amelyet tesztelésre kapott bérbe néhány felhasználó – de már ez is a japán gyártó elszántságát mutatta. A most bemutatott FCEV Concept – a név egyszerűen annyit jelent, tüzelőanyag-cellás elektromos tanulmányautó – pedig szinte minden téren előrelépés az FCX-hez képest.

Az autó külsején csak annyi látszik, hogy a formatervezőknek minimális beleszólásuk volt a kialakításába, nagyrészt ugyanis a szuper-áramvonalas, szélcsatornában agyontesztelt prototípusok formai jegyeit viseli magán. A hátul elvágott cseppforma és a burkolt hátsó kerekek ugyanúgy ezt az érzést erősítik, mint az autó formáját maximális mértékben követő hűtőmaszk-forma, amely csupán díszítés, valódi légbeömlő nincs mögötte.

A Honda azonban a hajtásláncra a legbüszkébb: sikerült a tüzelőanyag-cellák energiatermelését 3 kW/L fölé emelni, így maga a cellacsomag 33%-kal kisebb lehet, mint az FCX-ben használt változat, a teljesítményt pedig 100 kW-ra, azaz 136 lóerőre növelhették. A változtatások eredményeképpen az FCEV hatótávolsága egy feltöltéssel 380-ról 480 km-re nőtt, és mivel a jármű hidrogénnel működik, az utántöltés sem hosszadalmas, mint egy szokvány villanyautónál: a megfelelő kútnál 3 percen belül végrehajtható.

–

Az amerikai Honda elnöke azt mondja, bár az FCEV Concept egyelőre nem érett a gyártásra, kétségkívül a Honda jövőjét mutatja, és az a fejlődés, amit a tüzelőanyag-cellás hajtásukkal az elmúlt években elértek, igen jelentősek, és valóságosak. Ebben nem is érdemes kételkedni, abban viszont igen, hogy a hidrogén-hajtás valaha is elterjed, hisz a megfelelő kúthálózat világméretű kiépítésére még hosszabb távon sincsen statisztikailag kimutatható esély.