Alternatív Energia - alternatív energia hírportál bejegyzései

Napi 6-12 orángután pusztul el a pálmaolaj miatt

Borneó és Szumátra két olyan csodálatos térsége a Földnek, ahol a természet gazdagsága még mindig lenyűgöző. Ezeken a területeken a leghosszabb a védett élőlények a listája. A dél-kelet ázsiai Szumátrán és Borneón csaknem 20 ezer virágos növény, 3 ezer féle fa és 300 ezer állatfaj él és számuk évről évre több ezerrel növekszik, ahogy a tudósok kezdik felfedezni a vidék dzsungeleit. Mindezen kincsek ellenére a buja növényzet folyamatosan fogy, óránként 300 futballpályányi esőerdőt pusztítanak ki, hogy helyébe pálmaerdőket ültessenek, amelyből a pálma olajat nyerik. Percenként hat focipályányi dzsungel tűnik el.

A pálmaolaj egy olyan növényi olaj, amelyet rengeteg termékben alkalmaznak, kezdve a sütnivaló pékárukon, az édességeken, a kozmetikai termékeken túl, a tisztítószerekig – nagyon sok dologban van jelen, amelyet a mindennapokban vásárolunk. A pálmaolaj iránti növekvő kereslet hívja életre az újabb és újabb dzsungelpusztításokat, amely mára már a rendkívül veszélyeztetett orángutánokat is a kihalás szélére sodorja. Ezek az állatok az elmúlt húsz évben életterük 90 százalékát elvesztették.

Az orángután genetikai állománya 97 százalékban azonos az emberével, ezért a legközelebbi rokonunk. Az indonéz nyelvben az orángután azt jelenti, hogy a dzsungel embere. A becslések szerint naponta 6-12 orángután pusztul el a pálmaolaj miatt. A „dzsungel emberei” egyrészt az erdőirtások következtében halnak meg, miután sokan közülük élelem után kutatnak, és túl közel merészkednek egykori élőhelyeikhez, ahol pálmaerdőket ültetnek. Sokan közülük fogságba esnek és bekerülnek az illegális állatkereskedelembe, hogy aztán rendkívül szegényes körülmények között, rabságban tengessék életüket, mint házi kedvencek.

Az orángutánok a pálmaolaj ipar legnagyobb kártevői, ezért az erdőirtásokon dolgozókat felkészítik rá, hogyha ha orángutánok keresztezik a kitermelés útját, akkor el kell bánni az állatokkal, még akkor is, hogyha ez egyáltalán nem humánus.

Előfordult, hogy kifutottak az orángutánok a fakitermelést végző hatalmas gépek elé és az ütközésben elpusztultak, vagy ha túlélték az ütközéseket, mégis a nyomok eltüntetése miatt eltemették, vagy élve dobták az állatokat a hamvasztó tűzre. Kormányzati adatok szerint eddig csaknem félmillió orángután pusztult el az elmúlt húsz év erdőirtásainak és a pálmaerdő ültetéseinek következtében. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogyha ez tovább folytatódik, akkor 3-12 éven belül a csodálatos akrobata főemlősök végleg eltűnnek a bolygóról. Az is aggasztó, hogy ha nem teszünk valamit az erdőirtások megfékezéséért, akkor 20 éven belül eltűnnek az életterüknek számító esőerdők.

Évente csaknem 50 millió tonna pálma olajat készítenek, a legtöbbet az iparilag előállított erdőkben, amely csaknem 12 millió hektár esőerdő helyén növekszik. Ez egyenlő azzal, mintha egész Észak-Korea összes erdejét kivágnánk évente a pálmaolajért!

Miközben az élelmiszergyártók és a kozmetikai ipar is szívesen használja a pálma olajat, addig tudni kell, hogy a növény felhasználásánál súlyosan szennyezik az üzemek a környező folyókat de a dzsungelek kiirtásakor a talaj is végzetesen lepusztul.

Miközben a munkások hatalmas máglyákat raknak az egykori esőerdő nyomainak eltüntetésére, hogy a területeken pálmafákat lehessen ültetni, az égetés közben rengeteg mérgező anyag szabadul ki a légkörbe. Az üvegházhatást okozó tevékenységek közül az erdőirtások a második helyen állnak a szennyezésben.

