Rick Turner Devon északi részén vezet egy háziállatkertet. “A középtávú prognózisokkal vagyok elégedetlen, mindig hihetetlenül borúsak. Augusztusban egy hosszú hétvégére végig esőt jövendöltek, szombatra különösen sok csapadékot. Erre egy csepp sem esett, egész nap sütött a nap” – idézte a férfit a brit Metro újság. Turner szerint a meteorológiai szolgálat túlzott pesszimizmusa a devoni turizmusnak több millió font kárt okoz, neki magának pedig több ezret. A férfi jogi tanácsot keres és más devoni turisztikai vállalkozókkal szövetkezve akarja perelni az időjósokat. A brit meteorológiai szolgálat szóvivője közölte, hogy nem lehet mindig megjövendölni pontosan az időjárást. ”87 százalékra bejön, amit jósolunk, ez pedig szenzációsan jó eredmény. Devon Anglia egyik legcsapadékosabb vidéke, a meteorológiai szolgálat pedig nem tudja elállítani az esőt” – mondta.

A biológusok, vegyészek és fizikusok közreműködésével kifejlesztett anyagból a növénynemesítők is rengeteget profitálhatnak, és a talajfertőzések szintén könnyebben vizsgálhatók lesznek, írja az ipon.hu. A növények terjedelmes gyökérrendszerükön keresztül veszik fel a létezésükhöz szükséges vizet és ásványi anyagokat. Ezen folyamatok pontos részleteit azonban rengeteg kérdés övezi, mivel a föld mélyén zajlanak, így a rendszer működés közbeni tanulmányozása érthető módon fizikai akadályokba ütközik. Erre a problémára jelenthet megoldást az átlátszó talaj, amelyet két év munkájával alkottak meg a szakértők. Ez idő alatt kikísérletezték, hogy milyen savtartalommal, talajszemcse-mérettel, illetve ásványianyag-tartalommal lesz optimális a mesterséges talaj, valamint hogyan reagál a hagyományos öntözésre. A kifejlesztett anyag 350‒1600 mikrométer átmérőjű Nafion-pelletekből áll. A Nafiont gyakran használják üzemanyagcellákban, mivel kiváló ionvezető tulajdonságokkal rendelkezik, és korábbi kutatások már kimutatták, hogy az anyagból készült membránokon baktériumok is tenyészthetők. A kutatók némiképp módosították a Nafion-szemcsék szerkezetét, így azok képessé váltak a környező oldatban található ionok megkötésére, imitálva a talaj természetes kémiáját.

A végeredmény önmagában nem teljesen átlátszó, de ha átitatják egy specifikusan erre a célra kiötlött vizes oldattal, a két anyag együttesen már áttetszővé válik az optikai tartományban. És bár a mesterséges termőföld nem tökéletes másolata a természetes termőtalajnak, fizikai és kémiai tulajdonságaik kellően közel állnak egymáshoz ahhoz, hogy kutatási célra használható legyen. Az átlátszó talaj révén minden eddiginél realisztikusabb körülmények között vizsgálható a gyökerek működése, véli Laurent Laplaze, francia növénykutató, aki szerint az új anyag kifejlesztése rendkívül fontos technológiai ugrást jelent a növények élettanának tanulmányozói és a gyökérzet mikrobiális interakcióit kutatók számára. A skót kutatók is ez utóbbi vonalon indultak el, az átlátszó talaj segítségével azt vizsgálták, hogyan lép kapcsolatba az E. coli baktérium egy fejes saláta gyökereivel. A kísérlet során használt baktériumokat genetikailag módosították, így azok zöld fluoreszcens festékanyagot hordoztak magukban. A szakértők így könnyen megfigyelhették, ahogy mikrobák aprócska kolóniákat formálnak a gyökérzónában.

További vizsgálatok révén a kutatók remélik, hogy sikerül megérteni, pontosan hogyan kerül be a bélflórában jótékony, az élelmiszerekbe kerülve azonban nagyon is veszélyes baktérium a növényi szervezetbe. Ha ezt sikerül megfejteni, talán megelőzhető lehet a folyamat. Hasonló a helyzet a talajfertőzések megállításával, ha végre sikerülne „élőben” megfigyelni a vírusok terjedési módját, könnyebben megelőzhetővé válna a fertőzés továbbterjedése. Hogy a potenciális előnyök egy másik területéről is szó essen, a gyökérszerkezet jobb megismerése révén kevesebb vizet és műtrágyát igénylő növényeket lehetne nemesíteni. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy az átlátszó talaj olcsóbban előállítható legyen, mivel a Nafion alapanyagként való használata meglehetősen drága. A szakértők úgy vélik, hogy a teflon egyes fajtái talán szintén megfelelnének a feladatra.

