“A szén nem a megoldás része, hanem maga a probléma” – ismételték környezetvédelmi aktivisták, akik megrökönyödéssel fogadták, hogy Lengyelország épp az ENSZ klímakonferenciájának házigazdájaként rendez tanácskozást a szénenergia tisztábbá tételéről. A lengyel kormány nem hajlandó lemondani az országban található fűtőanyag, a szén felhasználásáról. A zöldek viszont mítosznak nevezik azt a felvetését, hogy a szénnel működtetett erőműveket jóval tisztábbá lehet tenni és drasztikusan vissza lehet fogni az üvegházhatást erősítő széndioxid kibocsájtását, írja az inforadio.hu.

Varsóban és Krakkóban fiatal tüntetők vonultak az utcákra. A fővárosban daruskocsival szedték le a gazdasági minisztérium épületére felmászott aktivistákat.

Krakkóban a BBC szerint a lakosok tömegei ellenzik a szén felhasználását, mert a szmog úgy terheli a tüdejüket, mintha láncdohányosok lennének. Tervek szerint a városban decembertől betiltják a széntűzelésű kályhák használatát.

Miközben a lengyel kormány értékes nyersanyagnak tartja a szenet, addig a bírálók korántsem tekintenek “fekete gyémántként” rá.

Környezetvédők szerint a szén égetése 2011-ben az energiafelhasználásból fakadó széndioxid-emisszió 44 százalékáért volt felelős, míg az olaj és a földgáz jóval kisebb mértékben volt szennyező.

Christiana Figueres, az ENSZ klímaügyi főmegbízottja azt sürgette Varsóban, hogy az országok hagyjanak fel a szénbányászattal. Ugyanakkor még az aktivisták is elismerik, hogy ez nem történhet meg egyik napról a másikra. A valóság az, hogy több ország nem hajlandó feladni ezt az energiaforrást.

Ehelyett a drága és eddig még bizonyítottan nem használható, úgynevezett “tiszta szén” technológiával kísérleteznek, amelynek részeként a föld alá zárnák be a felszabaduló széndioxidot.

Lengyelország, amely megakadályozta, hogy az EU 2020-ig szigorú emissziós korlátozásokat vezessen be, geopolitikai megfontolásokból is ragaszkodik a szénhez. Nem akarja kiszolgáltatni magát a történelmi rivális és olaj- és gáz-nagyhatalomnak számító Oroszországnak. Emellett szénkészletei még 150 évre elegendőek.

Szénfelhasználása miatt az EU ötödik legnagyobb széndioxid-kibocsájtója Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország mögött – ahol azonban az ipari termelés sokkal jelentősebb.

A lengyelek kiállásának Kína örülhet a leginkább, amely a világ legnagyobb szénenergia-felhasználója. Bár Kína sok pénzt fektet a zöld technológiák fejlesztésébe, a hatalmas energiaigények miatt szénfogyasztása növekszik – Kína energiafelhasználásának 68 százalékát fedezi szénből.

Nagyon fontos volt, hogy az összes fát megtartsák, és a lehető legkevesebb pusztítással épüljön fel az épület. Az építésznek az első látogatás során nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon érzékeny a terület, és jól meg kell választani azt a helyet, ahol épületét megtervezi, írja a tervlap.hu. A megrendelő számára fontos volt a kilátás, és azt a akarta, hogy eleme legyen az épületnek. Vélhetően ezért választották ezt a hasábformát, amelynek a folyópartra néző rövidebb oldala a nyitott. A tervező tudatosan nem a folyóval párhuzamosan tervezte meg az épületet, mert így a hosszanti hasábforma sokkal inkább a folyóra helyezi a hangsúlyt.

Miután döntöttek a helyről, a tervezési program került előtérbe, az igény: kényelem egy házaspár számára, egy gyermekkel, esetleg látogatható funkció, és tárolóhelyiség, ahol a sportoláshoz szükséges kellékek tárolhatók, mivel a család imádja a vízisportot.

A régi épület felett nem akar uralkodni a modern épület.

A tudatosan alkalmazott öntött beton kapcsolatban áll a növényzettel és a tájba is belesimul.

Talán egy régi katonai beton lőállásra emlékeztet külső megjelenésében az épület. Az öntött beton ráerősít arra, hogy kicsit ázottnak és elhasználódottnak tűnjön az épület. Viszont ez előnyére válik az épületnek a tájba való illeszkedése miatt.

Térszervezésében az épület nagyvonalú, jól elkülönül az intim zóna és a nappali használatú funkció. A nagy üveg tolóajtókkal az épület megnyílik a természet felé.

Nyáron a növényzet nagyon jó árnyékolást biztosít az épületnek és ez által a nagy üvegfelültekre külön árnyékoló szerkezetet nem kellet tervezni, viszont télen a lehulló levelek miatt jelentős szoláris nyereséggel rendelkezik az épület, melynek köszönhetően passzívház szintet értek el.

