Az állat maradványait 2002-ben fedezték fel Staffordshire-ben, más élőlények – többek között bogarak – maradványai mellett. A kutatócsapat eme klímaérzékeny rovarokat használta fel, hogy kiszámítsa Anglia nyári hőmérséklete 10 Celsius-fok körül alakulhatott, míg télen -22 fokra is süllyedt. A kutatók eredményeit a Journal of Quaternary Science folyóirat közölte. A megőrződött gyapjas rinocérosz (Coelodonta antiquitatis) csontvázát egy Whitemoor Haye közeli kőfejtőben fedezték fel. A maradvány Danielle Schreve, a vizsgálat vezetője szerint a legjelentősebb nagy testű emlősfosszília, melyet több mint 100 év elteltével Nagy-Britanniában megtaláltak. „A gyapjasrinocérosz-fogak és –csontok nem számítanak szokatlannak Angliában, ám általában alaposan károsították őket a ragadozók, különösen a foltos hiénák.”

A rinocéroszcsontváz mellett a paleontológusok más emlősök – mamutok és rénszarvasok, illetve jó állapotú rovarok – maradványait is feltárták. A brit és holland kutatókból álló csapat kielemezte eme fosszíliákat arra utaló nyomokat keresve, milyen környezet uralkodhatott Angliában az élőlények halála idején. A radiokarbonos kormeghatározás során megerősítették, hogy a rinocérosz és a többi élőlény az utolsó jégkorszak középső szakaszán élt. A fennmaradt bogarak és muslicák jelenléte a helyszínen „különösen fontos”, Schreve magyarázata szerint ugyanis „a rovarok nagyon érzékenyek voltak a klímaváltozásra, így közvetlen betekintést engednek az akkoriban uralkodó hőmérsékletekbe”. A vizsgálat szerint a bogármaradványok a mai ázsiaihoz hasonló rendkívül hideg és kontinentális klíma jelzői. A fosszilizálódott rovarok nagy része ma már nem él Anglia területén, néhányuk csak Szibéria északi részén és Közép-Ázsia magas fennsíkjain található meg.

A teljes cikk itt olvasható.

A klímapolitika két lehetséges, dominanciáért küzdő sarkköve az emissziókereskedelem (cap-and-trade). A másik az iparilag fejlett országokban már érvényben lévő módszer, az energiafogyasztás megadóztatása. Ezt szintén a klímavédelem egyik hathatós eszközének tekintik, hiszen elvileg a széntüzelésű erőművek vagy a hagyományos üzemű autók használatától ijesztenek el, amennyiben költségessé teszik ezeket. Régiónk országai közül olcsóbban szennyezhetnek a vállalatok és a fogyasztók -gyárkéményekkel és járművekkel- Szlovákiában, Lengyelországban és Észtországban. Érdekesség, hogy a Kínát szénnel ellátó Ausztráliában, mely ezáltal nemcsak közvetett kibocsátó, de nagy számú széntüzeléses erőműveivel önmaga is nagybani (közvetlen) légszennyező, tonnánként mindössze 26 dollárral sújtják a füstölgéssel járó energiatermelést. Az pedig egyenesen visszatetsző, hogy az USA és Kanada, melyek a világ legnagyobb légszennyezői közé tartoznak (utóbbi az olajhomok-kitermelés révén), potom áron füstölhetik tele a légkört a vállalatok. A teljesség kedvéért: Amerikában szövetségi szinten létezik ugyan az autópályák karbantartását finanszírozó üzemanyagadó, Kaliforniában pedig széndioxid tonnánként 46,5 dolláros adónem, továbbá egy 2,33 dolláros repülőgép-üzemanyag adó, de országos szintű energiaadó nincs. Sőt, az OECD szerint tulajdonképpen rendhagyó, hogy egy ország ne vessen ki ilyen terhet a háztartások és az erőművek energetikai tevékenységére.

Amerikai ellenérvek
Az amerikai karbonadó ellenzői hangsúlyozzák, az elsősorban a szegényebb háztartásokat érintené kedvezőtlenül. A Kongresszus költségvetési irodájának összesítése szerint az amerikai lakosság alsó ötöde, a legkevesebbet keresők, évente jövedelmük 21,4 %-át költik energiafogyasztásra (a lakásfűtést és a benzinköltséget egyaránt beleértve),  míg a lakosság leggazdagabb szeletét kitevő felső 20 % a milliós keresményeiknek alig 6,8 %-át fordítják energiára. Ez persze nem zárná ki a sávos adóztatást, vagyis hogy a gazdagok többet fizessenek a fosszilis energiahordozók felhasználásáért, a szegények pedig lényegesen kevesebbet.

