Négy műhold készítette a Bécsi Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum Wien) legújabb kiállítása, a „Human Footprint. Menschliches Handeln im Satellitenbild” képeit, amelyek 480-680 kilométeres magasságból mutatják meg bolygónk jól ismert és keveset látott csücskeit New Yorktól az Arktisz jég borította, távoli pontjaiig.

„Nem az ember, hanem a környezetét átalakító tevékenységének az eredménye válik láthatóvá a képeken. A környezetünk ismeretlen és lenyűgöző részleteire vetett pillantás jól mutatja az emberiség szerepét a Föld nevű ökoszisztémában és azt is, mennyire fontos, hogy gondosan bánjunk a minket körülvevő környezettel” – mondja a múzeum főigazgatója, Christian Köberl, aki a látogatókra bízza az időnként ugyancsak drasztikus beavatkozások megítélését. A bemutatott ötvenhat felvételen ugyanis egyaránt láthatók a Chilében és Botswanában zajló bányászat okozta begyógyíthatatlan sebek a Föld felszínén, a homoksivatagban elsüllyedő oázisok, Velence lagúnái, menekülttáborok és a világ legmagasabb épülete.

Az „Eyes On – Monat der Fotografie” fotófesztivál keretében megvalósuló, 2015. március 8-ig látható kiállítás célja egyrészt, hogy megmutassa a műholdfelvételek művészi oldalát, másrészt pedig, hogy dokumentálja, mit is művel az emberiség a környezetével. A tárlat érdekessége, hogy a kiállított képek 240 és 1.500 euró közötti összegért meg is vásárolhatók.

–

–

–

–

Kedvező esetben 2050-re ebből a forrásból származhat a világon előállított villamos energia legnagyobb hányada. Ez a globális áramtermelésen belül 16 százalékos arányt jelent, amire további 11 százalék rakódik a nap-alapú hőtermelés figyelembe vételével.

Ezzel évente több mint 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátása előzhető meg, vagyis több az USA energia-iparának éves kibocsátásnál, és majdnem annyi, amennyi világszerte a fuvarozáshoz és a közlekedéshez kapcsolódóan felszabadul. A szegmens egyik legjelentősebb, minapi híre, hogy a kínai Solar Systems az oroszországi Tatársztánban lévő Alabugában épít napelemgyárat, közel egymilliárd dollárnyi beruházással. A kivitelezés jövőre indul, és a tervek szerint 2016-ban zárul.

A Solar Systems az idén már nyert tendereket Oroszországban, ezeknek köszönhetően összesen 175 megawattnyi naperőművet telepíthet három régióban, 2016 és 2018 közötti átadással. A technológia olcsóbbodása azért is kulcskérdés, mert a napenergia hasznosítása ma még jellemzően támogatás-igényes. A napelemes áramtermelést a beruházási támogatások mellett sok országban kötelező átvételi rendszerrel (KÁT), és az adott időn belüli megtérülést garantáló átvételi árral ösztönzik.

A szegmensen belül 2012-ben volt a hazai áttörés az ország első, nagyobb méretű (0,4 megawatt), újszilvási naperőművének átadásával, amelyet 2013-ban további négy hasonló követett. Hasonló ütemben szaporodtak a háztartási méretű naperőművek is. 2013. végére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak már 2,09 megawattnyi ilyen naperőművi kapacitásról volt tudomása, amit úgy értékelt, hogy a beruházási támogatás és a jelenlegi KÁT árak együtt megfelelően ösztönzik a nagyobb naperőművek megépítését.

A hivatal adatai szerint a háztartási méretű naperőművek darabszáma és beépített kapacitása az elmúlt öt évben szinte exponenciálisan nőtt: míg 2008 végén 107 darab ilyen naperőmű működött, együtt 363 kilowattnyi kapacitással, addig 2013 végén már 4855 darab volt, összesen több mint 31 megawattal. Ezeket döntően saját felhasználásra termelnek. A háztartási méretű naperőművek nagyobb előretörését segítte a rájuk vonatkozó szaldó elszámolás, vagyis az, hogy üzemeltetőiknek csak a hálózatról vásárolt, és az oda betáplált áram különbözetét kell kifizetnie.

A teljes cikk itt olvasható.

Jelenleg tíz, 2016-ban viszont valószínűleg már ötven USA tagállamban kerül egyensúlyba a környezetbarát, napelemekkel előállított és a hálózati áram ára a Deutsche Bank iparági elemzése szerint. Ez – ha valóban bekövetkezik – gyakorlatilag azt jelenti, hogy szinte az egész Egyesült Államokban versenyképesek lesznek a napelemek a hagyományos erőművekkel.

