A Coca-Cola európai szinten 2013-ban és az azt követő 2 évben 1-1 millió euró értékben támogatja a WWF munkáját. A magyar kampányhoz bárki csatlakozhat a www.arctichome.hu oldalon.

A sarkvidék
A bolygónk hűtőjeként is emlegetett Északi-sarkvidék a jegesmedvék természetes élőhelye, azonban ezt a területet egyre intenzívebben érinti a klímaváltozás. A sarkvidék az átlagnál sokkal gyorsabban melegszik, aminek következtében néhány évtizeden belül nyaranta teljesen eltűnhet a jégtakaró.

A jegesmedvék
Az akár 650 kilogrammosra és 3 méteresre is megnövő jegesmedvékből napjainkban csupán 20-25.000 példány él vadon. A bocsaik fejlődéséhez szükséges táplálékhoz csak a jég felületén jutnak hozzá. A megfogyatkozó terület veszélyezteti a jegesmedvék jövőjét, mivel a nyári jégfelszín, ahol barangolnak, vadásznak és szaporodnak, az előrejelzések szerint 20-30 éven belül már teljesen eltűnhet. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület tagja hozzátette: „Tavaly nyáron egy jegesmedvemama a kölykével 9 napig úszott, hogy végre a táplálékszerzést jelentő jégtáblára találjon. Pár éven belül eltűnhet az északi-sarki jégtakaró a nyár végére, ami végzetessé válhat ezen csodálatos állatok számára. Ne hagyjuk, hogy az a sors várjon rájuk, mint a 3 méteres moa madárra, a tazmán és a kaszpi tigrisre, vagy a quaggára – és már csak a mesékből  vagy videókból tudunk jegesmedvéket felidézni unokáinknak. Időt kell nyernünk számukra, amíg vissza tudjuk fordítani a felmelegedésért felelős folyamatokat, és le tudjuk állítani az ebédjükhöz nélkülözhetetlen jég olvadását.”

Nem csak a jegesmedvéket érinti
Német kutatók megállapították, hogy összefüggés figyelhető meg az Északi-sarkvidék nyári jégtakarója és például Európa téli időjárása között. Ugyanis minél kevesebb a jég nyáron a sarkvidéken, annál valószínűbb, hogy Európában havas tél lesz. Tehát a mi időjárásunkra is kihatással van a sarkvidéki jégfelület csökkenése.

Az összefogás
Ennek megelőzésére fogott össze a WWF és a Coca-Cola, és indították útjára az Arctic Home kampányt. Ebben a WWF törekvéseit a Coca-Cola kommunikációs erejével és erőforrásaival támogatja. Közös céljuk a sarki jégtakaró megőrzése, egyedülálló élővilágának megóvása, és a figyelem felhívása a klímaváltozás veszélyeire, hiszen a globális problémákat csak közösen, összefogással lehet megoldani. Ez az első olyan kampány, amelyben ennyi ország Coca-Cola vállalata és WWF szervezete fogott össze azért, hogy egy mindenki számára fontos ügyre hívják fel a figyelmet, és adományt gyűjtsenek. Az Arctic Home programot idén 16 európai országban indítják útjára, többek között Magyarországon is, és folytatják majd további két éven keresztül. A Coca-Cola európai szinten 2013-ban és az azt követő két évben is 1-1 millió euró értékben támogatja a WWF munkáját, és a márka kedvelőit is felkéri, hogy járuljanak hozzá adományaikkal a kampány sikeréhez. Az adományozás részleteiről az érdeklődők a www.arctichome.hu oldalon kaphatnak felvilágosítást.

A mostani program is része a Coca-Cola és a WWF 2007-ben kialakított globális partnerségének, amelynek célja a vízvédelem, a fenntartható mezőgazdaság és a vállalat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése. Közösen lépnek fel az édesvízkészletek megóvásáért és törekednek a gazdaságosabb vízhasználatra a Coca-Cola gyáraiban. Ezenkívül számos olyan magyarországi természetvédelmi projektben is együttműködnek, mint a Duna-védelmi program, a Mohács melletti Szabadság-sziget rehabilitációja és a Föld órája kampány.