A Globe and Mail, az ország vezető konzervatív lapja tette közzé a közvélemény-kutatást, mely megmutatta, hogy a megkérdezettek elsöprő többsége hisz a klímaváltozásban, és legtöbbjük elismeri, hogy a jelenségnek legalább részben emberi tevékenység az oka. Ez sokkal jobb eredmény, mint az Egyesült Államokban, ahol köszönhetően az idei hőhullámoknak és szárazságnak, a lakosok 70 százaléka hisz az éghajlatváltozásban, 16 százalékuk azonban még mindig tagadja létezését. A kanadaiak 32 százaléka gondolja, hogy a globális felmelegedést teljes mértékben emberi tevékenység okozza, 54 százalékuk szerint részben emberi tevékenység, részben természetes okok miatt változik az éghajlat, 9 százalékuk szerint csak a természet felelős a jelenségért, 2 százalékuk pedig egyáltalán nem hisz benne.

Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) aerobiológiai monitorozási hálózatához eddig beérkezett adatok alapján a pázsitfűfélék virágporának koncentrációja többnyire alacsony, azonban Szegeden a közepes, Zalaegerszegen pedig a magas szintet is elérte. A csalánfélék virágporát közepes koncentrációban regisztrálták. Tüneteket okozó közepes szintet mértek a libatopfélék virágporából, valamint az üröm pollenjéből Szegeden és Miskolcon, a lóroméból pedig kedden Zalaegerszegen. A kender, a fészkesvirágzatúak, az útifű és az ernyősvirágzatúak virágporát alacsony koncentrációban regisztrálták. A parlagfű pollenkoncentrációja Miskolcon, Zalaegerszegen, Pécsett és Szegeden nagyon magas, Budapesten pedig magas szintet ért el – írták.

Az ÁNTSZ csütörtökön azt közölte: egyes térségekben az elmúlt héten tetőzött a parlagfű pollenszórása, de az ország nagyobb részén javult a helyzet. A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR) legfrissebb térképe szerint az ország északkeleti csücskében és Békéscsaba környékén jelenleg sötétbordó, a hatfokozatú skálán negyedik szintű riasztás van érvényben. A heti átlagértékek alapján az ország túlnyomó részén a levegőben köbméterenként még mindig 100-200 parlagfűpollenszem van a levegőben, ami a PPRR rendszerben a bordó, azaz a harmadik riasztási fokozatnak felel meg. A nyugati országrészben (leszámítva Győr térségét), valamint Komárom-Esztergom megye területén és ezzel egybefüggően, a Duna vonalát átlépve az Északi-középhegység vonulatai mentén, egészen a Bükkig a piros, azaz a második riasztási fokozat van érvényben. A Bükk térségében és Eger környékén a parlagfű pollenkoncentrációja közepes szintre esett vissza, így azokon a területeken már csak figyelmeztetés van érvényben.

De ezek csak számok, nézzük a fejlődés emberi oldalát. Jen Hensley, akinek nagynénje egy szélerőmű-telep vezetője elmondta, hogy soha nem volt még ilyen jó állása, a nagynénje heti hat napot tud dolgozni másfél éven keresztül, ez egy építésipari munkánál elképzelhetetlen lenne. Akár Oregonban, Ohioban, Texasban vagy Tennesseben járunk, a helyi lapok tele vannak a megújuló energia munkahelyteremtő képességéről szóló történetekkel.  Jen nagynénje és a hozzá hasonló dolgozók biztos megélhetéshez és az USA-ban oly fontos egészségbiztosításhoz jutnak, így segítenek újraéleszteni a kisvárosok gazdaságát.

Illinois államban egy új tanulmány szerint az újonnan épített 700 megawatt kapacitású szélerőművek (melyek majdnem 200,000 lakás energiaellátását biztosítják), több tíz millió dollárnyi adóbevételt is hoztak az államnak. Ezek a telepek működésük során több milliárd dollárt termelnek adóbevételekből, és azokból a bérleti díjakból, amelyeket a földtulajdonosoknak fizetnek a szélerőművek építői és fenntartói. Csak a szélenergia kihasználásával csaknem 20,000 munkahely létesült Illinois-ban, a kereslet olyan nagy, hogy a helyi felsőoktatási intézmények közül sokan hirdettek kifejezetten megújuló energiával kapcsolatos szakokat. Az iparágak közül a szél-és napenergia kitermelése az egyik, amely a legtöbb munkahelyet igényli.