Összesen mintegy 40 energetikai cég fordult nemzetközi döntőbírósághoz. Több azonos témájú perről van szó – írja a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap hétfőn.

Jan Fischer cseh pénzügyminiszter az összeg nagyságát a közszolgálati televízióban megerősítette. Fischer bízik abban, hogy az állam érvei elég erősek ahhoz, hogy a döntőbíróság neki adjon igazat.

A napenergia-termelőket azzal érte kár, hogy az állam 2010-ben utólagosan 26 százalékos különadót vetett ki a napenergiára. A parlament döntése szerint ez a különadó a 2009-ben és 2010-ben üzembe helyezett naperőműveket érinti, mégpedig 2013 végéig. A korábbi döntést a szenátus a múlt héten tovább szigorította. A miniszter véleménye szerint ez a döntés azonban már nagy valószínűséggel már nem nagyon fogja megnövelni a kárpótlási kérelem összegét.

A szenátus döntése alapján a jövő év január elseje után üzembe helyezett naperőműveket az állam már semmi módon nem fogja támogatni. Ugyanakkor tovább csökkentik a korábban megítélt támogatások összegét is.

A naperőművek nagymértékű elterjedése 2009-ben és 2010-ben nagyon megemelte az állami támogatások összegét, s az áram árának emelkedéséhez vezetett.

Az idén ez a támogatás például 44,4 milliárd korona. Ebből az államkassza 11,7 milliárdot fizet, míg a többi az áram árában a fogyasztók fizetik. A napenergia kiemelt állami támogatását Milos Zeman államfő már korábban élesen bírálta.

A napenergia ágazat megadóztatása egyfajta kompenzálása a napenergia-termelésnek nyújtott nagyvonalú állami támogatásoknak, amelyek szárnyaló energiaárakat hoztak. A kedvező támogatási rendszerrel Csehország Európa élvonalába került a napenergia kapacitások üzembe állítása terén.

Szerintük az egész téma csak a liberális értelmiség ármánykodása, amivel saját nemzetükre rontanak. A Fox News, az olajipar és a jobboldali think tankek meghagynák Obamának a klímaügyet, kérdés, jól teszik-e.

Szerencsétlen Sandyk és Katrinák, a hasonló nevű hurrikánok miatt sokáig lesznek még kitéve a katasztrófavicceknek. Mennyivel jobb lenne, ha inkább politikusokról keresztelnék el a természeti csapásokat ártatlan polgárok helyett – erre a gegre játszik rá az az augusztus végén pörgött környezetvédő kampány, amely valódi felelősöknek a klímaváltozás-szkeptikus döntéshozókat állítja be, írja az index.hu.

Amerikában ők kivétel nélkül jobboldaliak. A republikánus képviselők több mint fele, a szenátorok kétharmada vitatja a klímaváltozás tényét, illetve, hogy azt alapvetően az emberi tevékenység okozná. A republikánus szavazók 58 százaléka szerint a klímaváltozás egy óriási kamu. Igaz, ötödük azt is gondolja, hogy Obama maga az Antikrisztus, a kiotói egyezmény pedig egy elnyomó világállam hírnöke.

Noé bárkája és az alternatív valóságok

A klímaszkepticizmus mára a republikánusoknál gyakorlatilag hivatalos tantétel lett. Romney 2012-es kampánykörútján megismételte a már Bush és Palin által is kedvelt, szoftos szkepticista szöveget: „Nem tudjuk, mi okozza a klímaváltozást. Az pedig nem a megfelelő megoldás, hogy több ezermilliárd dollárt költünk arra, hogy megpróbáljuk csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat” – mondta a kormányzóként még klímamegőrzési tervet bejelentő republikánus elnökjelölt.

Vannak ennél egyénibb hangok is. A texasi Joe Barton Noé bárkájának bibliai történetével kívánta szemléltetni a képviselőházban, hogy a természet korábban is sokat változott a történelemben, abban nincsen semmi új és rendkívüli. James Inhofe (a republikánusok egyik fő klímaügyi szakpolitikusa) pedig egy emlékezetes beszédében a globális felmelegedést Amerika történetének legnagyobb hoaxának nevezte.

