Az éjszaka második feléig túlnyomóan derült, száraz idő várható. Ezt követően északnyugaton helyenként már erősebben megnövekszik a felhőzet, és a hajnali órákban ott már előfordulhat néhol zápor, zivatar. Napközben a nyugati, északnyugati tájakat leszámítva eleinte sok napsütésre lehet számítani, majd a déli óráktól erősen megnövekszik a felhőzet, és egyre többfelé alakul ki eső, zápor, zivatar, a délnyugati és az északkeleti országrészben heves zivatar is. A nyugati, délnyugati szél éjszakától egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, megerősödik, vasárnap sokfelé viharossá fokozódik.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 16, 22 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap északnyugaton 20, 25, másutt többnyire 27, 32, a Tiszántúlon még 34, 37 fok között várható. Hétfőn a viharos szél hatására csökken a felhőzet, jelentősen felfrissül a levegő: délután 22-27 fok körüli értékeket mérhetünk.Kedden, szerdán változóan felhős, inkább napos idő valószínű, hűvös reggelekkel (néhol 5 fokig süllyedhet majd a hőmérő higanyszála), meleg nappalokkal. Csütörtökön visszatérhet a hőség, majd pénteken és a hétvégén újabb lehűlés, eső, kora őszi idő jöhet.

A Nap július 23-án anyagának hatalmas felhőjét „köpte ki”. A jelenséget koronakidobódásnak nevezik, és bekövetkezése idején több tízmillió tonna szuperforró gáz indul útnak. A STEREO űrszondapáros megfigyelései alapján a NASA szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy a koronakidobódás anyaga másodpercenként 2900-3540 kilométeres sebességgel „süvített tova”, a tehát Nap szuperforró anyaga 10,43-12,75 millió kilométert tett meg óránként – olvasható a space.com űrkutatási hírportálon. A 2006-ban indított páros valóban „sztereóban” közvetít a Napról, mivel lehetővé teszi a központi csillag teljes felszínének a megfigyelését. A július 23-i koronakidobódást nemcsak a NASA, hanem az Európai Űrügynökség (ESA) 1995-ben indított napfigyelő műholdja, a SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) is észlelte, a kutatóknak így alkalmuk nyílt, hogy összevessék az űrszondák adatait, és pontosabban meghatározzák a kilökődés sebességét. „A másodpercenkénti 2900-3540 kilométeres sebesség alapján a július 23-i a műholdak által valaha mért öt leggyorsabb koronakidobódás közé tartozik” – hangsúlyozta C. Alex Youg, a NASA napfizikusa. A szupergyors koronakidobódás a Nap AR 1520 jelű aktív régiójában történt. A területet a kitörés előtt három héten át monitorozták a kutatók.

Gigantikus kitörés
„A régió négy meglehetősen gyors koronakidobódást produkált a július 23-i esemény előtt. Egy X-osztályú flert is produkált, amely a legerőteljesebb naptevékenységek közé tartozik. A terület aktivitása folyamatosan növekedett, míg bekövetkezett ez a gigantikus kitörés” – közölte Rebekah Evans, a NASA kutatója. A napkitörés (fler) néhány perces heves robbanás a Nap fotoszférájában vagy afölött. A flerek ellentétes polaritású mágneses terek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkozhatnak. Hőmérsékletük több tízmillió Celsius-fok is lehet. Egy-egy fler alkalmával több millió tonna anyag hagyja el a Napot másodpercenként 1000 kilométeres sebességgel. Általában a napfoltokhoz kapcsolódnak, a legerősebb naptevékenység idején 30-80 fler is előfordul naponta. A fler nemcsak a Napon, hanem egyes csillagokon is megfigyelhető (flercsillag). A koronakidobódás a naptevékenység egyik megnyilvánulása: a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe. Ilyenkor több tízmillió tonna szuperforró gáz indul útnak. Amennyiben a szuperforró gáz kölcsönhatásba lép a Föld mágneses mezejével, geomágneses viharokat okozhat.

A szigetelő réteg télen a beltérben tartja a meleget, nyáron pedig a hűvöst, így mindig kellemes hőmérséklet lehet a lakásban. Ez szélsőséges időjárási viszonyok között is érvényes, ráadásul sokat takaríthatunk meg a fűtésszámlával is. Az egyik legelterjedtebb szigetelőanyag pedig az üveggyapot. Az üveggyapotot legfőképpen azért alkalmazzák széles körben, mert fajtáján belül megfizethető, természetes, és nagy élettartalommal bír. Leggyakrabban az épületek hidegebb részeinél alkalmazzák, hogy a meleg levegő benntartásával kiegyensúlyozzák a beltéri hőmérsékletet. Üveggyapotot használnak az ablakok körüli rések befedésére és a padlózat kialakítása során is, hogy megakadályozzák a meleg kiáramlását, és így tulajdonképpen „nem az utcát fűtjük”, ahogy mondani szokás.

