A Környezet és Energia Operatív Program keretében 100 százalékban támogatott projekt 2010 februárjában indult, és az idén szeptember 30-án zárul. Célja a hagyományos gazdálkodási mód révén kialakított élőhelyek és a rohamosan pusztuló életközösségek, értékes fajok megőrzése, eredeti állapotuk visszaállítása volt.

Ilonczai Zoltán elmondta, az élőhely-rehabilitációs program által érintett területeken a hagyományos, többnyire legeltető állattartásra alapozott mezőgazdaság megszűnése után kedvezőtlen folyamatok indultak meg: nőtt az erdősülés, a fajok változatossága, a biodiverzitás viszont csökkent. Ezek a kedvezőtlen folyamatok végső soron az eredeti növénytakarót veszélyeztették, a réteken és gyepeken nagy mennyiségben telepedtek meg tájidegen, invazív növényfajok, például az akác.

Ilonczai Zoltán rámutatott: a rehabilitáció célja az állapotromlás megszüntetése, a természetvédelmi központú réthelyreállítás volt. Az élőhely-rekonstrukciós beavatkozások eredményeképpen fennmaradnak az élőhelyekre jellemző védett vagy ritka növény- és állatfajok. Ilyen egyebek mellett a kizárólag a Kárpát-medencében élő magyar tarkalepke, a leánykökörcsin, a piros kígyószisz és a réti kardvirág.

A komplex élőhelyfejlesztés három területet érintett: a Mátra hegyi rétjeit, félszáraz és száraz gyepeit Mátraszentimre, Parád és Gyöngyössolymos körzetében és a gyöngyösi Sár-hegyen, a Bükk déli előterében található gyepeket, továbbá a hollókői hagyásfás legelőt.

A projekt természetvédelmi kezeléshez szükséges gépek beszerzését, valamint földvásárlásokat is magába foglalt.

A Dome Energy szakértői szerint az irodaházak, az ipari, logisztikai, termelő létesítmények, a lakóparkok, a szállodák és a sportlétesítmények kellőképp tudatosak, ha az energia beszerzéséről van szó, de az energia optimalizált felhasználása terén még lenne mit tanulniuk. Számukra tökéletes megoldás az energetikai outsourcing.

A közepes energiafogyasztású cégek áramkiadása nagyságrendileg havonta 850 ezer és 8,4 millió forint között mozog működési területtől függően. Ez azt jelenti, hogyha egy vállalkozás felügyeli és optimalizálja a fogyasztását, akkor a lehetséges megtakarítás évente akár több millió forintot is jelenthet. Téves gondolat, hogy minderre könnyű házon belül embert találni, hiszen saját energetikai szakemberrel jellemzően csak a nagyobb fogyasztású vállalatok rendelkeznek. A közepes energiafelhasználású cégeknek pedig arányaiban nem is érné meg erre a feladatra dedikált embert alkalmazni, nekik jobban megéri kiszervezni a feladatot.

Az energia beszerzéséből jellemzően jól vizsgáztak a közepes vállalkozások

Az utóbbi évek beruházást nem igénylő megtakarítási tippjei az energiaszolgáltatás terén a beszerzésről szóltak, hiszen a vállalkozások közel 10 éve szabadon választhatják meg, hogy honnan szerzik be például az áramot. Nagy részük már él is a szabad piac előnyeivel, azaz kedvezőbb kereskedelmi, szerződéses feltételek mellett alacsonyabb egységáron jut villamos energiához. Nekik sem elég azonban egyszer jól szerződni: a szerződéseket érdemes évente felülvizsgálni, és újratárgyalni a feltételeket, sőt akár szolgáltatót is váltani. Rejtett tartalékok pedig még ezen kívül is vannak az energia beszerzésében: nem mindegy, hogy egyedül vagy csomagban kapják az áramot, vagy hogy mekkora a kialkudott tolerancia sáv, hiszen épp a rezsicsökkentés miatt ezt nagyon komolyan figyelik a szolgáltatók, és súlyos plusz pénzeket fizetnek a vállalkozások, ha kevesebbet vagy többet fogyasztanak a megállapított keretnél.