Építészek: Graça Correia és Roberto Ragazzi

Elhelyezkedés: Caniçada, Portugálisa

Terület: 150 m2

Építész tervezők: Ana Neto Vieira, Susana Silva, Telmo Gomes, Katharina Wiederman, Pedro Gama

Tervezés éve: 2003

Megépítés éve: 2006

Képek: Alberto Placido (AP), Juan Rodrigues (JR) & Luis Ferreira Alves (LFA)

Az öt évvel ezelőtt elfogadott első éghajlat-változási stratégia főként az üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozott. A most elkészült dokumentum négy súlypontot határozott meg, a dekarbonizáció mellett az éghajlati sérülékenység területi vizsgálatát, az alkalmazkodást és az éghajlatváltozásra való felkészülést, valamint a társadalmi partnerséget – mondta Bencsik János.

Az új stratégiát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete mellett, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet önálló szervezeti egységeként működő NAK készítette.

A központ vezetője elmondta: az éghajlat-változási törvény tavalyi módosítása előírta, hogy az anyagot új szerkezetben kell beterjeszteni, ami figyelembe veszi európai uniós kötelezettségeket, valamint azt, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak következtében az elmúlt öt évben egyre szélsőségesebb időjárás volt tapasztalható Magyarországon is. Ezek gazdasági és társadalmi szinten is érzékelhető anyagi károkat okoztak – közölte.

A dokumentumhoz érkezett mintegy 800 véleményből a stratégia keretrendszerébe illeszthető javaslatokat beépítették – tette hozzá a NAK vezetője.

Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt 25 évben mintegy 40 százalékkal csökkent, elsősorban a nehézipar leépülése és az agrártermelés visszaesése miatt. A globális éghajlat-változási folyamat azonban tovább gyorsult és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit.

Emiatt nálunk alapvető szempont, hogy a változásokhoz való alkalmazkodásra összpontosítsunk, a kibocsátás csökkentése mellett – fogalmazott a NAK vezetője.

Hozzátette: a szakértői vizsgálatok szerint az ipar és a mezőgazdaság területén már csak kis dekarbonizációs lehetőség mutatkozik Magyarországon, ugyanakkor az energiatermelésben és -elosztásban, valamint az épületenergetika, továbbá a közlekedés területén van még mód az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentésére. A formálódó dekarbonizációs tehermegosztás, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása mellett, lehetőséget biztosít az ország újraiparosítására és az állattenyésztési ágazatok, s az azokhoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztésére.

A beérkezett szakmai javaslatok között hangsúlyosan szerepelt a természeti erőforrások, a vizek, a talaj, az erdők, és összességében az ökoszisztéma fokozott védelme, amelyek alapvetően meghatározzák az ezekre ráépülő gazdasági ágazatok és közszolgáltatások alkalmazkodóképességét – ismertette Bencsik János.

A következő, 2014-20-as európai uniós költségvetési ciklusban a közvetlen agrártámogatási és vidékfejlesztési források csaknem 30 százalékát, a többi operatív program forrásainak pedig 20 százalékát, összesen mintegy 2500 milliárd forintot az éghajlatváltozással kapcsolatos kibocsátás-csökkentési és alkalmazkodási feladatokra kell fordítani – hívta fel a figyelmet a NAK vezetője.

Hangsúlyozta, hogy alapvetően új feladatok nincsenek. Az árvízi kockázat mérséklésére szolgáló beruházások, például egy árvízvédelmi töltés megerősítése elősegíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.

Ugyanakkor fontos, hogy az egyszerű árvízvédelmi beruházások helyett komplex vízgazdálkodási fejlesztések valósuljanak meg, amelyek már az öntözési igényeket is ki tudják elégíteni – hozta fel példaként Bencsik János.

Kiemelte azt is, hogy az új éghajlat-változási stratégia szorgalmazza a beruházások közötti jobb összhangot, hogy kevesebb pénzből komplexebb, a közjó szempontjából hatékonyabb fejlesztések valósulhassanak meg minden területen.

A francia és külföldi teherszállító járművekre tervezett környezetvédelmi adó tervét a breton tüntetések nyomán a kormány már felfüggesztette, a tiltakozók azonban a végleges visszavonást követelik. “Legalább háromezer kamiont számoltunk össze a konvojokban és 33 tüntetést szerveztünk (mintegy 15 régióban)” – mondta Kevin Béard, a közúti teherszállító kis- és középvállalkozásokat tömörítő OLTRE szövetség szóvivője. A legnagyobb fennakadásokat Párizs környékén okozta a megmozdulás, ahol mintegy 300-400 teherautó sorakozott fel a rungisi nagybani piac környékén és onnan indultak óránként alig néhány kilométeres sebességgel az autópályán a főváros felé.