Ami a környezeti hatást illeti, egy tanulmány 15 dolláros karbonadónak 14 százalékos emissziómérséklést tulajdonítana, mivel a polgárok és vállalatok visszafognák fogyasztásukat és áttérnének a megújulókra. Egy adópolitikát elemző intézet szerint a 20 dolláros légszennyezési adóval a GDP 0,6 %-át tudnák begyűjteni. A Svájchoz fogható 41 dolláros adóból az amerikai GPD 1,6 %-át hozhatnák össze. Ez 35 centes, vagyis 76 forintos felárat jelent egy gallon üzemanyagon, azaz 20,1 forintos drágulást literenként.

A teljes cikk itt olvasható.

Az OzoneNetwork logojában szereplő ózon molekulát stilizáló, összekapcsolódó körök az eddiginél nagyobb szerepet kapnak, gyakorlatilag folyamatosan jelen lesznek a képernyőn – mondja Pálmai L. Ákos az Origo Zrt programigazgató-producere – “Az arculatváltás a beharangozókat és a naponta többször jelentkező hírszolgáltatásunkat is érinti, így egyedülálló módon folyamatos látványvilágot alakítunk ki a csatornán. Yann Arthus Bertrand, világhírű légifotográfus kedvelt és csodált légifelvételeit örömmel ajánlotta fel a csatorna arculatának kialakításához, miután megismerte az OzoneNetwork küldetését. A légifelvételeket saját, belső gyártásban készült animációinkkal egészítettük ki a kapcsolódó zenét pedig az MR2 Petőfi rádió heti top listáján szereplő, „Mocsok 1 Kölyök” zenekar készítette nekünk. Az OzoneNework új arculata ezzel egyszerre nemzetközi és magyar. – mondta el Pálmai. Modellünk előremutató, hiszen az OzoneNetwork egy év alatt megduplázta a nézettségét és ma már csaknem 1.8 millió háztartásban nézhető – mondta el Vaszily Miklós, az Origo Zrt. vezérigazgatója.  – Közösségi médiaként pedig kötelességünknek tartjuk, hogy színvonalas, tartalmas kikapcsolódást nyújtsunk az egész családnak. – folytatta.

Az új arculat mellett az OzoneNetwork több saját gyártású műsorral népszerűsíti a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem ügyét. Az Egyenlítő című napi vélemény és vitaműsorban magyar kutatók, egyetemi oktatók, környezetvédők, véleményformáló gondolkodók fordulnak meg. A naponta jelentkező OzoneGPS-ben Erőss Zsolt, Magyarország vezető expedíciós hegymászója a legérdekesebb európai és hazai „zöld-innovációkat” mutatja be. Néhány hónapja pedig elindult a „Hogyan készül? Megmutatjuk!” című heti dokumentumsorozat. Kozári István az Origo Zrt kommunikációs és kereskedelmi igazgatója szerint a felelősen gondolkodó vállalatok egyre szívesebben jelennek meg a csatornán. Ezt bizonyítja az immár harmadik éve megrendezésre kerülő Ozone Zöld-díj iránti egyre nagyobb érdeklődés is. A csatorna bevételei folyamatosan nőnek, egyre több hirdető és tévészolgáltató, sőt már a környező országokban működő kábelszolgáltatók is felismerték az OzoneNetwork televízió értékeit és a benne rejlő lehetőségeket. A vásárolt tartalmaknál továbbra is előnyben részesítik az európai gyártókat és várják a korszerű, magyar ismeretterjesztő filmeket. Az OzoneNetwork 2013-ban több magyar expedíciót is támogat. A nemzeti ünnepeken idén is folytatódni fog „a magyar természetfilmek napja” tematikus nap sorozat, e mellett pedig a BBC, a ZDF és más vezető dokumentumfilm gyártók korszerű technikával készült, látványos alkotásai is képernyőre kerülnek az OzoneNetwork tévében.

