Az európai napenergia-hasznosító cégek megítélése komoly dilemmákat vet fel. Egyrészről szinte hetente értesülhetünk újabb gyárbezárásokról, csődökről, részvényhígításról, és hitelátstrukturálásról, másrészről a talpon maradt gyártók részvényeinek többsége komoly, esetenként száz százalékos dráguláson van túl év eleje óta. Nyereséges termelésről a legtöbb esetben korai lenne álmodozni, azonban a mínuszok számottevően csökkentek, és az árbevételek növekménye is biztató.

Kína és Japán a fő piac

Az európai versenyfelügyelet idén augusztusban végre kimondta azt, ami a tengerentúlon már másfél évvel ezelőtt kimondatott: a kínai gyártók állami szubvencióval a hátuk mögött dömpingáron értékesítettek éveken keresztül, ezzel tucatnyi európai cég halálát és munkahelyek tízezreinek megszűnését okozva. A büntetővámok kiszabása, volumenkorlátok és minimumár bevezetése, továbbá az alapanyagként szolgáló poliszilikon árának tartósnak mondható csökkenése mostanra lehetővé teszi a nullszaldóhoz közeli működést, ami idővel, a zöld energia fokozott támogatásával együtt visszahozhatja a legendás időkben tapasztalt részvényárfolyam-emelkedést. A korábbi történelmi csúcsok persze egy jó darabig még nincsenek veszélyben, jelenleg nem az európai gyártók az elemzők favoritjai.

Figyelemre méltó, hogy a legjobb európai gyártók a nehézségek ellenére sem hagytak fel a technológiai fejlesztésekkel, így az ebből fakadó előny továbbra is biztosított, nem meglepő módon főleg az ázsiai piacon, azon belül is Japánban és Kínában. Az európai kereslet visszaesését ez a két piac bőven ellensúlyozza: csak Kínában 10 gigawatt új kapacitás épül ki idén, ami a korábbi évek szintjének többszöröse.

Lássuk a cégeket!

A szektor egykori legendás óriása, a német Solarworld mára csak a 9. legnagyobb szereplő a világon, sorsa továbbra is bizonytalan. A hitelátstrukturálásnak köszönhetően egyelőre nem kellett végérvényesen kiszállnia a versenyből, azonban a részvényeseknek ezért hatalmas árat kell fizetniük, a Qatar Solar tőkeemeléséért cserébe 95 százalékos veszteséget kénytelenek elszenvedni tulajdonukon. A kötvényesek átmenetileg lemondhattak a kamatról, de a friss hírek szerint idővel újra kalkulálhatnak a kuponokkal. A kötvények hozamszintje 60 százalék feletti, tehát egyértelműen csőd, azonban némi életjelet itt is fel lehet fedezni. A gyártás folytatódhat, sőt a cég előremenekül: átvették a Bosch napenergia üzletágát is, azonban a nullszaldó elérése is reménytelennek tűnik, ennek fényében további tőkeemelés sem zárható ki idővel. A 0,76 eurós árfolyam még így is több mint kétszerese a saját tőkének, ami az elemzői konszenzus szerint nagyjából az év végére ismét átmegy mínuszba. Az árbevétel mintegy 8 százalékkal lehet magasabb idén az abszolút mélypontnak tekinthető 2012. évhez képest, elérheti a 654 millió eurót, míg jövőre, ha a túlélés beteljesül 719 millió euró lehet. A hozzáértők által megállapított fair érték a jelenlegi piaci ár harmada, ennek megfelelően a csodával lenne egyenértékű egy drasztikus drágulás.

Az SMA Solar eddig is kilógott a sorból, ugyanis az általa gyártott inverterek piacán jóval kevesebb versenytárssal kellett megküzdenie. A veszteséges negyedévekből neki is kijutott, azonban mértékét tekintve messze nem olyan súlyos a helyzet, mint a szektortársaknál, ráadásul jövőre már egyértelműen nyereséggel kalkulálhat. Az idei évben az inverterek értékesítése globálisan 18 százalékkal csökkent, ami az alacsony költséghányaddal dolgozó szereplőket helyezte előtérbe, az SMA egyértelműen ide sorolandó, sőt a nehéz helyzetben lévő versenytársak felvásárlásával tovább  növelte piaci részesedését. Az év elejéhez képest 50 százalékos részvénydráguláson vagyunk túl, jelenleg 27 eurós szinten áll a papír, ami a könyvérték 121 százaléka, és 90 százalékos P/S-t jelent, 6 körüli EV/EBITDA szint mellett: Az elemzői célárak azonban gátat szabhatnak a további szárnyalásnak, egyenlőre a kivárás lehet a jó stratégia.

