A tengeren az egyensúly megtartása miatt holtteher kellett a hajókra, és ez volt a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás. Amikor pedig megérkeztek a kikötőbe, a földet a folyóba dobták, és felvették a szállítmányt. Ezek a kereskedők 1680 és az 1900 között bejárták az egész világot a ballasztként használt földben található magokat pedig elterjesztették minden állomáson. Egy brazil művész, Maria Thereza Alvesis felfedezte, hogy ezek a magok elültethetők, ha kihalásszák őket a folyók fenekéről. 2005 óta dolgozik a projekten, és mostanra sikerült szereznie egy használaton kívüli uszályt, melyen ezekből a növényekből állított össze egy kertet. Az alkotás célja arra felhívni a figyelmet, hogy az importált növények nem olyan veszélyesek a helyi flórára, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. A magvak a világ minden tájáról gyűltek össze, a mediterrántól Észak-Afrikán át Délkelet-Ázsiáig.

–

A maradék beszerzése viszont fejtörést okoz, nem biztos, hogy az önkormányzatok és intézményeik fel vannak erre készülve, ráadásul a szállítás elviheti a fűtőanyag árelőnyének jelentős részét, írja az orientpress.hu. Az AERD Megújuló Energia és Régiófejlesztő Zrt. szakértői szerint megoldást jelenthet, ha a járások területén különböző konstrukciók mellett saját tüzelőanyag-gyártási kapacitások épülnek ki. A modell Ausztriában lassan egy évtizede működik. A legutóbbi felmérések szerint az elmúlt 15 évben több mint duplájára emelkedett a közepes – 100 kilowatt és 1 megawatt közötti (jellemzően néhány intézmény hőellátásáért felelős), valamint a nagy – 1 megawatt feletti – biomassza alapú fűtési rendszerek száma. „A beépített hőtermelő kapacitások már mindkét rendszer esetében elérik az 1000 megawatt körüli értéket” – mutat rá a modell sikerességére Makra József, a régiófejlesztés lehetőségeit energetikai rendszereken keresztül vizsgáló AERD Zrt igazgatóságának elnöke. A siker kulcsa a megfelelően koordinált kistérségi összefogás, és ennek mentén a helyi biomassza-lehetőségek szervezetszerű kiaknázása.

Nyugati szomszédunk esetében a tüzelőanyagot szinte kizárólag a faapríték biztosítja. Idehaza viszont a kihasználatlan lehetőségeket a mezőgazdasági melléktermékek és az energianövények jelenthetik. A KSH adatai szerint a hazai termőterületek 66 százalékán termelnek kalászos növényeket, a szalmának viszont csak alig 60 százalékát takarítják be a gazdaságok. A maradékot korábban elsősorban beszántották, vagy tarlóégetéssel semmisítették meg – ez utóbbi azonban ma már tilos. A magas cellulóztartalmú szalma beszántása viszont nagy mennyiségű nitrogéntartalmú műtrágya felhasználását vonja magával. „A felesleg begyűjtése és energetikai alapanyagként történő feldolgozása, hasznosítása viszont hatalmas értékkel bírhat az érintett térségek számára. Ráadásul nagy mennyiségekről beszélünk, főleg ha a ma még 90 százalékban felhasználatlan kukorica- és napraforgószárat is hozzávesszük” – mutat rá Makra József.

