Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának delegáltja felhívta a figyelmet arra, hogy az Energiahatékonysági Irányelv értelmében itthon idén kellett volna bevezetni az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettségét (EHK), amely értelmében e cégeknek az eladott energia 1,5%-ának megfelelő megtakarítást kell elérniük évente.  Bár a hazai bevezetés egyelőre késik, a Bizottság minden eszközt felhasznál arra, hogy érvényesítse az Irányelv követelményeit.  Az EHK jelentősége ugyanis óriási: 2020-ig az éves hazai energiafogyasztás nagyjából 1/3-adát takarítjuk majd meg segítségével.

Az NFM, az NGM és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal munkatársai előadásaikban  pillanatképet mutattak a 2014-2020-as operatív programokról (KEHOP, GINOP, TOP), hiszen épp gőzerővel folyik a Brüsszel által véleményezett programok véglegesítése a második körös benyújtás előtt.  A három OP több száz milliárd forintot biztosít energetikai célokra 2020-ig, és ezeket az energiahatékonyság terén várhatóan kiegészíti 100 milliárdnyi olyan forrás is, amelyet kedvezményes hitelek formájában juttatnak majd el a kedvezményezettekhez.  Az előadók felhívták a figyelmet arra is, hogy még novemberben egy – rövid határidejű – társadalmasítás is lesz.  Minden operatív program tervezetében közös nevező, hogy azon fejlesztések lesznek támogathatók, amelyek egységnyi költségből a legnagyobb energia-megtakarítást érik el a végső energiafogyasztáson belül, illetve a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését biztosítják.

Az ipari energiahatékonyságra eddig kevés figyelem irányult, holott már kis odafigyeléssel, energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával is gyors és jelentős megtakarítás érhető el, tudtuk meg az ipari energiahatékonysági források tervezésében részt vállaló Virtuális Erőmű Program és a Századvég Energetikai Üzletágának vezetőitől. Nemzetközi tapasztalatok alapján ez akár 9-14 PJ is lehet, hazai szakemberek 15 PJ megtakarítást prognosztizálnak a következő 20 évre, de a felmérések még folynak. Az ipari energiahatékonyság finanszírozásának is több lábon kell állnia, beleértve az EUs forrásokat, az Energiahatékonysági Irányelv alapján az energiaszolgáltatói finanszírozás lehetőségét, vagy akár egy esetleges önkéntes megállapodások rendszerét is.  A vállalkozásoknak a GINOP 4-es  prioritására lesz érdemes figyelniük, ezen belül a várható forráskeret mintegy 70 milliárd forint vissza lesz nem térítendő támogatás formájában. Ehhez adódik még a pénzügyi eszközök kb. 100 milliárdos forráskerete is, melyből vissza nem térítendő források formájában valósulhatnak meg fejlesztések.

Az önkormányzatoknak a TOP-ra kell koncentrálniuk, minden megye – Közép-Magyarországot kivéve – dedikált forrástömeggel számolhat a 7 éves ciklusban. Energiafelhasználás-csökkenést eredményező beruházásokra konkrétan a 3. prioritás 2. intézkedése ad majd lehetőséget 180 milliárd forintnyi nagyságrendben.

Az energiahatékonyság legnagyobb forráskeretével a KEHOP gazdálkodik, energiahatékonyságra és megújulók bevonására mintegy 300 milliárd forint lesz az 5. prioritáson belül. Itt számíthatunk például az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére (megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával), vagy távhő- és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztésére. Újdonság, hogy a lakosság számára is lesznek elkülönített források, ők várhatóan egy közvetítő szervezeten keresztül tudnak majd energiahatékonysági beruházásokra forrásokat kapni.

Az energiahatékonyság újszerű megközelítését javasolja Bart István, a MEHI vezetője is:

„Az energiahatékonyság befektetés: a jelenlegi kamatszintet figyelembe véve gyakran jobban megéri saját lakásunk energiahatékonyságába fektetni, mint bankba tenni a pénzt. Ha ehhez hozzáadjuk még a beruházások révén elért értéknövekedést (pl. ingatlan esetén) és a közvetett pozitív és kumulatív környezeti hatásokat, tovább javul e beruházások jövedelmezősége.  Tudjuk azonban azt is, hogy a lakosság túlnyomó része nem rendelkezik jelentős megtakarítással, és gyakran a vállalkozások is nehezen jutnak hitelhez –  így csak államilag támogatott hitelekből képzelhetők el nagyobb léptékű energiahatékonysági beruházások.  Ezért örülünk nagyon annak, hogy a 2014-20-as uniós források elosztásakor erre már lesz lehetőség, és így elmondhatjuk, hogy nemsokára új fejezet nyílik az energiahatékonysági beruházások hazai történetében.”

Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának delegáltja felhívta a figyelmet arra, hogy az Energiahatékonysági Irányelv értelmében itthon idén kellett volna bevezetni az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettségét (EHK), amely értelmében e cégeknek az eladott energia 1,5%-ának megfelelő megtakarítást kell elérniük évente.  Bár a hazai bevezetés egyelőre késik, a Bizottság minden eszközt felhasznál arra, hogy érvényesítse az Irányelv követelményeit.  Az EHK jelentősége ugyanis óriási: 2020-ig az éves hazai energiafogyasztás nagyjából 1/3-adát takarítjuk majd meg segítségével.

Az NFM, az NGM és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal munkatársai előadásaikban  pillanatképet mutattak a 2014-2020-as operatív programokról (KEHOP, GINOP, TOP), hiszen épp gőzerővel folyik a Brüsszel által véleményezett programok véglegesítése a második körös benyújtás előtt.  A három OP több száz milliárd forintot biztosít energetikai célokra 2020-ig, és ezeket az energiahatékonyság terén várhatóan kiegészíti 100 milliárdnyi olyan forrás is, amelyet kedvezményes hitelek formájában juttatnak majd el a kedvezményezettekhez.  Az előadók felhívták a figyelmet arra is, hogy még novemberben egy – rövid határidejű – társadalmasítás is lesz.  Minden operatív program tervezetében közös nevező, hogy azon fejlesztések lesznek támogathatók, amelyek egységnyi költségből a legnagyobb energia-megtakarítást érik el a végső energiafogyasztáson belül, illetve a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését biztosítják.

Az ipari energiahatékonyságra eddig kevés figyelem irányult, holott már kis odafigyeléssel, energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával is gyors és jelentős megtakarítás érhető el, tudtuk meg az ipari energiahatékonysági források tervezésében részt vállaló Virtuális Erőmű Program és a Századvég Energetikai Üzletágának vezetőitől. Nemzetközi tapasztalatok alapján ez akár 9-14 PJ is lehet, hazai szakemberek 15 PJ megtakarítást prognosztizálnak a következő 20 évre, de a felmérések még folynak. Az ipari energiahatékonyság finanszírozásának is több lábon kell állnia, beleértve az EUs forrásokat, az Energiahatékonysági Irányelv alapján az energiaszolgáltatói finanszírozás lehetőségét, vagy akár egy esetleges önkéntes megállapodások rendszerét is.  A vállalkozásoknak a GINOP 4-es  prioritására lesz érdemes figyelniük, ezen belül a várható forráskeret mintegy 70 milliárd forint vissza lesz nem térítendő támogatás formájában. Ehhez adódik még a pénzügyi eszközök kb. 100 milliárdos forráskerete is, melyből vissza nem térítendő források formájában valósulhatnak meg fejlesztések.

Az önkormányzatoknak a TOP-ra kell koncentrálniuk, minden megye – Közép-Magyarországot kivéve – dedikált forrástömeggel számolhat a 7 éves ciklusban. Energiafelhasználás-csökkenést eredményező beruházásokra konkrétan a 3. prioritás 2. intézkedése ad majd lehetőséget 180 milliárd forintnyi nagyságrendben.

Az energiahatékonyság legnagyobb forráskeretével a KEHOP gazdálkodik, energiahatékonyságra és megújulók bevonására mintegy 300 milliárd forint lesz az 5. prioritáson belül. Itt számíthatunk például az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére (megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával), vagy távhő- és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztésére. Újdonság, hogy a lakosság számára is lesznek elkülönített források, ők várhatóan egy közvetítő szervezeten keresztül tudnak majd energiahatékonysági beruházásokra forrásokat kapni.

Az energiahatékonyság újszerű megközelítését javasolja Bart István, a MEHI vezetője is:

„Az energiahatékonyság befektetés: a jelenlegi kamatszintet figyelembe véve gyakran jobban megéri saját lakásunk energiahatékonyságába fektetni, mint bankba tenni a pénzt. Ha ehhez hozzáadjuk még a beruházások révén elért értéknövekedést (pl. ingatlan esetén) és a közvetett pozitív és kumulatív környezeti hatásokat, tovább javul e beruházások jövedelmezősége.  Tudjuk azonban azt is, hogy a lakosság túlnyomó része nem rendelkezik jelentős megtakarítással, és gyakran a vállalkozások is nehezen jutnak hitelhez –  így csak államilag támogatott hitelekből képzelhetők el nagyobb léptékű energiahatékonysági beruházások.  Ezért örülünk nagyon annak, hogy a 2014-20-as uniós források elosztásakor erre már lesz lehetőség, és így elmondhatjuk, hogy nemsokára új fejezet nyílik az energiahatékonysági beruházások hazai történetében.”

