A kapacitásbővítő beruházás csütörtöki avatásán Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke elmondta: az önkormányzati tulajdonú társaság a 170 millió forintos önerős beruházás eredményeként bármilyen szerves hulladékot képes fogadni és feldolgozni. Az így keletkező CNG-gázzal üzemeltetik már ma is a cég járműveit, és a jövőben egyre több városi autóbuszt is.

Kifejtette: napjainkban “kulcskérdés, hogy miből és mennyi energiát tudunk előállítani, és milyen áron juttatjuk el a fogyasztókhoz”. Egy ország biztonságos ellátása pedig nem kizárólag az erőforrások birtoklásáról szól, hanem az új, korábban nem ismert erőforrások feltárásáról és hasznosításáról.

Úgy fogalmazott, hogy Zalaegerszeg büszke lehet ökováros programjárara, amely már évek óta tart, és nemcsak a tisztább és élhetőbb város megteremtését szolgálja, hanem munkahelyek létrehozását is.

A jelenleg 284 dolgozót foglalkoztató Zalavíz Zrt. 80 település 112 ezer lakójának szolgáltat. Az új beruházás naponta 10 ezer kilogramm szerves hulladék feldolgozását teszi lehetővé innovatív módon, ami azért is követendő példa, mert a hulladék feldolgozása “korunk társadalmának egyik legnagyobb kihívása” – jegyezte meg Dorkota Lajos.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy 2004-ben kezdődött a város szennyvíztelepének és a térség csatornahálózatának többlépcsős korszerűsítése és bővítése, ennek részeként fogalmazódott meg a keletkező biogáz hasznosításának ötlete.

Az előállított CNG-gáz most már a Zalavíz 16 járműből álló flottáját hajtja, egy városi autóbusz üzemanyagaként is szolgál, de még az idén további két buszt állítanak forgalomba a Zala Volán üzemeltetésében. Ezeknek a járműveknek az üzemeltetési költsége egyharmada a dízelüzemhez képest.

A szennyvíztelepen épült hulladékfogadó és -feldolgozó révén 25-30 százalékkal növekedhet az előállított biogáz mennyisége, ugyanakkor ez az üzem egyben egy majdani városi energetikai vállalat csíráját is jelenti – mondta el a polgármester.

Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott emlékeztetett arra, hogy Zalaegerszeg térségében 49,5 millió eurós beruházással három ütemben korszerűsítették és bővítették a csatornahálózatot. Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a 258 zalai település jó részén még nincs megoldva a szennyvízelvezetés, ezért középtávon törekedni kellene a teljes kiépítettségre.

A beruházásról Böcskey Zsolt, a Zalavíz Zrt. műszaki igazgatója azt mondta: a 2010-ben átadott biogázüzembe a tervezetthez képest csupán harmadannyi szennyvíziszap érkezett, ez indokolta a feldolgozókapacitás szélesítését, bővítését. A létesítmény jóvoltából most már bármilyen, akár csomagolt szerves hulladékot képesek fogadni és feldolgozni, a próbaüzem alatt például leginkább élelmiszer-feldolgozókból érkezett, a vágásoknál hulladékként keletkező állatvérből állítottak elő biogázt.

Fazekas Sándor emlékeztetett: az új információs centrum az “Őrségtől a Vendvidékig” elnevezésű projekt keretében jött létre, és része annak az együttműködésnek, amely az Őrségi Nemzeti Park, a szlovéniai Goricko Natúrpark és az ausztriai Raab Natúrpark között zajlik.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága által működtetett apátistvánfalvai ökoturisztikai központ részint a turisták tájékoztatását szolgálja, segítve eligazodásukat a hármas határ térségében, de segít abban is, hogy a helyi turisztikai vállalkozások megerősödjenek, bemutathassák kézműves termékeiket – mondta.

Kiemelte: a három nemzeti park 2009-ben írta alá azt az együttműködési megállapodást, amely a három ország egyedülálló természeti és kulturális értékeinek védelmét és megőrzését tűzi ki célul a térségben.

A hármas határ szavai szerint egy olyan hely, amely sok szempontból jelképes, hiszen az itt élőket hosszú időn keresztül a “vasfüggöny” választotta el egymástól. Most pedig jelkép abból a szempontból, hogy az együttműködés lehetőségeit kínálja Szlovéniával és Ausztriával.

Elmondta: a határ ma már teljesen átjárhatóvá vált, aki ide jön az a csodás természeti környezetben aligha veszi észre, hogy átlépte a határvonalat, és egységesnek érzi azt a kulturális kínálatot is, amelyet a műemlékek és egyéb látnivalók jelentenek.

V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében az Őrségi Nemzeti Park kiemelkedő térségi szerepéről szólva elmondta: jelenleg 13 különböző programban mintegy 2,7 milliárd forint értékű fejlesztést koordinál és bonyolít le 40 partnerrel, többnyire helyi önkormányzatokkal együttműködve.

