A banán nem csupán egy a sok trópusi növény közül. Kulcs is a prosperitáshoz a harmadik világ számos országában. (Ahogyan a kávé és az olajpálma is.) A rizs, a búza és a kukorica után a banán a negyedik legfontosabb termesztett élelmiszernövény a világon. (Amerikában pedig vezeti a frissen fogyasztott gyümölcsök eladási ranglistáját.) Nem véletlen, hogy Madeleine Albirght amerikai külügyminiszter a 90-es években kissé meglepődve jelentette ki a banánvámokat övező, éveken át tartó csatározások végén: „Nem hittem, hogy valaha ennyit fogok foglalkozni a banánnal!”

Banánköztársaság

Fredrik Gertten 2009-ben előállt egy dokumentumfilmmel, amelyet a Dole Food amerikai élelmiszer-óriás nicaraguai banánültetvényéről készített. A helyi alkalmazottak két Los Angeles-i ügyvéd, Juan Jose Dominguez és Duane Miller segítségével 2007-ben pert indítottak a Dole Corporation ellen: azzal vádolták a világ legnagyobb gyümölcstermesztő vállalatát, hogy tisztában voltak vele, a káros növényvédő szerekkel történő munka aláássa a munkások egészségét. A rovarirtó DBCP sterilitást okozott sokuknál. Feleségeik elhagyták őket, mert nem lehetett gyerekük. Így még inkább lejjebb sodródtak, mert egy keresetből kellett megélniük.

Tipikus Dávid kontra Góliát csata ez, ami az elnyomottak pártjára álló dokumentumfilmesek kedvelt témája. A Texacót beperelő bennszülöttek kálváriáját bemutató Crude is kitűnő – igaz, szívet szorongató – példa volt.

Sterilitást okozó vegyszer

Mire alapozták a felperesek a vádat? A Dow vegyipari konszern 1977-ben beszüntette a rovarirtó forgalmazását, mihelyst kiderült, milyen hatással van az emberekre. Az USA-ban 1979-ben be is tiltották a szert. De amikor a Dow közölte klienseivel a hírt, a Dole azzal válaszolt, hogy a szállítmányok elmaradását szerződésszegésnek tekinti. A Dow folytatta hát a termék szállítását, de csak az után, hogy bebiztosította magát: jogilag nem vonható felelősségre annak kellemetlen mellékhatásaiért. A Dole a 80-as évek elejéig használta a szert Nicaraguában és a Fülöp-szigeteken.

Nyilvánvaló volt, hogy a két ügyvéd által képviselt 12 nicaraguai munkás csupán a jéghegy csúcsát képezik. Ha ők nyernek, korábbi alkalmazottak százai, ezrei támadnák meg jogilag a vállalatot.

Hat munkás 3,2 millió dollárt nyert kártérítésként. További 2,5 millió dollár bírságot szabtak ki a vállalatra, amiért rosszindulatúan járt el. (A Dow vegyipari óriást 20%-ban találták felelősnek.) Ugyanakkor egyes esetekben a tanúkat csalóknak ítélte a bíróság. Ebből eredt az, hogy a Dole sugalmazására a sajtó nem kis része hazugnak állította be a dokumentumfilm rendezőjét, Gerttent. Az ügyvédre pedig a bizonyíték megmásításának árnya vetült, s vizsgálat is indult ellene. A Dole elleni ítéletet végül érvénytelenítették.

Az évi 7 milliárd dolláros forgalmat felmutató Dole erre alapozva elkezdett dolgozni a dokumentumfilm hiteltelenítésén. Gerttent és producerét rágalmazásért citálták a bíróságra, s a rendezőnek azzal a veszéllyel kellett szembenéznie, hogy elvesztheti házát a pereskedésben. A Dole be akarta tiltatni a filmet, megakadályozni, hogy forgalomba kerüljön. (Ezzel párhuzamosan 2011 márciusában került pont a munkásokat képviselő ügyvéd, Dominguez ügyére: nem marasztalták el szakmai kihágásért, hanem felmentették.)