A termőterületeken 30-50 kilométeres vonzáskörzetből biztosítható az éves teljes fogyasztást kielégítő tüzelőanyag-mennyiség több önkormányzat intézményei számára is, számolták ki az AERD energetikai szakértői. A térségben fel nem használt mennyiség pedig továbbértékesíthető. Körülbelül 20 megawatt – ez körülbelül 12-15 apró kistelepülés intézményeinek együttes fűtési szükséglete –hőigény esetében egy brikettáló üzem létesítése már megtérülő beruházás. Ennek a hőenergia-szükségletnek a biomassza alapokon nyugvó kielégítése évente 4,8 millió köbméter földgázt vált ki. 20 megawatt esetén a tüzelőanyagok árán tehát 600-620 millió forintot spórolhatnak az önkormányzatok évente. Ehhez járulnak még a térségi gazdaságfejlesztés egyéb járulékos előnyei. Napjainkban ezek közül a legfontosabb a munkahelyteremtés. „Megvizsgáltuk egy-egy ilyen beruházás munkahelyteremtő hatását és azt láttuk, hogy csak az üzem háromműszakos működtetése 8-12 családnak teremt megélhetést. A begyűjtési időszakban pedig akár közmunkaprogram keretében lehet értelmes, értékteremtő munkát adni az embereknek” – ismereti az energetikai régiófejlesztési lehetőségek terén végzett belső felmérések eredményét az igazgatóság elnöke. A mezőgazdasági melléktermékek felvásárlása a gazdálkodók számára teremt kiszámítható extra bevételi forrást, teszi hozzá. A járási tüzelőanyag-gyártó bázis egyéb szociális terheket is levehet a települések válláról. Sok esetben probléma, hogy a települések miként segítsék nehezebb anyagi körülmények között élő lakosaikat. Tekintettel arra, hogy a brikett gond nélkül eltüzelhető cserépkályhában, vegyes tüzelésű kazánban is, szociális juttatásként az önkormányzat saját termelésű brikettel segítheti a családokat, a fennmaradó mennyiséget pedig kedvező áron értékesíthetik a település további lakosai számára.

Mindezen előnyök ráadásul kigazdálkodható beruházások mellett jelentkeznek. Egy 20 megawatt fűtési hőigényt kiszolgálni képes, óránként 1,5 tonna kapacitású brikettáló gépsor 70-75 millió forintos költséggel létesíthető. A telephely fejlesztése – elektromos hálózat bővítése, épületek átalakítása – további 15-20 millió forintból fedezhető. Ezeket a költséget akár a járások is kigazdálkodhatják, de megfelelő együttműködési konstrukcióban erre szakosodott cégek is vállalják azok felépítését és üzemeltetésért. „Ez utóbbi esetben extra bevételként jelentkezik a helyi iparűzési adó és a telephely ára, bérleti díja. Ezeket akár termékkel is megválthatja a vállalkozás, de sok esetben vállalják például a közmunkások foglalkoztatását is, cserébe pedig olcsóbban adják a települések intézményeinek a tüzelőanyagot” – mondja Makra József. Arra a kérdésre, hogy miért nem terjed el itthon a fenti modell, mikor Ausztriában példátlan sikernek számít, a válasz megdöbbentő: a járási, települési döntéshozók nem ismerik a rendelkezésükre álló lehetőségeket, illetve a járási energetikai szakértők is hiányoznak a rendszerből, akik hozzáértőként segíthetnének dönteni a településvezetőknek. „Ez vezetett ahhoz, hogy jó néhány önkormányzat most azzal küzd, hogy az állami pályázat segítségével lecserélt kazánjait fűtőanyaggal ellássa. Ráadásul hátráltatják a modell elterjedését a települések érdekellentétei is, amelyek elsősorban a helyi bevételek körül csúcsosodnak ki” – mutat rá a hátráltató tényezőkre Makra József.

Esetleg csak hószállingózás, gyenge havazás fordulhat elő hétfőig a legfrissebb meteorológiai előrejelzés szerint. A hőmérséklet nappal fagypont fölé emelkedik az ország legnagyobb részén. Egyre többfelé ismét fagyosak lesznek az éjszakák, de jégpáncél nem alakul ki a tavakon, folyókon. (Részletes hőmérsékleti térképünket itt találja.) A hó napközben olvadni fog a Dunántúlon is, de a minősége megfelelő marad a síeléshez, szánkózáshoz. Ugyanakkor az Északi-középhegységben is lesznek sportolásra alkalmas területek, kölönösen ott, ahol hóágyúzással javítható az elmúlt időszakban hullott hó állaga.