Pedig mára gyakorlatilag tudományos konszenzus alakult ki arról, hogy a klímaváltozást alapvetően az ember okozza és hamis az a gyakran hangoztatott nézet, hogy a klímatudomány megosztott a kérdésben. A világ kutatóinak több mint már 95 százaléka biztos ebben, annak ellenére is, hogy a korábbi pesszimistább forgatókönyveknél kevésbé gyors ütemben növekszik a hőmérséklet. Bár a légkör hőmérséklete talán nem annyira szén-dioxid-érzékeny, mint korábban gondolták, az utolsó évtizedben a Föld tovább melegedett, a modern klímafigyelés 14 legmelegebb éve közül 12 év 2000 utáni.

Az amerikai jobboldal így gyakorlatilag a teljes tudománnyal került szembe, és közel került egy összeesküvés-elméletek által favorizált alternatív valósághoz. Ennek egyaránt vannak gazdasági és ideológiai okai, benne van az üzleti érdekek és a vallásos konzervativizmus egymásra találása a jobbra tolódó Republikánus Párt égisze alatt, miközben a dogma eladásán jobboldali háttérintézmények egész sora dolgozik.

Hippiszagú szélerőmű

Amerikában a globális felmelegedésben való hit jórészt politikai szimpátia kérdése, a bal és jobboldal közötti kulturális hidegháború egyik hadszíntere. A republikánus jobboldal már régen kipécézte a környezetvédőket, vagy ahogy ők emlegetik őket, „lobbit”, akiket a liberális értelmiséggel kapcsolnak össze.

A New Right ideológiájának szerves része, hogy a klímapolitikai szabályozások a „hagyományos amerikai értékeket” és az egyéni szabadságjogokat fenyegetik. Ebben nyilván bőven benne van a túlszabályozástól való félelem, a szövetségi kormányzattal, a „big governmenttel” szembeni általános bizalmatlanság is. Számukra az emberi eredetű környezetkárosítás egész témája valamiféle balos, hippiszagú ideológia. Kozmopolita ügy, amit gyanúsan kedvel New York, az ENSZ és a kulturális elit.

Emiatt a szinte törzsi ellentét miatt a keményvonalas republikánusok a klímatudomány egészét megbélyegezik, mint a burzsoá áltudománynak tekintett genetikát a Szovjetunióban. Ugyanígy hajlamosak minden környezetbarát technikát élből elutasítani. A hasonlóan gondolkodó ausztrál ellenzék ideológiai támadást indított a szélerőművek ellen. A turbinák súlyos egészségkárosító hatásáról beszélnek, amit leginkább az emberi fül számára hallhatatlan infrahangok hatásának tulajdonítanak, érdemi bizonyítékok nélkül.

Bóvli tudomány

De a klímaszkepticizmus igazi bástyája továbbra is az Egyesült Államok, fő ideológiai műhelye pedig néhány think tank, mint a Marshall Institute. A korábban Reagan hidegháborús katonai stratégiája mögött álló jobboldali intézmény a Szovjetunió felbomlása és a korábbi ellenség megszűnése után fordult a környezetvédő „alarmisták” ellen. A harcias antikommunisták az ökológiai gondolkodásban súlyos fenyegetést láttak a szabadpiaci kapitalizmusra, attól féltek, hogy a környezeti problémák túlhangsúlyozása felerősíti a kormányzati beavatkozást a gazdaságba.

A globális felmelegedés a nyolcvanas években kezdte izgatni a közvéleményt. A savas esők és az ózonréteg elvékonyodása felhívta a figyelmet a légkör sérülékenységére és az ipari termelés veszélyeire, a későbbi alelnök Al Gore pedig kiemelten vitte az ügyet a politikában. A szövetségi környezetvédő ügynökség (EPA) ekkorra erős szaktudományos hátteret épített ki, egészségügyi kockázatelemzéseik pedig súlyosan fenyegettek számos üzleti érdeket.

Az ipar válaszul megerősítette lobbitevékenységét és a dohányágazati érdekek élharcosának, a Philip Morrisnak a példáját követve kiépítette saját szakértői hálózatát. Ezt az áltudományos, iparági érdeket hangsúlyozó ellenlobbit nevezik a republikánusok azóta is szilárd tudománynak (sound science). Frank Luntz republikánus stratéga útmutatása szerint csak azokra a kutatókra hivatkoznak, akik a környezeti kockázatokat mérsékeltnek látják és szavaik felhasználhatók a dereguláció mellett.

Ez a politikai és nem tudományos szempontokat követő szemezgetés azóta különösen egyszerű, hogy a republikánusok megszüntették a kongresszus fő tudományos háttérintézményét, miután az nem támogatta fegyverkezési politikájukat. A tudomány többi (és valójában sokkal nagyobb) részét, benne mindazokat, akik nem az ipar szája íze szerinti eredményekre jutnak, eközben bóvlinak (junk science) minősítik.