A beépített napelemes kapacitás exponenciálisan nő az USA-ban. Míg 2008-ban nagyjából 1 gigawattról beszélhettünk, 2013-ban már 11,8 GW-ra nőtt a kapacitás. A bank elemzői 2015-re 30,9 GW, míg 2016-ra 46,8 GW kapacitást vetítenek előre. Eszerint nyolc év alatt nagyjából negyvenhétszeres lenne a növekedés, ami nagyon sok – bár érdemes tudni azt is, hogy USA összes erőművének nyári/téli kapacitása 1063/1104 GW volt 2012-ben.

Hova szerelik fel az újabb és újabb napelemeket?

A tanulmány szerint nagyjából fele-fele arányban lakó- és kereskedelmi épületekre. Emellett az áramszolgáltatói szintű kapacitás is bővülni fog a következő két év során, magyarán napelemfarmok épülnek, bővülnek, illetve az energiacégek bérbe veszik a házak, raktárépületek, katonai létesítmények stb. tetőfelületét napelemek felszerelésére.

Pesszimisták voltak az elemzők

A napenergia előtt fényes jövő áll a Treehugger környezetvédelmi hírblogon megjelent összeállítás szerint. Michael Graham Richard ezt egy friss kutatásra alapozva állítja. Az USA Nemzeti Megújulóenergia Laboratórium (NREL) és a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársai azt hasonlították össze, hogy 2010-ben az iparági elemzők milyen árakat jósoltak a napenergiás áramszolgáltatásra, és valójában hogyan alakult a piac.

Mint kiderült, az elemzők négy éves távlatban 59 százalékkal felülbecsülték a napenergia árát. A háztartási vagy kiserőművi méretű napelemes rendszerek ára 2012 és 2013 között 12-15 százalékkal csökkent az USA-ban. Helyszíntől és piaci helyzettől függően további 3-12 százalékos csökkenés várható 2014 végére. Ha erőművi méretű, tehát legalább 5 megawattos rendszerről beszélünk, egy watt kapacitás beépítése 1,8 dollárba kerül.

Miért csökkenhet ennyire a napenergia ára?

Azért, mert lényegében nem energiahordozóról, hanem technológiáról van szó – mondja Tom Randall, a Bloomberg gazdasági hírszolgáltató elemzője. Ahogy a technológia egyre hatékonyabbá válik, az árak csökkenni kezdenek. A Bloomberg New Energy Finance számítása szerint 1977-ben wattonként még 76,67 dollárba került egy szilícium napelemcella ára. Az ár 1987-ben zuhant először 10 dollárra, majd 2000-ben 6-6,5 dollárra, hogy 2013-ban 0,74 dollárra csökkenjen.

Tény, hogy fokozhatjuk a belsőégésű motorok és a szénerőművek berendezéseinek (például a gőzturbinának) a hatékonyságát, ám több mint egy évszázados fejlődés után nem valószínű többszörös hatékonyságnövelés, és évtizedes távlatban a ma újdonságnak számító nem hagyományos fosszilis tüzelőanyag-lelőhelyek (a palagázmezők) is kimerülhetnek.

Az is tény viszont, hogy a napenergia integrálása nem könnyű a hagyományos, teljes országokat-régiókat kiszolgáló, nagy erőművekre optimalizált elosztóhálózatba. Ha viszont a napenergia valóban szinte az egész USA-ban megfizethető alternatívává válik, és sok tagállamban építenek új kapacitásokat, az éppen a három alhálózatból álló rendszer kiegyensúlyozásában segít – hiszen kevéssé valószínű, hogy napközben egyszerre legyen felhős-esős idő mondjuk Kaliforniában és Washingtonban, Floridában és Maine-ben.

forrás: origo.hu

Egyértelmű üzenete van a Teslának a konkurensek felé: le vannak maradva. A Model S immár összkerékhajtással és modern sofőrsegédekkel is kapható, idén év végén várható a Model X szabadidő-autó, 2016 végére, 2017-es modellévvel pedig már most rebesgetik legújabb, a Modell S-nél kisebb, de azért nem túl kicsi, alsó hangon is Ford Mondeo méretű, de talán inkább a még egy számmal nagyobb, főként amerikai modellek ellen szánt villanyautójukat, a Model III-at. Ennek kapcsán árulta el Chris Porritt fejlesztésért felelős elnökhelyettes, hogy a minél szélesebb ügyfélkör elérése érdekében több modellvariánst is terveznek.