Pozitívumok:
Az üveggyapot ideális a házak és lakások melegen tartására, hiszen vastag rétegekben alkalmazható, így hatékonyan őrzi meg a beltéri hőmérsékletet.
Az egyéb szigetelési módokhoz képest az üveggyapot költségkímélő megoldás. Alkalmazása is gyakran egyszerűbb, így még a munkadíjon is spórolhatunk vele.
Az üveggyapot hangszigetelőként is működik, így a kinti zajokat kint, a bentieket pedig bent tartja.

Negatívumok:
Hogyha fedetlenül vagy helytelenül alkalmazzák az üveggyapotot, azt hosszú távon káros lehet a lakók egészségére. A szabadon hagyott üveggyapot felületéről ugyanis egy idő után mikroszemcsék bomlanak le, melyek megülnek a bútorokon és jelen vannak a levegőben is.
A fedetlenül hagyott üveggyapot veszélyforrás, hiszen ha mindenféle óvintézkedés nélkül érünk hozzá, akkor irritációt, fájdalmat vagy égés érzetét keltheti.
Az üveggyapotot egy időben rákkeltőnek titulálta a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség. Ezt a kijelentést hamar vissza is vonták, azonban a kockázatok még mindig reálisnak tűnnek.

–

Alkalmazása:
Többféle fajtájú és formájú üveggyapot létezik, melyekben azonban közös az anyag állandó kémiai összetétele. A leggyakrabban használt üveggyapot fajta a hengeres üveggyapot, amely több méretben is kapható, és egy vízálló réteggel rendelkezik, amely távol tartja a nedvességet. Ezeket tetőszerkezeteknél, plafonok szigetelésénél, falak kiépítésénél, valamint pincék padlózatánál is alkalmazzák. Ezen kívül léteznek üveggyapot takarók is, amelyeket már létező szigetelőrétegre szoktak felhelyezni. Az egyenetlen illetve kis felületekhez lazább szerkezetű, fújható üveggyapotot alkalmaznak. A hőszigetelésnek nem csak az az előnye, hogy egy nagyjából állandó hőmérséklet lehet otthonunkban. A hőszigetelésnek köszönhetően – amellett, hogy kisebb lesz a gázszámla –, kevesebb energiát használunk el fűtésre, mely által bolygónk véges tartalékaival takarékosan járunk el, ezen kívül kevesebb káros anyag jut a légtérbe.

Az EU-direktíva előírja, hogy a tagországoknak az évtized végére energiatermelésük 15%-át megújuló forrásokból kell előteremteniük. (Aiolus News) A lengyel törvénytervezet, amely körül hónapokon át kemény viták folytak, jelenlegi formájában gyakorlatilag véget vet annak a bőkezű támogatásnak, amelyet eddig a biomasszából történő energia-termelésnek nyújtottak. A jövőben a biomassza-erőművek csupán 5 éves támogatásra számíthatnak, szemben a szélparkoknak és naperőműveknek nyújtandó 15 éves szubvencióval. E fordulat sok szakértőt meglepett, tekintettel arra, hogy Lengyelország még mindig erősen szénfüggő, és eddig a varsói kormány nem mutatott túl nagy hajlandóságot ennek gyors megváltoztatására. A törvényt várhatóan jövő év elején fogadják el.

Egyszerűen, de a legfejlettebb technológia segítségével szolgáltat majd folyamatos információkat a városok utcáin belélegzett levegő minőségéről – nyilatkozta a sajtónak Vittorio Loreto, a Fondazione Isi nevű olasz tudományos alapítvány felelőse. Olaszországból a Piemonte tartományban működő alapítvány és a római La Sapienza tudományegyetem csatlakozott az Európai Unió finanszírozásával zajló EveryAware elnevezésű programhoz, amely az európai városok szmogszintjét kívánja felmérni. Újdonságnak számít, hogy a légszennyezettségi adatokat nem az utcákon rögzített műszerekkel, hanem a közlekedő személyek útvonalát követő, a hátizsákban elhelyezett mozgó állomásokkal mérik. „Ez az első program, amely aktívan bevonja a lakosokat, tudatosítva bennük a környezetszennyezés problémáit. A hátizsák nem nehéz, és könnyen hordható” – mondta Loreto. A szmogfelmérésben részt vevő olasz városok névsorát a környezetszennyezéssel évtizedek óta küzdő Milánó vezeti. Jelenleg várják a hátizsákot viselő önkéntesek jelentkezését.