10-30 százalékot is spórolhat egy cég, ha optimalizálja energia fogyasztását

Az energia megtakarításának evolúciójában a már említett tudatos beszerzés általánossá válását követően elkerülhetetlen, hogy a további optimalizálás érdekében a fizikai, tényleges fogyasztás is górcső alá kerüljön. Az energiafogyasztó berendezések hatékonyságának függvényében további 10-30 százalékot is spórolhatnak a közepes energiafelhasználású vállalkozások pusztán a felhasználás optimalizálásával. Így akár több mint 30 millió forintot is megtakaríthat egy cég, ha optimalizálja fogyasztását, azaz ha például odafigyel arra, hogy hogyan világítja meg a létesítményt, hogyan szabályozza a hőmérsékletet, vagy monitorozást végez az épületfelügyeleti rendszer segítségével. „Ez a tétel egy közepes irodaháznál akár 20 millió forint is lehet. Semmiképp sem elhanyagolható tétel tehát, hiszen az üzemeltetési költség közel felét a közművek teszik ki” – tette hozzá Tengeri Attila, a Dome Energy üzletág vezetője.

Kifizetődő az energetikai outsourcing

Azok a cégek, ahol éves szinten nagyságrendileg 100 millió forint feletti az energiára fordított kiadás, már korábban felismerték, hogy energetikus szakember alkalmazásával optimalizálják fogyasztásukat, ami kiadáscsökkenést eredményez. Itt jellemzően házon belül már van teljes munkaidőben foglalkoztatott felelőse a területnek. Ahol azonban az energiafogyasztás mértéke éves szinten 100 millió forint alatt marad, de már meghaladja a havi 850 ezer forintot, ott arányaiban költségesebb lenne egy embert alkalmazni, hiszen szakember havonta 8-24 óra alatt ellátja a szükséges felülvizsgálatot az ingatlan adottságaitól függően. Az egyedi megrendelői igényre szabható szolgáltatási csomag kiválasztásával a megrendelő optimális költségviszonyok mellett szakszerű szolgáltatást kaphat akár már havi pár tízezer forinttól.

Miért felel az energetikus?

Az energetikai szakember alkalmazása azonnali spórolást jelent. A bejövő közmű számlákat például a cégeknél jellemzően csak számvitelileg ellenőrzik, szakmailag, tartalmilag pedig nem, holott már ekkor kiderülhetnének ellentmondások. Az energetikus feladatai közé tartozik továbbá a szerződések rendszeres felülvizsgálata, valamint esetleges számlázási hibák esetén a visszaigényelhető összeg nagyságát is megállapítja.  Felügyeli a fogyasztói szokásokat, figyelemmel kíséri a lekötött kapacitások kihasználtságát, kapcsolatot tart az energiaszolgáltatókkal, kereskedőkkel, rendszeresen méri, monitorozza az energiafogyasztást, elszámolásokat készít, szükség esetén pedig elvégzi az energetikai jellegű költségek megosztását a bérlők vagy költséghelyek között.

A banán nem csupán egy a sok trópusi növény közül. Kulcs is a prosperitáshoz a harmadik világ számos országában. (Ahogyan a kávé és az olajpálma is.) A rizs, a búza és a kukorica után a banán a negyedik legfontosabb termesztett élelmiszernövény a világon. (Amerikában pedig vezeti a frissen fogyasztott gyümölcsök eladási ranglistáját.) Nem véletlen, hogy Madeleine Albirght amerikai külügyminiszter a 90-es években kissé meglepődve jelentette ki a banánvámokat övező, éveken át tartó csatározások végén: „Nem hittem, hogy valaha ennyit fogok foglalkozni a banánnal!”

Banánköztársaság

Fredrik Gertten 2009-ben előállt egy dokumentumfilmmel, amelyet a Dole Food amerikai élelmiszer-óriás nicaraguai banánültetvényéről készített. A helyi alkalmazottak két Los Angeles-i ügyvéd, Juan Jose Dominguez és Duane Miller segítségével 2007-ben pert indítottak a Dole Corporation ellen: azzal vádolták a világ legnagyobb gyümölcstermesztő vállalatát, hogy tisztában voltak vele, a káros növényvédő szerekkel történő munka aláássa a munkások egészségét. A rovarirtó DBCP sterilitást okozott sokuknál. Feleségeik elhagyták őket, mert nem lehetett gyerekük. Így még inkább lejjebb sodródtak, mert egy keresetből kellett megélniük.

