A rétisasok természetes élőhelyének drasztikus szűkülése mellett évek óta tömeges mérgezés is tizedeli fokozottan védett állományukat, írja a hirado.hu. A folyamat megállítására négyéves program indult 2012-ben, melynek segítségével országszerte védelembe veszik a fajt.  Az intézkedés egyik eleme, hogy méregfelderítő kutyákat képeznek ki – nyilatkozta a Hajnal-tájban Horváth Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. A szakember elmondta, magyar természetvédők decemberben egy konferencián vettek részt Spanyolországban, ahol a résztvevők számára bemutatták a mérgek felkutatására kiképzett ebek hatékonyságát.  A speciális képzettségű kutyák csak Andalúziában több mint nyolcezer mérgezett csalétket találtak meg az elmúlt években.  Az ott sikerrel alkalmazott módszert a természetvédők idén Magyarországon is szeretnék meghonosítani – tette hozzá Horváth Márton. Olyan kutyák képzés kezdődik meg, akik majd nagy távolságból is meg tudják találni a mérgezett csalétkeket, illetve a méregtől elhullott állatok tetemeit.

A sasok védelmére a modern technikát is felhasználják, gyűrűzéskor egy jeladót tartalmazó apró „hátizsákot” szerelnek a sasokra, így GPS segítségével követhető a mozgásuk. Ha messziről figyelemmel kísért állat rendellenes viselkedést mutat, akkor a természetvédők megkeresik az állatot, és ellenőrzik állapotát. A gyufásdoboznyi, antennás egység nem zavarja a madarakat, még a párosodásukban sem okoz a problémát – tette hozzá Horváth Márton. A madár védelme mellett a 2016-ig tartó akciónak az is célja, hogy tájékoztassa a potenciális elkövetőket, és vizsgálatot kezdeményezzen a mérgezések ügyében.  Korábban nem sok bírósági ügy született. Csupán egyetlen alkalommal szabtak ki felfüggesztett szabadságvesztést egy vadőr, egy vadászmester és két társuk ellen szándékos mérgezés miatt, amit végül egészségügyi okok miatt ejtettek. Gáborik Ákos, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai referense a Hajnal-tájban felhívta rá a figyelmet, hogy a mérgezések nemcsak szándékosak, hanem véletlenek is lehetnek. A nemzeti park bajai képviselője, Mórocz Attila pedig arról beszélt a Kossuth Rádió műsorában, hogy a mérgezéseknek több módja is lehet. Az egyik eset, hogy a sas, amely dögöt is fogyaszt, más húsevő állatok számára kihelyezett csalétkekből eszik. Ilyenkor a sasnak nincs esélye: a csalétkek kihelyezői olyan erős szereket alkalmaznak, hogy a mérgezett ragadozó madarak alig néhány métert tudnak csak megtenni, tetemeik rendre a tápláléknak remélt dögök közelében hevernek. A mérgek nemcsak a rétisasokat ritkítják, országos szinten nagyon sok parlagi sas is hasonló okból pusztult el az elmúlt néhány évben – tette hozzá Mórocz Attila.

A másik módszer sem a sasok ellen irányul, de ők is szenvedő alanyai: közvetve a rágcsálók ellen kihelyezett irtószerek is pusztítják a ragadozókat. A pockok, egerek felkapkodják a mérgezett magokat, őket pedig a sasok eszik meg, így a halálos anyag a csúcsragadozók testébe is bekerül, és ahogy halmozódik, egyre gyengíti, végül megöli őket. Az is előfordul, hogy a mérgezett rágcsáló fogyasztásába belepusztult holló teteme lesz a sas utolsó tápláléka – mondta a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa. A rétisas Magyarország legnagyobb ragadozó madara, fokozottan védett, természetvédelmi eszmei értéke egymillió forint.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerda reggel az MTI-nek küldött tájékoztatásában azt írta, jelenleg a Dunántúl északi területein és a ország középső részén havazik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerda reggeli mérései szerint Kékestetőn 36, Bánkúton 35 centiméteres a hó vastagsága. A Veszprém megyei Zircen 26, a Heves megyei Mátraszentimrén 24 centiméteres hóréteget mértek. A meteorológiai szolgálat legfrissebb figyelmeztető előrejelzésében azt írta: a havazás egyre inkább az ország északi, északkeleti részére helyeződik át. Éjfélig összesen maximum 5-7 centiméter friss hó hullhat.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójának tájékoztatása szerint a hirtelen olvadás miatt nagyjából 60 millió köbméter víz érkezett a tóba, ami a Velencei-tó másfélszeres víztömegének felel meg. Kiemelte: csak a januári hónapban 9 centiméterrel nőtt a vízszint, a vízállás jelenleg 57 centiméter, ami az ilyenkor szokásos szabályozási szinttől mindössze 10-12 centiméterrel marad el. Jó esély van arra, hogy a május végéig tartó feltöltődési időszak végére a Balaton visszatér a normál szabályozási sávjába, 70-90 centiméter közé – mondta, hozzátéve, hogy egy átlagos évben télen a Balaton vízszintje 30-35 centimétert emelkedik. Csonki István beszélt arról is, hogy több mint tíz éve kifogástalan a Balaton vízminősége, ezért a vízszintproblémákkal összefüggésbe hozott minőséggel kapcsolatos híreszteléseket képtelenségnek nevezte. A tó vízmélységével a strandoknak és a kikötőknek volt gondjuk a nyáron, ezeket a mesterségesen telepített létesítményeket a tulajdonosnak karban kell tartaniuk – tette hozzá. A szakember szerint az évközi vízszint-ingadozás a Balatonon 40 centiméterre “lett beszorítva”, miközben a természetes ennél jóval több, 70-80 centiméter lenne. Példaként a Bodeni és a Genfi tavakat említette, amelyek esetében a szakemberek több mint másfél méteres vízszintkülönbséggel számolnak az évszakok között. A strandokat és a kikötőket ott ennek megfelelően alakították ki.

