Hans-Günter Hogg, az ÉMÁSZ Nyrt. igazgatóságának tagja az észak-magyarországi közcélú villamosenergia-ellátás megkezdésének 120. évfordulója alkalmából pénteken tartott ünnepség után az MTI-nek elmondta, az élhető városok irányításában és fejlődésében az intelligens rendszerek alapvető szerepet játszanak. Ebben vállalhat szerepet egyebek mellett a közvilágítás területén az ÉMÁSZ.

Kifejtette, ennek lényege, hogy innovatív megoldásokkal, például az energiatakarékos lámpákkal csökkenthető a széndioxid-kibocsátás. A lámpák csak akkor világítanak, amikor jön egy gyalogos, egy kerékpáros vagy egy autó.

Kitért az e-töltőállomások hálózatára, az elektromos autók ugyanis véleménye szerint néhány éven belül a közúti közlekedés szerves részét fogják képezni. Budapesten és Miskolcon is van már töltőállomás – fűzte hozzá.

Marie-Theres Thiell, az ELMŰ-ÉMÁSZ társaságcsoport igazgatóságának elnöke emlékeztetett: Magyarország északi részén a villamosenergia-ellátás Egerben kezdődött 1894 novemberében.

Négy műhold készítette a Bécsi Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum Wien) legújabb kiállítása, a „Human Footprint. Menschliches Handeln im Satellitenbild” képeit, amelyek 480-680 kilométeres magasságból mutatják meg bolygónk jól ismert és keveset látott csücskeit New Yorktól az Arktisz jég borította, távoli pontjaiig.

„Nem az ember, hanem a környezetét átalakító tevékenységének az eredménye válik láthatóvá a képeken. A környezetünk ismeretlen és lenyűgöző részleteire vetett pillantás jól mutatja az emberiség szerepét a Föld nevű ökoszisztémában és azt is, mennyire fontos, hogy gondosan bánjunk a minket körülvevő környezettel” – mondja a múzeum főigazgatója, Christian Köberl, aki a látogatókra bízza az időnként ugyancsak drasztikus beavatkozások megítélését. A bemutatott ötvenhat felvételen ugyanis egyaránt láthatók a Chilében és Botswanában zajló bányászat okozta begyógyíthatatlan sebek a Föld felszínén, a homoksivatagban elsüllyedő oázisok, Velence lagúnái, menekülttáborok és a világ legmagasabb épülete.

Az „Eyes On – Monat der Fotografie” fotófesztivál keretében megvalósuló, 2015. március 8-ig látható kiállítás célja egyrészt, hogy megmutassa a műholdfelvételek művészi oldalát, másrészt pedig, hogy dokumentálja, mit is művel az emberiség a környezetével. A tárlat érdekessége, hogy a kiállított képek 240 és 1.500 euró közötti összegért meg is vásárolhatók.

–

–

–

–

Kedvező esetben 2050-re ebből a forrásból származhat a világon előállított villamos energia legnagyobb hányada. Ez a globális áramtermelésen belül 16 százalékos arányt jelent, amire további 11 százalék rakódik a nap-alapú hőtermelés figyelembe vételével.

Ezzel évente több mint 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátása előzhető meg, vagyis több az USA energia-iparának éves kibocsátásnál, és majdnem annyi, amennyi világszerte a fuvarozáshoz és a közlekedéshez kapcsolódóan felszabadul. A szegmens egyik legjelentősebb, minapi híre, hogy a kínai Solar Systems az oroszországi Tatársztánban lévő Alabugában épít napelemgyárat, közel egymilliárd dollárnyi beruházással. A kivitelezés jövőre indul, és a tervek szerint 2016-ban zárul.

A Solar Systems az idén már nyert tendereket Oroszországban, ezeknek köszönhetően összesen 175 megawattnyi naperőművet telepíthet három régióban, 2016 és 2018 közötti átadással. A technológia olcsóbbodása azért is kulcskérdés, mert a napenergia hasznosítása ma még jellemzően támogatás-igényes. A napelemes áramtermelést a beruházási támogatások mellett sok országban kötelező átvételi rendszerrel (KÁT), és az adott időn belüli megtérülést garantáló átvételi árral ösztönzik.

A szegmensen belül 2012-ben volt a hazai áttörés az ország első, nagyobb méretű (0,4 megawatt), újszilvási naperőművének átadásával, amelyet 2013-ban további négy hasonló követett. Hasonló ütemben szaporodtak a háztartási méretű naperőművek is. 2013. végére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak már 2,09 megawattnyi ilyen naperőművi kapacitásról volt tudomása, amit úgy értékelt, hogy a beruházási támogatás és a jelenlegi KÁT árak együtt megfelelően ösztönzik a nagyobb naperőművek megépítését.

A hivatal adatai szerint a háztartási méretű naperőművek darabszáma és beépített kapacitása az elmúlt öt évben szinte exponenciálisan nőtt: míg 2008 végén 107 darab ilyen naperőmű működött, együtt 363 kilowattnyi kapacitással, addig 2013 végén már 4855 darab volt, összesen több mint 31 megawattal. Ezeket döntően saját felhasználásra termelnek. A háztartási méretű naperőművek nagyobb előretörését segítte a rájuk vonatkozó szaldó elszámolás, vagyis az, hogy üzemeltetőiknek csak a hálózatról vásárolt, és az oda betáplált áram különbözetét kell kifizetnie.

A teljes cikk itt olvasható.

