Az öt évvel ezelőtt elfogadott első éghajlat-változási stratégia főként az üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozott. A most elkészült dokumentum négy súlypontot határozott meg, a dekarbonizáció mellett az éghajlati sérülékenység területi vizsgálatát, az alkalmazkodást és az éghajlatváltozásra való felkészülést, valamint a társadalmi partnerséget – mondta Bencsik János.

Az új stratégiát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete mellett, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet önálló szervezeti egységeként működő NAK készítette.

A központ vezetője elmondta: az éghajlat-változási törvény tavalyi módosítása előírta, hogy az anyagot új szerkezetben kell beterjeszteni, ami figyelembe veszi európai uniós kötelezettségeket, valamint azt, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak következtében az elmúlt öt évben egyre szélsőségesebb időjárás volt tapasztalható Magyarországon is. Ezek gazdasági és társadalmi szinten is érzékelhető anyagi károkat okoztak – közölte.

A dokumentumhoz érkezett mintegy 800 véleményből a stratégia keretrendszerébe illeszthető javaslatokat beépítették – tette hozzá a NAK vezetője.

Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt 25 évben mintegy 40 százalékkal csökkent, elsősorban a nehézipar leépülése és az agrártermelés visszaesése miatt. A globális éghajlat-változási folyamat azonban tovább gyorsult és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit.

Emiatt nálunk alapvető szempont, hogy a változásokhoz való alkalmazkodásra összpontosítsunk, a kibocsátás csökkentése mellett – fogalmazott a NAK vezetője.

Hozzátette: a szakértői vizsgálatok szerint az ipar és a mezőgazdaság területén már csak kis dekarbonizációs lehetőség mutatkozik Magyarországon, ugyanakkor az energiatermelésben és -elosztásban, valamint az épületenergetika, továbbá a közlekedés területén van még mód az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentésére. A formálódó dekarbonizációs tehermegosztás, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása mellett, lehetőséget biztosít az ország újraiparosítására és az állattenyésztési ágazatok, s az azokhoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztésére.

A beérkezett szakmai javaslatok között hangsúlyosan szerepelt a természeti erőforrások, a vizek, a talaj, az erdők, és összességében az ökoszisztéma fokozott védelme, amelyek alapvetően meghatározzák az ezekre ráépülő gazdasági ágazatok és közszolgáltatások alkalmazkodóképességét – ismertette Bencsik János.

A következő, 2014-20-as európai uniós költségvetési ciklusban a közvetlen agrártámogatási és vidékfejlesztési források csaknem 30 százalékát, a többi operatív program forrásainak pedig 20 százalékát, összesen mintegy 2500 milliárd forintot az éghajlatváltozással kapcsolatos kibocsátás-csökkentési és alkalmazkodási feladatokra kell fordítani – hívta fel a figyelmet a NAK vezetője.

Hangsúlyozta, hogy alapvetően új feladatok nincsenek. Az árvízi kockázat mérséklésére szolgáló beruházások, például egy árvízvédelmi töltés megerősítése elősegíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.

Ugyanakkor fontos, hogy az egyszerű árvízvédelmi beruházások helyett komplex vízgazdálkodási fejlesztések valósuljanak meg, amelyek már az öntözési igényeket is ki tudják elégíteni – hozta fel példaként Bencsik János.

Kiemelte azt is, hogy az új éghajlat-változási stratégia szorgalmazza a beruházások közötti jobb összhangot, hogy kevesebb pénzből komplexebb, a közjó szempontjából hatékonyabb fejlesztések valósulhassanak meg minden területen.

A francia és külföldi teherszállító járművekre tervezett környezetvédelmi adó tervét a breton tüntetések nyomán a kormány már felfüggesztette, a tiltakozók azonban a végleges visszavonást követelik. “Legalább háromezer kamiont számoltunk össze a konvojokban és 33 tüntetést szerveztünk (mintegy 15 régióban)” – mondta Kevin Béard, a közúti teherszállító kis- és középvállalkozásokat tömörítő OLTRE szövetség szóvivője. A legnagyobb fennakadásokat Párizs környékén okozta a megmozdulás, ahol mintegy 300-400 teherautó sorakozott fel a rungisi nagybani piac környékén és onnan indultak óránként alig néhány kilométeres sebességgel az autópályán a főváros felé.