Három és fél évvel a 2011-es fukusimai katasztrófa után az üzemeltető Tepco megkezdte a négyblokkos Fukusima Daichi egyes blokkjának bontását. Szerdán indult meg az ideiglenes védőszarkofág tetejének elmozdítása egy speciális, távirányítható emelődaruval. Az így keletkezett réseken keresztül a tervek szerint négyezer liter kötőanyagot öntenek a reaktortérre, hogy megakadályozzák a sugárzás kiszabadulását. Jövő márciusban teljesen elbontják majd a védőköpenyt, majd megkezdik a reaktortér maradványainak eltávolítását is. 2018-ban kerülhet sor a megolvadt sugárzó fűtőelemek eltávolítására.

Azonban ehhez először tudni kellene, hogy milyen állapotok uralkodnak odabent. Ezt pedig teljes bizonyossággal még senki sem képes megmondani. A fűtőelemeket mind a mai napig, több tonnányi vízzel kell hűteni, mert a forróság miatt újra beindulhatna a reakció a megolvadt magban. A mentést nehezíti, hogy ennek következtében mintegy 4-5 ezer tonnányi erősen sugárszennyezett víz gyülemlett fel a reaktor alatti tárolókban és alagutakban.

Így vagy úgy, a 2020-as tokiói olimpia megnyitójára a japán kormányzat mindenképpen be akarja fejezni a fűtőelemek eltávolítását.  A japán Fukusima Daichi atomerőműben 2011. március 11-én, az írott történelem egyik legerősebb földrengése és az azt követő szökőár okozott súlyos károkat. A hat reaktorblokk kisegítő áramellátása leállt, ezért a hűtőrendszer felmondta a szolgálatot. A felforrósodó reaktortérben keletkező gyúlékony gázok miatt a blokkokban több robbanás is történt, miközben súlyos sugárszennyezés érte az erőmű körüli területet, ezért mintegy 60 ezer embert kellett 32 kilométeres körzetben kitelepíteni. A kárelhárítás még most is zajlik, de a teljes kárösszeget, járulékos költségekkel együtt 200 milliárd euróra (mintegy 58 ezer milliárd forintra) becsülik.

forrás: piacesprofit.hu

A fenntartható életmód egy komplex fogalom: azt az életvitelt jelenti, amivel megvalósíthatjuk a fenntarthatóság alapfeltételét, nevezetesen, hogy  a megújulás mértékén használjuk környezetünket vagyis „addig nyújtózkodunk, amíg a takarónk ér”.

Hogyan lehetséges ez? A kérdés megválaszolására  a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) partnereivel több mint 40 helyszínen egy újszerű, a fenntartható életmód elterjesztését célul kitűző programja részeként, 60  db fenntarthatósági képzést szervezett, közel 1 000 döntéshozó, tanár  és egyetemista számára.

A képzések célja a fenntarthatóság, az ehhez kapcsolódó gondolkodásmód és a fenntartható életmód összefüggéseinek jobb megértése, valamint a manapság már-már elcsépelt, és olykor indokolatlanul túlhasznált fenntartható szó mögötti valós fogalom tisztázása volt.

„Ne feledjük el, hogy mi mindannyian döntéshozók vagyunk. Vannak köztünk olyanok, akik a legmagasabb szinten hoznak döntéseket, európai, nemzeti szabályokat alkotnak, vannak, akik egy település életéről, vagy egy munkahely tevékenységéről döntenek. Akármilyen pozícióban is vagyunk, magánemberként is döntünk, amikor fogyasztói választásainkkal meghatározzuk, milyen mértékben terheljük, károsítjuk környezetünket. A döntéshozói képzések tartalmi újszerűségét az adta, hogy nemcsak felszínes megoldásokat kerestünk, hanem a problémák okaira próbáltunk válaszokat találni. Továbbá a résztvevők nemcsak az egy napos képzésen vehettek részt, hanem a későbbiekben lehetőségük volt szakértők segítségét kérni, így a mindennapi tevékenységeik során is segítséget kaptak a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazásához.” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

A tanári képzések kiemelt feladata volt, hogy felkészítse a tanárokat arra, hogy sikeresen át tudják majd adni diákjaiknak a fenntartható életmóddal kapcsolatos tudást.