Tipikus Dávid kontra Góliát csata ez, ami az elnyomottak pártjára álló dokumentumfilmesek kedvelt témája. A Texacót beperelő bennszülöttek kálváriáját bemutató Crude is kitűnő – igaz, szívet szorongató – példa volt.

Sterilitást okozó vegyszer

Mire alapozták a felperesek a vádat? A Dow vegyipari konszern 1977-ben beszüntette a rovarirtó forgalmazását, mihelyst kiderült, milyen hatással van az emberekre. Az USA-ban 1979-ben be is tiltották a szert. De amikor a Dow közölte klienseivel a hírt, a Dole azzal válaszolt, hogy a szállítmányok elmaradását szerződésszegésnek tekinti. A Dow folytatta hát a termék szállítását, de csak az után, hogy bebiztosította magát: jogilag nem vonható felelősségre annak kellemetlen mellékhatásaiért. A Dole a 80-as évek elejéig használta a szert Nicaraguában és a Fülöp-szigeteken.

Nyilvánvaló volt, hogy a két ügyvéd által képviselt 12 nicaraguai munkás csupán a jéghegy csúcsát képezik. Ha ők nyernek, korábbi alkalmazottak százai, ezrei támadnák meg jogilag a vállalatot.

Hat munkás 3,2 millió dollárt nyert kártérítésként. További 2,5 millió dollár bírságot szabtak ki a vállalatra, amiért rosszindulatúan járt el. (A Dow vegyipari óriást 20%-ban találták felelősnek.) Ugyanakkor egyes esetekben a tanúkat csalóknak ítélte a bíróság. Ebből eredt az, hogy a Dole sugalmazására a sajtó nem kis része hazugnak állította be a dokumentumfilm rendezőjét, Gerttent. Az ügyvédre pedig a bizonyíték megmásításának árnya vetült, s vizsgálat is indult ellene. A Dole elleni ítéletet végül érvénytelenítették.

Az évi 7 milliárd dolláros forgalmat felmutató Dole erre alapozva elkezdett dolgozni a dokumentumfilm hiteltelenítésén. Gerttent és producerét rágalmazásért citálták a bíróságra, s a rendezőnek azzal a veszéllyel kellett szembenéznie, hogy elvesztheti házát a pereskedésben. A Dole be akarta tiltatni a filmet, megakadályozni, hogy forgalomba kerüljön. (Ezzel párhuzamosan 2011 márciusában került pont a munkásokat képviselő ügyvéd, Dominguez ügyére: nem marasztalták el szakmai kihágásért, hanem felmentették.)

Korlátozott szólásszabadság

Gertten, aki újságíróból avanzsált filmessé, érdeklődve figyelte a cég taktikáit: saját hibás cselekedeteikről a dokumentumfilm kérdéses hitelességére terelték a média figyelmét. A jogi hercehurcából végül kikerekítette filmje folytatását, a Big Boys Gone Bananas! (A nagyfiúk bedurvulnak!) címmel. „Szólásszabadságod a biztosítótársaságok kezében van – jegyezte meg a rendező azokra a biztosítási megoldásokra utalva, amelyeket rágalmazási perek kivédésére (illetve az ügyvédi költségek finanszírozására) szoktak kötni az oknyomozó dokumentaristák. – Ez elég szomorú.”

Ugyan megnyerték az ellenük indított pert, Gertten és producere 200 ezer dollárt vesztettek azzal, hogy két éven át ingyen dolgoztak, mert minden fellelhető anyagi forrást az ügyvédi költségekre kellett fordítaniuk.

A Bananas folytatását nem tudták elnyomni. De a Chevron (amelybe beolvadt a Texaco) 2010-ben győzött hasonló erőfeszítéseivel a Crude című film ellen. Annak rendezője, Joe Berlinger 1,3 millió dollárt költött jogi képviseletére. A film maga 1,2 millióba került.

élelmiszer, gyümölcs, mezőgazdaság

http://www.piacesprofit.hu/

Alacsony energiaigényű épületek és passzívházak esetében külön figyelmet kell fordítani a határoló szerkezetek és az épület egészének légtömörségére, hiszen jelentős kihatással van a hőveszteségek alakulásra és ezáltal az épület fűtési energiaigényére, írja a holnaphaz.blog.hu.

