Balesetveszélyessé váltak a Sástó fölött átívelő hidak, a korlátok kitörtek, ezért még két évvel ezelőtt lezárták őket. Gyöngyös Önkormányzata felújításra pályázott, mondta el Réthy Béla alpolgármester. Mocsarasodási folyamat indult el, és a tavat átívelő hidak állapota is kritikussá vált. Felújítás nélkül a nagyközönség számára nem lehet biztonságosan rendelkezésre bocsátani, tette hozzá Réthy Béla. Az alpolgármester elmondta: a meder kotrását, iszaptalanítását, a mederfal megerősítését, a nádeltávolítást kell a felújítás során elvégezni. Kitisztítják a tavat és környékét, körülötte sétaösvényt alakítanak ki, újjáépítik a lezárt hidakat, a mellette lévő kempingben pedig látogatóközpontot és kilátót építenek majd, tette hozzá Szemes Paula, az önkormányzat környezetvédelmi főelőadója. Az élővilágot és a növényvilágot bemutató tanösvényt szeretnének kialakítani a tó körül, amely a Farkaskúti-forrásig vezetne fel. A felújításra 300 millió forintot nyert az önkormányzat az Új Széchenyi-terv Észak-Magyarországi Operatív Programjától.

A részletek egyelőre homályosak, de a vizsgált kőzetekben lerakódott ásványok összetétele azt jelzi, hogy a sziklán átáramló vízből válhattak ki, írja az index.hu. A víz jelenlétére utaló jel az is, hogy maguk a kőzetek lekerekítettek; elképzelhető, hogy a víz koptatta le a szélükről az éleket. John Grotzinger, a Kaliforniai Technológiai Intézet geológusa szerint a Yellowknife Bay, a Curiosity mostani tartózkodási helye tele van a vizsgálthoz hasonló kőzetekkel. A kráterben több kerek, illetve bogyó alakú üledékes kőzetet is találtak a kutatók, amiket szintén a víz kerekíthetett le.

Vízmosás és vízáramlás
A Curiosity robotkarja egy, a geológusok nagyítójára emlékeztető eszközzel vizsgálja a kőzeteket. A kutatók megállapították, hogy a marsi kőzeteken a homokkőre, az iszapkőre és az kavicsokra jellemző textúrák egyaránt megtalálhatók. Alieen Yingst, a Bolygótudományi Intézet kutatója szerint a vizsgált kövek mindegyike üledékes kőzet, vagyis más, nagyobb darabokból szakadhattak ki, majd juthattak el a bolygó más részére. Mivel a töredékek egy része túl nagy ahhoz, hogy a marsi szél fújja őket máshová, feltételezhető, hogy a víz mosta el őket, és így juthattak messzebbre.

Vízmosásra utaló nyomok a Gale-kráter kövein
A vizsgált kőzetekben látható fehér ásvány valószínűleg kalcium-szulfát, ami némi hidrogént is tartalmaz. A hidrogén viszonylag magas koncentrációja arra utal, hogy az ásványok a vízből válhattak ki, miközben az átáramlott a kőzetek repedésein. Egy francia kutató, Nicholas Mangold szerint az ásványokat tartalmazó kőzetek nyomokban emlékeztetnek a Szaharában található sziklákra. A kutatók összevetették a marsi kőzetekben található kalcium-szulfát állagát a Földön található ásványokéval. A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy az ásványokban gazdag repedések valószínűleg igen alacsony hőmérsékleten kerültek a kőzetek belsejébe. A NASA kutatócsoportja nemcsak azért izgatott az eredmények miatt, mert víz nyomaira bukkantak a Marson, hanem azért is, mert ez olyan víz lehetett, ami az alapanyagot szolgáltathatta a kőzetekben található ásványoknak. Az üledékes kőzetekhez hasonlóan az ásványok máshonnan származó apró töredékekből származnak – ebben az esetben valószínűleg vízmosta sziklákból fölszabaduló ionokból.

Megérte a túlóra
A Curiosity a tervezettnél több időt töltött a Yellowknife Baynél, a tudósok ugyanis szerették volna megvizsgálni az itt található üledékes kőzeteket – mint a mostani felfedezés mutatja, a kísérlet nem volt eredménytelen. A Mars-járó végső úti célja a Gale-kráterben magasodó, 5 kilométer magas, rétegzett szerkezetű hegy. Ha a Curiosity elvégezte a kőzettani vizsgálatokat, megkezdi a fél évig tartó útját a hegy felé.

–

Citromsárga riasztás van érvényben az ország nagy részén az ónos eső miatt. Éjszaka délnyugat felől több helyen volt kisebb csapadék. A havazást délen és a középső megyékben fagyott eső, ónos eső, vasárnap nappal eső váltja fel. Északon, északkeleten késő délutánig havazásra számíthatunk (lepel-6 cm), majd ott is ónos eső, eső valószínű.

Vasárnapi előrejelzés
Jobbára borult, párás időre számíthatunk. Több helyen alakulhat ki kisebb csapadék: az ónos esőt egyre többfelé eső váltja fel, de északkeleten továbbra is havazás várható, ott csak estefelé lehet ónos eső. Megélénkül, a Kisalföldön és a Dél-Alföldön néhol megerősödik a déli, délkeleti szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -2 és +5 fok között valószínű, északkeleten lesz a hidegebb. A hőmérséklet késő estére sem csökken, többnyire 0, +5 fok várható.