A norvég REC teljesen új alapokra helyezi a cégstruktúrát, gyakorlatilag szétválasztja a tevékenységét és hamarosan REC Solar és REC Silicon nevekkel kell megismerkednünk. Előbbi esetében a részvényesek elővásárlási joggal rendelkeztek az új részvények tekintetében 20 koronás ár mellett, és az új papírok tőzsdei kereskedésére sem kell már sokat várni. A REC részvényei idén több, mint száz százalékot erősödtek, de csak jövőre számíthatunk szolid nyereségre. A 2,82 koronás ár a könyvérték 83 százaléka, azonban a vétellel érdemes megvárni a 24-én megjelenő gyorsjelentést. Egy pozitív meglepetés esetén sok hozzáértő érezhet ellenállhatatlan kényszert felminősítésre. Figyelemre méltó lehet a jövő júniusban lejáró 6,5 százalékos kamatozású átváltható kötvénye, mely sorozat 75 százalékát a kibocsátó már visszavásárolta, és 8 százalék feletti éves hozammal forog euróban.

Az európai gyártók idei nyertese jelenleg a német Manz, 200 százalékos erősödést produkáltak részvényei, jelenleg 52,19 euró. Sorsa számottevően eltér a többiektől, köszönhetően annak a ténynek, hogy a fő piaca Ázsia, és az általa hasznát CIGS technológia is különbözik a fő áramlattól. A társaság már idén is nyereséges lehet, jövőre a 15 százalékos árbevétel növekménynek köszönhetően drasztikus profitbővülés sem elképzelhetetlen. A mostani árszint a sajáttőke 150 százaléka, 6,5-ös P/CF és 1,1-es P/S mellett, kifejezetten alacsony eladósodottság kíséretében, így a jelenlegi konszenzus egyértelműen az, hogy az egyik lehetséges nyertessel van dolgunk, írja a napi.hu.

Idén júniusban láthattuk, ahogyan a prototípus teljesíti a 2014-es Le Mans-i induláshoz szükséges feltételeket, és kiérdemli az „56-os garázst”, melyet minden évben a leginnovatívabb és legérdekesebb versenyautó kap meg mint indulási jogot a versenyre. Az akkori autó még nem a végleges verzió volt, azóta több külső aerodinamikai módosítást is végrehajtottak, például nagyobb légbeömlőket és új légterelő elemeket is kapott a felettébb érdekes formájú jármű, ami egyébként külsőleg a Nissan DeltaWing nevű igen érdekes versenygép formai megoldását viszi tovább, írja az autopult.hu.

Az elektromos rendszerét a Leaf Nismo RC-től örökölte, természetesen továbbfejlesztett verzióban. A gyáriak szerint az autó képes lesz megütni a 300 km/h-s sebességet és ezzel gyorsabb lesz, mint az LM GTE kategóriájú versenytársak. A lemezek alatt persze egy belső égésű motor is megtalálható lesz, méghozzá egy 1,6 literes benzines, mely 305 lóerő körüli teljesítményre lesz képes. Azt, hogy éppen melyik erőforrás hajtsa a versenyautót, a pilóta fogja szabályozni.

Ez a projekt egyébként sokat jelent a japánok számára, hiszen ha minden összejön a Nissannak – és miért ne történne így? –, akkor ez lesz az első versenyautó, ami teljes egészében elektromos hajtással fog végigmenni a 8 kilométeres aszfaltcsíkon, ezzel beírva magát az elektromos autózás történelmébe. Kíváncsian várjuk a végeredményt.

