Doug Allan elmondta, hogy valójában a legtöbb felvétel nem az, aminek látszik- hanem egyedi építésű készletek és ellenőrzött körülmények között forgatták őket, véletlenül sem a vadonban. Allan kinyilatkoztatása csak két évvel azután jött el, miután Sir David Attenborough “Frozen Planet” című dokumentumfilmjét csalással vádolták. A felvételek védte annak idején a veterán természettudós, de Allan – aki Sir David szerint az egyik legjobb operatőr akivel dolgozott – megértette, hogy az emberek miért érezik úgy, hogy becsapták őket. A Frozen Planet című filmben, a nézőkkel elhitették, hogy mostoha és zord körülmények között vették filmre jegesmedve kölykök megszületését, miközben később kiderült, hogy valójában a holland állatkert jegesmedvéit filmezték, hamis hóval.

Mivel ma már pontosan „belőhető”, mekkora a termékek vízlábnyoma (egy csésze kávéban felhasznált kávé megtermesztéséhez például 140 liter víz szükséges), így pontosan kiszámítható, bizonyos mennyiségű vízből mennyi élelmiszer (vagy éppen fogyasztási cikk) állítható elő. Az iparilag fejlett országok fogyasztói társadalmának vízigénye olyan elképesztő méreteket öltött, hogy a tudósok figyelmeztetnek: ez a fajta termelés nem fenntartható, írja a piacesprofit.hu. (A népesség gyarapodásával pedig a vízigény is növekszik.)

Manapság a talajvizeket gyorsabban éljük fel ipari méretű igényeink kielégítésére, mint ahogy azok képesek regenerálni önmagukat.  Az erről szóló tanulmányt a rangos Nature folyóiratban publikálták a montreali McGill University és az Utrechti Egyetem kutatói.

Milyen fontosabb tendenciák játszanak szerepet ma és a következő 12 évben?

A hétmilliárd fős emberiségből egymilliárd főnek nem megoldott az ivóvízellátása, 2 milliárd pedig nem rendelkezik vezetékes szennyvízelvezetéssel.

Naponta 4500 gyerek hal meg vízből kapott megbetegedésekben, főként kolerában. Ez felér 10 repülőgép-szerencsétlenség áldozatainak számával.

2025-re egymilliárddal többen leszünk a Földön, mint most. Bolygónk lakosságának élelmezése ekkor évi 1000 köbkilométer vizet fog igényelni.

Tavaly 3800 köbkilométernyi vizet vontak el emberi használatra a tavakból és folyókból világszerte.

A vízigény legnagyobb növekedése Kínában, Indiában és az USA-ban tapasztalható.

Indiában a növényöntözés 60 százaléka, az ivóvízfogyasztás 85 százaléka függ a felszíni vizektől. 20 év múlva a legtöbb vízforrásuk kimerül vagy a kimerülés szélére jut. Új-Delhiben már most azért mondanak le műtéteket, mert nincs víz az eszközök sterilizálására, a helységek kitakarítására, sőt kézmosásra sem! Rendszeresen megesik, hogy a puccos bevásárlóközpontokban el kell zárni a mellékhelyiségek vízellátását.

Az afrikai országok a Nílus használata, a közel-keleti államok a Tigris és az Eufrátesz megcsapolása felett vitatkoznak. Előbbinek 2030-ra 654 millió főt kellene ellátnia (a 2005-ös 372 millióval szemben).

Irakban az erdőirtás is belejátszik a problémába: az Eufrátesz folyó vizének jó része a hőség és az árnyék hiánya miatt párolog el.

Az Indián áthaladó Indus látja el Pakisztán öntözésének 80 százalékát. De mivel mindkét ország vízerőművekben bővelkedik, folytonos a vita az áramlat befolyásolásáról.

A szélességére nézve inkább pataknak nevezhető Jordán-folyóba Jordánia, Izrael és a palesztin régió is tisztítatlan, kezeletlen szennyvizet önt.

Kelet-Ázsiában az egy főre jutó természetes vízkészlet-mennyiség 1950 óta 70(!) százalékkal zuhant, állítja az Ázsiai Fejlesztési Bank. Ez a világ egyik legkiszolgáltatottabb régiója vízügyi szempontból, mivel évente 25 millió fővel nő itt a népesség.

Kína mezőgazdaságának és energiaszektorának rohamos tempóban növekvő vízigénye 50 milliárd köbméterrel több, mint amennyi víz elérhető.

Thaiföld, Laosz, Kambodzsa és Vietnam azért veszekedik Kínával, mert szerintük a nagyhatalom vízerőműveivel eltereli a Mekong-folyó vizét, s csökkenti a továbbáramló víztömeget. Laosz és Kambodzsa 10 gáterőművet készül építeni a folyón.

