„A fiaink iránti szeretet miatt nagyon fontos a megújuló energia. Olyan üzlet, amiből meg tudnánk élni.” – mondta a lehallgatott üzletember, Angelo Salvatore a Gimbellina bűnszövetkezet 79 éves fejének, Vincenzo Funari-nak. Mindez a múlt hónapban került napvilágra, amikor is az olasz hatóságok egész Szicíliában razziákat tartottak. Faiola szerint az akció felfedte, hogy mekkora hatást gyakoroltak a megújuló energiák ágazatára az ország gyors ütemben modernizálódó bűnszövetkezetei, írja a lakjonjol.hu. Elsőre talán furcsán hangzik, de ha jobban belegondolunk, egyáltalán nem meglepő a dolog. Az olasz szél- és napenergia-szektor ugyanis szó szerint szárnyalt, mielőtt megfeneklett volna a közelmúltban bekövetkezett gazdasági válság hatására. A fellendülés pedig elsősorban a több milliárd eurós kormányzati ösztönzéseknek volt köszönhető. Az ezután következő események kitalálhatóak: az állami támogatást villámgyorsan követte az egész országot lefedő korrupció. A legerősebben talán Szicíliában jelentkezett, ugyanis a régió több bűnszövetkezetnek és maffia-családnak is otthont ad. Faiola szerint a hatósági közbelépés során a sziget harminc szélerőműparkjának közel az egyharmadát, és több naperőművet is lefoglalták a hatóságok. Miközben Olaszország próbál kikecmeregni a kiterjedt gazdasági zűrzavarból, az ehhez hasonló leleplezések nem vonzzák a talpra álláshoz szükséges befektetéseket. Az újbóli fellendüléshez ugyanis teljesen meg kéne szabadulni a szektort jellemző korrupciótól.

A szadai passzívház 2008-ban épült, 2009 januárjában költöztek be a tulajdonosok, így 2013 elején négy éves használói tapasztalatokkal rendelkezünk az épület üzemeltetését illetően. Építése 13,66%-al drágább mint egy hagyományos házé, a többletköltség viszont bankban sem kamatozna jobban, mint ahogy a rezsit csökkenti. A ház minősített passzívház, Magyarországon az első ilyen minősítéssel rendelkező épület, tehát a passzívház követelmények teljesítése igazolt, a nemzetközi passzívház adatbázisban megtalálható a projekt, 1782. számon. Az első három év használói tapasztalatairól maga a tulajdonos számolt be a Green Pressnek.

Megéri-e ma Magyarországon passzívházat építeni? A kérdés megválaszolásához további részkérdéseket teszünk fel, hogy elemezni tudjuk egy konkrét példán keresztül a számokat, folyamatokat.

1. Mennyivel kerül többe fajlagosan ma egy passzívház építése?
2. Konkrétan mennyivel került többe a szadai passzívház, egy hasonló, de nem passzívházzal összehasonlítva?
3. Miből fakadnak a többletköltségek, és mi az eloszlásuk?
4. Megéri-e a többletköltséget vállalni?
5. Honnét teremtsük elő a többletköltséget?
6. Mit kapunk a többletköltségekért?

Előfeltevés, hogy almát almával, körtét körtével hasonlítsunk össze, tehát a vizsgálat tárgya egy átlagos méretű, új építésű, családi házas ingatlan, mely az agglomerációs övezetben épült az utóbbi években, tehát egy „átlagházról” van szó. Érdekes lehet a nagyobb ingatlanok, illetve a többlakásos lakóházak illetve a középületek elemzése is, jelen dolgozatban ezekre nem térünk ki, de érdemes lesz elvégezni ezeket a kutatásokat is a közeljövőben.A földszintes, 126 m2  hasznos alapterületű (+ 20 m2 fedett terasz) új építésű lakóház bruttó építési költsége 30 millió forint volt, a telekár pedig 10,5 millió forint.