Borneó és Szumátra két olyan csodálatos térsége a Földnek, ahol a természet gazdagsága még mindig lenyűgöző. Ezeken a területeken a leghosszabb a védett élőlények a listája. A dél-kelet ázsiai Szumátrán és Borneón csaknem 20 ezer virágos növény, 3 ezer féle fa és 300 ezer állatfaj él és számuk évről évre több ezerrel növekszik, ahogy a tudósok kezdik felfedezni a vidék dzsungeleit. Mindezen kincsek ellenére a buja növényzet folyamatosan fogy, óránként 300 futballpályányi esőerdőt pusztítanak ki, hogy helyébe pálmaerdőket ültessenek, amelyből a pálma olajat nyerik. Percenként hat focipályányi dzsungel tűnik el.

A pálmaolaj egy olyan növényi olaj, amelyet rengeteg termékben alkalmaznak, kezdve a sütnivaló pékárukon, az édességeken, a kozmetikai termékeken túl, a tisztítószerekig – nagyon sok dologban van jelen, amelyet a mindennapokban vásárolunk. A pálmaolaj iránti növekvő kereslet hívja életre az újabb és újabb dzsungelpusztításokat, amely mára már a rendkívül veszélyeztetett orángutánokat is a kihalás szélére sodorja. Ezek az állatok az elmúlt húsz évben életterük 90 százalékát elvesztették.

Az orángután genetikai állománya 97 százalékban azonos az emberével, ezért a legközelebbi rokonunk. Az indonéz nyelvben az orángután azt jelenti, hogy a dzsungel embere. A becslések szerint naponta 6-12 orángután pusztul el a pálmaolaj miatt. A „dzsungel emberei” egyrészt az erdőirtások következtében halnak meg, miután sokan közülük élelem után kutatnak, és túl közel merészkednek egykori élőhelyeikhez, ahol pálmaerdőket ültetnek. Sokan közülük fogságba esnek és bekerülnek az illegális állatkereskedelembe, hogy aztán rendkívül szegényes körülmények között, rabságban tengessék életüket, mint házi kedvencek.

Az orángutánok a pálmaolaj ipar legnagyobb kártevői, ezért az erdőirtásokon dolgozókat felkészítik rá, hogyha ha orángutánok keresztezik a kitermelés útját, akkor el kell bánni az állatokkal, még akkor is, hogyha ez egyáltalán nem humánus.

Előfordult, hogy kifutottak az orángutánok a fakitermelést végző hatalmas gépek elé és az ütközésben elpusztultak, vagy ha túlélték az ütközéseket, mégis a nyomok eltüntetése miatt eltemették, vagy élve dobták az állatokat a hamvasztó tűzre. Kormányzati adatok szerint eddig csaknem félmillió orángután pusztult el az elmúlt húsz év erdőirtásainak és a pálmaerdő ültetéseinek következtében. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogyha ez tovább folytatódik, akkor 3-12 éven belül a csodálatos akrobata főemlősök végleg eltűnnek a bolygóról. Az is aggasztó, hogy ha nem teszünk valamit az erdőirtások megfékezéséért, akkor 20 éven belül eltűnnek az életterüknek számító esőerdők.

Évente csaknem 50 millió tonna pálma olajat készítenek, a legtöbbet az iparilag előállított erdőkben, amely csaknem 12 millió hektár esőerdő helyén növekszik. Ez egyenlő azzal, mintha egész Észak-Korea összes erdejét kivágnánk évente a pálmaolajért!

Miközben az élelmiszergyártók és a kozmetikai ipar is szívesen használja a pálma olajat, addig tudni kell, hogy a növény felhasználásánál súlyosan szennyezik az üzemek a környező folyókat de a dzsungelek kiirtásakor a talaj is végzetesen lepusztul.

Miközben a munkások hatalmas máglyákat raknak az egykori esőerdő nyomainak eltüntetésére, hogy a területeken pálmafákat lehessen ültetni, az égetés közben rengeteg mérgező anyag szabadul ki a légkörbe. Az üvegházhatást okozó tevékenységek közül az erdőirtások a második helyen állnak a szennyezésben.

