Magyarország lehetőségei kiválóak, úgy lehetne biomassza erőműveket működtetni, hogy az nem veszélyezteti sem élelmiszer, sem a takarmány ellátást, egymás mellett ugyanis ezek a tevékenységek párhuzamosan folytathatók. Az ország szántóterülete kb. 4,5 millió hektár, ami becslések szerint 15-20 millió ember ellátását tudná fedezni, írja az agroinform.com. A kedvezőtlen fekvésű, adottságú földterületek ebből körülbelül 1 millió hektárt jelentenek, ezeken nem lehet gazdaságosan élelmiszernek szánt növényeket termeszteni. Ezeknek a földeknek a jó része most is kihasználatlan, parlagfűvel benőtt, hasznosítatlan terület. Magyarország külpiaci energiafüggősége 70-75 százalékot tesz ki, ezért mindenképpen tanácsos lenne a kedvezőtlen adottságú területeken olyan növényeket termeszteni, amit biomasszaként saját javunkra hasznosíthatunk. A megújuló energiaforrások közül a biomassza lehet nálunk a legerősebb, a mi potenciálunk ehhez adott a leginkább – mondta Gyuricza Csaba. A becslések szerint a növények ilyen formában történő hasznosítása az éves összenergia szükséglet 10 százalékát is fedezhetné. Fontos megjegyezni, hogy a növényeket, az egyébként semmire sem használt növényi maradványokat, ipari hulladékokat kizárólag helyi, lokális biomassza üzemekben hasznosítanák, így a lehető legnagyobb a haszonértéke.

A magyarországi biomassza potenciál több részből tevődik össze:

Elsődleges biomassza: termesztett növények (szántóföldi, erdő, rét, természetes vegetáció)

Másodlagos biomassza: állattenyésztés főtermékei (élőtömeg, tej, tojás stb.), melléktermékei (szerves trágya), hulladékai (tetem, hígtrágya)

Harmadlagos biomassza: szerves hulladékok az ipari és szolgáltató szektorból (szelektív hulladék, feldolgozó ipar melléktermékei, szennyvíziszap stb.)

A legerősebb energianövények közé tartozik a repce, ami az utóbbi években 50 ezer hektárról 250 ezer hektárra növelte területét az energetikai szektor miatt. Jól hasznosíthatóak nálunk a szilárd biomassza növények, úgymint a fűz, az akác és a nyár. Ezen kívül az alkoholnövények közül a kukorica jelenleg egyeduralkodó. Cirokfélék közül a cukorcirok az egyik legjobb, mivel olyan évjáraton is jó tömeget ad, amikor a kukorica gyenge, és nagyon jól viseli az időjárás viszontagságait is. Milyen sajátosságai vannak az energianövény-termesztésnek? Gyuricza Csaba elmondta, hogy egészen másfajta szaktudást igényelnek ezek a növények és felhasználási folyamatuk, mint a hagyományos növénytermesztés, ezért jó hír, hogy egyre több egyetemen oktatnak ilyen ismereteket, így a fiatal generáció már az alapképzésben is megszerezheti az erre vonatkozó alapvető tudást.

Az energianövényekről, ha szó van, vitát szokott generálni az energiamérleg kérdése, vagyis az, hogy vajon mennyi energia térül meg egy-egy növény esetén, nem több-e az esetleges járulékos energia befektetés. Tény, hogy a szállítási energiaigények miatt olykor előfordul, hogy az adott növény energiamérlege negatívba fordul át, ezért is hangsúlyos a növények jó megválasztása és a helyi üzemek felállítása. A legjobb energiamérlege a cukornádnak és a cukorrépának van. A jól működetett biomassza esetén egy egységnyi bevitt energiából 6 egységnyi, más számítások szerint akár 9-10  egységnyi energia termelődhet.

Jelenleg is folyamatban van az EU eddigi legnagyobb anti-dömping vizsgálata, mely az európai piacot elárasztó kínai napelem exportot célozta meg. A várakozások szerint május végére születhet meg az eredmény, illetve a döntés, bevezetésre kerülnek-e az európai gyártókat védő átmeneti vámrendelkezések, írja az agrarszektor.hu. A hónapok óta tartó kereskedelmi vita legújabb fejezeteként Karel De Gucht európai kereskedelmi biztos követelt nagyobb részesedést a kínai telekommunikációs hálózati felszerelés piacából, ami a jelek szerint az utolsó csepp volt a jelenlegi eljárással szemben is komoly kifogásokat támasztó Kína poharában. Kínai diplomaták privát megbeszélések folyamán finoman szólva is inkorrektnek nevezték a követelést, hangsúlyozták, hogy az ilyen viták elképesztően gyorsan aláássák a Kína és az Unió közti kölcsönös bizalmat, és amennyiben előbbi számára kedvezőtlen véget ér az anti-dömping vizsgálat, úgy az EU komoly gazdasági válaszcsapásokra számíthat.

