„Tavaly tél végén figyeltünk fel arra, hogy a Mátrában gutaütésszerűen pusztulnak a fák” – mondja a kocsiban Dudás Béla. „Nem a pusztulás mértéke, hanem inkább a gyorsasága volt a megdöbbentő. Májusban jött rá a gomba és a szú, elintézték, ami maradt.” A szakemberek elég hamar rájöttek, hogy a pusztulás elsődleges oka az elmúlt három aszályos év. A fák kiszáradtak, legyengültek, a leromlott immunrendszerű növényeknek a rovarok és a gombák megadták az utolsó döfést.

A legveszedelmesebb helyzetben a fenyők vannak. Amerre járunk, mindenhol látni kiszáradt példányt, van, ahol félhektárnyi területen pusztul egyszerre a fenyves.

„Látják azt a fenyőt? Patakokban folyik le a törzsén a gyanta. A gyantával a rovarok ellen védekezik, eltömítve a lyukakat. Ezen a fán látszik, hogy nincs annyi gyanta a világon, ami elég lenne neki, fel lehet adni rá az utolsó kenetet” – közli az erdész.

A feketefenyőt és a lucfenyőt az évtizedekkel korábbi erdőpolitika hozta be a Mátrába, nem őshonos fák. A hegység déli oldalán 2009-ben még 5 százalék volt a fenyves, három év alatt körülbelül 3 százalékra csökkenhetett ez az arány.

Dudás elmondása szerint van olyan rész, ahol a fenyves 20-30 százalékát is ki kellett már vágni. Ha ez az arány átbillen az 50 százalékon, szétszórva már nem tudnak védekezni a fák, mehet az egész a levesbe. Az erdészetvezető szerint a fenyők hamarosan el fognak tűnni a magyarországi középhegységekből.
Bemegyünk egy nagyon elszáradt kisebb fenyvesbe. Itt már eldőlt a meccs, a fákon a festékfolt: tarvágásra jelölve. „Ilyenkor az ember egyet tehet: kalapot emel és elmegy. Itt a szú és az aszály győzött, nincs már mit tenni” – mondja Dudás szomorúan.

A Mátra erdeinek 90 százalékát az őshonos fák adják, a kocsánytalan tölgy, a bükk, a cser, a juhar és a gyertyán. Ezek a fák jobban tűrik az aszályt, de már az őshonos fajták is betegednek. Dudás szerint erdészeti szempontból még nem olyan vészes a helyzet, ha idejében lépünk, de esztétikailag már nagyon zavaró. A turisták háborognak, hogy hol a zöld erdő, amiért jöttek?

Szederszedőkbe futunk az erdő szélén. Szeder, az van szépen, mondják, de az erdő tiszta száraz. „Nézze az avart, olyan, mintha ősz lenne” – mutat a földre az egyikük. „De nincs eső, gomba se, nem szép a Mátra most.”

Dudás Béla szerint is októberben kellene ilyen avartakarónak lenni, nagy a lombvesztés. „Sok fa már most ledobja a levelét” – magyarázza, „hogy kevesebbet párologtasson.” „A levelek között sok a zöld, ez azt jelenti, hogy a fa úgy döntött, ideje téli álomba merülni” – vonja le a meglepő következtetést a gondolkodó fákról.

Feljebb megyünk, egy néhány éve ültetett bükkösbe. A bükk a 600 méter feletti klímát kedveli, a legtöbb magyarországi hegyen felfelé menet a tölgyest a bükkös szokta váltani. A legnagyobb baj a klímazóna határán van. Dudás egy másfél méter magas bükkcsemetét mutat: „Látszik rajta, hogy direkt kisebb leveleket hozott, hogy túlélje az aszályt, és még kevesebb vizet párologtasson. De a kisebb levelek is elbarnultak, ennek a fának is vége.”

A teljes cikk itt olvasható.

Megerősíti a Nagy-Britannia energiabiztonságával kapcsolatos aggodalmakat az a tény, hogy a tavalyi szén-hidrogén termelése 14,5 százalékkal esett le, 567 millió hordó olajegyenértékre (boe), közölte a brit média a héten, írja az energiainfo.hu.

„Csak kilenc újmezőn kezdődött el a termelés 2012-ben, ezek összesen 146 millió boe tartalékkal rendelkeznek. Sokkal bátorítóbb, hogy úgy számítjuk, 15 mezőn, összesen 470 millió boe tartalékkal kezdődik el a termelés 2013-ban. A Banff, a Gryphon és az Elgin is újra működni fog, bár a napi hozamuk 1,2 millió boéval csökken a korábbihoz képest, 1,4 millió boéra”, áll az Oil & Gas UK honlapján. Az Egyesült Királyság vezető olaj- és gázipari kereskedelmi szervezete úgy látja, hogy 2013-ban összességében hasonló mértékű esés következik be a brit szénhidrogén-termelésben, annak ellenére, hogy az iparban jelentős beruházások mentek végbe a közelmúltban. A régebbi termelőhelyek hatékonysága ezzel együtt rohamosan csökken, amit az újítások nem képesek kompenzálni.

A korábbi becslések sokkal optimistábbak voltak, csak 2,5 százalékos esésről szóltak. Nagy-Britannia energia-portfóliója olaj- és földgázközpontú, ezért adnak okot aggodalomra a most publikált adatok. A brit energetikai és klímaváltozási minisztérium az ipar képviselőivel karöltve más dolgozik azon, hogy létrehozzon egy válságstábot az ügy megoldása érdekében.