A pálma olajat tartalmazó termékek bojkottálásával, Te is tudsz segíteni, hogy megmaradjanak a csodálatos esőerdők, békében maradjon az orángutánok még érintetlen otthona. Ezek ismeretében kérünk téged, hogyha újra vásárolni mész, alaposan nézd át, hogy a termékek mit tartalmaznak, és ezek alapján dönts, hogy mit veszel! Nekünk van választásunk, az orángutánoknak nincsen. De azt is tudnod kell, hogy esőerdő nélkül, amely a Föld legnagyobb tüdeje, mi sem vagyunk képesek a túlélésre, hiszen a globális felmelegedés folyamata elindult és a legnagyobb tisztító, szűrő dzsungelek nélkül nem lesz esélyünk semmire, írja a greenfo.hu.

Borneó és Szumátra két olyan csodálatos térsége a Földnek, ahol a természet gazdagsága még mindig lenyűgöző. Ezeken a területeken a leghosszabb a védett élőlények a listája. A dél-kelet ázsiai Szumátrán és Borneón csaknem 20 ezer virágos növény, 3 ezer féle fa és 300 ezer állatfaj él és számuk évről évre több ezerrel növekszik, ahogy a tudósok kezdik felfedezni a vidék dzsungeleit. Mindezen kincsek ellenére a buja növényzet folyamatosan fogy, óránként 300 futballpályányi esőerdőt pusztítanak ki, hogy helyébe pálmaerdőket ültessenek, amelyből a pálma olajat nyerik. Percenként hat focipályányi dzsungel tűnik el.

A pálmaolaj egy olyan növényi olaj, amelyet rengeteg termékben alkalmaznak, kezdve a sütnivaló pékárukon, az édességeken, a kozmetikai termékeken túl, a tisztítószerekig – nagyon sok dologban van jelen, amelyet a mindennapokban vásárolunk. A pálmaolaj iránti növekvő kereslet hívja életre az újabb és újabb dzsungelpusztításokat, amely mára már a rendkívül veszélyeztetett orángutánokat is a kihalás szélére sodorja. Ezek az állatok az elmúlt húsz évben életterük 90 százalékát elvesztették.

Az orángután genetikai állománya 97 százalékban azonos az emberével, ezért a legközelebbi rokonunk. Az indonéz nyelvben az orángután azt jelenti, hogy a dzsungel embere. A becslések szerint naponta 6-12 orángután pusztul el a pálmaolaj miatt. A „dzsungel emberei” egyrészt az erdőirtások következtében halnak meg, miután sokan közülük élelem után kutatnak, és túl közel merészkednek egykori élőhelyeikhez, ahol pálmaerdőket ültetnek. Sokan közülük fogságba esnek és bekerülnek az illegális állatkereskedelembe, hogy aztán rendkívül szegényes körülmények között, rabságban tengessék életüket, mint házi kedvencek.

Az orángutánok a pálmaolaj ipar legnagyobb kártevői, ezért az erdőirtásokon dolgozókat felkészítik rá, hogyha ha orángutánok keresztezik a kitermelés útját, akkor el kell bánni az állatokkal, még akkor is, hogyha ez egyáltalán nem humánus.

Előfordult, hogy kifutottak az orángutánok a fakitermelést végző hatalmas gépek elé és az ütközésben elpusztultak, vagy ha túlélték az ütközéseket, mégis a nyomok eltüntetése miatt eltemették, vagy élve dobták az állatokat a hamvasztó tűzre. Kormányzati adatok szerint eddig csaknem félmillió orángután pusztult el az elmúlt húsz év erdőirtásainak és a pálmaerdő ültetéseinek következtében. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogyha ez tovább folytatódik, akkor 3-12 éven belül a csodálatos akrobata főemlősök végleg eltűnnek a bolygóról. Az is aggasztó, hogy ha nem teszünk valamit az erdőirtások megfékezéséért, akkor 20 éven belül eltűnnek az életterüknek számító esőerdők.

Évente csaknem 50 millió tonna pálma olajat készítenek, a legtöbbet az iparilag előállított erdőkben, amely csaknem 12 millió hektár esőerdő helyén növekszik. Ez egyenlő azzal, mintha egész Észak-Korea összes erdejét kivágnánk évente a pálmaolajért!

Miközben az élelmiszergyártók és a kozmetikai ipar is szívesen használja a pálma olajat, addig tudni kell, hogy a növény felhasználásánál súlyosan szennyezik az üzemek a környező folyókat de a dzsungelek kiirtásakor a talaj is végzetesen lepusztul.