Megoldások

Áttérés kevésbé vízigényes élelmiszernövények termesztésére.

Hatékony megoldás lehet a csepegő csapok megszerelése. A háztartási vízhasználatból 40 százalékot erre pazarolnak el.

A vízkészletek regenerálására évi 11 milliárd dollárt kellene fordítani. Minden egyes erre kiadott dollár 3-4 dollárnyi hasznot hozna.

A fenti megállapítások abból a jelentésből származnak, mely 40 egykori állam- és kormányfő, köztük Jean Chretien, Nelson Mandela és Bill Clinton aláírásával ellátva jelent meg tavaly a „bölcsek tanácsaként” működő InterActive Council jóvoltából. A politikusok a vízhiány és a világbiztonság kapcsolatára hívták fel a figyelmet, s e stratégiai probléma orvoslására szólították fel a kormányokat.

Egy amerikai titkosszolgálati jelentés is figyelmeztetett rá, hogy a vízigény és a vízkészletek 2040-re már nem lesznek szinkronban, ami végső soron politikai instabilitáshoz és éhínséghez vezet.

Vízháborúk listája

A Piac & Profitnak a Torontói Filmfesztiválon nyilatkozó, nemzetközileg elismert vízszakértő Peter Gleick által elnökölt intézet, a Pacific Institute olyan „vízkonfliktus”-kronológiát gyűjtött össze, amely az emberiség történetének dokumentált vízhiány miatti összecsapásait szedte sorba, a bibilai konfliktusoktól egészen a legújabb érdekellentétekig és zavargásokig.

A kapacitásbővítő beruházás csütörtöki avatásán Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke elmondta: az önkormányzati tulajdonú társaság a 170 millió forintos önerős beruházás eredményeként bármilyen szerves hulladékot képes fogadni és feldolgozni. Az így keletkező CNG-gázzal üzemeltetik már ma is a cég járműveit, és a jövőben egyre több városi autóbuszt is.

Kifejtette: napjainkban “kulcskérdés, hogy miből és mennyi energiát tudunk előállítani, és milyen áron juttatjuk el a fogyasztókhoz”. Egy ország biztonságos ellátása pedig nem kizárólag az erőforrások birtoklásáról szól, hanem az új, korábban nem ismert erőforrások feltárásáról és hasznosításáról.

Úgy fogalmazott, hogy Zalaegerszeg büszke lehet ökováros programjárara, amely már évek óta tart, és nemcsak a tisztább és élhetőbb város megteremtését szolgálja, hanem munkahelyek létrehozását is.

A jelenleg 284 dolgozót foglalkoztató Zalavíz Zrt. 80 település 112 ezer lakójának szolgáltat. Az új beruházás naponta 10 ezer kilogramm szerves hulladék feldolgozását teszi lehetővé innovatív módon, ami azért is követendő példa, mert a hulladék feldolgozása “korunk társadalmának egyik legnagyobb kihívása” – jegyezte meg Dorkota Lajos.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy 2004-ben kezdődött a város szennyvíztelepének és a térség csatornahálózatának többlépcsős korszerűsítése és bővítése, ennek részeként fogalmazódott meg a keletkező biogáz hasznosításának ötlete.

Az előállított CNG-gáz most már a Zalavíz 16 járműből álló flottáját hajtja, egy városi autóbusz üzemanyagaként is szolgál, de még az idén további két buszt állítanak forgalomba a Zala Volán üzemeltetésében. Ezeknek a járműveknek az üzemeltetési költsége egyharmada a dízelüzemhez képest.

A szennyvíztelepen épült hulladékfogadó és -feldolgozó révén 25-30 százalékkal növekedhet az előállított biogáz mennyisége, ugyanakkor ez az üzem egyben egy majdani városi energetikai vállalat csíráját is jelenti – mondta el a polgármester.

Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott emlékeztetett arra, hogy Zalaegerszeg térségében 49,5 millió eurós beruházással három ütemben korszerűsítették és bővítették a csatornahálózatot. Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a 258 zalai település jó részén még nincs megoldva a szennyvízelvezetés, ezért középtávon törekedni kellene a teljes kiépítettségre.

A beruházásról Böcskey Zsolt, a Zalavíz Zrt. műszaki igazgatója azt mondta: a 2010-ben átadott biogázüzembe a tervezetthez képest csupán harmadannyi szennyvíziszap érkezett, ez indokolta a feldolgozókapacitás szélesítését, bővítését. A létesítmény jóvoltából most már bármilyen, akár csomagolt szerves hulladékot képesek fogadni és feldolgozni, a próbaüzem alatt például leginkább élelmiszer-feldolgozókból érkezett, a vágásoknál hulladékként keletkező állatvérből állítottak elő biogázt.