Aki ingatlant ad el, mostanra megtanulhatta volna, hogy ennek feltétele az energetikai tanúsítvány megléte. Ennek ellenére a legtöbb esetben még most is csak az adás-vételi szerződés kötelező elemeként kerül elő a kérdés, ami viszont egy másik tényre mutat rá, miszerint a vevőket sem izgatja különösképp a kérdés. A Duna House régóta profilozza ügyfeleit többek közt koruk, vagy státuszuk alapján, hogy a vásárlási szokásaikat jobban megismerhesse. Mivel a hálózat energetikai tanúsítványt is szolgáltat, így lehetőség nyílik arra, hogy betekintsünk mely társadalmi réteg nyitottabb a takarékosabb ingatlanokra, írja az orientpress.hu.

A korcsoporti bontást megfigyelve, minden előzetes várakozás ellenére a 60 fölöttiek jöttek ki a legjobban. A statisztika szerint minden negyedik általuk megvásárolt ingatlan „C- követelménynek megfelelő” vagy annál jobb besorolást kapott. A létszámban háromszor ekkora csoport a 20-30 közöttiek 23 százaléka veszi ezeket, a legkevesebbet pedig 16 százalékkal a negyvenesek vásárolják. A „G – átlagos megközelítő” vagy ennél rosszabb, vagyis a „H2 és „I” besorolásút a legtöbben 24 százalékkal szintén a 40-esek veszik és a legkevesebben a 60 fölöttiek 14 százalékkal.

A státusz szerinti bontás a magasabb besorolásban viszonylag homogén képet mutat. A legtöbb jó (A,B,C) besorolású ingatlant a magukat középvezetőnek vallók vették 31 százalékban, a legkisebb arányban – nem sokkal lemaradva – pedig épp a felsővezetők 24 százalékkal. A rosszabbaknál (G,H,I) is talán érdekes a végeredmény, ugyanis a vállalkozók csoportjánál minden negyedik ilyen állapotú, és épp a nyugdíjasok körében fogyott csak 13 százalékban, nyilván a korosztályi bontást erősítve. A felsővezetők körében is magasabb volt az arány, ők 19 százalékban vették a gyenge besorolásúakat.

A Duna House elemzés végkövetkeztetése, hogy a viszonylag közel eső adatok alapján nincs egyelőre olyan társadalmi réteg sem korosztály, sem státusz szerinti bontásban, amelyik tudatosabban vásárolná a magasabb energetikai osztályú ingatlanokat. Ehhez feltehetően további néhány év szükséges még, illetve a hirdetésekben való feltüntetése a besorolásoknak, amely kissé irányítja a választást, így „nevelve” hosszú távon a lehetséges vevőket.

A Környezet és Energia Operatív Program keretében 100 százalékban támogatott projekt 2010 februárjában indult, és az idén szeptember 30-án zárul. Célja a hagyományos gazdálkodási mód révén kialakított élőhelyek és a rohamosan pusztuló életközösségek, értékes fajok megőrzése, eredeti állapotuk visszaállítása volt.

Ilonczai Zoltán elmondta, az élőhely-rehabilitációs program által érintett területeken a hagyományos, többnyire legeltető állattartásra alapozott mezőgazdaság megszűnése után kedvezőtlen folyamatok indultak meg: nőtt az erdősülés, a fajok változatossága, a biodiverzitás viszont csökkent. Ezek a kedvezőtlen folyamatok végső soron az eredeti növénytakarót veszélyeztették, a réteken és gyepeken nagy mennyiségben telepedtek meg tájidegen, invazív növényfajok, például az akác.

Ilonczai Zoltán rámutatott: a rehabilitáció célja az állapotromlás megszüntetése, a természetvédelmi központú réthelyreállítás volt. Az élőhely-rekonstrukciós beavatkozások eredményeképpen fennmaradnak az élőhelyekre jellemző védett vagy ritka növény- és állatfajok. Ilyen egyebek mellett a kizárólag a Kárpát-medencében élő magyar tarkalepke, a leánykökörcsin, a piros kígyószisz és a réti kardvirág.

A komplex élőhelyfejlesztés három területet érintett: a Mátra hegyi rétjeit, félszáraz és száraz gyepeit Mátraszentimre, Parád és Gyöngyössolymos körzetében és a gyöngyösi Sár-hegyen, a Bükk déli előterében található gyepeket, továbbá a hollókői hagyásfás legelőt.

A projekt természetvédelmi kezeléshez szükséges gépek beszerzését, valamint földvásárlásokat is magába foglalt.

A Dome Energy szakértői szerint az irodaházak, az ipari, logisztikai, termelő létesítmények, a lakóparkok, a szállodák és a sportlétesítmények kellőképp tudatosak, ha az energia beszerzéséről van szó, de az energia optimalizált felhasználása terén még lenne mit tanulniuk. Számukra tökéletes megoldás az energetikai outsourcing.