Mire fordítják az összegyűlt adományokat?
Ahhoz, hogy megóvhassák a jegesmedve populációt, először jobban meg kell ismerni őket, de a sarkvidék nehéz terepe miatt a kutatás nehézkes és költséges. Így a befolyó összeg egy részét a kutatáshoz szükséges költségvetés kipótlására fogják felhasználni. Eközben, ahogy a jég zsugorodik, a jegesmedvék arra kényszerülnek, hogy egyre többet vadásszanak a szárazföldön. A sarkvidéki településekről is egyre több bejelentés érkezik a lakott területen élelem után kutató  jegesmedvékről. Ez veszélyt jelent mind a települések lakóira, mind pedig a jegesmedvékre. A befolyó összeg egy részét a WWF a békésebb együttélés lehetőségeinek kutatására fogja fordítani.  A WWF szeretné felhívni az érdekképviseleti szervek figyelmét is a problémára. Az összegyűlt adományok ebben is segítségre lesznek.

A Knauf Insulation szakértői szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok – például az öko-hitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése – mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40%-os energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hónapok alatt elinflálódó 10%-os rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75%-a anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát.

Kinek tesz jót a 10%?
A 10%-os rezsicsökkentés nem a megfelelő orvosság a mára már népbetegséggé vált energiaszegénységre, vagyis arra, hogy a lakosság jövedelme negyedét, harmadát energiafelhasználása fedezésére kénytelen fordítani. A rezsicsökkentés a hatékonyabb energiafelhasználás helyett éppen a jelenlegi pazarló energiafogyasztási struktúra konzerválását támogatja. Mindemellett pedig, mivel az energiaszolgáltatók csak a lakosság számára termékeket gyártó és szolgáltatásokat nyújtó nagyfogyasztók terhére tudják megvalósítani, a csökkentés költségét végső soron a lakosság lesz kénytelen megfizettetni, például egy nagy gázfogyasztónak számító pékség termékeinek vagy más élelmiszergyártók termékeinek árában. „Épületeink energiahatékonysági állapotának érdemi javítása nélkül a rezsicsökkentés csak tüneti kezelést jelent, hiszen a felhasznált energia nagy részét továbbra is elpazaroljuk, a gázár csökkentés fenntarthatósága pedig kérdéses” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az ingatlanok energiahatékonysági beruházásainak, illetve szigetelésének támogatása mindenki számára kifizetődőbb, hiszen kézzel fogható, hosszú távú és fenntartható energia- és költség megtakarítást jelent. Megfelelő állami ösztönzők mellett ez a beruházás akár banki hitel felvételével is megtérülő befektetés, szemben a gázárcsökkenés rövid idejű hatásával” – tette hozzá a szakember.

Önfinanszírozó rezsicsökkentés: honnan legyen pénzünk energiahatékonyságra?
A kamattámogatott otthonteremtési hitelek meglévő ingatlanok korszerűsítésére is igényelhetők, a törlesztő részlet megfizetéséhez pedig az állam a futamidő első 5 évében kamattámogatást nyújt. Ezek a támogatott hitelek átlagosan, hosszú távra, 8 és 11,5%-os kamattal vehetők fel. Egy átlagos, 90 m2 alapterületű családi ház – „Kádár kocka” – szigetelése kb. 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költséget tartalmaz. Ha ezt az ingatlant, 10 éves futamidejű, támogatott öko-hitelből kívánja tulajdonosa leszigetelni, akkor a hitelt átlagosan 15.000 forint havi törlesztő részlettel veheti fel, vagyis a futamidő végén mintegy 1,8 millió forintot kell visszafizetnie.

A rétisasok természetes élőhelyének drasztikus szűkülése mellett évek óta tömeges mérgezés is tizedeli fokozottan védett állományukat, írja a hirado.hu. A folyamat megállítására négyéves program indult 2012-ben, melynek segítségével országszerte védelembe veszik a fajt.  Az intézkedés egyik eleme, hogy méregfelderítő kutyákat képeznek ki – nyilatkozta a Hajnal-tájban Horváth Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. A szakember elmondta, magyar természetvédők decemberben egy konferencián vettek részt Spanyolországban, ahol a résztvevők számára bemutatták a mérgek felkutatására kiképzett ebek hatékonyságát.  A speciális képzettségű kutyák csak Andalúziában több mint nyolcezer mérgezett csalétket találtak meg az elmúlt években.  Az ott sikerrel alkalmazott módszert a természetvédők idén Magyarországon is szeretnék meghonosítani – tette hozzá Horváth Márton. Olyan kutyák képzés kezdődik meg, akik majd nagy távolságból is meg tudják találni a mérgezett csalétkeket, illetve a méregtől elhullott állatok tetemeit.