Korlátozott szólásszabadság

Gertten, aki újságíróból avanzsált filmessé, érdeklődve figyelte a cég taktikáit: saját hibás cselekedeteikről a dokumentumfilm kérdéses hitelességére terelték a média figyelmét. A jogi hercehurcából végül kikerekítette filmje folytatását, a Big Boys Gone Bananas! (A nagyfiúk bedurvulnak!) címmel. „Szólásszabadságod a biztosítótársaságok kezében van – jegyezte meg a rendező azokra a biztosítási megoldásokra utalva, amelyeket rágalmazási perek kivédésére (illetve az ügyvédi költségek finanszírozására) szoktak kötni az oknyomozó dokumentaristák. – Ez elég szomorú.”

Ugyan megnyerték az ellenük indított pert, Gertten és producere 200 ezer dollárt vesztettek azzal, hogy két éven át ingyen dolgoztak, mert minden fellelhető anyagi forrást az ügyvédi költségekre kellett fordítaniuk.

A Bananas folytatását nem tudták elnyomni. De a Chevron (amelybe beolvadt a Texaco) 2010-ben győzött hasonló erőfeszítéseivel a Crude című film ellen. Annak rendezője, Joe Berlinger 1,3 millió dollárt költött jogi képviseletére. A film maga 1,2 millióba került.

élelmiszer, gyümölcs, mezőgazdaság

http://www.piacesprofit.hu/

Alacsony energiaigényű épületek és passzívházak esetében külön figyelmet kell fordítani a határoló szerkezetek és az épület egészének légtömörségére, hiszen jelentős kihatással van a hőveszteségek alakulásra és ezáltal az épület fűtési energiaigényére, írja a holnaphaz.blog.hu.

Az alacsony légáramlás a belső komfort szempontjából is fontos, hiszen így elkerülhető a kellemetlen huzathatás valamint a hézagmentesség a külső zaj elleni védelmet is növeli.

A megfelelő légzárás a kivitelezés minőségének egyfajta értékmérője is, de a jó kialakítás egyik záloga – ebben az esetben is – a megfelelő tervezés. Fontos, a légzáró felületek megszakítás mentes kialakítása. Megfelelő vastagságú betonszerkezet, illetve belső vakolat légzárónak tekinthető, egyéb helyeken fóliákkal és szalagokkal lehet a folytonosságot biztosítani. Ezen helyek precíz kialakításáról a csomóponti részletrajzoknak kell rendelkezniük.

A kivitelezett megoldás minőségét méréssel is ellenőrizhetjük. Passzívházak esetében ez szokás – minősített épület esetében elvárás is. A vizsgálat időpontját érdemes úgy megválasztani, hogy a légtömör szerkezetek és csatlakozások már elkészüljenek, de még legyen lehetőség a szükséges utólagos javításokra is. Így erre általában a nyílászárók beépítését követően, de még a befejező munkálatok előtt érdemes sort keríteni.

A mérés elve, menete

A Blower Door teszt során 50 Pa túl-, illetve alul-nyomást hoznak létre az épületben, amit egy nyílás (általában a bejárati ajtó) helyére ideiglenesen beépített légfúvó ventilátorral érnek el. A belső és külső légállapotok között kialakuló nyomáskülönbség – ami amúgy 30 km/h erősségű szél által létrehozott légállapotot modellez – hatására az épület tömítetlenségein keresztül levegőáramlás indul meg.

bw05a.jpgA vizsgálat során azt a légmennyiséget mérik ami a nyomáskülönbség fenntartásához szükséges.

A mért abszolút értékből meghatározásra kerül a légcsere nagysága, ami az épület teljes légtérfogatához viszonyítva mutatja meg, hogy egy óra alatt hányszor cserélődik ki az épület teljes levegő mennyisége.

Átlagos mai épületek esetében az óránkénti 2-3 szoros légcsere már jó értéknek számít.

(Gondoljunk csak bele, egy 100 m2-es lakás esetében ez azt jelenti, hogy a szerkezeti réseken óránként 6-800 m3 meleg levegő is elszökik, és helyére hideg levegő áramlik. Ezt azt jelenti, hogy szeles időben ennyi hideg levegő felfűtése ‘feleslegesen’ terheli a fűtési rendszert.)