Távolabbi kilátások hétfőtől csütörtökig:
Többnyire erősen felhős lesz az ég, de szerdán átmenetileg nagyobb területen is felszakadozhat a felhőzet. Többfelé, több alkalommal várható csapadék; eső, ónos eső, havas eső, havazás egyaránt lehet, az időszak közepén valószínűleg a havazás lesz túlsúlyban. Jelentős mennyiségű csapadék (legalább napi 5 mm) az ország területének 40 százalékán lehet.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet eleinte +3, -4 fok között várható, majd a hét közepére -5, -12 fok közé csökken. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn általában 1, 11, majd +2, -5 fok között várható.

Orvosmeteorológia
A mostani időjárási helyzet a melegfrontérzékenyek szervezetére gyakorol majd jelentősebb hatást. Ez fejfájást, fáradtságérzetet, álmatlanságot okozhat. Van aki fáradékonyabb, levertebb ilyen helyzetekben. Étvágytalanság is jelentkezhet. A reakcióidő hosszabb lesz a megszokottnál.

Számos kutatócsoport vizsgálta, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolhatja a növények és az állatok populációit, de eddig nem tudták megállapítani, hogy a megváltozó időjárás miként hat a fajok különböző csoportjaira, írja az index.hu. Egy most megjelent tanulmány azt elemzi, hogy a sarkvidéki állatok hogyan birkóznak meg a megváltozó éghajlati viszonyokkal, és hogy ez miként befolyásolja a születési és halálozási arányukat. A kutatók négy, a norvégiai Svalbard-szigetcsoporton élő fajt vizsgáltak: az alpesi hófajdot, a rénszarvast, egy itt őshonos rágcsálófajt, a svalbardi mezei egeret, illetve a sarki rókát, ami a másik három faj tagjait is megeszi. A Norvégiai Technológiai és Tudományegyetem (NTNU) kutatói az északi szélesség 78. fokán található Spitsbergen-szigeten vizsgálták a négy fajt; megállapították, hogy a három növényevő faj már most is komoly küzdelmet folytat, hogy élelmet találjon magának, és ha télen a jégpáncél ráfagy a tundrára, gyakran nem jutnak ennivalóhoz.

Mindenki rosszul jár
A Svalbard-szigetcsoporton – ami az Északi-sark peremvidékének tekinthető – egyre gyakoribb a havon jégréteggé szilárduló ónos eső, ami miatt az állatok nem tudnak áthatolni a havon. A jelenség egyértelműen a sarkvidéki fölmelegedés számlájára írható. A kutatók szerint a tundra növényzete emiatt elpusztulhat a jégréteg alatt, a növényevő fajok pedig éhezni fognak. Brage Bremset Hansen, az NTNU biológusa évekig tanulmányozta a fent említett fajokat, és megfigyelte, hogy egész populációk tűntek el a jeges telek során – a visszaesés csak a sarki rókáknál van egyéves lemaradásban. Hansen és munkatársai úgy vélik, ez annak köszönhető, hogy a sarki rókák felfalják az éhen halt növényevők tetemeit, így a ragadozók a kemény telek után is új rókacsaládokat hozhatnak létre. Azonban a következő évben a megmaradt növényevők már a megcsappant növénymennyiséggel is beérhetik, így ekkor a sarki rókák fognak éhen pusztulni. Hansen úgy gondolja, hogy a klimatikus hatások más ökoszisztémákban is megmutatkoznak, de olyan helyeken, mint a Svalbard-szigetcsoport, könnyebb észlelni őket.
A kutatók tanulmánya szerint a sarkvidéki jég további problémákat okozhat, ha az időjárás globális szinten megváltozik. A szerzők megjegyezték, hogy a svalbardi éghajlat karakterét az időjárás fluktuációja jellemzi, ez pedig olyan extrém időjárási körülmények előjele lehet, mint a telente tapasztalható sarkvidéki esőzések. A kutatási eredmények pedig arra utalnak, hogy az ilyen eseményeknek komoly mértékben károsíthatják az ökoszisztémát is.

Nyugaton élénk, helyenként erős lökések kísérhetik a szelet, így ott hófúvás is kialakulhat, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Kettős fronthatásra számíthatunk. Holnap reggelig nagyjából a Szeged–Győr vonalig terjedhet a csapadék, mely egyre többfelé válthat át hóba. Napközben az északi-északnyugati harmadban és a Dunántúl nagy részén hó formájában
hullhat a csapadék, míg délebbre továbbra is előfordulhat eső, havas eső is. Hidegebb levegő árasztja el térségünket, megélénkül, megerősödik az északi, északkeleti szél, főként a Dunántúlon hófúvások is kialakulhatnak. Pénteken is többfelé várható havazás, a hőmérséklet jelentősen visszaesik, több helyen napközben is fagyni fog, szombat-vasárnap hajnalban pedig a havas, kevésbé felhős tájakon akár -10, -15 foknál is hidegebb lehet.