A Mercedes bejelentette, hogy az üzemanyagcellás B-osztály kísérleti autó már több mint 300 ezer kilométert tett meg átlagos körülmények között, közúti forgalomban. A Mercedes azt szeretné bizonyítani az autóval, hogy az üzemanyagcella ugyanolyan megbízható, mint a belső égésű motor, akár extrém körülmények között is, hosszú éveken át.

A Mercedes-Benz B-osztály F-Cell 2010 óta rója Európa és Amerika útjait, elsősorban ügyfeleket ültetnek a volán mögé, hogy meggyőzzék őket a technológia működőképességéről és előnyeiről.

A Mercedes eddig egyébként több mint 300 darab üzemanyagcellás autót készített tesztelési céllal, ezek összesen már 9 millió kilométert tettek meg.

A stuttgarti gyártó bejelentette azt is, hogy a Forddal és a Nissannal közösen fejlesztik a szériagyártásra a hidrogénnel üzemelő üzemanyagcellás autót, amit az ügyfelek várhatóan 2017-től vásárolhatnak majd meg. Addig azonban komoly feladatot jelent majd a szükséges infrastruktúra, vagyis hidrogénkutak hálózatának bővítése.

forrás: autoszektor.hu

A projektben elért eddigi eredményekről és a projekt jelenlegi állásáról tartott beszámolót a 2014. szeptember 29-én Dr. Aleksza László szakmai vezető a Szent István Egyetem és Dr. Sikolya László intézetigazgató a Nyíregyházi Főiskola részéről.

A mai napon Dr. Aleksza László, a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0018 számú projekt szakmai vezetője tartott sajtótájékoztatót a sajtó képviselői és az érdeklődők számára a Szent István Egyetemen a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar tanácstermében.

A szakmai vezető elmondta, hogy a projekt a terv szerint halad előre, a megvalósulás mind a beszerzések, mind a forrásfelhasználások tekintetében megfelelő szintű.

A zöld tananyagok első, nyers verziói 2014 áprilisára elkészültek, amelyek kiegészítése, javítása zajlik a közbeszerzést elnyert GAK Nonprofit Kft. és a projekt szakmai megvalósítói segítségével. Közben folyamatos a kapcsolat az e-learninges felületet készítő céggel is. Az arculat kialakítása után a tananyagok első próbaverzióit is feltöltötték a rendszerbe, és 2014. szeptember végére a magyar verziók elérik végleges elektronikus tananyag-formátumukat.

2014 augusztusában az angol fordítók is megkezdték munkájukat a projekt keretében. Az így elkészült angol tananyagok nagy segítséget nyújtanak majd a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés és megújuló energiarendszerek nemzetközi szintű oktatásában. Ennek jelentőségét mindkét előadó kihangsúlyozta, hiszen a konzorciumvezető Szent István Egyetemen, s a konzorciumi partner Nyíregyházi Főiskolán és Nyugat-magyarországi Egyetemen is egyre több a külföldi hallgató.

Nemzetközi kapcsolatok építése és szakmai tapasztalatcsere céljával a szakmai megvalósítók külföldi tanulmányutakon vettek részt. 2014 májusában az IFAT müncheni nemzetközi világkiállításra és vásárra látogattak el Németországba, szeptember végén pedig Lengyelországban a krakkói hulladékgazdálkodási rendszerrel ismerkedhettek. További nemzetközi kapcsolatépítésre adott lehetőséget a Szent István Egyetemen megrendezésre kerülő ORBIT2014 nemzetközi szakmai konferencia, ahol a projektmenedzsment tagok és szakmai megvalósítók is szép számmal vettek részt.

Dr. Aleksza László beszéde zárásaként megemlítette, hogy e projekt keretében legközelebb sajtótájékoztató jövő év áprilisában, a projektzáró rendezvényen kerül megrendezésre, melyre ezúton, előzetesen is meghívja a sajtó képviselőit.

Mi kell ahhoz, hogy Budapest felkerüljön a „fenntartható fejlődés világtérképére”? Minél több elkötelezett döntéshozó, előremutató intézkedés és bevezetett jó gyakorlat, valamint egy olyan rendszeresen megrendezésre kerülő találkozó, ahol a fenntartható fejlődés iránt elkötelezett döntéshozók, cégvezetők, tudósok és civil szereplők időről időre megvitathatják a régiós szinten legfontosabb kérdéseket. Ez a találkozó idén végre megvalósul, a SUSCO Budapest nemzetközi konferenciasorozat első eseményére 2014. október 2-3-án kerül sor a Millenárison.