Passzívházak esetében minden lehetséges eszközzel arra törekszünk, hogy csökkentsük a hőveszteségek mértékét. Ezért fontos követelmény, hogy a 50 Pa melletti légcsere nem lehet több mint óránként 0.6. (n50 ? 0.6 1/h)

A hibák meghatározása általában légáramlási sebességet mérni képes műszerrel (u.n. thermo-anemometerrel) – vagy valamilyen száraz füstképző módszerrel, esetleg kőkamerával – történhet. A mérés során a jelentősebb szivárgási helyek is felderítésre kerülnek, így a javítás is célzatos lehet. A jellemző tömítetlenségi pontok általában a nyílászárók beépítésének környezete, a különböző szerkezetek csatlakozási pontjai valamint az épület burkot érintő áttörések.

Amennyiben a kivitelezés közben végzett mérés az elvártnál gyengébb eredményt hoz, a hibajavítást követően de legkésőbb a használatbavétel előtt szokásos az újabb, kontroll vizsgálatot elvégezni.

Épülő, előminősített passzívházunkban már az első mérésnél sikerült követelményértéknél lényegesen jobb eredményt ‘produkálni’ (az 50 Pa mellett mért érték 0.37 1/h volt) így itt már nincs szükség további mérésre.

Blower-door tesztről még több a wikipédián (angolul), nyítókép: blowerdoor.com

Az épület adatlapja:

Előminősített passzívház, Budapest XVII. ker, Rákosliget

tervezés: 2011-2012, kivitelezés: 2012.08 –

Szerkezeti kialakítás: vasbeton alap- és födémszerkezetek, pillérek, mészhomoktégla falak, fa fedélszerkezet,

Hasznos alapterület: kb. 170 m2

Fűtési hőigény: 15 kWh/m2év – PHPP szerint

Össz. primerenergia igény: 82 kWh/m2év – PHPP szerint

Légtömörség: 0.37 1/h Blower Door teszt mérési jegyzőkönyve alapján

Fűtés: talajszondás hőszivattyú, padló- és mennyezetfűtés

Szellőztetés: 88 % hatékonyságú hővisszanyerős szellőztetés

Ökológia szempontok: újrahasznosított (cellulóz, üveghab és habüveg) hőszigetelések alkalmazása; talajhő hasznosítás; napelemes áramtermelés és elektromos gépkocsi csatlakozás kiépítése (a berendezések későbbi telepítésével),

U-értékek:

Külső falak: 0,1 W/m2K

Tető: 0,08 W/m2K

Talajon fekvő padló: 0,09 W/m2K

Ablakok, teraszajtók, üvegfalak: U=0,72 – 0,85 W/m2K

Üvegezés (tájolástól függően): 0,5-0,59 W/m2K, g érték = 50-62 %

Tervezők:

Építész kiviteli terv, generáltervezés, PHPP: Hegedűs Attila, Holnapház

Eng.terv, koncepció terv: Huszár András, Kiss László Benedek, HA architects

Módosított engedélyezési terv: Huszár András, Hegedűs Attila

Műszaki ellenőr:

2012 novemberéig Szentmihályi-Nagy István, Passzívházak Mindenkinek

2012 nov. végétől műszaki felügyelet Passzivház Kft., műszaki ellenőr Bazsika István, Bazsika Építészet

Kalifornia hagyományosan Amerika egyik leginkább környezettudatosabb állama. Sok embernek van itt Prius-a – mármint nem büntetett előélete, hanem a Toyota által gyártott hibrid autója. Nem meglepő tehát, hogy a kívülről elegáns limuzinra hasonlító Tesla Model S nevű elektromos autó különösen népszerű. Amikor egy kaliforniai meghallja a Tesla szót, akkor nem a KGST-termék szalagos magnó és nem a híres feltaláló, hanem egy, az Apple vonzerejével felérő luxusmárka jut az eszébe. Tesla tulajdonosnak lenni sikk és a siker jele. Az említett változat ára 64 ezer dollár, tehát nem éppen az átlagember pénztárcájára szabták.