Jelenleg tíz, 2016-ban viszont valószínűleg már ötven USA tagállamban kerül egyensúlyba a környezetbarát, napelemekkel előállított és a hálózati áram ára a Deutsche Bank iparági elemzése szerint. Ez – ha valóban bekövetkezik – gyakorlatilag azt jelenti, hogy szinte az egész Egyesült Államokban versenyképesek lesznek a napelemek a hagyományos erőművekkel.

A beépített napelemes kapacitás exponenciálisan nő az USA-ban. Míg 2008-ban nagyjából 1 gigawattról beszélhettünk, 2013-ban már 11,8 GW-ra nőtt a kapacitás. A bank elemzői 2015-re 30,9 GW, míg 2016-ra 46,8 GW kapacitást vetítenek előre. Eszerint nyolc év alatt nagyjából negyvenhétszeres lenne a növekedés, ami nagyon sok – bár érdemes tudni azt is, hogy USA összes erőművének nyári/téli kapacitása 1063/1104 GW volt 2012-ben.

Hova szerelik fel az újabb és újabb napelemeket?

A tanulmány szerint nagyjából fele-fele arányban lakó- és kereskedelmi épületekre. Emellett az áramszolgáltatói szintű kapacitás is bővülni fog a következő két év során, magyarán napelemfarmok épülnek, bővülnek, illetve az energiacégek bérbe veszik a házak, raktárépületek, katonai létesítmények stb. tetőfelületét napelemek felszerelésére.

Pesszimisták voltak az elemzők

A napenergia előtt fényes jövő áll a Treehugger környezetvédelmi hírblogon megjelent összeállítás szerint. Michael Graham Richard ezt egy friss kutatásra alapozva állítja. Az USA Nemzeti Megújulóenergia Laboratórium (NREL) és a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársai azt hasonlították össze, hogy 2010-ben az iparági elemzők milyen árakat jósoltak a napenergiás áramszolgáltatásra, és valójában hogyan alakult a piac.

Mint kiderült, az elemzők négy éves távlatban 59 százalékkal felülbecsülték a napenergia árát. A háztartási vagy kiserőművi méretű napelemes rendszerek ára 2012 és 2013 között 12-15 százalékkal csökkent az USA-ban. Helyszíntől és piaci helyzettől függően további 3-12 százalékos csökkenés várható 2014 végére. Ha erőművi méretű, tehát legalább 5 megawattos rendszerről beszélünk, egy watt kapacitás beépítése 1,8 dollárba kerül.

Miért csökkenhet ennyire a napenergia ára?

Azért, mert lényegében nem energiahordozóról, hanem technológiáról van szó – mondja Tom Randall, a Bloomberg gazdasági hírszolgáltató elemzője. Ahogy a technológia egyre hatékonyabbá válik, az árak csökkenni kezdenek. A Bloomberg New Energy Finance számítása szerint 1977-ben wattonként még 76,67 dollárba került egy szilícium napelemcella ára. Az ár 1987-ben zuhant először 10 dollárra, majd 2000-ben 6-6,5 dollárra, hogy 2013-ban 0,74 dollárra csökkenjen.

Tény, hogy fokozhatjuk a belsőégésű motorok és a szénerőművek berendezéseinek (például a gőzturbinának) a hatékonyságát, ám több mint egy évszázados fejlődés után nem valószínű többszörös hatékonyságnövelés, és évtizedes távlatban a ma újdonságnak számító nem hagyományos fosszilis tüzelőanyag-lelőhelyek (a palagázmezők) is kimerülhetnek.

Az is tény viszont, hogy a napenergia integrálása nem könnyű a hagyományos, teljes országokat-régiókat kiszolgáló, nagy erőművekre optimalizált elosztóhálózatba. Ha viszont a napenergia valóban szinte az egész USA-ban megfizethető alternatívává válik, és sok tagállamban építenek új kapacitásokat, az éppen a három alhálózatból álló rendszer kiegyensúlyozásában segít – hiszen kevéssé valószínű, hogy napközben egyszerre legyen felhős-esős idő mondjuk Kaliforniában és Washingtonban, Floridában és Maine-ben.

forrás: origo.hu

Egyértelmű üzenete van a Teslának a konkurensek felé: le vannak maradva. A Model S immár összkerékhajtással és modern sofőrsegédekkel is kapható, idén év végén várható a Model X szabadidő-autó, 2016 végére, 2017-es modellévvel pedig már most rebesgetik legújabb, a Modell S-nél kisebb, de azért nem túl kicsi, alsó hangon is Ford Mondeo méretű, de talán inkább a még egy számmal nagyobb, főként amerikai modellek ellen szánt villanyautójukat, a Model III-at. Ennek kapcsán árulta el Chris Porritt fejlesztésért felelős elnökhelyettes, hogy a minél szélesebb ügyfélkör elérése érdekében több modellvariánst is terveznek.

Szó lehet kombiról és szabadidő-autóról, illetve legyünk reálisak, a kettő ötvözéséről, egy divatos szabadidőautós kombiról is. A Model III-nak azonban nem csupán a szélesebb kínálata, hanem az ára is komoly fegyvertény lehet. A Modell S árának kevesebb mint feléért adhatják majd. Alapárát 30-35 ezer dollár (6,8-7,2 millió forint) körülinek ígérik. Ebből még akár európai modellként is lehetne 10 millió forint körüli autó, amivel remekül folytathatná egyáltalán nem lassú terjeszkedését a Tesla.

forrás: autonavigator.hu