Nyugaton és északon inkább havazás, hózápor, délkeleten eső, másutt eső, havas eső, ónos eső egyaránt előfordulhat. A Dunántúlon mérsékelt marad a légmozgás, keleten megélénkül, helyenként megerősödik a déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +3 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 2, 7 fok között, északnyugaton 0 fok körül alakul. Az OMSZ figyelmeztetése szerint hétfő éjszaka a Nyugat-Dunántúlon, a Dunántúli-középhegységben és az Északi-középhegység nyugati felén további 5-15 cm friss hó várható. A Nagykanizsa-Budapest-Eger vonal mentén kedd reggelig átmenetileg gyenge ónos esőre is számíthatunk. Az ország többi részén az eső lesz a jellemző. Kedden napközben a csapadékzóna az északkeleti megyékre helyeződik át, és akkor ott is már csak eső valószínű. Az Időkép szerint kedden folytatódik a csapadékos idő, viszont egyre nagyobb területen lesz jellemző az eső, csak az északi és nyugati határhoz közeli területeken eshet hó, havas eső. A Tiszántúlon még élénk lehet a szél, tovább enyhül az idő.

Azt írták, az ingyenességet a havazás miatt Tarlós István főpolgármester engedélyezte a BKK teljes vonalhálózatán (Budapesten és az érintett agglomerációs busz- és HÉV-vonalakon). Hozzátették: az intézkedésről megkezdték minden jegyellenőr, metróellenőr, közterület-felügyelő értesítését, és őket utastájékoztatási feladatokra irányítják át. Az intézkedés célja, hogy ezáltal is biztosítsák mindenki számára az egyszerű hozzáférést a közösségi közlekedéshez, ne a jegyvásárlás legyen akadálya az autók letételének – írták. A BKK azt kéri, hogy aki teheti, a közösségi közlekedést vegye igénybe. A kötöttpályás fővonalak, a metrók és HÉV-ek megbízhatóan közlekednek, néhány kivétellel a villamosjáratok is járnak – közölték. A hegyvidéki buszjáratokon jelentős a fennakadás, a számos baleset és keresztbefordult autók miatt is. Az intézkedés rendkívüli, kizárólag hétfő éjfélig szól – hangsúlyozták. A BKK azt írta, kérik és köszönik az utasok megértését a havazás miatt bekövetkezett forgalmi zavarok miatt, azon dolgoznak, hogy a forgalom mihamarabb helyreálljon, az FKF pedig végzi az utak síkosságmentesítését.

A rendszer észleli a rossz vezetési szokásokat és igyekszik azokat korrigálni. Egy bluetooth-os készülék révén az alkalmazás információkat gyűjt egyebek között a jármű sebességéről, gyorsulásáról, a fordulatszámról, a gázpedál állásáról és GPS segítségével az autó pontos helyéről. A szükséges információk összegyűjtését követően a felhasználó elküldi azokat egy internetes oldalra, ahol elemzik az adatokat – olvasható a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portálon. A Valenciai Műszaki Egyetem szakembereinek célja, hogy korrigálják a rossz vezetési szokásokat, elsősorban a túlságosan agresszív vezetési mintákat, amelyek általában nagyobb kockázattal és üzemanyag fogyasztással járnak.  Carlos Tavares, a projekt vezető kutatója szerint a rendszert a biztosító társaságok is használhatnák, bizonyos kedvezményeket ajánlva az alacsony-kockázatú autóvezetőknek. Megfelelő autóvezetéssel az üzemanyag fogyasztás akár 20 százaléka megtakarítható és jelentősen növelhető a közlekedésbiztonság.

Ezért aztán szóljon inkább így a kérdés: ön vezetett már modern elektromos autót? Valószínűleg nem. Látott már egyáltalán modern elektromos autót? Talán, de akkor is esélyesebben külföldön, mint Magyarországon. Hallott, olvasott már modern elektromos autókról? Persze, hiszen rendre beszámolunk róluk, egyiket-másikat vezettük is. Mit gondol, van létjogosultságuk? Sokan nyilván igennel válaszolnak erre, a környezettudatosan gondolkodók feltétlen. Vennének modern elektromos autót? Sanszos, hogy nemleges a túlnyomó többség felelete, mivel a modern elektromos autók drágák, s az a csoport, aki megengedheti magának a drága kocsi vásárlását, nagyobbra, erősebbre, minőségibbre, márkásabbra szavaz, voltaképp érthetően. És még valami: az idegenkedés, a bizalmatlanság is elfogadható érv. Az elmúlt év hazai autóeladásairól szóló hírünkben külön nem említettük, de a Datahouse Kft. statisztikájából tudható, hogy 2012-ben itthon 8, azaz nyolc elektromos autót helyeztek forgalomba. Egészen pontosan 3-3 darab Citroën C-Zero és Nissan Leaf, továbbá 2 darab Peugeot iOn típusút.