Miközben a munkások hatalmas máglyákat raknak az egykori esőerdő nyomainak eltüntetésére, hogy a területeken pálmafákat lehessen ültetni, az égetés közben rengeteg mérgező anyag szabadul ki a légkörbe. Az üvegházhatást okozó tevékenységek közül az erdőirtások a második helyen állnak a szennyezésben.

A pálma olajat tartalmazó termékek bojkottálásával, Te is tudsz segíteni, hogy megmaradjanak a csodálatos esőerdők, békében maradjon az orángutánok még érintetlen otthona. Ezek ismeretében kérünk téged, hogyha újra vásárolni mész, alaposan nézd át, hogy a termékek mit tartalmaznak, és ezek alapján dönts, hogy mit veszel! Nekünk van választásunk, az orángutánoknak nincsen. De azt is tudnod kell, hogy esőerdő nélkül, amely a Föld legnagyobb tüdeje, mi sem vagyunk képesek a túlélésre, hiszen a globális felmelegedés folyamata elindult és a legnagyobb tisztító, szűrő dzsungelek nélkül nem lesz esélyünk semmire, írja a greenfo.hu.

A részesedés formája, hogy a létesítmény napelem-paneljeit Villach, illetve Ebendorf polgárai vásárolták és adták a szolgáltatónak, amelyik cserében nekik – mintegy 200 háztartásnak – áramot, és az értékesített áramért pénzt biztosít. Nem keveset: a két közösséget kiszolgáló naperőmű-egységet egy nagy villachi bútorkereskedelmi cég épületének tetején helyezték el, a berendezés Villach lakosainak 130 ezer kWh, Ebendorf lakosainak 500 ezer kWh áramot állít elő egy év alatt. A szolgáltató a közeli Veldenben működik, a napelemes rendszert ugyancsak osztrák, a klagenfurti PVI vállalat építette és a Kioto nevű osztrák cég adta a napelemeket.

A tudósítás aláhúzza, hogy az osztrák állam is kivette a részét a karintiai beruházás sikeréből, ugyanis a kedvező áramvásárlási tarifát ő garantálta a befektetőknek, évi 3,6 százalékos megtérülést biztosítva 13 éven keresztül. A polgárok beszállási költsége panelenként 600 euró volt, aki tehát mondjuk 30 ilyen panelbe fektetett, annak kezdeti befektetésként 18 ezer eurós összeget kellett áldoznia. A tőkerészes a tőkét részben az eladott áram értékével nyeri vissza fokozatosan.

A részvényesi rendszerhez hasonló konstrukció, illetve az, hogy a napenergia-rendszer tulajdonosa nem a saját ingatlanán üzemelteti a szolár berendezést, lehetővé teszi, hogy bárki akár el is adhassa részesedését.

A wirtschaftsblatt.at osztrák gazdasági portál szerint az (polgárok részére) egyesített hasonló fotovoltaikus energiatermelő rendszerekben nagy lehetőségek vannak, feltéve, ha a közösségek az ilyen energiatermelő „közös” létesítményeknek megfelelő ingatlani területet(felületet) találnak – írta a tisztajovo.hu.

Jön az 5. bécsi közösségi naperőmű

A pályaudvarnak is helyet adó Wien Mitte épületegyüttes tetején építik meg az osztrák főváros következő közösségi naperőművét. A városlakók anyagi hozzájárulásával megvalósuló erőmű ősszel kezdi meg működését és 160 háztartást lát majd el zöld energiával.

Töretlen sikernek örvendenek a közösségi naperőművek Bécsben, amelyek részvényeit tavaly 26 óra alatt kapkodták el, idén pedig csak várólistáról lehet hozzájuk jutni. Bécsben egyelőre négy ilyen erőmű működik – Donaustadtban, Floridsdorfban, Liesingben és Simmeringben – és 800 háztartást látnak el ökoárammal. A következő erőmű a pályaudvar, metrómegálló, bevásárlóközpont és irodaházként is funkcionáló Wien Mitte épületegyüttes tetején kap helyet és ősztől 160 környékbeli háztartást lát majd el zöld energiával. A 9.000 négyzetméternyi tetőfelületen összesen 1.800 FV-panelt helyeznek el, amelyek teljesítménye 450 kWp, írja az utajovobe.eu.