A pálma olajat tartalmazó termékek bojkottálásával, Te is tudsz segíteni, hogy megmaradjanak a csodálatos esőerdők, békében maradjon az orángutánok még érintetlen otthona. Ezek ismeretében kérünk téged, hogyha újra vásárolni mész, alaposan nézd át, hogy a termékek mit tartalmaznak, és ezek alapján dönts, hogy mit veszel! Nekünk van választásunk, az orángutánoknak nincsen. De azt is tudnod kell, hogy esőerdő nélkül, amely a Föld legnagyobb tüdeje, mi sem vagyunk képesek a túlélésre, hiszen a globális felmelegedés folyamata elindult és a legnagyobb tisztító, szűrő dzsungelek nélkül nem lesz esélyünk semmire, írja a greenfo.hu.

Megéri közösségi naperőműbe fektetni

A részesedés formája, hogy a létesítmény napelem-paneljeit Villach, illetve Ebendorf polgárai vásárolták és adták a szolgáltatónak, amelyik cserében nekik – mintegy 200 háztartásnak – áramot, és az értékesített áramért pénzt biztosít. Nem keveset: a két közösséget kiszolgáló naperőmű-egységet egy nagy villachi bútorkereskedelmi cég épületének tetején helyezték el, a berendezés Villach lakosainak 130 ezer kWh, Ebendorf lakosainak 500 ezer kWh áramot állít elő egy év alatt. A szolgáltató a közeli Veldenben működik, a napelemes rendszert ugyancsak osztrák, a klagenfurti PVI vállalat építette és a Kioto nevű osztrák cég adta a napelemeket.

A tudósítás aláhúzza, hogy az osztrák állam is kivette a részét a karintiai beruházás sikeréből, ugyanis a kedvező áramvásárlási tarifát ő garantálta a befektetőknek, évi 3,6 százalékos megtérülést biztosítva 13 éven keresztül. A polgárok beszállási költsége panelenként 600 euró volt, aki tehát mondjuk 30 ilyen panelbe fektetett, annak kezdeti befektetésként 18 ezer eurós összeget kellett áldoznia. A tőkerészes a tőkét részben az eladott áram értékével nyeri vissza fokozatosan.

A részvényesi rendszerhez hasonló konstrukció, illetve az, hogy a napenergia-rendszer tulajdonosa nem a saját ingatlanán üzemelteti a szolár berendezést, lehetővé teszi, hogy bárki akár el is adhassa részesedését.

A wirtschaftsblatt.at osztrák gazdasági portál szerint az (polgárok részére) egyesített hasonló fotovoltaikus energiatermelő rendszerekben nagy lehetőségek vannak, feltéve, ha a közösségek az ilyen energiatermelő „közös” létesítményeknek megfelelő ingatlani területet(felületet) találnak – írta a tisztajovo.hu.

Jön az 5. bécsi közösségi naperőmű

A pályaudvarnak is helyet adó Wien Mitte épületegyüttes tetején építik meg az osztrák főváros következő közösségi naperőművét. A városlakók anyagi hozzájárulásával megvalósuló erőmű ősszel kezdi meg működését és 160 háztartást lát majd el zöld energiával.

Töretlen sikernek örvendenek a közösségi naperőművek Bécsben, amelyek részvényeit tavaly 26 óra alatt kapkodták el, idén pedig csak várólistáról lehet hozzájuk jutni. Bécsben egyelőre négy ilyen erőmű működik – Donaustadtban, Floridsdorfban, Liesingben és Simmeringben – és 800 háztartást látnak el ökoárammal. A következő erőmű a pályaudvar, metrómegálló, bevásárlóközpont és irodaházként is funkcionáló Wien Mitte épületegyüttes tetején kap helyet és ősztől 160 környékbeli háztartást lát majd el zöld energiával. A 9.000 négyzetméternyi tetőfelületen összesen 1.800 FV-panelt helyeznek el, amelyek teljesítménye 450 kWp, írja az utajovobe.eu.

A veterán operatőr elismerte, hogy csaltak a BBC természetfilmjeiben

Doug Allan elmondta, hogy valójában a legtöbb felvétel nem az, aminek látszik- hanem egyedi építésű készletek és ellenőrzött körülmények között forgatták őket, véletlenül sem a vadonban. Allan kinyilatkoztatása csak két évvel azután jött el, miután Sir David Attenborough “Frozen Planet” című dokumentumfilmjét csalással vádolták. A felvételek védte annak idején a veterán természettudós, de Allan – aki Sir David szerint az egyik legjobb operatőr akivel dolgozott – megértette, hogy az emberek miért érezik úgy, hogy becsapták őket. A Frozen Planet című filmben, a nézőkkel elhitették, hogy mostoha és zord körülmények között vették filmre jegesmedve kölykök megszületését, miközben később kiderült, hogy valójában a holland állatkert jegesmedvéit filmezték, hamis hóval.