A sasok védelmére a modern technikát is felhasználják, gyűrűzéskor egy jeladót tartalmazó apró „hátizsákot” szerelnek a sasokra, így GPS segítségével követhető a mozgásuk. Ha messziről figyelemmel kísért állat rendellenes viselkedést mutat, akkor a természetvédők megkeresik az állatot, és ellenőrzik állapotát. A gyufásdoboznyi, antennás egység nem zavarja a madarakat, még a párosodásukban sem okoz a problémát – tette hozzá Horváth Márton. A madár védelme mellett a 2016-ig tartó akciónak az is célja, hogy tájékoztassa a potenciális elkövetőket, és vizsgálatot kezdeményezzen a mérgezések ügyében.  Korábban nem sok bírósági ügy született. Csupán egyetlen alkalommal szabtak ki felfüggesztett szabadságvesztést egy vadőr, egy vadászmester és két társuk ellen szándékos mérgezés miatt, amit végül egészségügyi okok miatt ejtettek. Gáborik Ákos, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai referense a Hajnal-tájban felhívta rá a figyelmet, hogy a mérgezések nemcsak szándékosak, hanem véletlenek is lehetnek. A nemzeti park bajai képviselője, Mórocz Attila pedig arról beszélt a Kossuth Rádió műsorában, hogy a mérgezéseknek több módja is lehet. Az egyik eset, hogy a sas, amely dögöt is fogyaszt, más húsevő állatok számára kihelyezett csalétkekből eszik. Ilyenkor a sasnak nincs esélye: a csalétkek kihelyezői olyan erős szereket alkalmaznak, hogy a mérgezett ragadozó madarak alig néhány métert tudnak csak megtenni, tetemeik rendre a tápláléknak remélt dögök közelében hevernek. A mérgek nemcsak a rétisasokat ritkítják, országos szinten nagyon sok parlagi sas is hasonló okból pusztult el az elmúlt néhány évben – tette hozzá Mórocz Attila.

A másik módszer sem a sasok ellen irányul, de ők is szenvedő alanyai: közvetve a rágcsálók ellen kihelyezett irtószerek is pusztítják a ragadozókat. A pockok, egerek felkapkodják a mérgezett magokat, őket pedig a sasok eszik meg, így a halálos anyag a csúcsragadozók testébe is bekerül, és ahogy halmozódik, egyre gyengíti, végül megöli őket. Az is előfordul, hogy a mérgezett rágcsáló fogyasztásába belepusztult holló teteme lesz a sas utolsó tápláléka – mondta a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa. A rétisas Magyarország legnagyobb ragadozó madara, fokozottan védett, természetvédelmi eszmei értéke egymillió forint.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerda reggel az MTI-nek küldött tájékoztatásában azt írta, jelenleg a Dunántúl északi területein és a ország középső részén havazik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerda reggeli mérései szerint Kékestetőn 36, Bánkúton 35 centiméteres a hó vastagsága. A Veszprém megyei Zircen 26, a Heves megyei Mátraszentimrén 24 centiméteres hóréteget mértek. A meteorológiai szolgálat legfrissebb figyelmeztető előrejelzésében azt írta: a havazás egyre inkább az ország északi, északkeleti részére helyeződik át. Éjfélig összesen maximum 5-7 centiméter friss hó hullhat.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójának tájékoztatása szerint a hirtelen olvadás miatt nagyjából 60 millió köbméter víz érkezett a tóba, ami a Velencei-tó másfélszeres víztömegének felel meg. Kiemelte: csak a januári hónapban 9 centiméterrel nőtt a vízszint, a vízállás jelenleg 57 centiméter, ami az ilyenkor szokásos szabályozási szinttől mindössze 10-12 centiméterrel marad el. Jó esély van arra, hogy a május végéig tartó feltöltődési időszak végére a Balaton visszatér a normál szabályozási sávjába, 70-90 centiméter közé – mondta, hozzátéve, hogy egy átlagos évben télen a Balaton vízszintje 30-35 centimétert emelkedik. Csonki István beszélt arról is, hogy több mint tíz éve kifogástalan a Balaton vízminősége, ezért a vízszintproblémákkal összefüggésbe hozott minőséggel kapcsolatos híreszteléseket képtelenségnek nevezte. A tó vízmélységével a strandoknak és a kikötőknek volt gondjuk a nyáron, ezeket a mesterségesen telepített létesítményeket a tulajdonosnak karban kell tartaniuk – tette hozzá. A szakember szerint az évközi vízszint-ingadozás a Balatonon 40 centiméterre “lett beszorítva”, miközben a természetes ennél jóval több, 70-80 centiméter lenne. Példaként a Bodeni és a Genfi tavakat említette, amelyek esetében a szakemberek több mint másfél méteres vízszintkülönbséggel számolnak az évszakok között. A strandokat és a kikötőket ott ennek megfelelően alakították ki.