„A fiaink iránti szeretet miatt nagyon fontos a megújuló energia. Olyan üzlet, amiből meg tudnánk élni.” – mondta a lehallgatott üzletember, Angelo Salvatore a Gimbellina bűnszövetkezet 79 éves fejének, Vincenzo Funari-nak. Mindez a múlt hónapban került napvilágra, amikor is az olasz hatóságok egész Szicíliában razziákat tartottak. Faiola szerint az akció felfedte, hogy mekkora hatást gyakoroltak a megújuló energiák ágazatára az ország gyors ütemben modernizálódó bűnszövetkezetei, írja a lakjonjol.hu. Elsőre talán furcsán hangzik, de ha jobban belegondolunk, egyáltalán nem meglepő a dolog. Az olasz szél- és napenergia-szektor ugyanis szó szerint szárnyalt, mielőtt megfeneklett volna a közelmúltban bekövetkezett gazdasági válság hatására. A fellendülés pedig elsősorban a több milliárd eurós kormányzati ösztönzéseknek volt köszönhető. Az ezután következő események kitalálhatóak: az állami támogatást villámgyorsan követte az egész országot lefedő korrupció. A legerősebben talán Szicíliában jelentkezett, ugyanis a régió több bűnszövetkezetnek és maffia-családnak is otthont ad. Faiola szerint a hatósági közbelépés során a sziget harminc szélerőműparkjának közel az egyharmadát, és több naperőművet is lefoglalták a hatóságok. Miközben Olaszország próbál kikecmeregni a kiterjedt gazdasági zűrzavarból, az ehhez hasonló leleplezések nem vonzzák a talpra álláshoz szükséges befektetéseket. Az újbóli fellendüléshez ugyanis teljesen meg kéne szabadulni a szektort jellemző korrupciótól.

A szadai passzívház 2008-ban épült, 2009 januárjában költöztek be a tulajdonosok, így 2013 elején négy éves használói tapasztalatokkal rendelkezünk az épület üzemeltetését illetően. Építése 13,66%-al drágább mint egy hagyományos házé, a többletköltség viszont bankban sem kamatozna jobban, mint ahogy a rezsit csökkenti. A ház minősített passzívház, Magyarországon az első ilyen minősítéssel rendelkező épület, tehát a passzívház követelmények teljesítése igazolt, a nemzetközi passzívház adatbázisban megtalálható a projekt, 1782. számon. Az első három év használói tapasztalatairól maga a tulajdonos számolt be a Green Pressnek.

Megéri-e ma Magyarországon passzívházat építeni? A kérdés megválaszolásához további részkérdéseket teszünk fel, hogy elemezni tudjuk egy konkrét példán keresztül a számokat, folyamatokat.

1. Mennyivel kerül többe fajlagosan ma egy passzívház építése?
2. Konkrétan mennyivel került többe a szadai passzívház, egy hasonló, de nem passzívházzal összehasonlítva?
3. Miből fakadnak a többletköltségek, és mi az eloszlásuk?
4. Megéri-e a többletköltséget vállalni?
5. Honnét teremtsük elő a többletköltséget?
6. Mit kapunk a többletköltségekért?

Előfeltevés, hogy almát almával, körtét körtével hasonlítsunk össze, tehát a vizsgálat tárgya egy átlagos méretű, új építésű, családi házas ingatlan, mely az agglomerációs övezetben épült az utóbbi években, tehát egy „átlagházról” van szó. Érdekes lehet a nagyobb ingatlanok, illetve a többlakásos lakóházak illetve a középületek elemzése is, jelen dolgozatban ezekre nem térünk ki, de érdemes lesz elvégezni ezeket a kutatásokat is a közeljövőben.A földszintes, 126 m2  hasznos alapterületű (+ 20 m2 fedett terasz) új építésű lakóház bruttó építési költsége 30 millió forint volt, a telekár pedig 10,5 millió forint.

Jelen elemzésben arra keresem a választ, hogy 2013 elején, reális piaci körülmények között hogyan állja meg a helyét a szadai passzívház, azaz piacképes döntés volt-e Magyarországon passzívházat építeni? Egy internetes ingatlanportálon a szadai passzívházzal megegyező paraméterű ingatlanokat kutattam fel, majd kiszámoltam az így kapott adatokból az átlagos piaci négyzetméterárat. A szadai passzívház – amennyiben eladásra kerülne – a következő versenytársakkal veszi fel a versenyt:

– a telek Pest megyében, Szada, Veresegyház stb. környékén található (vagy azzal megegyező agglomerációs településen)
– a telek mérete: 800-1200 m2
– az ingatlan hasznos alapterülete 125-140 m2
– az építés éve: 2007-2012
– az ingatlan földszintes
– 3-5 szobás családi ház
– garázs és pince nélküli