Az ország déli részén Toulouse körül 200 teherszállító, Bordeaux-nál pedig 250 kamion foglalta el az autópályákat, valamint Lyon és Lille környékére is megmozdulásokat szerveztek a nap folyamán.

A kamionok a legnagyobb nyugalomban, valamennyi sávot elfoglalva, csigatempóban haladtak a nagyvárosok felé: az akcióval forgalomlassítást okoztak az egész országban, ugyanakkor semmilyen incidenst nem kívántak okozni. Az OLTRE leszögezte, hogy nem fogják megrongálni az autópályákon már felállított elektronikus ellenőrző kapukat, ahogy az több helyen történt Bretagne-ban az elmúlt hetek tiltakozásai során.

A 3,5 tonnánál nehezebb járművekre vonatkozó környezetvédelmi adó még az előző konzervatív kormányzat döntésének értelmében, 2014. január 1-jén lépett volna hatályba. A kormány a befolyó összegből kívánja finanszírozni a közlekedési infrastruktúra fejlesztéseit és ösztönözni a vállalkozásokat arra, hogy az autóutak helyett más szállítási módokat válasszanak.

Az intézkedés bevezetését a szocialisták korábban már kétszer elhalasztották, és a mostani döntést a jobboldali ellenzék is üdvözölte.

A tüntetések egy hónappal ezelőtt Bretagne-ban kezdődtek, ahol a XVII. századi breton adóellenes forradalom szimbólumát, a piros sapkát viselő tiltakozók egy része több helyen össze is csapott a rendfenntartó erőkkel. Az ökoadó ellenzői – amely egymilliárd euró (300 milliárd forint) bevételt jelentene az államkasszának – azt hangsúlyozták, hogy a breton gazdák a térség földrajzi helyzete és a régiót jelenleg sújtó élelmiszeripari nehézségek miatt nem bírnának el egy újabb adót.

Jean-Marc Ayrault miniszterelnök pénteken megerősítette, hogy “kellő időt szeretne hagyni a párbeszédre” az ökoadó bevezetése előtt, és arra kérte “a tiltakozókat, hogy inkább a tárgyalóasztalnál fejtsék ki álláspontjukat”.

Bizonyára sokakat húztak már ki a csávából a külső akkumulátorok, melyekkel út közben is tölthetők a lemerülőben lévő mobil készülékek. Az Intelligent Energy is ezen kiegészítők sorát igyekszik gyarapítani “Upp” névre keresztelt eszközével, amely ugyanakkor merőben eltérő megközelítést alkalmaz: hidrogén üzemanyagcellákkal működik, írja a hwsw.hu. A hagyományos lítiumion akkumulátorokkal ellentétben az Uppot nem feltölteni kell, hanem egy új hidrogénpatront rápattintva azonnal újra használatba vehető. Egy patronnal egy átlagos okostelefon nagyjából ötször tölthető fel, ugyanannyi idő alatt, mint egy hagyományos töltőt használva.

Ha egy patronból kifogyna a szufla, a hozzá tartozó ingyenesen letölthető Android, vagy iOS alkalmazás segítségével új rendelhető, vagy megkereshető a legközelebbi üzlet, ahol beválthatjuk a kimerült üzemanyagcellát, amit később újrahasznosítanak. Az app emellett statisztikákat is kínál a készülék használatával kapcsolatban, követhető rajta a “tankban maradt” üzemanyag mennyisége is, valamint begyűjtött információk alapján képes optimalizálni a patronok élettartamát.

A pehelysúlyúnak semmiképp sem mondható, fél kilós Uppon egy bekapcsológombot és egy USB-portot találni mindössze. Az Intelligent Energy terméke a mobil eszközök töltésére szánt hordozható akkumulátorok többségénél jóval nagyobb, és a magas hőmérsékletnek is képes ellenállni. Erre pedig szüksége is lesz, hiszen először Afrikában dobják piacra, ahol mobilszolgáltatók kínálatában lesz kapható, a kezdetleges vagy hiányos elektromos infrastruktúrával ellátott területeken.