Jelen elemzésben arra keresem a választ, hogy 2013 elején, reális piaci körülmények között hogyan állja meg a helyét a szadai passzívház, azaz piacképes döntés volt-e Magyarországon passzívházat építeni? Egy internetes ingatlanportálon a szadai passzívházzal megegyező paraméterű ingatlanokat kutattam fel, majd kiszámoltam az így kapott adatokból az átlagos piaci négyzetméterárat. A szadai passzívház – amennyiben eladásra kerülne – a következő versenytársakkal veszi fel a versenyt:

– a telek Pest megyében, Szada, Veresegyház stb. környékén található (vagy azzal megegyező agglomerációs településen)
– a telek mérete: 800-1200 m2
– az ingatlan hasznos alapterülete 125-140 m2
– az építés éve: 2007-2012
– az ingatlan földszintes
– 3-5 szobás családi ház
– garázs és pince nélküli

A paramétereknek 19 találat felelt meg, ezek fajlagos négyzetméter árai 163 000 – 453 000 közötti szórást mutattak, a 19 találat matematikai átlaga 271 271 Ft/m2 átlagárat eredményezett. A szadai passzívház hasznos alapterülete, a fedett-nyitott teraszt a hazai gyakorlatnak megfelelően félértéken beszámolva: 126 m2 + 20 m2 fedett terasz/2 = 136 m2. A fajlagos bruttó (piaci) négyzetméter ár tehát 136 m2/30 M Ft  =  220.588 Ft/m2. Ez esetünkben megegyezik a bruttó fajlagos építési költséggel is. A számítás egyszerűsítése érdekében eltekintettem a „haszon” alkalmazásától, mivel a jelenlegi nyomott ingatlanáraknak köszönhetően az utóbbi 3-4 évben – tehát a szadai passzívház megépülése óta – folyamatosan csökkennek az ingatlanárak, névértéken számolva kb. 15%-os árcsökkenés figyelhető meg ez alatt az időszak alatt, ezt további kb. 15%-os inflációt figyelembe véve az ingatlanok ára kb. 30%-kal kevesebb, mint amennyi valójában lehetne. Ennek a csökkenésnek az oka az elhúzódó válság, az építőipar mélyrepülése, a devizahitelesek problémája és az általános pénzhiány. Emiatt sem az inflációt, sem az egyébként jogosan jelentkező építtető hasznot nem vettem figyelembe.

A piacon lévő kínálat természetesen nem passzívház minőségű, és az eltérés (271 ezer a 220 ezerrel szemben) azért van, mert a megvizsgált 19 épület a piacon telkestül jelenik meg, tehát akkor kapunk reális összehasonlítási alapot, ha az ingatlanokat telkestül hasonlítjuk össze. A szadai épület esetében a plusz telekár 10,5 millió forint, ami 40,5 millió forintra módosítja a teljes árat, tehát azt a piaci árat, amely esetleges eladás esetén a piacon meg tud jelenni. A kiinduló feltételezés itt az volt, hogy az építtető legalább azt a pénzt kapja vissza névértéken, amit az építkezésre fordított annak idején. Tehát sem az inflációt, sem az értékcsökkenést nem vettem figyelembe, tekintve, hogy mindkettő közel azonos mértékűnek tekinthető, eltérő esetben ezek hatását figyelembe kellene venni. A telekárat is figyelembe véve a fajlagos négyzetméter ár már 297 794 Ft/m2 értékre módosul, ami  26 523 Ft/m2 összeggel nagyobb, mint a referenciaingatlanok fajlagos négyzetméter ára (bruttó összeg, telkestül). Tehát a szadai ház a telekárat is beszámolva 9,77%-kal drágább hasonló paraméterű nem passzívházas társainál (a telekárat azoknál is beleszámítva).

A telekárral történő számítást azonban – bár a piacon így jelennek meg az ingatlanok – torzítják az eltérő méretű, értékű telkek, így nem ad arra választ, ténylegesen, mekkora az eltérés (többlet) egy passzívház építése esetén.  Ezt az értéket akkor kapjuk meg, ha egy ugyanilyen (szadai ház paramétereivel megegyező „átlagházzal” vetjük össze a számokat). Építési költségre vetítve egy szadai passzívházhoz hasonló, 136 m2 alapterületű NEM passzívház építése: 136 x 271 271 = 36 892 856 forint. Ebből le kell vonni a telekárat, hogy megkapjuk az építési költséget: Telekár nélkül (-10,5 M) = 26 392 856 forint, vagyis  a fajlagos építési négyzetméterár:  194 065 Ft/m2 (telekár nélkül). Ezt az összeget már összevethetjük a szadai passzívház 220 588 Ft/m2 fajlagos építési költségével, és azt találjuk, hogy az építési költség különbsége: 13,66%.

A teljes cikk itt olvasható.