Az új Tesla modell töréstesztje minden kategóriában kiváló lett, eladásai pedig túlszárnyalják a Porsche, a Jaguar, a Volvo, a Land Rover és a Lincoln autók eladásait. A Teslának nem elöl van a motorja, így a kocsi orra (amely nem árulja el, hogy nem hagyományos autóról van szó) azt a célt szolgálja, hogy ütközés esetén megvédje az utasokat.

A Teslára a befektetők úgy tekintenek, mint egy technológiai vállalatra és az Amazonhoz, vagy más technológiai cégekhez hasonlítják – jegyzi meg a Forbes magazin.

A Tesla olyan szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek, ami eddig nem jutott a hagyományos autógyártók eszébe. A cég segít kiválasztani a tartozékokat. Amikor javítani kell a kocsit, adnak egy vadonatúj csereautót, amelyet az ügyfél otthonához vagy munkahelyére visznek. A vállalat emellett azzal tör borsot a hagyományos gyártók orra alá, hogy közvetlenül próbálja értékesíteni autóit.

Ha az új kocsi jobban tetszik, akkor kedvezménnyel csábítják a vevőt arra, hogy tartsa meg a járművet. A cég számára a vásárlói hűség megerősítése a cél, valahogy úgy, ahogy az ügyfelek kitartanak mobiltelefonjuk márkája mellett, csak kétévente új modellt kérnek a szolgáltatótól. A Tesla célja, hogy évente 100 ezer kocsit adjon el, a jövőben pedig már évi 500 ezret akar értékesíteni. Ehhez olcsóbb kocsikkal is ki kell rukkolnia és a hírek szerint hamarosan jön az E és az EV modell. A népszerűség ellenére a tavalyi év felemásra sikeredett a cégnek: az első félévben 128 millió dollárt veszített, de az idei év hasonló időszakában már 26 milliós pluszban volt. A Wall Street ennek hatására 20 milliárd dollárra értékelte a vállalatot, ami prognosztizált éves forgalmának a tízszerese.

“A katonáink 1993-ban kivonultak onnan, holott az nagyon fontos pont az Északi-(Jeges-)tengeren, az északi-tengeri útvonal birtokba vételének új szakasza” – mondta az orosz államfő. Putyin azt is bejelentette, hogy nemcsak a katonai bázis tevékenységét újítják fel, de az Új-szibériai-szigeteken lévő repülőteret is rendbe hozzák. “Lehetővé tesszük, hogy az északi-tengeri útvonal biztonsága és hatékonysága érdekében együtt dolgozhassanak a katasztrófavédelem emberei, a hidrológusok, a klímaszakértők” – mondta. Hozzátette, hogy az intézkedések elősegítik az orosz Északi-sarkvidék hatékony ellenőrzését.

Arkagyij Bahin védelmi miniszterhelyettes vasárnap kijelentette: “mindörökre visszatértünk az Északi-sarkvidékre”.

Vlagyimir Koroljov admirális, az orosz haditengerészet Északi Flottájának parancsnoka a védelmi minisztériumban tartott tanácskozáson bejelentette, hogy a Tyemp nevű repülőtér október elsejére elkészül, és nemcsak helikoptereket, de repülőgépeket is tud majd fogadni.

Az Északi Flotta egységei, élükön az atommeghajtású Pjotr Velikij (Nagy Péter) rakétacirkálóval már a múlt csütörtökön megérkeztek az Új-Szibériai-szigetekhez. A hajók a Kotyelnij-szigeten kötöttek ki, és részben az északi-sarkvidéki orosz repülőtér beindításához szükséges üzemanyagot szállították a helyszínre. A területen műholdas távközlési berendezést állítottak fel, valamint egy egészségügyi blokkot és szálláshelyeket is létesítettek. Egy újabb, közepes nagyságú hajók fogadására alkalmas kikötőt is terveznek építeni – közölte Koroljov tengernagy.