Ferenczy Tamás, Eger főkertésze az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a levéltári adatok szerint a platánt – számos társával együtt – mintegy 250 éve, Eszterházy Károly püspök idején ültették. Egyébként ekkor kapta a város mai barokk arculatát, Eszterházy építtette például, kifejezetten egyetem céljára a Líceum épületét, amely ma a nevét viselő főiskolának ad otthont. A platánoknak hatalmas, állandóan párolgó lombkoronájuk miatt kifejezetten nagy a vízigénye, ezért a korabeli kertészek az Eger patak mentén telepítették a fákat, itt található ma a termálfürdő is. Segíti még az öreg platán fejlődését a fürdő területén kialakult mikroklíma. A közeli termálvizes medencékből ugyanis folyamatosan meleg levegőt kap a növény, emellett védett a városi környezet káros hatásaitól, például a kipufogógáztól, hiszen egy több hektáros parkos terület közepén található.

Mindezek eredményeként előrehaladott kora ellenére ma is rendkívül vitális a helyi védelem alatt álló fa, semmilyen pusztulásra utaló jelet nem mutat. Az elszáradt gallyakat a tűzoltók segítségével távolítják el róla – mondta a szakember. Hangsúlyozta, hogy mint minden élőlénynek, a platánnak is megvannak a saját kórokozói, kártevői, növényvédelmi problémái. Ebben az esetben a platán csipkéspoloska és a platán lisztharmat jelenti a legnagyobb veszélyt, ami ellen felszívódó növényvédő szerekkel védekeznek. A permetezésre rendszerint éjszaka kerül sor, hogy ne veszélyeztessék a fürdővendégeket. Problémát jelent még, hogy rendszeresen denevérek költöznek a fa odvaiba. Ez ellen úgy védekeznek, hogy éjszaka, amikor az állatok vadászni indulnak, egyszerűen lezárják az odúkat, így a denevérek kénytelenek más “lakás” után nézni – mondta Ferenczy Tamás, hozzátéve, hogy a verseny miatt semmilyen különleges gondoskodást nem kap a fa, csupán a szokásos évi fakezelési munkákat végzik el rajta.

A február 28-ig tartó internetes szavazáson egyébként hat jelölt verseng az év európai fája 2013 címért. Az egri platánfán kívül Bulgáriából a glusniki eper- és diófák, a csehországi Nové Hrady egy fasori hársfája, a kocsányos tölgy az írországi Tullamore-ból, a lengyelországi Kozy platánfája, valamint Szlovákiából egy komjaticei platán verseng a címért. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. A verseny e különleges fák segítségével szeretné felhívni a figyelmet történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára. A január 31-én indult és február utolsó napjáig tartó szavazás eredményét március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át. A 2013-as év fájára a www.treeoftheyear.org címen elérhető oldalon lehet voksolni.

Az E3 – Energiaegyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak öt szemeszterre tervezett, átfogó programja dietetikus szakemberek egyetemi előadásaiból és ingyenes, személyes szaktanácsadásból áll majd. 2015 végére több ezer hallgató elérése a cél, hogy ezek az ismeretek már szervesen beépüljenek az önálló életükbe – tájékoztatta MDOSZ csütörtökön közleményben az MTI-t. A szervezet a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karát, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumát és a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karát keresi fel programjával. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) felmérése szerint a magyar felnőtt lakosság csaknem kétharmada (62 százaléka) túlsúlyos vagy elhízott, amelynek mértéke az életkor előrehaladtával tovább növekszik. A testtömeg megtartásának alapja az energiaegyensúly, vagyis az ételekkel, italokkal elfogyasztott és a mozgással felhasznált energiamennyiség közötti harmónia. Fontos, hogy ennek jelentősége beépüljön a fiatalok szemléletébe, mert az életmód és a táplálkozási szokások jórészt a gyerek- és a fiatal felnőttkorban alakulnak ki. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb életszakasz az egyetemista kor.

A program során az MDOSZ szakértői 40-50 előadást és több mint 600 szaktanácsadást kínálnak a diákoknak. Noha a programnak nem célja a szűrés, felhívják a hallgatók figyelmét arra, ha további szakorvosi ellátásra vagy kivizsgálásra van szükség. A szövetség mindezt a Coca-Cola Alapítványtól nyert pályázati pénzből valósítja meg. Mind az előadáson résztvevők, mind pedig a személyes tanácsadást igénybevevők esetében rögzítik a hallgatók táplálkozási szokásait, valamint az ezzel összefüggésbe hozható alapadatait, mint a testtömeg, a testtömegindex, testösszetétel. A hároméves időszak végére mintegy 4500 egyetemista étkezési szokásairól és tápláltsági állapotáról állnak majd rendelkezésre adatok, amelyek feltehetően kortársaik egészségi állapotáról és táplálkozási szokásairól is képet adnak, illetve az alapját képezhetik további felméréseknek.