Részletes előrejelzés
Pénteken kevés helyen süt ki a nap. Többnyire erősen felhős időre számíthatunk. Fokozatosan javulnak a látási viszonyok, de csak lassan ritkul a sűrű köd a Dunántúl déli felében. Csak helyenként alakul ki csapadék: nyugaton havazás, keleten eső várható. A középső területeken egyaránt előfordulhat eső és havas eső. Mérsékelt lesz a változó irányú szél. Néhol párás marad a levegő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 8 Celsius-fok között valószínű, keleten lesz az enyhébb idő.

Szombaton nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, de hosszabb napos időszakok is lehetnek, főként északnyugaton. Helyenként hószállingózás, kisebb havazás, havas eső, keleten gyenge eső is előfordulhat. Az északi, északnyugati szél megélénkül. A hőmérséklet hajnalban +1 és -5, kora délután 1 és 7 fok között alakul.

Vasárnap jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég, északnyugaton és északkeleten lehetnek hosszabb napos időszakok is. Elsősorban a középső területeken alakulhat ki hószállingózás, gyenge havazás, havas eső. Megélénkül, néhol megerősödik az északi szél a középső országrész kivételével. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0, -7, a csúcshőmérséklet 0, +6 fok között alakul.

Az átlagosnál hidegebb lesz az egész Kárpát-medencében
Magyarországtól északra anticiklon lesz a meghatározó, így például Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában csak elvétve hullhat csapadék. Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban és Romániában a többször megnövekvő felhőzetből szórványosan fordul elő havazás, havas eső, főleg hazánktól délkeletre helyenként eső. Környékünkön is elmarad a hőmérséklet a sokévi átlagtól.
Hidegfront jellegű hatásra számíthatnak az arra érzékenyek. Náluk előfordulhat fejfájás, migrén, szédülés, vérnyomás-ingadozás. Erősödhetnek a reumatikus és az ízületi fájdalmak. Hosszabbá válhat a reakcióidő.

Páldy Anna elmondta, hogy a múlt héten az éger és a mogyoró pollenszemeit is kimutatták a levegőben. Ezeket a hétvégi csapadékos időjárás ugyan kimosta a levegőből, de az idő enyhülésével ismét erősödhet a pollenterhelés. Az allergiásoknak ezért azt ajánlják, hogy minél előbb szerezzék be szükséges gyógyszereiket. Az OKI főigazgató-helyettese arról is beszélt a sajtótájékoztatón, hogy az OKI az idén – nemzetközi együttműködés részeként – az allergiások számára elindítja az úgynevezett pollen napló elnevezésű szolgáltatást, amelyet a www.pollendiary.com/Phd/hu címen érhetnek el. Ezen a weblapon – regisztrációt követően – az allergiások személyre szabott, hasznos információkhoz juthatnak tüneteik és a pollenkoncentráció összefüggéséről. Ennek segítségével követhetik, hogy a lehetséges tünetek hogyan függnek össze azzal a légköri pollenkoncentrációval, amelyet adott időszakban a tartózkodási helyük közelében mértek. Ezen felül ha valaki nem tudja, mire allergiás, e napló segítségével akár ezt is kiderítheti – emelte ki Páldy Anna. Az OKI főigazgató-helyettese ugyanakkor felhívta a figyelmet: “ez egy informatív honlap, amely nem helyettesíti az orvosi diagnózist”. Az öngyógyítást senkinek sem ajánlják – szögezte le, hozzátéve, mindenki, akinek allergiás tünetei vannak, keresse fel orvosát és vele beszélje meg a szükséges kezelését, gyógyszerelését.

Az Útinform kedd reggeli jelentése szerint a Dunántúl több megyéjében is havazik, egyes dél-dunántúli megyékben pedig ónos esőre kell számítani, ráadásul Pest megye nyugati részén – Perbál, Tinnye, Budakeszi és Telki környékén – a nagy erejű szél hóátfúvásokat okoz. A korábbi havazás miatt még letaposott havas a mellékutak többsége a Mátrában, Eger, Nyékládháza, Edelény és Sátoraljaújhely körzetében. Putnoknál jeges, Nyíregyháza és Balassagyarmat körzetében deres az alsóbbrendű utak egy része. A Magyar Közút több mint kétszáz munkagéppel takarítja az utakat.