A közepes energiafogyasztású cégek áramkiadása nagyságrendileg havonta 850 ezer és 8,4 millió forint között mozog működési területtől függően. Ez azt jelenti, hogyha egy vállalkozás felügyeli és optimalizálja a fogyasztását, akkor a lehetséges megtakarítás évente akár több millió forintot is jelenthet. Téves gondolat, hogy minderre könnyű házon belül embert találni, hiszen saját energetikai szakemberrel jellemzően csak a nagyobb fogyasztású vállalatok rendelkeznek. A közepes energiafelhasználású cégeknek pedig arányaiban nem is érné meg erre a feladatra dedikált embert alkalmazni, nekik jobban megéri kiszervezni a feladatot.

Az energia beszerzéséből jellemzően jól vizsgáztak a közepes vállalkozások

Az utóbbi évek beruházást nem igénylő megtakarítási tippjei az energiaszolgáltatás terén a beszerzésről szóltak, hiszen a vállalkozások közel 10 éve szabadon választhatják meg, hogy honnan szerzik be például az áramot. Nagy részük már él is a szabad piac előnyeivel, azaz kedvezőbb kereskedelmi, szerződéses feltételek mellett alacsonyabb egységáron jut villamos energiához. Nekik sem elég azonban egyszer jól szerződni: a szerződéseket érdemes évente felülvizsgálni, és újratárgyalni a feltételeket, sőt akár szolgáltatót is váltani. Rejtett tartalékok pedig még ezen kívül is vannak az energia beszerzésében: nem mindegy, hogy egyedül vagy csomagban kapják az áramot, vagy hogy mekkora a kialkudott tolerancia sáv, hiszen épp a rezsicsökkentés miatt ezt nagyon komolyan figyelik a szolgáltatók, és súlyos plusz pénzeket fizetnek a vállalkozások, ha kevesebbet vagy többet fogyasztanak a megállapított keretnél.

10-30 százalékot is spórolhat egy cég, ha optimalizálja energia fogyasztását

Az energia megtakarításának evolúciójában a már említett tudatos beszerzés általánossá válását követően elkerülhetetlen, hogy a további optimalizálás érdekében a fizikai, tényleges fogyasztás is górcső alá kerüljön. Az energiafogyasztó berendezések hatékonyságának függvényében további 10-30 százalékot is spórolhatnak a közepes energiafelhasználású vállalkozások pusztán a felhasználás optimalizálásával. Így akár több mint 30 millió forintot is megtakaríthat egy cég, ha optimalizálja fogyasztását, azaz ha például odafigyel arra, hogy hogyan világítja meg a létesítményt, hogyan szabályozza a hőmérsékletet, vagy monitorozást végez az épületfelügyeleti rendszer segítségével. „Ez a tétel egy közepes irodaháznál akár 20 millió forint is lehet. Semmiképp sem elhanyagolható tétel tehát, hiszen az üzemeltetési költség közel felét a közművek teszik ki” – tette hozzá Tengeri Attila, a Dome Energy üzletág vezetője.

Kifizetődő az energetikai outsourcing

Azok a cégek, ahol éves szinten nagyságrendileg 100 millió forint feletti az energiára fordított kiadás, már korábban felismerték, hogy energetikus szakember alkalmazásával optimalizálják fogyasztásukat, ami kiadáscsökkenést eredményez. Itt jellemzően házon belül már van teljes munkaidőben foglalkoztatott felelőse a területnek. Ahol azonban az energiafogyasztás mértéke éves szinten 100 millió forint alatt marad, de már meghaladja a havi 850 ezer forintot, ott arányaiban költségesebb lenne egy embert alkalmazni, hiszen szakember havonta 8-24 óra alatt ellátja a szükséges felülvizsgálatot az ingatlan adottságaitól függően. Az egyedi megrendelői igényre szabható szolgáltatási csomag kiválasztásával a megrendelő optimális költségviszonyok mellett szakszerű szolgáltatást kaphat akár már havi pár tízezer forinttól.

Miért felel az energetikus?

Az energetikai szakember alkalmazása azonnali spórolást jelent. A bejövő közmű számlákat például a cégeknél jellemzően csak számvitelileg ellenőrzik, szakmailag, tartalmilag pedig nem, holott már ekkor kiderülhetnének ellentmondások. Az energetikus feladatai közé tartozik továbbá a szerződések rendszeres felülvizsgálata, valamint esetleges számlázási hibák esetén a visszaigényelhető összeg nagyságát is megállapítja.  Felügyeli a fogyasztói szokásokat, figyelemmel kíséri a lekötött kapacitások kihasználtságát, kapcsolatot tart az energiaszolgáltatókkal, kereskedőkkel, rendszeresen méri, monitorozza az energiafogyasztást, elszámolásokat készít, szükség esetén pedig elvégzi az energetikai jellegű költségek megosztását a bérlők vagy költséghelyek között.