Az alacsony légáramlás a belső komfort szempontjából is fontos, hiszen így elkerülhető a kellemetlen huzathatás valamint a hézagmentesség a külső zaj elleni védelmet is növeli.

A megfelelő légzárás a kivitelezés minőségének egyfajta értékmérője is, de a jó kialakítás egyik záloga – ebben az esetben is – a megfelelő tervezés. Fontos, a légzáró felületek megszakítás mentes kialakítása. Megfelelő vastagságú betonszerkezet, illetve belső vakolat légzárónak tekinthető, egyéb helyeken fóliákkal és szalagokkal lehet a folytonosságot biztosítani. Ezen helyek precíz kialakításáról a csomóponti részletrajzoknak kell rendelkezniük.

A kivitelezett megoldás minőségét méréssel is ellenőrizhetjük. Passzívházak esetében ez szokás – minősített épület esetében elvárás is. A vizsgálat időpontját érdemes úgy megválasztani, hogy a légtömör szerkezetek és csatlakozások már elkészüljenek, de még legyen lehetőség a szükséges utólagos javításokra is. Így erre általában a nyílászárók beépítését követően, de még a befejező munkálatok előtt érdemes sort keríteni.

A mérés elve, menete

A Blower Door teszt során 50 Pa túl-, illetve alul-nyomást hoznak létre az épületben, amit egy nyílás (általában a bejárati ajtó) helyére ideiglenesen beépített légfúvó ventilátorral érnek el. A belső és külső légállapotok között kialakuló nyomáskülönbség – ami amúgy 30 km/h erősségű szél által létrehozott légállapotot modellez – hatására az épület tömítetlenségein keresztül levegőáramlás indul meg.

bw05a.jpgA vizsgálat során azt a légmennyiséget mérik ami a nyomáskülönbség fenntartásához szükséges.

A mért abszolút értékből meghatározásra kerül a légcsere nagysága, ami az épület teljes légtérfogatához viszonyítva mutatja meg, hogy egy óra alatt hányszor cserélődik ki az épület teljes levegő mennyisége.

Átlagos mai épületek esetében az óránkénti 2-3 szoros légcsere már jó értéknek számít.

(Gondoljunk csak bele, egy 100 m2-es lakás esetében ez azt jelenti, hogy a szerkezeti réseken óránként 6-800 m3 meleg levegő is elszökik, és helyére hideg levegő áramlik. Ezt azt jelenti, hogy szeles időben ennyi hideg levegő felfűtése ‘feleslegesen’ terheli a fűtési rendszert.)

Passzívházak esetében minden lehetséges eszközzel arra törekszünk, hogy csökkentsük a hőveszteségek mértékét. Ezért fontos követelmény, hogy a 50 Pa melletti légcsere nem lehet több mint óránként 0.6. (n50 ? 0.6 1/h)

A hibák meghatározása általában légáramlási sebességet mérni képes műszerrel (u.n. thermo-anemometerrel) – vagy valamilyen száraz füstképző módszerrel, esetleg kőkamerával – történhet. A mérés során a jelentősebb szivárgási helyek is felderítésre kerülnek, így a javítás is célzatos lehet. A jellemző tömítetlenségi pontok általában a nyílászárók beépítésének környezete, a különböző szerkezetek csatlakozási pontjai valamint az épület burkot érintő áttörések.

Amennyiben a kivitelezés közben végzett mérés az elvártnál gyengébb eredményt hoz, a hibajavítást követően de legkésőbb a használatbavétel előtt szokásos az újabb, kontroll vizsgálatot elvégezni.

Épülő, előminősített passzívházunkban már az első mérésnél sikerült követelményértéknél lényegesen jobb eredményt ‘produkálni’ (az 50 Pa mellett mért érték 0.37 1/h volt) így itt már nincs szükség további mérésre.