Víz-világtalálkozó – Áder János: a huszonnegyedik órában vagyunk

Az államfő az ENSZ-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület legújabb, szeptember végén közzétett jelentése szerint az évszázad végére két Celsius-fokkal emelkedik a Föld felszíni hőmérséklete, aminek következtében a mostanihoz képest fél-egy méterrel emelkedik a tengerek vízszintje, és még gyakrabban lesznek árvizek, másrészről pedig aszályok is. A prognózis szerint az évszázad közepére teljesen eltűnhet az északi-sarki jégtakaró.

Az 1988-ban megalakult Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek – amelynek létrehozását az ENSZ Környezeti Programja és a Meteorológiai Világszervezet kezdeményezte -, az a célja, hogy összefoglalja és értékelje az emberi tevékenység által okozott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket.

Áder János úgy fogalmazott: “Nyugodtan mondhatjuk, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy most már nem kopogtatni kell a döntéshozók ajtaján a változtatás szándékával, hanem ideje dörömbölni.” Az államfő szavai szerint “ideje emlékeztetni mindannyiunkat közös felelősségünkre” és a jövő generációkért viselt felelősségre.

Az államfő felidézte: 36 éve, Argentínában volt az első olyan világtalálkozó, ahol az ENSZ égisze alatt, és kizárólag a víz kérdésével foglalkoztak. A mostani a második találkozó, lehetőséget ad arra, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívásáról, vagyis a vízről, a vízellátásról, az árvízi védekezésről, a szanitációról eszmét cseréljenek a világ minden tájáról érkezett résztvevők – hangsúlyozta az államfő.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára (b2) és Áder János köztársasági elnök (j) beszélget, balról Ban Szun Tik, az ENSZ főtitkárának felesége (b), jobbról Herczegh Anita (j2), Áder János államfő felesége a Budapesti Víz Világtalálkozón a Millenáris Parkban 2013. október 8-án.

Az államfő megköszönte az ENSZ főtitkárának “cselekvő támogatását” ahhoz, hogy létrejött a budapesti konferencia.

Ban Ki Mun a sajtótájékoztatón azt mondta: “meggyőző és lenyűgöző”, hogy milyen sok ország képviselteti magát a víz-világtalálkozón, ezek az országok felismerték: a víz közös ügyük.

Az ENSZ főtitkára nagyra értékelte, hogy Áder János kiállt a víz ügyének jelentősége mellett. Magyarország fontos szerepet tölt be abban, hogy a vízzel kapcsolatos kérdések széles körben ismertté váljanak – vélekedett. A magyar államfő hisz abban: politikai akarat szükséges ahhoz, hogy kezeljék az éghajlatváltozás miatt kialakuló helyzetet – tette hozzá.

Ban Ki Mun kiemelte: mivel minden ország érdekelt az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák megoldásában, jövő szeptemberre csúcstalálkozót hívott össze. Az eseményre meghívta Áder Jánost is.

2013. október 8. A Miniszterelnökség által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Ban Ki Munt, az ENSZ főtitkárát az Országházban 2013. október 8-án. Ban Ki Mun a Budapesti Víz Világtalálkozóra érkezett Magyarországra.

Az ENSZ főtitkára közölte, hogy magyarországi látogatása alatt találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel is, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig fiatalokkal találkozik.

Még húsz Nílus kell, hogy ne legyenek vízháborúk

Mivel ma már pontosan „belőhető”, mekkora a termékek vízlábnyoma (egy csésze kávéban felhasznált kávé megtermesztéséhez például 140 liter víz szükséges), így pontosan kiszámítható, bizonyos mennyiségű vízből mennyi élelmiszer (vagy éppen fogyasztási cikk) állítható elő. Az iparilag fejlett országok fogyasztói társadalmának vízigénye olyan elképesztő méreteket öltött, hogy a tudósok figyelmeztetnek: ez a fajta termelés nem fenntartható, írja a piacesprofit.hu. (A népesség gyarapodásával pedig a vízigény is növekszik.)

Manapság a talajvizeket gyorsabban éljük fel ipari méretű igényeink kielégítésére, mint ahogy azok képesek regenerálni önmagukat.  Az erről szóló tanulmányt a rangos Nature folyóiratban publikálták a montreali McGill University és az Utrechti Egyetem kutatói.