A paramétereknek 19 találat felelt meg, ezek fajlagos négyzetméter árai 163 000 – 453 000 közötti szórást mutattak, a 19 találat matematikai átlaga 271 271 Ft/m2 átlagárat eredményezett. A szadai passzívház hasznos alapterülete, a fedett-nyitott teraszt a hazai gyakorlatnak megfelelően félértéken beszámolva: 126 m2 + 20 m2 fedett terasz/2 = 136 m2. A fajlagos bruttó (piaci) négyzetméter ár tehát 136 m2/30 M Ft  =  220.588 Ft/m2. Ez esetünkben megegyezik a bruttó fajlagos építési költséggel is. A számítás egyszerűsítése érdekében eltekintettem a „haszon” alkalmazásától, mivel a jelenlegi nyomott ingatlanáraknak köszönhetően az utóbbi 3-4 évben – tehát a szadai passzívház megépülése óta – folyamatosan csökkennek az ingatlanárak, névértéken számolva kb. 15%-os árcsökkenés figyelhető meg ez alatt az időszak alatt, ezt további kb. 15%-os inflációt figyelembe véve az ingatlanok ára kb. 30%-kal kevesebb, mint amennyi valójában lehetne. Ennek a csökkenésnek az oka az elhúzódó válság, az építőipar mélyrepülése, a devizahitelesek problémája és az általános pénzhiány. Emiatt sem az inflációt, sem az egyébként jogosan jelentkező építtető hasznot nem vettem figyelembe.

A piacon lévő kínálat természetesen nem passzívház minőségű, és az eltérés (271 ezer a 220 ezerrel szemben) azért van, mert a megvizsgált 19 épület a piacon telkestül jelenik meg, tehát akkor kapunk reális összehasonlítási alapot, ha az ingatlanokat telkestül hasonlítjuk össze. A szadai épület esetében a plusz telekár 10,5 millió forint, ami 40,5 millió forintra módosítja a teljes árat, tehát azt a piaci árat, amely esetleges eladás esetén a piacon meg tud jelenni. A kiinduló feltételezés itt az volt, hogy az építtető legalább azt a pénzt kapja vissza névértéken, amit az építkezésre fordított annak idején. Tehát sem az inflációt, sem az értékcsökkenést nem vettem figyelembe, tekintve, hogy mindkettő közel azonos mértékűnek tekinthető, eltérő esetben ezek hatását figyelembe kellene venni. A telekárat is figyelembe véve a fajlagos négyzetméter ár már 297 794 Ft/m2 értékre módosul, ami  26 523 Ft/m2 összeggel nagyobb, mint a referenciaingatlanok fajlagos négyzetméter ára (bruttó összeg, telkestül). Tehát a szadai ház a telekárat is beszámolva 9,77%-kal drágább hasonló paraméterű nem passzívházas társainál (a telekárat azoknál is beleszámítva).

A telekárral történő számítást azonban – bár a piacon így jelennek meg az ingatlanok – torzítják az eltérő méretű, értékű telkek, így nem ad arra választ, ténylegesen, mekkora az eltérés (többlet) egy passzívház építése esetén.  Ezt az értéket akkor kapjuk meg, ha egy ugyanilyen (szadai ház paramétereivel megegyező „átlagházzal” vetjük össze a számokat). Építési költségre vetítve egy szadai passzívházhoz hasonló, 136 m2 alapterületű NEM passzívház építése: 136 x 271 271 = 36 892 856 forint. Ebből le kell vonni a telekárat, hogy megkapjuk az építési költséget: Telekár nélkül (-10,5 M) = 26 392 856 forint, vagyis  a fajlagos építési négyzetméterár:  194 065 Ft/m2 (telekár nélkül). Ezt az összeget már összevethetjük a szadai passzívház 220 588 Ft/m2 fajlagos építési költségével, és azt találjuk, hogy az építési költség különbsége: 13,66%.

A teljes cikk itt olvasható.

Februárban születhet meg a 10 százalékos rezsicsökkentésről szóló törvény, amely arra is kötelezné a szolgáltatókat, hogy a számlaküldéssel egyidőben az árcsökkenés megvalósulásának részleteiről is tájékoztassák a fogyasztókat – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Németh Szilárd, a rezsicsökkentés végrehajtását ellenőrző munkabizottság vezetője, írja a hirado.hu. Rámutatott: a negyedév végére szeretnék lezárni az ügyet, ugyanakkor bízik abban, hogy a szolgáltatók „előre gondolkodnak”, és már a februári számlaküldéskor tájékoztatják ügyfeleiket a távhő, a gáz és a villany árának 10 százalékos mérsékléséről. A munkabizottság vezetője megerősítette: napirenden van a víz, a csatorna és a szemétszállítás díjának csökkentése is. A rezsicsökkentést ellenőrző bizottság elmúlt hetekben szerzett tapasztalatait felhasználva további változtatások is várhatók – hívta fel a figyelmet Németh Szilárd. A politikus példaként említette, hogy sok kistelepülésen, főként a szegényebb családok pb-gázpalackkal fűtenek, vannak társasházak, ahol „nem albetétekre dobják szét a gázszámlát”, a társasházat a lakossági fogyasztói kategória helyett nagyfogyasztóként tartják nyilván, illetve megtudták azt is, hogy bizonyos megyékben „horrorára” van a kéményseprésnek.