A mélyvízi szén-hidrogénipar évente majdnem 40 milliárd fontot termel nagyjából 32 milliárd font értékű olaj és gáz felhozatalával. Nagy-Britannia még mindig a csökkenő teljesítménye ellenére is a harmadik legnagyobb gáztermelő és a második legnagyobb olajtermelő Európában.

Az ”urban farming” fellegvárában lombkoronára hasonlító épülettornyokra lelünk, az üvegházakban pedig tálcákon termesztett salátákra. A hely a turisták számára is tárva-nyitva áll, sőt ingyenes gyorstalpaló kurzust is kínálnak önjelölt városi mezőgazdáknak. A környező országok – főleg Indonézia –  rendszeres erdőégetései miatt ugyan mindig irtó nagy a szmog, Szingapúr mégis öko-miniállamként kívánja reprezentálni magát. Ehhez jó oka van: élelmiszer-fogyasztása 93  százalékát importálni kénytelen a metropolisz, s a globális felmelegedés mellékhatása, az emelkedő tenger is már erősen nyaldossa a várost, ami miatt számos strandot, partszakaszt folyamatosan erősítenek és magasítanak, írja a piacesprofit.hu.

Az ”Ázsia Svájcának” nevezett aprócska adóparadicsom 710 négyzetkilométer kiterjedésű, legzöldebb pontja pedig a 120 méter magas épületekből álló Sky Greens. Ennek tornyai lombkoronákra hasonlítanak – az ágakat vastraverzekből alakították ki.

Az itt meghonosított ”urban farming” lényege, hogy a növényeket vagy minimális, vékony rétegű táptalajba ültetve, vagy kifejezetten anélkül -szivacsba dugva- táplálják vízzel és ásványi anyagokkal (körülbelül úgy, mint amikor az embert infúzió-kúrára fogják hagyományos étkezés helyett).  Mindezt megfelelő hőmérsékletű üvegházakban, helytakarékos módszerrel végzik.

A saláta 9 méter magasra nyúló, létraszerűen szintezett ágyásokban terem. A gazdaságos helykihasználás révén négyzetméterenként ötször több mennyiséget képesek előállítani a termelők, mint egy hagyományos farmon, ahol csak egy szinten (a rendes talajon) folyik a termesztés. ”Ez nagyon jól jön nekünk Szingapúr helyviszonyai között”, mondta a zsúfolt város fejlesztési minisztere. A cél most az, hogy a lakosság saláta-fogyasztásának legalább 10 százalékát helyben állítsa elő
A rövid története során máris több díjjal kitüntetett létesítmény nem használ növényvédő szereket. A nemcsak a tavaszi-nyári szezonban, de egész évben termesztő komplexum 22 kilométerre található Szingapúr üzleti negyedétől a Kranji nevű kerületben.

Kranji Örökség Ösvényén 34 farm és agrár-vállalkozás nyitotta ki kapuit. Még a nemzeti parkot is úgy alakították ki, hogy bezöldesítették az épülettornyok tetejét. A Gyümölcsfa Ösvény 300 különféle fajtát vonultat fel.  A nap végére az ökobarangolásban elfáradt turistákat lézer-show várja minden este.

Ezen a helyzeten segíthet a kerékpársztráda, amelynek kialakításánál a fő szempontok ugyanazok, mint az autópályáknál: legyen minél kisebb a szintkülönbség, minél kevesebb a kanyar, és legyen könnyen megközelíthető, vagyis csatlakozzon az úthálózathoz és a közösségi közlekedéshez. Mindennek leginkább a régió használaton kívüli vasútvonalai felelnek meg, a kerékpáros sztráda így vasúti vágányok helyén épülhet meg. A 110 millió euró (33 milliárd forint) költségvetésű beruházás 2020-ra készülhet el.

A szomszédos Hollandiában már tíz kerékpársztrádát használnak az ingázók, sportolók, kirándulók. A tervek szerint ezeket a szakaszokat tovább építik és összekötik, így egy összesen 675 kilométeres bringasztráda-hálózat alakul ki 2025-re, ha sikerül kormányzati támogatást szerezni a 700 millió eurós projekthez. A fejlesztés révén egy százalékkal lehet csökkenteni az autóval megtett kilométerek számát, ami nem tűnik nagy eredménynek, de valójában hatalmas értéket, 1,9 milliárd kilométert jelent, és kimutathatóan kedvező hatása lenne a levegő minőségére és a lakosság egészségi állapotára.

Az állam kiemelt támogatásokkal segíti a napenergia előállításához szükséges termelőkapacitások létrehozását – közölte Sarkadi Gábor. A pécsi székhelyű Napfény Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, augusztus 10-én megkezdődött a tereprendezés, a kerítés felhúzása – Ópusztaszer külterületén 206 millió forintos támogatással napelemparkot épít a pécsi cég. A helyszín kiválasztásában a napsütéses órák száma volt a döntő, így esett a választás a dél-alföldi régióra, és azon belül is a kisteleki kistérségre – tette hozzá Sarkadi Gábor. Megtudtuk, két héten belül a napelemek is megérkeznek. A tervek szerint 2013. szeptember 30-án befejeződik az építés. A projektben a 499 KW névleges teljesítményű napelemtelepre közel 2000 darab 250 Wp-s (várható legnagyobb üzemi teljesítményű) napelemet helyeznek el földbe süllyesztett tartószerkezetekre, írja a delmagyar.hu.