Szó lehet kombiról és szabadidő-autóról, illetve legyünk reálisak, a kettő ötvözéséről, egy divatos szabadidőautós kombiról is. A Model III-nak azonban nem csupán a szélesebb kínálata, hanem az ára is komoly fegyvertény lehet. A Modell S árának kevesebb mint feléért adhatják majd. Alapárát 30-35 ezer dollár (6,8-7,2 millió forint) körülinek ígérik. Ebből még akár európai modellként is lehetne 10 millió forint körüli autó, amivel remekül folytathatná egyáltalán nem lassú terjeszkedését a Tesla.

forrás: autonavigator.hu

Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának delegáltja felhívta a figyelmet arra, hogy az Energiahatékonysági Irányelv értelmében itthon idén kellett volna bevezetni az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettségét (EHK), amely értelmében e cégeknek az eladott energia 1,5%-ának megfelelő megtakarítást kell elérniük évente.  Bár a hazai bevezetés egyelőre késik, a Bizottság minden eszközt felhasznál arra, hogy érvényesítse az Irányelv követelményeit.  Az EHK jelentősége ugyanis óriási: 2020-ig az éves hazai energiafogyasztás nagyjából 1/3-adát takarítjuk majd meg segítségével.

Az NFM, az NGM és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal munkatársai előadásaikban  pillanatképet mutattak a 2014-2020-as operatív programokról (KEHOP, GINOP, TOP), hiszen épp gőzerővel folyik a Brüsszel által véleményezett programok véglegesítése a második körös benyújtás előtt.  A három OP több száz milliárd forintot biztosít energetikai célokra 2020-ig, és ezeket az energiahatékonyság terén várhatóan kiegészíti 100 milliárdnyi olyan forrás is, amelyet kedvezményes hitelek formájában juttatnak majd el a kedvezményezettekhez.  Az előadók felhívták a figyelmet arra is, hogy még novemberben egy – rövid határidejű – társadalmasítás is lesz.  Minden operatív program tervezetében közös nevező, hogy azon fejlesztések lesznek támogathatók, amelyek egységnyi költségből a legnagyobb energia-megtakarítást érik el a végső energiafogyasztáson belül, illetve a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését biztosítják.

Az ipari energiahatékonyságra eddig kevés figyelem irányult, holott már kis odafigyeléssel, energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával is gyors és jelentős megtakarítás érhető el, tudtuk meg az ipari energiahatékonysági források tervezésében részt vállaló Virtuális Erőmű Program és a Századvég Energetikai Üzletágának vezetőitől. Nemzetközi tapasztalatok alapján ez akár 9-14 PJ is lehet, hazai szakemberek 15 PJ megtakarítást prognosztizálnak a következő 20 évre, de a felmérések még folynak. Az ipari energiahatékonyság finanszírozásának is több lábon kell állnia, beleértve az EUs forrásokat, az Energiahatékonysági Irányelv alapján az energiaszolgáltatói finanszírozás lehetőségét, vagy akár egy esetleges önkéntes megállapodások rendszerét is.  A vállalkozásoknak a GINOP 4-es  prioritására lesz érdemes figyelniük, ezen belül a várható forráskeret mintegy 70 milliárd forint vissza lesz nem térítendő támogatás formájában. Ehhez adódik még a pénzügyi eszközök kb. 100 milliárdos forráskerete is, melyből vissza nem térítendő források formájában valósulhatnak meg fejlesztések.

Az önkormányzatoknak a TOP-ra kell koncentrálniuk, minden megye – Közép-Magyarországot kivéve – dedikált forrástömeggel számolhat a 7 éves ciklusban. Energiafelhasználás-csökkenést eredményező beruházásokra konkrétan a 3. prioritás 2. intézkedése ad majd lehetőséget 180 milliárd forintnyi nagyságrendben.

Az energiahatékonyság legnagyobb forráskeretével a KEHOP gazdálkodik, energiahatékonyságra és megújulók bevonására mintegy 300 milliárd forint lesz az 5. prioritáson belül. Itt számíthatunk például az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére (megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával), vagy távhő- és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztésére. Újdonság, hogy a lakosság számára is lesznek elkülönített források, ők várhatóan egy közvetítő szervezeten keresztül tudnak majd energiahatékonysági beruházásokra forrásokat kapni.

Az energiahatékonyság újszerű megközelítését javasolja Bart István, a MEHI vezetője is:

„Az energiahatékonyság befektetés: a jelenlegi kamatszintet figyelembe véve gyakran jobban megéri saját lakásunk energiahatékonyságába fektetni, mint bankba tenni a pénzt. Ha ehhez hozzáadjuk még a beruházások révén elért értéknövekedést (pl. ingatlan esetén) és a közvetett pozitív és kumulatív környezeti hatásokat, tovább javul e beruházások jövedelmezősége.  Tudjuk azonban azt is, hogy a lakosság túlnyomó része nem rendelkezik jelentős megtakarítással, és gyakran a vállalkozások is nehezen jutnak hitelhez –  így csak államilag támogatott hitelekből képzelhetők el nagyobb léptékű energiahatékonysági beruházások.  Ezért örülünk nagyon annak, hogy a 2014-20-as uniós források elosztásakor erre már lesz lehetőség, és így elmondhatjuk, hogy nemsokára új fejezet nyílik az energiahatékonysági beruházások hazai történetében.”