A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta orosz hadihajók nem járőröztek az Arktisz térségében, amelynek ásványkincseire, főképpen energiahordozóira öt ország: Dánia, Kanada, Norvégia, Oroszország, Egyesült Államok is igényt tart.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap kommentárja szerint Oroszország a hadiflotta hajóinak az Új-Szibériai-szigetekre küldésével és a katonai bázis újbóli megnyitásával azt demonstrálja, hogy jogot formál az Arktiszra és annak ásványkincseire. Viktor Litovkin szerint ilyen messzire, az északi szélesség 73 fokán túlra még nem jutottak el orosz hadihajók. A szovjet időkben az ilyen küldetéseket nem hozták nyilvánosságra.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztályának (MME KHVSZ) haragossikló-védelmi programjának szakértőiként az első sikerek után szomorú jelenséggel szembesültünk. Miközben arról adtunk hírt, hogy vannak még haragossiklók a szűkülő élőhelyeken, egyre több laikus és hüllőkedvelő érdeklődését keltette fel a hír, hogy akkor mégiscsak könnyen szerezhetnek első kézből élményeket ezekkel az állatokkal kapcsolatban, írja a greenfo.hu. Sajnos, nem először fordul elő, hogy karizmatikus állatok és növények, korábban kipusztultnak hitt vagy éppen újonnan felfedezett populációi túlzott érdeklődést vontak magukra. Ez történt most a haragossiklókkal is. Védelmi munkánk során több élőhelyen azt tapasztaltuk, hogy a búvóhelyeket valakik kibontották, kőrakásokat forgattak fel, ami jól felismerhető jele a gyűjtő tevékenységnek. Gyanúnkat, miszerint valakik illegálisan keresik ezeket az állatokat több névtelen forrás is megerősítette.

A fejleményekre válaszként a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) honlapján az alább olvasható felhívással fordult az érdekeltek felé, kiemelve, hogy a fokozottan védett állatok élőhelyeinek károsítása, és az állatok zaklatása törvénybe ütköző, vagyis akik a haragossiklók élőhelyein állatokat fognak vagy a búvóhelyeiket felforgatják, bűncselekményt követnek el. A DINP Igazgatósága tehát a haragossiklók védelme érdekében fokozza az ellenőrzési tevékenységét, és ha a törvénybe ütköző tevékenységet észlel, haladéktalanul feljelentést fog tenni. A KHVSZ tehát mindenkit arra kér, hogy az élőhelyeken csak a természetvédelmi szabályok betartása mellett tartózkodjon, és a siklókat ne fogja be vagy akadályozza természetes élettevékenységeikben. Ha valaki kirándulás közben haragossiklót lát, kérjük, nagy ívben kerülje el, és észlelését jelentse a KHVSZ haragossikló-védelmi programja vezetőinek.

A DINPI felhívása a haragos sikló védelme érdekében

A haragos sikló (Coluber caspius) hazánk egyik legveszélyeztetettebb hüllő faja, amely Magyarországon éri el elterjedési területének északnyugati peremét. Hazánkban csak néhány, egymástól távol eső, elszigetelt élőhelyen lévő állománya ismert. Az Igazgatóságunk működési területén lévő Budai-hegységbeli élőhelyükön található állományok egyedszáma sem több néhány tucatnál. Sajnálatos módon a közelmúltban a Budai-hegységben ismert egyes élőhelyein, az adott populáció létét veszélyeztető tevékenységeket tapasztaltunk.

Az állatokat célzottan keresik, felforgatva az üregeiket rejtő köveket. A keresés oka vélhetően fotózás, befogás. A haragos sikló hazánkban fokozottan védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 500 000 Ft. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tiltja a védett, fokozottan védett állat egyedének zavarását, károsítását, kínzását, elpusztítását, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetését, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolását, károsítását. Gyűjtés, befogás csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges, amely fokozottan védett állatfajok esetében csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható ki. A faj egyedeinek engedély nélküli veszélyeztetése, befogása, vagy gyűjtése a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti bűncselekmény, amely szabadságvesztéssel is szankcionálható. Az állatok élőhelyének és életének zavarását, veszélyeztetését az Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata fokozottan ellenőrzi – más hatóságok és civil szervezetek bevonásával együtt – és tettenérés esetén eljárást indít az elkövetőkkel szemben.