A döntéshozói és tanári képzésekhez speciális, hiánypótló kézikönyvek is készültek, melynek publikálásával szeretnénk hozzájárulni, hogy a képzések tartalma könnyen érthető formában mindenki számára elérhető legyen. Ezért is készült mindkét kézikönyvből egy rövidebb és egy bővebb részletesebb változat is.

A kézikönyvek innen letölthetők: http://www.mtvsz.hu/kepzes_tananyagok

Annak érdekében, hogy a legkisebbek se maradjanak ki a fenntartható életmód megismeréséből, játékos éghajlatvédelmi vetélkedőt szerveztünk felső tagozatosok számára. A 2014 februárjában indult Klímaőrjárat fordulói során a diákok 3 fős csapatokba szövetkezve derítették fel a környezetükben, az iskolában és otthon tapasztalható környezetrongáló folyamatokat. Így kapott bizonyítványt az iskolájuk, adtak környezetbarát receptötletet ismerősüknek vagy okos tudósként környezeti problémákat tártak fel. A Klímaőrjárat vetélkedőn hat régióban több mint 600 csapat, vagyis több mint 1800 diák vett részt.

Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.

Így az Európai Unió az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson – közölte Herman Van Rompuy.

Tudatta ugyanakkor, hogy egyes tagállamok kérése az volt, hogy a párizsi klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást. “De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá” – jelentette ki az Európai Tanács elnöke.

Az uniónak 2020-ig már van klímavédelmi és energiastratégiára, 2021 pedig Van Rompuy szavai szerint ha nem is a holnap, de a holnapután, a gazdasági szereplőknek pedig kiszámíthatóságra van szükségük, és ezen a téren az Európai Unió állta a szavát, bizonyosságot kínál.

“Nem volt könnyű, egyáltalán nem” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.

Van Rompuy arról is beszélt, hogy a stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, valamint, hogy a költséghatékonyságot is szem előtt tartja, és a versenyképesség szempontjait sem hagyja figyelmen kívül. Ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehető – foglalta össze a belga politikus, aki egy példát is hozott erre.

Mint mondta: ha például Dániában már minden épület hőszigetelő duplaüvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia, ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energia-megtakarítást eredményező triplaüvegezésbe kezd, finanszírozhat ugyanabból a pénzből duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét.

Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóján elmondta: Németország már jelenleg is 25 százalékkal javította az energiafelhasználás hatékonyságát, így hamarosan el is érheti a 27 százalékos célt.

Van Rompuy azt is elmondta, hogy az energiahatékonyság terén vállalt célt 2020-ban felül lehet majd vizsgálni.

A megújuló energia felhasználása terén az EU gyakorlatilag a jelenlegi 14 százalékos arány megduplázását tűzte maga elé célként – mutatott rá Herman Van Rompuy. A politikus arra is kitért, hogy a technológia ezen a téren gyorsan fejlődik, a kitűzött célt pedig az unió egészének kell teljesítenie, nem a tagállamoknak külön-külön.

Mindezek mellett az Európai Unió állam-, illetve kormányfői abban is megállapodtak, hogy 2030-ra olyan mértékben kell összekapcsolni a tagállamok villamosenergia-hálózatait, hogy minden ország képes legyen áramtermelésének legalább 15 százalékát exportálni. Ez Madrid határozott követelése volt, miután Spanyolország több áramot termel, mint amennyire szüksége van, főleg szélenergiából, ám Franciaország vonakodik fejleszteni a két ország közötti energia-összeköttetést, arra hivatkozva, hogy az alapvetően atomerőművei által ellátott áramhálózata nem tudná felvenni a spanyol exportot, mert a nukleáris létesítmények teljesítménye nem szabályozható olyan rugalmasan, ahogy a szélenergia-termelés ingadozik.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke örömének adott hangot, hogy az Európai Tanács végül elfogadta, amit a bizottság januárban javasolt. Ez jó hír a klímaváltozás elleni küzdelemben – vélekedett a bizottság elnöke, aki szerint nincs a világon még egy ilyen nagyratörő energiastratégia.

“Akkor sokan azt mondták, ez rossz terv rossz időpontban. De bebizonyosodott, hogy a kétkedők tévedtek” – hangsúlyozta Barroso. A portugál politikus az összeköttetéseket létfontosságúnak nevezte az egységes energiapiac szempontjából.

Mindkét politikus kitért az ebola elleni fellépésre is. Van Rompuy megerősítette, hogy Hrisztosz Sztilianidisz leendő humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos lesz az EU ebola elleni erőfeszítéseinek koordinátora, valamint, hogy a témáról még pénteken is lesz szó az állam-, illetve kormányfők tanácskozásán. Barroso szerint a járványt még közel sem sikerül megfékezni, és nagyobb erőfeszítésekre van szükség