Az ország déli részén Toulouse körül 200 teherszállító, Bordeaux-nál pedig 250 kamion foglalta el az autópályákat, valamint Lyon és Lille környékére is megmozdulásokat szerveztek a nap folyamán.

A kamionok a legnagyobb nyugalomban, valamennyi sávot elfoglalva, csigatempóban haladtak a nagyvárosok felé: az akcióval forgalomlassítást okoztak az egész országban, ugyanakkor semmilyen incidenst nem kívántak okozni. Az OLTRE leszögezte, hogy nem fogják megrongálni az autópályákon már felállított elektronikus ellenőrző kapukat, ahogy az több helyen történt Bretagne-ban az elmúlt hetek tiltakozásai során.

A 3,5 tonnánál nehezebb járművekre vonatkozó környezetvédelmi adó még az előző konzervatív kormányzat döntésének értelmében, 2014. január 1-jén lépett volna hatályba. A kormány a befolyó összegből kívánja finanszírozni a közlekedési infrastruktúra fejlesztéseit és ösztönözni a vállalkozásokat arra, hogy az autóutak helyett más szállítási módokat válasszanak.

Az intézkedés bevezetését a szocialisták korábban már kétszer elhalasztották, és a mostani döntést a jobboldali ellenzék is üdvözölte.

A tüntetések egy hónappal ezelőtt Bretagne-ban kezdődtek, ahol a XVII. századi breton adóellenes forradalom szimbólumát, a piros sapkát viselő tiltakozók egy része több helyen össze is csapott a rendfenntartó erőkkel. Az ökoadó ellenzői – amely egymilliárd euró (300 milliárd forint) bevételt jelentene az államkasszának – azt hangsúlyozták, hogy a breton gazdák a térség földrajzi helyzete és a régiót jelenleg sújtó élelmiszeripari nehézségek miatt nem bírnának el egy újabb adót.

Jean-Marc Ayrault miniszterelnök pénteken megerősítette, hogy “kellő időt szeretne hagyni a párbeszédre” az ökoadó bevezetése előtt, és arra kérte “a tiltakozókat, hogy inkább a tárgyalóasztalnál fejtsék ki álláspontjukat”.

Bizonyára sokakat húztak már ki a csávából a külső akkumulátorok, melyekkel út közben is tölthetők a lemerülőben lévő mobil készülékek. Az Intelligent Energy is ezen kiegészítők sorát igyekszik gyarapítani “Upp” névre keresztelt eszközével, amely ugyanakkor merőben eltérő megközelítést alkalmaz: hidrogén üzemanyagcellákkal működik, írja a hwsw.hu. A hagyományos lítiumion akkumulátorokkal ellentétben az Uppot nem feltölteni kell, hanem egy új hidrogénpatront rápattintva azonnal újra használatba vehető. Egy patronnal egy átlagos okostelefon nagyjából ötször tölthető fel, ugyanannyi idő alatt, mint egy hagyományos töltőt használva.

Ha egy patronból kifogyna a szufla, a hozzá tartozó ingyenesen letölthető Android, vagy iOS alkalmazás segítségével új rendelhető, vagy megkereshető a legközelebbi üzlet, ahol beválthatjuk a kimerült üzemanyagcellát, amit később újrahasznosítanak. Az app emellett statisztikákat is kínál a készülék használatával kapcsolatban, követhető rajta a “tankban maradt” üzemanyag mennyisége is, valamint begyűjtött információk alapján képes optimalizálni a patronok élettartamát.

A pehelysúlyúnak semmiképp sem mondható, fél kilós Uppon egy bekapcsológombot és egy USB-portot találni mindössze. Az Intelligent Energy terméke a mobil eszközök töltésére szánt hordozható akkumulátorok többségénél jóval nagyobb, és a magas hőmérsékletnek is képes ellenállni. Erre pedig szüksége is lesz, hiszen először Afrikában dobják piacra, ahol mobilszolgáltatók kínálatában lesz kapható, a kezdetleges vagy hiányos elektromos infrastruktúrával ellátott területeken.

A termetes energiaforrás ára 199 dollár lesz, ami korántsem mondható olcsónak, száz dollár környékén ugyanis már hasonló, vagy akár nagyobb teljesítményű akkumulátorokat is találunk. Igaz ugyan, hogy ezek hálózati árammal működnek, az Uppot pedig hidrogénes patronokkal kell etetni,   azok ára azonban egyelőre ismeretlen, és az is kérdés, hogy a visszaváltott darabok mennyi kedvezményt jelentenek. A hasonló, hidrogén üzemanyagcellás eszközök sikere valószínűleg ezen áll vagy bukik majd, vagyis hogy sikerül-e olyan áron tartani a folyamatosan cserélendő patronokat, hogy a töltési idő nullára csökkentéséért cserébe megérje váltani; addig azonban hasonló eredmény több hagyományos akkumulátor párhuzamos használatával is elérhető.