Mindenki szereti a nyarat

Az egyik legbefolyásosabb amerikai klímaszkeptikus Fred Singer. Ez a jó katonai és olajipari kapcsolatokkal rendelkező asztrofizikus korábban azzal kampányolt, hogy a passzív dohányzás nem káros az egészségre és az UV-B sugárzásnak nincs köze a bőrrákhoz. Ekkor még közvetve a dohányipar finanszírozta a tevékenységét, később többek között az ExxonMobil állt mögötte, az az olajvállalat, ami évi bő egy millió dollárral támogatta a klímaszkeptikus jobboldali háttérintézményeket.

Singert állítása szerint soha nem befolyásolta, hogy ki fizeti a cechet, ő magától is azt mondta volna, amit a fosszilis energiaipar hallani akart: a szén-dioxid-kibocsátás és a felmelegedés közötti összefüggés nem bizonyított, az állami szabályozás szükségtelen. Egyébként is: „Ezer évvel ezelőtt melegebb volt, mint most. A vikingek megtelepedtek Grönlandon, Észak-Angliában bort csináltak. Ez jó vagy rossz? Szerintem jó.”

A klímaváltozás-tagadók stratégiája nem túl bonyolult: rossz fényben tüntetik fel a mainstream tudományt, ha kell, személyes támadásokat indítanak a kutatók ellen, azt állítják, hogy a felmelegedés oka tudományosan vitatott és különben is túl költséges lenne az energiapolitikai beavatkozás.

Nézeteiket hatékonyan jelenítik meg a médiában, azt a látszatot keltve, mintha egy valódi tudományos vitáról lenne szó, ahol a kiegyensúlyozottság jegyében mindkét oldalnak hasonló arányban kellene helyet adni. A jobboldali hírgyár, a Fox News előszeretettel propagálja a klímaszkeptikus tanokat. Bill Sammon, a csatorna alelnöke körlevélben utasította újságíróit, hogy a klímaváltozással kapcsolatos híreknél minden esetben hívják fel a figyelmet a szkeptikusok nézeteire is.

Ezek között egészen hajmeresztő áltudományos mókák is helyet kapnak. Állandó „szakértőjük”, Joe Bastardi arról tájékoztatta a nézőket, hogy a szén-dioxid nem okozhat felmelegedést, mert „nem keveredik jól a légkörrel ”. A Rolling Stone kitüntető címe szerint ez minden idők legnagyobb baromsága a globális felmelegedéssel kapcsolatban.

Zöldülő Barack

Pedig a republikánusoknak nyilván nem érdeke, hogy tudományellenes, a lapos Földről beszélő csoportnak láttathassák őket. A szkeptikus hozzáállás egyénileg ugyan bejöhet a saját tábor radikálisaira hajtó republikánus jelölteknek, de a jobboldal egésze hosszú távon veszíteni fog vele. A fiatalabb szavazók körében ugyanis Obama környezettudatosabb fellépése nyerő lehet. Egy kétpárti felmérés szerint a 35 év alattiak körében Obama klímapolitikai csomagja 80 százalékos támogatásnak örvend – még az egyébként vele nem szimpatizálók többsége is mögötte áll.

Az elnök második ciklusában a kérdés egyre inkább prioritást élvez. Míg a legutóbbi elnökválasztási kampányban még viszonylag kevés teret kapott a klímaváltozás problémája, győzelmi beszédében Obama már egy olyan Amerikáról vizionált, amelyet „nem fenyeget a felmelegedő bolygó romboló ereje”.

Júniusban a korábbiaknál sokkal határozottabban állt ki a szénfüggőség csökkentése és a zöld energiaforrások mellett, georgetowni beszédét környezetvédők máris történelmi jelentőségűként emlegetik. A meghirdetett új klíma-akcióterv fő pontja a már meglévő erőművek károsanyag-kibocsátásának szabályozása. Ez Amerika “kizöldítésének” fontos lépése lenne, de érzékeny ügy, amiről első ciklusában még saját szenátorait sem tudta meggyőzni. Most azonban más a felállás: az elnök nem várna tovább a republikánus többségű kongresszusra és saját hatáskörben akar szigorítani.

A republikánusok ezúttal is kemény ellentámadásba mentek át, Boehner képviselőházi elnök szimplán teljesen őrültnek nevezte a tervet. A szavazói attitűdök változása és a tudományos konszenzus erősödése ellenére a republikánusok tehát egyelőre nem változtatnak elutasító politikájukon.