A termetes energiaforrás ára 199 dollár lesz, ami korántsem mondható olcsónak, száz dollár környékén ugyanis már hasonló, vagy akár nagyobb teljesítményű akkumulátorokat is találunk. Igaz ugyan, hogy ezek hálózati árammal működnek, az Uppot pedig hidrogénes patronokkal kell etetni,   azok ára azonban egyelőre ismeretlen, és az is kérdés, hogy a visszaváltott darabok mennyi kedvezményt jelentenek. A hasonló, hidrogén üzemanyagcellás eszközök sikere valószínűleg ezen áll vagy bukik majd, vagyis hogy sikerül-e olyan áron tartani a folyamatosan cserélendő patronokat, hogy a töltési idő nullára csökkentéséért cserébe megérje váltani; addig azonban hasonló eredmény több hagyományos akkumulátor párhuzamos használatával is elérhető.

Elmondta, hogy a konferencián magyar és orosz parlamenti képviselők, orosz, német, holland és olasz vállalatvezetők, mások mellett az orosz Gazprom képviselője vesz részt. A benzin és a gázolaj mellett környezetvédelmi és gazdasági szempontok alapján is, különösen a nagyvárosi közlekedésben forradalmi változást jelenthet a gázüzemű közlekedés megerősítése – mondta Vona Gábor. A pártelnök hozzátette: bízik abban, hogy a konferencia nyitánya lehet sok gazdasági kapcsolatnak, amelyek túlmutatnak az autógáz-üzletágon, s az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokban is fontos előrelépést hozhat.

Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti (EP) képviselője, a konferencia főszervezője hangsúlyozta, a mostani fórum célja az volt, hogy egy asztalhoz ültessék a gázszállítót és az ágazat vezető cégeit. Szerinte nemcsak gázüzemű autókat lehetne használni, hanem tömegközlekedési eszközöket és mezőgazdaságban használt járműveket. Kovács Béla szólt arról is, hogy az új technológia már kevésbé költségigényes: egy autó átalakítása típustól függően 450-600 euróba kerül, megtérülési ideje viszont rendkívül rövid. Az átalakításhoz állami támogatásra van szükség, de uniós források is rendelkezésre állnak – mondta.

Búcsúzóul még egy jókora napkitörést produkált az AR1875 jelű napfolt kedden, mielőtt átfordult volna a Napnak a Földdel ellentétes oldalára. Az erőssége szerint X2-es kategóriájú kitörés röntgen- és ibolyántúli sugárzása ionizálta a Föld felső légkörét, és megzavarta a rádiós kommunikációt Észak- és Dél-Amerikában, valamint a Csendes-óceánon. A SOHO napszonda adatai szerint nagy mennyiségű anyag szakadt ki a Napból, de nem valószínű, hogy elérné a Földet – közölte az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).

Mennyi sugárzást kapnak a napkitörések miatt a repülővel utazók? Erre volt kíváncsi egy általános- és középiskolásokból álló tudományos diákklub a kaliforniai Bishop városában. A diákok meteorológiai léggömbre szerelve bocsátottak fel két sugárzásmérőt a sztratoszférába.

A műszereket október 27-én engedték fel, két nappal azután, hogy egymás után két erős napkitörés is történt. A műszer 3,7 mikrosievert/óra dózist mért huszonhét kilométeres magasságban, ami húszszor több, mint amennyit előtte a felszínen regisztráltak.

A kísérletnek az volt a célja, hogy bebizonyítsa, olcsó eszközökkel is lehet mérni a napkitörések miatti sugárzási pluszt. A mérésekkel alátámasztották a NASA-nak azt a közleményét, amely szerint napfolttevékenység idején több sugárzás éri a repülőgépeket, főleg a sarkvidék feletti járatokat, mert ott gyengébb a Föld mágneses pajzsa. Egy Chicago-Peking repülőjárat utasa például két mellkasröntgennek megfelelő sugárzási dózist kap a 14-16 órás út alatt.

A napkitöréseket a sugárzás erőssége szerint osztályozzák, és mindegyik kategóriának kilenc alkategóriája van. A legerősebb kitöréseket X jelöli, ezek során már az egész Földön akadozhat a rádiótávközlés, és hosszan tartó geomágneses viharokat okozhatnak. Az NOAA adatai szerint viszont jelenleg csak 25 százalék az esélye, hogy a most aktív napfoltok ilyen kitöréssel járnak, 60 százalék a valószínűsége, hogy gyengébb, M kategóriájú kitörés következik be a napokban, írja az origo.hu.