Blower-door tesztről még több a wikipédián (angolul), nyítókép: blowerdoor.com

Az épület adatlapja:

Előminősített passzívház, Budapest XVII. ker, Rákosliget

tervezés: 2011-2012, kivitelezés: 2012.08 –

Szerkezeti kialakítás: vasbeton alap- és födémszerkezetek, pillérek, mészhomoktégla falak, fa fedélszerkezet,

Hasznos alapterület: kb. 170 m2

Fűtési hőigény: 15 kWh/m2év – PHPP szerint

Össz. primerenergia igény: 82 kWh/m2év – PHPP szerint

Légtömörség: 0.37 1/h Blower Door teszt mérési jegyzőkönyve alapján

Fűtés: talajszondás hőszivattyú, padló- és mennyezetfűtés

Szellőztetés: 88 % hatékonyságú hővisszanyerős szellőztetés

Ökológia szempontok: újrahasznosított (cellulóz, üveghab és habüveg) hőszigetelések alkalmazása; talajhő hasznosítás; napelemes áramtermelés és elektromos gépkocsi csatlakozás kiépítése (a berendezések későbbi telepítésével),

U-értékek:

Külső falak: 0,1 W/m2K

Tető: 0,08 W/m2K

Talajon fekvő padló: 0,09 W/m2K

Ablakok, teraszajtók, üvegfalak: U=0,72 – 0,85 W/m2K

Üvegezés (tájolástól függően): 0,5-0,59 W/m2K, g érték = 50-62 %

Tervezők:

Építész kiviteli terv, generáltervezés, PHPP: Hegedűs Attila, Holnapház

Eng.terv, koncepció terv: Huszár András, Kiss László Benedek, HA architects

Módosított engedélyezési terv: Huszár András, Hegedűs Attila

Műszaki ellenőr:

2012 novemberéig Szentmihályi-Nagy István, Passzívházak Mindenkinek

2012 nov. végétől műszaki felügyelet Passzivház Kft., műszaki ellenőr Bazsika István, Bazsika Építészet

Kalifornia hagyományosan Amerika egyik leginkább környezettudatosabb állama. Sok embernek van itt Prius-a – mármint nem büntetett előélete, hanem a Toyota által gyártott hibrid autója. Nem meglepő tehát, hogy a kívülről elegáns limuzinra hasonlító Tesla Model S nevű elektromos autó különösen népszerű. Amikor egy kaliforniai meghallja a Tesla szót, akkor nem a KGST-termék szalagos magnó és nem a híres feltaláló, hanem egy, az Apple vonzerejével felérő luxusmárka jut az eszébe. Tesla tulajdonosnak lenni sikk és a siker jele. Az említett változat ára 64 ezer dollár, tehát nem éppen az átlagember pénztárcájára szabták.

Az új Tesla modell töréstesztje minden kategóriában kiváló lett, eladásai pedig túlszárnyalják a Porsche, a Jaguar, a Volvo, a Land Rover és a Lincoln autók eladásait. A Teslának nem elöl van a motorja, így a kocsi orra (amely nem árulja el, hogy nem hagyományos autóról van szó) azt a célt szolgálja, hogy ütközés esetén megvédje az utasokat.

A Teslára a befektetők úgy tekintenek, mint egy technológiai vállalatra és az Amazonhoz, vagy más technológiai cégekhez hasonlítják – jegyzi meg a Forbes magazin.

A Tesla olyan szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek, ami eddig nem jutott a hagyományos autógyártók eszébe. A cég segít kiválasztani a tartozékokat. Amikor javítani kell a kocsit, adnak egy vadonatúj csereautót, amelyet az ügyfél otthonához vagy munkahelyére visznek. A vállalat emellett azzal tör borsot a hagyományos gyártók orra alá, hogy közvetlenül próbálja értékesíteni autóit.

Ha az új kocsi jobban tetszik, akkor kedvezménnyel csábítják a vevőt arra, hogy tartsa meg a járművet. A cég számára a vásárlói hűség megerősítése a cél, valahogy úgy, ahogy az ügyfelek kitartanak mobiltelefonjuk márkája mellett, csak kétévente új modellt kérnek a szolgáltatótól. A Tesla célja, hogy évente 100 ezer kocsit adjon el, a jövőben pedig már évi 500 ezret akar értékesíteni. Ehhez olcsóbb kocsikkal is ki kell rukkolnia és a hírek szerint hamarosan jön az E és az EV modell. A népszerűség ellenére a tavalyi év felemásra sikeredett a cégnek: az első félévben 128 millió dollárt veszített, de az idei év hasonló időszakában már 26 milliós pluszban volt. A Wall Street ennek hatására 20 milliárd dollárra értékelte a vállalatot, ami prognosztizált éves forgalmának a tízszerese.