Ez azonban már csak azért is visszaüthet, mert a természeti katasztrófák után mindig nő a határozottabb szabályozást sürgetők tábora. A keleti partra 2012-ben lecsapó Sandy hatással volt az elnökválasztás esélyeire is, miután a New York-i polgármester beállt a környezettudatosabbnak mutatkozó Obama támogatói közé. A térségben kialakuló hurrikánok ma intenzívebbek és tartósabbak mint harminc éve. Ha a további felmelegedés miatt tényleg még pusztítóbb viharok jönnek, a republikánusoknak át kell gondolniuk stratégiájukat és a tudományhoz való viszonyukat.

Kedd óta hatalmas tömeg hömpölyög a frankfurti vásárközpont területén, ami teljesen természetes, hiszen ezen a héten nyitott ki Európa legnagyobb autószalonja, az IAA, írja az origo.hu. Érdemes négy kategóriába venni az újdonságokat: a szériaautók, a hamarosan szériaautóvá váló tanulmányok, a távoli jövőt előre vetítő tanulmányok, és végül az egyszerű ráncfelvarrások. Utóbbiba az Audi A8, az Opel Insignia, a Peugeot 3008/5008, a Dacia Duster és a Renault Mégane tartozott, amelyeket persze vadonatúj modellekként prezentálnak. Az olasz autóipar nehéz helyzetére utalhat, hogy a Fiat-csoporttól (Fiat, Alfa Romeo, Lancia, Chrysler, Jeep, Ferrari, Maserati) mindössze egy Alfa Giulietta ráncfelvarrásra és a Ferrari 458 sportváltozatának (Speciale) bemutatójára futotta.

A szériaautók között a már említett BMW i3 mellett az i8 volt az egyik legfontosabb újdonság, ezek mellett eltörpült a 3-as kupé ás az harmadik generáció X5 érkezése. Hozzá kell szokni, hogy lassan már minden sportautó kap egy nagy akkumulátort és villanymotorokat is a benzinmotorja mellé, a virsligumis BMW i8 azonban a Porsche 918-assal ellentétben nem a teljesítményre, hanem a mindennapi használhatóságra és a takarékosságra lett kihegyezve. A Porsche csúcsmodelljéről már régóta tudni lehetett mindent, a Frankfurtban debütált, hatalmas érdeklődéssel körülvett szériaváltozat csak annyi újdonságot hozott a Goodwoodban már meghajtott prototípushoz képest, hogy nem voltak nagy rések a karosszériaelemi között, és rendes lámpákat tettek bele. Egy kis fricskát is odaszúrtak a porschések a Frankfurtból hiányzó McLarennek: itt jelentették be, hogy 6:57 perc alatt ért körbe az autó a Nürburgringen, a McLaren P1-esnek viszont eddig még nem sikerült áttörnie a korábban ígért, mágikus 7 perces határt.

Egy másik odaszúrás a csak hibrideket kiállító Toyota sajtótájékoztatóján hangzott el: „a legfontosabb Le Mans-i konkurensünktől aligha tud venni bárki dízel-hibridet (a versenyben győztes Audi R18 hajtásmódja – a szerk.), tőlünk viszont egyre többen tudnak és vesznek is benzines hibridet.” Persze komolyabb dolgok is elhangzottak a Toyota standon, egyik bejelentésük például fontos mérföldkő lesz a zéró emissziós autózás felé tartó úton és a hibridek fejlődésében. Elárulták ugyanis, hogy 2015-től Japán és az Egyesült Államok mellett Európában is megvásárolható lesz egy viszonylag elérhető árú hibrid szedán, amiben a belső égésű motort üzemanyagcella helyettesíti majd. Benzin helyett hidrogént kell majd tankolni bele, és a kipufogójából vízpára távozik majd. Novemberben, a Tokiói Autószalonon mutatják meg a tanulmányautót, ami vélhetően a következő Avensisen alapul majd. Jól jelzi a technikai fejlődést, hogy ennek tüzelőanyag-cellája fele akkora méretű és tömegű, de kétszer nagyobb teljesítményű, mint az öt éve bemutatott FCHV tanulmányban. A Toyota szerint jelenleg kb. 24 millió forintba kerülne egy ilyen autó, de ez az ár a technikai fejlődéssel egyre lejjebb megy majd. Véleményük szerint 2020-ra már tömegesen lehet majd értékesíteni az üzemanyagcellás hibrideket, mivel a fő komponensek gyártása egyre olcsóbbá válik.