Fazekas Sándor emlékeztetett: az új információs centrum az “Őrségtől a Vendvidékig” elnevezésű projekt keretében jött létre, és része annak az együttműködésnek, amely az Őrségi Nemzeti Park, a szlovéniai Goricko Natúrpark és az ausztriai Raab Natúrpark között zajlik.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága által működtetett apátistvánfalvai ökoturisztikai központ részint a turisták tájékoztatását szolgálja, segítve eligazodásukat a hármas határ térségében, de segít abban is, hogy a helyi turisztikai vállalkozások megerősödjenek, bemutathassák kézműves termékeiket – mondta.

Kiemelte: a három nemzeti park 2009-ben írta alá azt az együttműködési megállapodást, amely a három ország egyedülálló természeti és kulturális értékeinek védelmét és megőrzését tűzi ki célul a térségben.

A hármas határ szavai szerint egy olyan hely, amely sok szempontból jelképes, hiszen az itt élőket hosszú időn keresztül a “vasfüggöny” választotta el egymástól. Most pedig jelkép abból a szempontból, hogy az együttműködés lehetőségeit kínálja Szlovéniával és Ausztriával.

Elmondta: a határ ma már teljesen átjárhatóvá vált, aki ide jön az a csodás természeti környezetben aligha veszi észre, hogy átlépte a határvonalat, és egységesnek érzi azt a kulturális kínálatot is, amelyet a műemlékek és egyéb látnivalók jelentenek.

V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében az Őrségi Nemzeti Park kiemelkedő térségi szerepéről szólva elmondta: jelenleg 13 különböző programban mintegy 2,7 milliárd forint értékű fejlesztést koordinál és bonyolít le 40 partnerrel, többnyire helyi önkormányzatokkal együttműködve.

Aki ingatlant ad el, mostanra megtanulhatta volna, hogy ennek feltétele az energetikai tanúsítvány megléte. Ennek ellenére a legtöbb esetben még most is csak az adás-vételi szerződés kötelező elemeként kerül elő a kérdés, ami viszont egy másik tényre mutat rá, miszerint a vevőket sem izgatja különösképp a kérdés. A Duna House régóta profilozza ügyfeleit többek közt koruk, vagy státuszuk alapján, hogy a vásárlási szokásaikat jobban megismerhesse. Mivel a hálózat energetikai tanúsítványt is szolgáltat, így lehetőség nyílik arra, hogy betekintsünk mely társadalmi réteg nyitottabb a takarékosabb ingatlanokra, írja az orientpress.hu.

A korcsoporti bontást megfigyelve, minden előzetes várakozás ellenére a 60 fölöttiek jöttek ki a legjobban. A statisztika szerint minden negyedik általuk megvásárolt ingatlan „C- követelménynek megfelelő” vagy annál jobb besorolást kapott. A létszámban háromszor ekkora csoport a 20-30 közöttiek 23 százaléka veszi ezeket, a legkevesebbet pedig 16 százalékkal a negyvenesek vásárolják. A „G – átlagos megközelítő” vagy ennél rosszabb, vagyis a „H2 és „I” besorolásút a legtöbben 24 százalékkal szintén a 40-esek veszik és a legkevesebben a 60 fölöttiek 14 százalékkal.

A státusz szerinti bontás a magasabb besorolásban viszonylag homogén képet mutat. A legtöbb jó (A,B,C) besorolású ingatlant a magukat középvezetőnek vallók vették 31 százalékban, a legkisebb arányban – nem sokkal lemaradva – pedig épp a felsővezetők 24 százalékkal. A rosszabbaknál (G,H,I) is talán érdekes a végeredmény, ugyanis a vállalkozók csoportjánál minden negyedik ilyen állapotú, és épp a nyugdíjasok körében fogyott csak 13 százalékban, nyilván a korosztályi bontást erősítve. A felsővezetők körében is magasabb volt az arány, ők 19 százalékban vették a gyenge besorolásúakat.

A Duna House elemzés végkövetkeztetése, hogy a viszonylag közel eső adatok alapján nincs egyelőre olyan társadalmi réteg sem korosztály, sem státusz szerinti bontásban, amelyik tudatosabban vásárolná a magasabb energetikai osztályú ingatlanokat. Ehhez feltehetően további néhány év szükséges még, illetve a hirdetésekben való feltüntetése a besorolásoknak, amely kissé irányítja a választást, így „nevelve” hosszú távon a lehetséges vevőket.