Citromsárga riasztás van érvényben az ország nagy részén az ónos eső miatt. Éjszaka délnyugat felől több helyen volt kisebb csapadék. A havazást délen és a középső megyékben fagyott eső, ónos eső, vasárnap nappal eső váltja fel. Északon, északkeleten késő délutánig havazásra számíthatunk (lepel-6 cm), majd ott is ónos eső, eső valószínű.

Vasárnapi előrejelzés
Jobbára borult, párás időre számíthatunk. Több helyen alakulhat ki kisebb csapadék: az ónos esőt egyre többfelé eső váltja fel, de északkeleten továbbra is havazás várható, ott csak estefelé lehet ónos eső. Megélénkül, a Kisalföldön és a Dél-Alföldön néhol megerősödik a déli, délkeleti szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -2 és +5 fok között valószínű, északkeleten lesz a hidegebb. A hőmérséklet késő estére sem csökken, többnyire 0, +5 fok várható.

Távolabbi kilátások hétfőtől csütörtökig:
Többnyire erősen felhős lesz az ég, de szerdán átmenetileg nagyobb területen is felszakadozhat a felhőzet. Többfelé, több alkalommal várható csapadék; eső, ónos eső, havas eső, havazás egyaránt lehet, az időszak közepén valószínűleg a havazás lesz túlsúlyban. Jelentős mennyiségű csapadék (legalább napi 5 mm) az ország területének 40 százalékán lehet.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet eleinte +3, -4 fok között várható, majd a hét közepére -5, -12 fok közé csökken. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn általában 1, 11, majd +2, -5 fok között várható.

Orvosmeteorológia
A mostani időjárási helyzet a melegfrontérzékenyek szervezetére gyakorol majd jelentősebb hatást. Ez fejfájást, fáradtságérzetet, álmatlanságot okozhat. Van aki fáradékonyabb, levertebb ilyen helyzetekben. Étvágytalanság is jelentkezhet. A reakcióidő hosszabb lesz a megszokottnál.

Számos kutatócsoport vizsgálta, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolhatja a növények és az állatok populációit, de eddig nem tudták megállapítani, hogy a megváltozó időjárás miként hat a fajok különböző csoportjaira, írja az index.hu. Egy most megjelent tanulmány azt elemzi, hogy a sarkvidéki állatok hogyan birkóznak meg a megváltozó éghajlati viszonyokkal, és hogy ez miként befolyásolja a születési és halálozási arányukat. A kutatók négy, a norvégiai Svalbard-szigetcsoporton élő fajt vizsgáltak: az alpesi hófajdot, a rénszarvast, egy itt őshonos rágcsálófajt, a svalbardi mezei egeret, illetve a sarki rókát, ami a másik három faj tagjait is megeszi. A Norvégiai Technológiai és Tudományegyetem (NTNU) kutatói az északi szélesség 78. fokán található Spitsbergen-szigeten vizsgálták a négy fajt; megállapították, hogy a három növényevő faj már most is komoly küzdelmet folytat, hogy élelmet találjon magának, és ha télen a jégpáncél ráfagy a tundrára, gyakran nem jutnak ennivalóhoz.

Mindenki rosszul jár
A Svalbard-szigetcsoporton – ami az Északi-sark peremvidékének tekinthető – egyre gyakoribb a havon jégréteggé szilárduló ónos eső, ami miatt az állatok nem tudnak áthatolni a havon. A jelenség egyértelműen a sarkvidéki fölmelegedés számlájára írható. A kutatók szerint a tundra növényzete emiatt elpusztulhat a jégréteg alatt, a növényevő fajok pedig éhezni fognak. Brage Bremset Hansen, az NTNU biológusa évekig tanulmányozta a fent említett fajokat, és megfigyelte, hogy egész populációk tűntek el a jeges telek során – a visszaesés csak a sarki rókáknál van egyéves lemaradásban. Hansen és munkatársai úgy vélik, ez annak köszönhető, hogy a sarki rókák felfalják az éhen halt növényevők tetemeit, így a ragadozók a kemény telek után is új rókacsaládokat hozhatnak létre. Azonban a következő évben a megmaradt növényevők már a megcsappant növénymennyiséggel is beérhetik, így ekkor a sarki rókák fognak éhen pusztulni. Hansen úgy gondolja, hogy a klimatikus hatások más ökoszisztémákban is megmutatkoznak, de olyan helyeken, mint a Svalbard-szigetcsoport, könnyebb észlelni őket.
A kutatók tanulmánya szerint a sarkvidéki jég további problémákat okozhat, ha az időjárás globális szinten megváltozik. A szerzők megjegyezték, hogy a svalbardi éghajlat karakterét az időjárás fluktuációja jellemzi, ez pedig olyan extrém időjárási körülmények előjele lehet, mint a telente tapasztalható sarkvidéki esőzések. A kutatási eredmények pedig arra utalnak, hogy az ilyen eseményeknek komoly mértékben károsíthatják az ökoszisztémát is.