–

Frankfurtban a legtöbb, pár hónapon belül megvásárolható újdonságot a már eleve túlzsúfolt alsó-középkategóriában mutatták be a gyártók. Ide tartozott az új építőkészletre épülő, kívül konzervatív, belül merész Peugeot 308, a robotzsaru-arcú Citroën C4 Picasso, a Skoda Rapid csapott hátú változata (Sportback), a Mercedes A-osztályra épülő szabadidő-autó, a GLA, a nyújtott orrú Mazda3, a lifestyle modellnek szánt Kia Soul és a praktikus Honda Civic és Seat Leon kombi is.  Magyar szempontból a győri gyártású A3 Cabrio is fontos modell, no meg az A3-as konnektoros hibrid változata, az e-Tron. A Volkswagen totális elektromos autó offenzívát indított, az új Golf mellett az Up! miniből is elkészítették a kipufogó nélküli verziót, a sportosabb vásárlóknak pedig minden idők legerősebb széria Golfját, a 300 lóerős R-t hozták el.

A szériaközeli tanulmányok közül hiányoltuk a már képeken látott, az új Mini generációt előre vetítő Visiont és a BMW M4-est, itt volt viszont az egykori Volkswagen Golf Plus utódjának szánt Sportvan. Az egyterű Golf a könnyen variálható MQB építőkészletnek hála jóval szélesebb és magasabb a normál ötajtósnál, vezetőülése hat centivel van magasabban, a csomagtere pedig alapból 500 literes. Magyar szempontból a kimondottan látványos városi terepjáró, a majd teljesen egyénre szabható külsejű Suzuki iV.4 a legfontosabb tanulmány, mivel ezt két év múlva Esztergomban fogják gyártani. A lehengerlően egyszerű és elegáns Citroën C-Cactus már egy évvel korábban ott lesz a szalonokban, a gyáriak szerint a C4 szabadidő-autós testvére nagyon hasonlít majd a kiállított fehér autóhoz, csak lesznek ablakai, B-oszlopai és hagyományos kilincsei, viszont a légpárnákkal védett ajtók megmaradnak. A Mercedes-A-osztály technikájára épülő, 2015-ben érkező Infiniti Q30 kompaktnak nagyon fontos szerepe lesz a márka életében, a feladata ugyanis az, hogy jelenősen növelje a mifelénk leginkább csak a Red Bull csapat támogatójaként ismert Infiniti eladásait és ismertségét Európában.

A Jaguar első szabadidő-autója, a C-X17 megmutatta, hogy manapság minden hagyományt felrúgnak az autógyártók, ha az eladások növeléséről van szó. Már a brit prémiummárka sem engedheti meg magának, hogy az egyre nagyobb SUV-piacon ne legyen egyetlen modelljük sem, így biztosak lehetünk benne, hogy pár éven belül szériamodell lesz az Audi Q5 és a BMW X3 ellenfelének szánt C-X17-ből. A kék szabadidő-autóval ráadásul azt is meg tudták mutatni, hogy az új alumínium padlólemezük, amelyre a jövőben minden modelljük, így az új kis szedán is épül majd, milyen jól variálható. A Mercedes nagy meglepetést okozott a lenyűgöző S-osztályos kupéval, mivel nem lehet felismerni rajta a manapság a világ legjobb autójának tartott S-osztály vonalait, holott a lemezek alatt azonos technika lapul. A Ford S-Max Concept az ovális márka egyik legnagyobb sikermodelljének az utódát vetíti előre, a hétüléses kocsi a forma alapján megmarad az egyetlen sportos buszlimuzinnak a piacon, amikor 2015-ben gyártani kezdik. Sportosságot nem, luxust és kényelmet viszont minden mennyiségben kínál majd a Renault Espace új nemzedéke, amelyet Initiale Paris néven lepleztek le. Fontos még megemlíteni a Smart Fourjoyt, ami azt bizonyítja, hogy az első kudarc után a Mercedes kisautó-márkája ismét megpróbálkozik egy négyszemélyes autóval, a tanulmány alapformája vélhetően már alig fog változni, csak kap majd ajtókat.