A Főváros a konferencia támogatásán túl is sokat tesz a fenntartható főváros eszméjének terjesztéséért. Budapest városvezetése elkötelezett a környezetvédelem, a fenntartható városi fejlődés iránt. Az elmúlt négy évben számos fenntartható projekt valósult meg a közműfejlesztéstől az infrastrukturális beruházásokig. Elkészült az Európai Unió legnagyobb környezetvédelmi beruházásaként a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, amely jelentősen hozzájárult a Duna vízminőségének javulásához. Elindult a Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése nevű projekt, a fejlesztés révén közel teljessé válik a főváros csatornázottsága. Az év végére befejeződik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer bevezetése, amelynek révén Budapest minden lakója már az otthonában szétválogathatja a papír-, a műanyag és fém-, valamint a kommunális hulladékot. A Margitszigeten megépült Magyarország első ökojátszótere, valamint felújították a Lánchíd parkot a környezettudatos szabadtéri építészet jegyében, csatlakozva a svéd modellhez, az un. svéd SymbioCity elgondoláshoz, amely a fenntartható fejlődés érdekében tervezi át a városi környezetet.

A Főváros vezetése az elmúlt négy évben hatalmas erőfeszítések árán megvalósított beruházásokkal kényelmesebbé, kiszámíthatóbbá, gyorsabbá és zöldebbé tette a közlekedést, így a fővárosi polgárok egy tisztább levegőjű városban gyorsabban, kellemesebb környezetben utazhatnak. Négy év alatt megduplázódott az alacsonypadlós buszok száma, jelentősen csökkent az új buszok károsanyag-kibocsátása, ezáltal tisztább lett a levegő. A Belváros autóforgalmának csökkentésében nagy szerepet játszott a 4-es metró befejezése, a P+R parkolók számának bővítése, továbbá a nemrég megvalósított MOL Bubi közbringarendszer elindítása.

SUSCO Expo – Teret adunk az innovációnak!

A Főváros több nagyszabású fenntartható fejlődéssel foglalkozó esemény mellé is áll, ilyen volt többek között az Európai Mobilitás Hét vagy tavasszal a Dunai Regatta, amelyet az Antall József Tudásközpont valósított meg. Az ugyancsak az Antall József Tudásközpont szervezésében megvalósuló SUSCO Budapest 2014 nemzetközi fenntartható fejlődés konferencia és a hozzá kapcsolódó SUSCO Expo célja közös a Fővároséval: közelebb hozni a fenntartható fejlődés ügyét

az emberekhez, és mindennapi gyakorlattá tenni a jó kezdeményezéseket, a környezettudatos gondolkodást. A fővárosi háztartások szelektív hulladékgyűjtését lehetővé tevő Fővárosi Közterület Fenntartó (FKF) Zrt. és a Fővárosi Vízművek is kiállítóként lesz jelen a számos érdekes és kreatív programot kínáló, ingyenesen látogatható SUSCO Expón a Millenárison.

A kétnapos SUSCO Expón nemcsak a döntéshozói réteg és a tudományos élet szereplői, hanem a civil szervezetek, start up-ok, és a fenntarthatóság szellemében munkálkodó vállalatok is megmutathatják magukat a széles nagyközönség előtt. A szakmai tartalmon túl számos kreatív és interaktív program várja a közönséget: esettanulmányokat állíthatnak össze a fenntartható üzleti modellről és a környezettudatos vállalkozás alapjairól, vagy részeseivé válhatnak a World Café-nak, ahol megtudhatják, hogy a zöld vállalkozások hogyan érvényesülhetnek a piacon. Akiket a könnyedebb programok vonzanak, belekóstolhatnak a felelős táplálkozásba, koccinthatnak egy fenntartható magyar vállalkozás gyümölcsleveivel vagy bekapcsolódhatnak interaktív társasjátékokba. A szervezők a startupokra és az ötletgazdákra is gondoltak, akiknek a Babzsák Klubban rapid randi keretében lesz lehetőségük a potenciális befektetők lenyűgözésére.