Februárban születhet meg a 10 százalékos rezsicsökkentésről szóló törvény, amely arra is kötelezné a szolgáltatókat, hogy a számlaküldéssel egyidőben az árcsökkenés megvalósulásának részleteiről is tájékoztassák a fogyasztókat – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Németh Szilárd, a rezsicsökkentés végrehajtását ellenőrző munkabizottság vezetője, írja a hirado.hu. Rámutatott: a negyedév végére szeretnék lezárni az ügyet, ugyanakkor bízik abban, hogy a szolgáltatók „előre gondolkodnak”, és már a februári számlaküldéskor tájékoztatják ügyfeleiket a távhő, a gáz és a villany árának 10 százalékos mérsékléséről. A munkabizottság vezetője megerősítette: napirenden van a víz, a csatorna és a szemétszállítás díjának csökkentése is. A rezsicsökkentést ellenőrző bizottság elmúlt hetekben szerzett tapasztalatait felhasználva további változtatások is várhatók – hívta fel a figyelmet Németh Szilárd. A politikus példaként említette, hogy sok kistelepülésen, főként a szegényebb családok pb-gázpalackkal fűtenek, vannak társasházak, ahol „nem albetétekre dobják szét a gázszámlát”, a társasházat a lakossági fogyasztói kategória helyett nagyfogyasztóként tartják nyilván, illetve megtudták azt is, hogy bizonyos megyékben „horrorára” van a kéményseprésnek.

A Coca-Cola európai szinten 2013-ban és az azt követő 2 évben 1-1 millió euró értékben támogatja a WWF munkáját. A magyar kampányhoz bárki csatlakozhat a www.arctichome.hu oldalon.

A sarkvidék
A bolygónk hűtőjeként is emlegetett Északi-sarkvidék a jegesmedvék természetes élőhelye, azonban ezt a területet egyre intenzívebben érinti a klímaváltozás. A sarkvidék az átlagnál sokkal gyorsabban melegszik, aminek következtében néhány évtizeden belül nyaranta teljesen eltűnhet a jégtakaró.

A jegesmedvék
Az akár 650 kilogrammosra és 3 méteresre is megnövő jegesmedvékből napjainkban csupán 20-25.000 példány él vadon. A bocsaik fejlődéséhez szükséges táplálékhoz csak a jég felületén jutnak hozzá. A megfogyatkozó terület veszélyezteti a jegesmedvék jövőjét, mivel a nyári jégfelszín, ahol barangolnak, vadásznak és szaporodnak, az előrejelzések szerint 20-30 éven belül már teljesen eltűnhet. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület tagja hozzátette: „Tavaly nyáron egy jegesmedvemama a kölykével 9 napig úszott, hogy végre a táplálékszerzést jelentő jégtáblára találjon. Pár éven belül eltűnhet az északi-sarki jégtakaró a nyár végére, ami végzetessé válhat ezen csodálatos állatok számára. Ne hagyjuk, hogy az a sors várjon rájuk, mint a 3 méteres moa madárra, a tazmán és a kaszpi tigrisre, vagy a quaggára – és már csak a mesékből  vagy videókból tudunk jegesmedvéket felidézni unokáinknak. Időt kell nyernünk számukra, amíg vissza tudjuk fordítani a felmelegedésért felelős folyamatokat, és le tudjuk állítani az ebédjükhöz nélkülözhetetlen jég olvadását.”

Nem csak a jegesmedvéket érinti
Német kutatók megállapították, hogy összefüggés figyelhető meg az Északi-sarkvidék nyári jégtakarója és például Európa téli időjárása között. Ugyanis minél kevesebb a jég nyáron a sarkvidéken, annál valószínűbb, hogy Európában havas tél lesz. Tehát a mi időjárásunkra is kihatással van a sarkvidéki jégfelület csökkenése.

Az összefogás
Ennek megelőzésére fogott össze a WWF és a Coca-Cola, és indították útjára az Arctic Home kampányt. Ebben a WWF törekvéseit a Coca-Cola kommunikációs erejével és erőforrásaival támogatja. Közös céljuk a sarki jégtakaró megőrzése, egyedülálló élővilágának megóvása, és a figyelem felhívása a klímaváltozás veszélyeire, hiszen a globális problémákat csak közösen, összefogással lehet megoldani. Ez az első olyan kampány, amelyben ennyi ország Coca-Cola vállalata és WWF szervezete fogott össze azért, hogy egy mindenki számára fontos ügyre hívják fel a figyelmet, és adományt gyűjtsenek. Az Arctic Home programot idén 16 európai országban indítják útjára, többek között Magyarországon is, és folytatják majd további két éven keresztül. A Coca-Cola európai szinten 2013-ban és az azt követő két évben is 1-1 millió euró értékben támogatja a WWF munkáját, és a márka kedvelőit is felkéri, hogy járuljanak hozzá adományaikkal a kampány sikeréhez. Az adományozás részleteiről az érdeklődők a www.arctichome.hu oldalon kaphatnak felvilágosítást.