Voltak még olyan tanulmányok is, melyeket aligha fognak gyártani, inkább csak az adott gyártó formai és technikai elképzeléseit mutatták meg a jövő járművéről. A 700 lóerős Audi Sport Quattro és a szögletesen elegáns Volvo Coupé Concept volt a kategória két legjelentősebb képviselője, a Lexus viszont kissé túllőtt a célon, mivel az LF-NX szabadidő-autó tanulmány talán túl agresszívra sikerült. Talán a legszebb tanulmányt az Opelnél lehetett látni, a szárnyas ajtós Monza sikeresen terelte el a figyelmet arról, hogy a régóta várt új Corsa helyett csak az új lámpákkal ellátott Insigniát és az emelt terepkombi változatát hozták el a közeli Rüsselsheimből.

A társaság 2014 végére valóságos hálózatot szeretne kiépíteni, ráadásul a tervek szerint az akkumulátorok feltöltése is ingyenes lenne. Főként azok az országok lennének a célpontok, ahová már sok S modell megrendelés érkezett. Átfogó terjeszkedésbe kezdene a Tesla Európában, jelentette be Jerome Gullen, a cég értékesítési vezetője a frankfurti Auto Show-n, és 2014 végére több európai piacon is számos elektromos töltőállomással rendelkezhet a gyártó. A Teslának ugyanis eltökélt célja, hogy az amerikai piac után Európában is egyre inkább növelje részesedését, így Norvégia után Németországba, Spanyolországba, valamint Belgiumba is hamarosan megkezdi a szállításokat.

Példaként a norvég helyzetet emelte ki a vezető, ahol a lakosság 90 százaléka legalább 300 kilométeres közelében él a töltőállomásoknak. Bár azt még Gullen sem árulta el, hogy valójában hány állomást építenek ki 2014-ig, annyi biztos, hogy ezeket a költségeket nem fogják közetlen formában az autótulajdonosokra hárítani. A tervek szerint pedig főleg ott jelenhetnek meg mihamarabb az elektromos állomások, ahol már így is nagyszámú S Modell van a forgalomban. Leszögezte viszont a vezető, hogy csak és kizárólag a Tesla elektromos autói fogják tudni használni az új töltőállomásokat, mivel azok csak a Tesla akkumulátorával lesznek működőképesek.

Valóban komolyan gondolja tehát az európai terjeszkedést az amerikai cég, legutóbb például Elon Musk, a cég vezérgazgatója nyilatkozta a Bloomberg TV-nek, hogy gyárakat is nyitna a kontinensen, de Ázsiában is hasonló tervekkel jelenhet meg a közeljövőben. A Tesla részvénye ma enyhe mínuszban áll az elmúlt hónapokban szédületes teljesítménye után, írja az investor.hu.

A Tiszántúlon, a Köröstől északra, továbbá Kaposvár környékén negyedik fokú (sötétbordó színnel jelölt) a riasztás. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) által közzétett, a parlagfű pollenkoncentrációja alapján készült térkép szerint a Dunántúl középső részén, valamint a Duna vonalát átlépve kelet felé egyre szélesedő sávban van harmadfokú (bordó) riasztás. Nyugat-Magyarországon és az Északi-középhegységben javult a parlagfűhelyzet. Azokban a térségekben elsőfokú (cinóberpiros) a riasztás. Szombathely térségében, a Dunakanyarban és a Mátrában még enyhébb, a figyelmeztető (narancssárga) jelzésnek megfelelő szintű a parlagfű pollenkoncentrációja.

Az OKI aerobiológiai monitorozási osztálya a múlt héten mérte a legmagasabb parlagfű pollenkoncentrációt a levegőben. Az allergiásoknak arra kell számítaniuk, hogy ezen a héten még megmaradnak tüneteik, igazi enyhülésre pedig októbertől számíthatnak. Az ÁNTSZ ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az OKI előrejelzése szerint az idei parlagfűpollen-szezon lefutása enyhébb lesz a sokéves átlagnál. A parlagfűtérkép a szezonban hetente frissül a http://oki.antsz.hu/ és a www.facebook.com/tisztiorvos oldalon. A térkép a pollenkoncentráció adott hétre jellemző, becsült országos eloszlásáról ad tájékoztatást. Ennek egészségügyi szempontú megítéléséhez a riasztási kategóriák szín szerinti besorolása szolgál támpontul. Az ÁNTSZ felhívta a figyelmet, hogy a grafikus ábrázolás egy-egy térség átlagos pollenhelyzetének megítéléséhez ad viszonyítási alapot, de egy-egy parlagfüves terület mellett elsétálva a megadott jelzés szerinti egészségügyi terhelés többszöröse érheti a szervezetet.