– Szeptembertől nem lesz vezetékes víz a Karcag melletti Tilalmason, nem lehet majd mosni, vécét lehúzni. Ja, és persze közkutak sincsenek. Az önkormányzat azt javasolja, mindenki ásson magának saját kutat. A településen 110-en élnek, köztük 39 gyermek – írja az Index.hu.

A Népszabadság megkeresésére a karcagi városháza egy közleménnyel válaszolt, amelyben többek között az olvasható, hogy az állami gazdaság 1990-es privatizációja után a területen lévő víziközmű vagyont az új tulajdonos, a Karcagi Tilalmasi Kft. vette át. Ez a cég biztosította a vízszolgáltatást. Ám 2014-ben a Karcag-Tilalmasi Mezőgazdasági Kft. tájékoztatta a várost, hogy a vízhálózat üzemeltetéséhez – anyagi és személyi feltételek hiányában – nem szolgáltat vizet a Tilalmason élő lakosságnak.

Az előzményekről a közleményben az olvasható, hogy a szigorodó egészségügyi előírásoknak a vízbázis és ivóvízrendszer nem felel meg, a Karcag-Tilalmasi Mezőgazdasági Kft. tulajdonában lévő kút vize ma már ipari-gazdasági víznek minősül, amelynek vízjogi üzemeltetési engedélye 2011-ben lejárt. A cég az engedély meghosszabbítását kezdeményezte, de a hatóság több műszaki változtatást igénylő beavatkozást írt elő.

Az önkormányzat a tilalmasiaknak kamatmentes észletfizetést ad a házi vízellátó rendszer kiépítéséhez, magyarán a kútfúráshoz, de a lakók az adminisztrációt maguk intézik: el kell készíttetniük a tervdokumentációt, és be kell szrezni az engedélyeket.

A kútfúrás azonban Jász-Nagykun-Szolnok megyében sem olcsó, annak ellenére, hogy az alföldi területeken a kutak nem olyan mélyek, mint a hegyvidékeken. Az alapár minimálisan mintegy félmillió forint, de a kút teljes bekerülési árát befolyásolja, hogy a kútfejet felszín felett alakítják-e ki, vagy felszín alatti kútaknában, az árat meghatározza, hogy az adott területen milyen mélyen helyezkedik el vízadó réteg, s az ár szempontjából döntő tényező az is, hogy milyen vízgépészeti és vezérléstechnikai eszközöket építenek be.

A szóban forgó  tilalmasi földek Karcagtól északra, északnyugatra helyezkednek el, korábban ezeken a területeken tartották számon a térség legjobb minőségű, legértékesebb, s legtermékenyebb szántóit. Ennek köszönhető, hogy itt, az árvízmentes részeken jött létre a legnagyobb tanyaközpont, a nagykun gazdák e földeket kiváltási pénz fejében valaha örök tulajdonba kapták meg. Mára azonban az egykor értékes tanyavilág javarészt eltűnt, nagy volumenű fejlesztések nem történtek.

forrás: nol.hu

A kijelölt irányvonal egyértelmű, ugyanis a város polgármestere, Boris Johnson koncepciója a következő: 2020-ra a városi taxis- és bérkocsi-társaságok flottáját kizárólag elektromos meghajtású, vagy hibrid kocsik tegyék ki. A businessgreen.com portál információja szerint, a szerződést kötő britt cég, a Greentomatocars egyelőre öt kísérleti kocsival teszteli a kínaiak elektromos autóját. A jármű főbb jellemzői: ötüléses autó, feltöltés nélkül több mint 250 kilométeres távot tud megtenni, meglehetősen erős (75 KW) és könnyedén 120 kilométeres óránkénti menetsebességre is képes. A cég flottájában alkalmazott, a taxitársaságok által előszeretettel használt japán Toyota Prius kocsiknak jó vetélytársai lesznek szigetországban ezek a kínai járművek – tette közzé a cég illetékes szakembere. Nagy reményt fűznek világszerte a BYD cég fejlesztéseihez, s erre garancia, hogy a világ egyik legtekintélyesebb pénzügyi befektetője, a Warren Buffet mintegy 10 százalékos részesedést szerzett a kínai járműgyártóban. Az autógyár további megerősítésként, műszaki együttműködést kötött a Daimler céggel. Ennek tudható be, hogy Kínában a BYD autógyár a zöld autók piacán jelenleg a vezető szerepet tölti be.