Milyen fontosabb tendenciák játszanak szerepet ma és a következő 12 évben?

A hétmilliárd fős emberiségből egymilliárd főnek nem megoldott az ivóvízellátása, 2 milliárd pedig nem rendelkezik vezetékes szennyvízelvezetéssel.

Naponta 4500 gyerek hal meg vízből kapott megbetegedésekben, főként kolerában. Ez felér 10 repülőgép-szerencsétlenség áldozatainak számával.

2025-re egymilliárddal többen leszünk a Földön, mint most. Bolygónk lakosságának élelmezése ekkor évi 1000 köbkilométer vizet fog igényelni.

Tavaly 3800 köbkilométernyi vizet vontak el emberi használatra a tavakból és folyókból világszerte.

A vízigény legnagyobb növekedése Kínában, Indiában és az USA-ban tapasztalható.

Indiában a növényöntözés 60 százaléka, az ivóvízfogyasztás 85 százaléka függ a felszíni vizektől. 20 év múlva a legtöbb vízforrásuk kimerül vagy a kimerülés szélére jut. Új-Delhiben már most azért mondanak le műtéteket, mert nincs víz az eszközök sterilizálására, a helységek kitakarítására, sőt kézmosásra sem! Rendszeresen megesik, hogy a puccos bevásárlóközpontokban el kell zárni a mellékhelyiségek vízellátását.

Az afrikai országok a Nílus használata, a közel-keleti államok a Tigris és az Eufrátesz megcsapolása felett vitatkoznak. Előbbinek 2030-ra 654 millió főt kellene ellátnia (a 2005-ös 372 millióval szemben).

Irakban az erdőirtás is belejátszik a problémába: az Eufrátesz folyó vizének jó része a hőség és az árnyék hiánya miatt párolog el.

Az Indián áthaladó Indus látja el Pakisztán öntözésének 80 százalékát. De mivel mindkét ország vízerőművekben bővelkedik, folytonos a vita az áramlat befolyásolásáról.

A szélességére nézve inkább pataknak nevezhető Jordán-folyóba Jordánia, Izrael és a palesztin régió is tisztítatlan, kezeletlen szennyvizet önt.

Kelet-Ázsiában az egy főre jutó természetes vízkészlet-mennyiség 1950 óta 70(!) százalékkal zuhant, állítja az Ázsiai Fejlesztési Bank. Ez a világ egyik legkiszolgáltatottabb régiója vízügyi szempontból, mivel évente 25 millió fővel nő itt a népesség.

Kína mezőgazdaságának és energiaszektorának rohamos tempóban növekvő vízigénye 50 milliárd köbméterrel több, mint amennyi víz elérhető.

Thaiföld, Laosz, Kambodzsa és Vietnam azért veszekedik Kínával, mert szerintük a nagyhatalom vízerőműveivel eltereli a Mekong-folyó vizét, s csökkenti a továbbáramló víztömeget. Laosz és Kambodzsa 10 gáterőművet készül építeni a folyón.

Megoldások

Áttérés kevésbé vízigényes élelmiszernövények termesztésére.

Hatékony megoldás lehet a csepegő csapok megszerelése. A háztartási vízhasználatból 40 százalékot erre pazarolnak el.

A vízkészletek regenerálására évi 11 milliárd dollárt kellene fordítani. Minden egyes erre kiadott dollár 3-4 dollárnyi hasznot hozna.

A fenti megállapítások abból a jelentésből származnak, mely 40 egykori állam- és kormányfő, köztük Jean Chretien, Nelson Mandela és Bill Clinton aláírásával ellátva jelent meg tavaly a „bölcsek tanácsaként” működő InterActive Council jóvoltából. A politikusok a vízhiány és a világbiztonság kapcsolatára hívták fel a figyelmet, s e stratégiai probléma orvoslására szólították fel a kormányokat.

Egy amerikai titkosszolgálati jelentés is figyelmeztetett rá, hogy a vízigény és a vízkészletek 2040-re már nem lesznek szinkronban, ami végső soron politikai instabilitáshoz és éhínséghez vezet.

Vízháborúk listája

A Piac & Profitnak a Torontói Filmfesztiválon nyilatkozó, nemzetközileg elismert vízszakértő Peter Gleick által elnökölt intézet, a Pacific Institute olyan „vízkonfliktus”-kronológiát gyűjtött össze, amely az emberiség történetének dokumentált vízhiány miatti összecsapásait szedte sorba, a bibilai konfliktusoktól egészen a legújabb érdekellentétekig és zavargásokig.