Mitsubishi i-MiEV-ből egy sem talált gazdára. Opel Ampera? Nem tisztán villanyos, de jó, csaljunk csöppet, fejeljük meg a (vizes)nyolcast az ő tízesével. Testvérét, a még a kereskedőknek is bajosan drága Chevrolet Voltot nem forgalmazzák Magyarországon. Tehát összesen 18 példány, ennyi, nem több, még az ugyancsak nem kimagaslóan magas 53 ezerhez viszonyítva is láthatatlan és elhanyagolható kisebbség. Legyünk reálisak, ez semmi. Ráadásul ezt a 8-18 itthon „eladott” modern elektromos autót sem magánszemélyek vették, na mindegy, ez a jelenlegi helyzetben tényleg nem releváns információ. Ha most azt tetszik gondolni, hogy a villanyverdák ellen kampányolnánk, tévedés. Ízlés kérdése, hogy valakinek bejön-e egy elektromos autó – aki szinte csak városban közlekedik, nem megy többet napi 10-20 km-nél, s akinek otthon az akkumulátorok töltése sem jelent gondot, annak akár már ma is bátran javasolható például egy 2011-es Év Autója Leaf – amelynek tesztjével rövidesen jelentkezünk. S ha már Év Autója: a Nissan tavalyelőtti sikerére rímelt az Ampera/Volt duó tavalyi győzelme, a 2013-as finalisták között bezzeg sehol egy zöld modell… No nem mintha a magyar autópiac tényező volna, de még csak az Év Autója cím sem szükséges egy gyártónak ahhoz, hogy tolja, vagy épp visszafogja az elektromos szekeret.

Ne legyenek illúziónk, csakis a profit számít (lásd a VW-konszern meggondolta magát, s kikukázta az Audi A2-es projektet, mi több, az R8 e-tronnal kapcsolatban is azt hallani, hogy felfüggesztették a fejlesztését, s nem kerül sorozatgyártásba). Hogy megéri-e az e-közlekedésbe invesztált sok-sok milliárd, hogy ne csupán szeressék, áhítsák és bolygónk megmentésében is fontosnak lássák, de vegyék is a gépet a népek. Azonban nem veszik. Sehol sem fogynak az elektromos autók úgy, ahogyan azt a zöld asztaloknál eltervezték. Csak két adat: brit elemzők szerint 2013-ban esetleg duplázhat a villanyos piac, a 2012-es 3000-ről 6000-re. Ez sem mennyiség. S a másik: a Nissan tavaly 20 ezres Leaf-értékesítéssel számolt az USA-ban, lett belőle október végéig 6791…

A teljes cikk itt olvasható.

Azóta saját gázkazánnal fűtenek, a meleg vizet pedig a tetőn elhelyezett napkollektorok biztosítják. Az akkori számítások szerint a beruházás 5-6 év múlva megtérül. Utánajártunk, valóban megérte-e kiválniuk. Szerintük: igen.
Hétfői cikkünkben azzal foglalkoztunk, milyen feltételek mellett válhat le egyéni lakás a távhőrendszerről, és hogyan teheti meg ugyanezt egy lakóközösség. Arról is beszámoltunk, hogy Szegeden elsőként a Sajka utca 14. lakói döntöttek a kiválásról. Több mint három év elteltével azt állítják, jól döntöttek, megérte, írja a szegedma.hu. Egy névtelenséget kérő lakó elmondta, a szegedi hőszolgáltató együttműködő volt, nem akadályozta meg kiválásukat. Akkor 220-230 ezer forintot fizetett a ház havonta fűtésre, a leválás után a számítások 130 ezer forintot hoztak ki. Ez teljes mértékben bejött, újságolja a lakó, a kisebb, 55-57 négyzetméteres lakások havi fűtési számlája 10 ezer, a nagyobb lakásoké 13 ezer forint körül alakul jelenleg. Ehhez jön a meleg víz 2500-2700 forintos díja, ami viszont nyáron jóval kevesebb.

Úgy kalkuláltak, átlagosan 56 százalékkal csökken majd a fűtési számla, és a hőszolgáltatónak addig fizetett alapdíjat teljesen megspórolhatják: ebből finanszírozhatják az átalakítást, amely 5-6 év alatt megtérül. 2009 nyarán elkészült a 10 millió forintos beruházás, amelyhez a lakók semmilyen állami támogatást nem kaptak, teljesen önerőből valósították meg az új rendszer kiépítését. A lakásokban nem kellett fúrni-faragni, a munkások nem szereltek át semmit, csak a kazánházi részben és a lépcsőházban dolgoztak. Két modern, 1000-1500 kilowatt teljesítményű kazánt építtettek be, a tetőre pedig napkollektorokat szereltettek. Az ezekben található mintegy 300 vákuumcső a ház melegvíz-igényének 90 százalékát kielégíti. Lakásonként 500-700 ezer forintba került az átalakítás. A lakók háromnegyede készpénzzel, a többiek havi részletekben, hitelből fizették a rájuk eső részt. A lakó szerint mindenki jól járt, elégedett, és senki sem bánta meg az átállást. A megkérdezettek többsége akkor úgy vélte, valószínűleg lesznek követőik, ha beválik a rendszer.

–

Nem így történt, példájuk nem lett ragadós. Básthy Gábor úgy emlékszik: ügyvezető igazgatói praxisában eddig legfeljebb kéttucatnyi szegedi lakás vált le a távfűtési rendszerről. Nem számít arra, hogy ez a szám megugrana a közeljövőben, ugyanis elég magasak a lakossági gázárak, ugyanakkor a távhő áfája jelenleg 5, míg a gázfűtésé 27 százalék. Bálint Ferenc, a hőszolgáltató gazdálkodási osztályvezetője szerint sem prognosztizálható tömeges kiválás, mert maga a beruházás szintén nem olcsó mulatság, akár 1 milliónál is többe kerülhet lakásonként, ami nem biztos, hogy belátható időn belül megtérül, véli a szakember. Ha betartják a törvényi előírásokat, nincs akadálya a leválásnak, amely a hőszolgáltató számára semmilyen pluszterhet nem jelent. Tehát, magyarul, szabad a gazda.