Nyugaton élénk, helyenként erős lökések kísérhetik a szelet, így ott hófúvás is kialakulhat, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Kettős fronthatásra számíthatunk. Holnap reggelig nagyjából a Szeged–Győr vonalig terjedhet a csapadék, mely egyre többfelé válthat át hóba. Napközben az északi-északnyugati harmadban és a Dunántúl nagy részén hó formájában
hullhat a csapadék, míg délebbre továbbra is előfordulhat eső, havas eső is. Hidegebb levegő árasztja el térségünket, megélénkül, megerősödik az északi, északkeleti szél, főként a Dunántúlon hófúvások is kialakulhatnak. Pénteken is többfelé várható havazás, a hőmérséklet jelentősen visszaesik, több helyen napközben is fagyni fog, szombat-vasárnap hajnalban pedig a havas, kevésbé felhős tájakon akár -10, -15 foknál is hidegebb lehet.

Nyugaton és északon inkább havazás, hózápor, délkeleten eső, másutt eső, havas eső, ónos eső egyaránt előfordulhat. A Dunántúlon mérsékelt marad a légmozgás, keleten megélénkül, helyenként megerősödik a déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +3 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 2, 7 fok között, északnyugaton 0 fok körül alakul. Az OMSZ figyelmeztetése szerint hétfő éjszaka a Nyugat-Dunántúlon, a Dunántúli-középhegységben és az Északi-középhegység nyugati felén további 5-15 cm friss hó várható. A Nagykanizsa-Budapest-Eger vonal mentén kedd reggelig átmenetileg gyenge ónos esőre is számíthatunk. Az ország többi részén az eső lesz a jellemző. Kedden napközben a csapadékzóna az északkeleti megyékre helyeződik át, és akkor ott is már csak eső valószínű. Az Időkép szerint kedden folytatódik a csapadékos idő, viszont egyre nagyobb területen lesz jellemző az eső, csak az északi és nyugati határhoz közeli területeken eshet hó, havas eső. A Tiszántúlon még élénk lehet a szél, tovább enyhül az idő.

Azt írták, az ingyenességet a havazás miatt Tarlós István főpolgármester engedélyezte a BKK teljes vonalhálózatán (Budapesten és az érintett agglomerációs busz- és HÉV-vonalakon). Hozzátették: az intézkedésről megkezdték minden jegyellenőr, metróellenőr, közterület-felügyelő értesítését, és őket utastájékoztatási feladatokra irányítják át. Az intézkedés célja, hogy ezáltal is biztosítsák mindenki számára az egyszerű hozzáférést a közösségi közlekedéshez, ne a jegyvásárlás legyen akadálya az autók letételének – írták. A BKK azt kéri, hogy aki teheti, a közösségi közlekedést vegye igénybe. A kötöttpályás fővonalak, a metrók és HÉV-ek megbízhatóan közlekednek, néhány kivétellel a villamosjáratok is járnak – közölték. A hegyvidéki buszjáratokon jelentős a fennakadás, a számos baleset és keresztbefordult autók miatt is. Az intézkedés rendkívüli, kizárólag hétfő éjfélig szól – hangsúlyozták. A BKK azt írta, kérik és köszönik az utasok megértését a havazás miatt bekövetkezett forgalmi zavarok miatt, azon dolgoznak, hogy a forgalom mihamarabb helyreálljon, az FKF pedig végzi az utak síkosságmentesítését.