A mostani program is része a Coca-Cola és a WWF 2007-ben kialakított globális partnerségének, amelynek célja a vízvédelem, a fenntartható mezőgazdaság és a vállalat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése. Közösen lépnek fel az édesvízkészletek megóvásáért és törekednek a gazdaságosabb vízhasználatra a Coca-Cola gyáraiban. Ezenkívül számos olyan magyarországi természetvédelmi projektben is együttműködnek, mint a Duna-védelmi program, a Mohács melletti Szabadság-sziget rehabilitációja és a Föld órája kampány.

Mire fordítják az összegyűlt adományokat?
Ahhoz, hogy megóvhassák a jegesmedve populációt, először jobban meg kell ismerni őket, de a sarkvidék nehéz terepe miatt a kutatás nehézkes és költséges. Így a befolyó összeg egy részét a kutatáshoz szükséges költségvetés kipótlására fogják felhasználni. Eközben, ahogy a jég zsugorodik, a jegesmedvék arra kényszerülnek, hogy egyre többet vadásszanak a szárazföldön. A sarkvidéki településekről is egyre több bejelentés érkezik a lakott területen élelem után kutató  jegesmedvékről. Ez veszélyt jelent mind a települések lakóira, mind pedig a jegesmedvékre. A befolyó összeg egy részét a WWF a békésebb együttélés lehetőségeinek kutatására fogja fordítani.  A WWF szeretné felhívni az érdekképviseleti szervek figyelmét is a problémára. Az összegyűlt adományok ebben is segítségre lesznek.

A Knauf Insulation szakértői szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok – például az öko-hitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése – mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40%-os energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hónapok alatt elinflálódó 10%-os rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75%-a anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát.

Kinek tesz jót a 10%?
A 10%-os rezsicsökkentés nem a megfelelő orvosság a mára már népbetegséggé vált energiaszegénységre, vagyis arra, hogy a lakosság jövedelme negyedét, harmadát energiafelhasználása fedezésére kénytelen fordítani. A rezsicsökkentés a hatékonyabb energiafelhasználás helyett éppen a jelenlegi pazarló energiafogyasztási struktúra konzerválását támogatja. Mindemellett pedig, mivel az energiaszolgáltatók csak a lakosság számára termékeket gyártó és szolgáltatásokat nyújtó nagyfogyasztók terhére tudják megvalósítani, a csökkentés költségét végső soron a lakosság lesz kénytelen megfizettetni, például egy nagy gázfogyasztónak számító pékség termékeinek vagy más élelmiszergyártók termékeinek árában. „Épületeink energiahatékonysági állapotának érdemi javítása nélkül a rezsicsökkentés csak tüneti kezelést jelent, hiszen a felhasznált energia nagy részét továbbra is elpazaroljuk, a gázár csökkentés fenntarthatósága pedig kérdéses” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az ingatlanok energiahatékonysági beruházásainak, illetve szigetelésének támogatása mindenki számára kifizetődőbb, hiszen kézzel fogható, hosszú távú és fenntartható energia- és költség megtakarítást jelent. Megfelelő állami ösztönzők mellett ez a beruházás akár banki hitel felvételével is megtérülő befektetés, szemben a gázárcsökkenés rövid idejű hatásával” – tette hozzá a szakember.

Önfinanszírozó rezsicsökkentés: honnan legyen pénzünk energiahatékonyságra?
A kamattámogatott otthonteremtési hitelek meglévő ingatlanok korszerűsítésére is igényelhetők, a törlesztő részlet megfizetéséhez pedig az állam a futamidő első 5 évében kamattámogatást nyújt. Ezek a támogatott hitelek átlagosan, hosszú távra, 8 és 11,5%-os kamattal vehetők fel. Egy átlagos, 90 m2 alapterületű családi ház – „Kádár kocka” – szigetelése kb. 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költséget tartalmaz. Ha ezt az ingatlant, 10 éves futamidejű, támogatott öko-hitelből kívánja tulajdonosa leszigetelni, akkor a hitelt átlagosan 15.000 forint havi törlesztő részlettel veheti fel, vagyis a futamidő végén mintegy 1,8 millió forintot kell visszafizetnie.