Balesetveszélyessé váltak a Sástó fölött átívelő hidak, a korlátok kitörtek, ezért még két évvel ezelőtt lezárták őket. Gyöngyös Önkormányzata felújításra pályázott, mondta el Réthy Béla alpolgármester. Mocsarasodási folyamat indult el, és a tavat átívelő hidak állapota is kritikussá vált. Felújítás nélkül a nagyközönség számára nem lehet biztonságosan rendelkezésre bocsátani, tette hozzá Réthy Béla. Az alpolgármester elmondta: a meder kotrását, iszaptalanítását, a mederfal megerősítését, a nádeltávolítást kell a felújítás során elvégezni. Kitisztítják a tavat és környékét, körülötte sétaösvényt alakítanak ki, újjáépítik a lezárt hidakat, a mellette lévő kempingben pedig látogatóközpontot és kilátót építenek majd, tette hozzá Szemes Paula, az önkormányzat környezetvédelmi főelőadója. Az élővilágot és a növényvilágot bemutató tanösvényt szeretnének kialakítani a tó körül, amely a Farkaskúti-forrásig vezetne fel. A felújításra 300 millió forintot nyert az önkormányzat az Új Széchenyi-terv Észak-Magyarországi Operatív Programjától.

A részletek egyelőre homályosak, de a vizsgált kőzetekben lerakódott ásványok összetétele azt jelzi, hogy a sziklán átáramló vízből válhattak ki, írja az index.hu. A víz jelenlétére utaló jel az is, hogy maguk a kőzetek lekerekítettek; elképzelhető, hogy a víz koptatta le a szélükről az éleket. John Grotzinger, a Kaliforniai Technológiai Intézet geológusa szerint a Yellowknife Bay, a Curiosity mostani tartózkodási helye tele van a vizsgálthoz hasonló kőzetekkel. A kráterben több kerek, illetve bogyó alakú üledékes kőzetet is találtak a kutatók, amiket szintén a víz kerekíthetett le.

Vízmosás és vízáramlás
A Curiosity robotkarja egy, a geológusok nagyítójára emlékeztető eszközzel vizsgálja a kőzeteket. A kutatók megállapították, hogy a marsi kőzeteken a homokkőre, az iszapkőre és az kavicsokra jellemző textúrák egyaránt megtalálhatók. Alieen Yingst, a Bolygótudományi Intézet kutatója szerint a vizsgált kövek mindegyike üledékes kőzet, vagyis más, nagyobb darabokból szakadhattak ki, majd juthattak el a bolygó más részére. Mivel a töredékek egy része túl nagy ahhoz, hogy a marsi szél fújja őket máshová, feltételezhető, hogy a víz mosta el őket, és így juthattak messzebbre.

Vízmosásra utaló nyomok a Gale-kráter kövein
A vizsgált kőzetekben látható fehér ásvány valószínűleg kalcium-szulfát, ami némi hidrogént is tartalmaz. A hidrogén viszonylag magas koncentrációja arra utal, hogy az ásványok a vízből válhattak ki, miközben az átáramlott a kőzetek repedésein. Egy francia kutató, Nicholas Mangold szerint az ásványokat tartalmazó kőzetek nyomokban emlékeztetnek a Szaharában található sziklákra. A kutatók összevetették a marsi kőzetekben található kalcium-szulfát állagát a Földön található ásványokéval. A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy az ásványokban gazdag repedések valószínűleg igen alacsony hőmérsékleten kerültek a kőzetek belsejébe. A NASA kutatócsoportja nemcsak azért izgatott az eredmények miatt, mert víz nyomaira bukkantak a Marson, hanem azért is, mert ez olyan víz lehetett, ami az alapanyagot szolgáltathatta a kőzetekben található ásványoknak. Az üledékes kőzetekhez hasonlóan az ásványok máshonnan származó apró töredékekből származnak – ebben az esetben valószínűleg vízmosta sziklákból fölszabaduló ionokból.

Megérte a túlóra
A Curiosity a tervezettnél több időt töltött a Yellowknife Baynél, a tudósok ugyanis szerették volna megvizsgálni az itt található üledékes kőzeteket – mint a mostani felfedezés mutatja, a kísérlet nem volt eredménytelen. A Mars-járó végső úti célja a Gale-kráterben magasodó, 5 kilométer magas, rétegzett szerkezetű hegy. Ha a Curiosity elvégezte a kőzettani vizsgálatokat, megkezdi a fél évig tartó útját a hegy felé.

–