A műholdas megfigyelések szerint 2,6 millió négyzetkilométernyi terület maradt befagyva, ez a Jeges-tenger felületének mindössze 30 százaléka, ami még több, mint a 2007-es rekord, a fennmaradó meleg napokban azonban ez minden bizonnyal meg fog dőlni. Az Egyesült Államok a NASA segítségével az 1970-es évek végétől méri a sarki jégtakarók felületét. Ezen idő alatt a nyári olvadás mértéke 40 százalékkal nőtt, a kutatók szerint nagy részben emberi tevékenység következtében. Ha ez így folytatódik, akkor hamarosan nem marad jég az Északi-sarkon. Ennek bekövetkezését 2007-ben még az évszázad végére jósolták, azóta viszont annyira felgyorsult a folyamat, hogy még konzervatív becslések szerint is 2030-ra valósággá válik. Egyes tudósok szerint már ebben az évtizedben minden nyáron teljesen el fog olvadni a Jeges-tenger jégtakarója. A tenger sötétebb felülete miatt elnyeli a napfényt, így felgyorsítja a globális felmelegedést. Emellett az olvadás következtében több pára is keletkezik, ami komoly hatással lesz az éghajlatra. Észak-Amerikában például még az ideinél is nagyobb szárazságra számítanak. A legironikusabb következmény azonban az, hogy a jégtakaró hiányában újabb olajkutak és hajózási útvonalak nyílhatnak meg, így a kutyaharapást szőrével kezelhetjük.

Az elmúlt 112 év viszonylatában az idei volt a második legmelegebb nyár. A meteorológiai szolgálat tanulmányában kifejtették: a nyár folyamán a középhőmérséklet jellemzően 20-22 Celsius-fok között alakult. Ennél hűvösebb, 15 fok alatti értékek a magasabban fekvő területeken fordultak elő, például a Mátrában és a Bükkben. Melegebb, 22-23 fokos középhőmérsékleteket általában az ország délebb részein és Budapesten rögzítettek. A három nyári hónap értékei alapján a legmelegebb, amikor az átlaghőmérséklet a 23 fokot is meghaladta, Szeged környékén volt. Mindhárom nyári hónapban melegebb volt, mint általában. Összességében egy átlagos nyárhoz képest 2,5 fokkal volt melegebb az idén, és “több hőhullámot is átéltünk a nyár folyamán”. A legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát – amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 27 fokot – a 20. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben azonban ez rendszeressé vált – hangsúlyozták. Mostanáig Budapesten a legtöbbször, 13 alkalommal 1992-ben teljesültek a harmadfokú hőségriadó kritériumai. Tavaly 7, az idei nyáron viszont 24 ilyen napot tartottak számon – fejtette ki a meteorológiai szolgálat.
A 2012-es év több meteorológiai rekordot is hozott.

Egyfelől számos napi hőmérsékleti rekord dőlt meg a nyáron. Ezek között négy alkalommal jegyeztek fel új napi maximumhőmérsékleti rekordokat. Június 19-én Bugacon 35,5, július 2-án Túrkevén 38,4, augusztus 22-én Baján 39,1, augusztus 24-én Csávoly állomáson 40,4 Celsius-fokkal dőlt meg a korábban azon a napon rögzített rekord. Emellett a minimum- és az átlaghőmérsékletek sokéves napi maximuma 16 alkalommal dőlt meg a nyáron. A legalacsonyabb hőmérsékletet, 1,7 fokot augusztus 28-án Zabaron mérték. Ezek mellett három alkalommal a napi szélrekord is megdőlt a nyáron. A meteorológiai szolgálat Kab-hegyi állomásán június 5-én mért óránkénti 121 kilométeres, illetve augusztus 7-én 115,6 kilométeres erősségű, július 29-én pedig a Püspökszilágyon mért 131,8 kilométeres erősségű széllökések jelentettek új rekordokat. Összességében az idei nyár jóval szárazabb volt a megszokottnál, a sokéves átlagos csapadékmennyiségnek mindössze 68 százalékát jegyezték fel. Az 1901 óta mért adatok alapján pedig az idei augusztus az elmúlt 112 év legszárazabb augusztusa volt, ekkor országos átlagban a szokásos csapadékmennyiség 13 százaléka hullott csak le. A június is átlag alatti volt, a normálnál 21 százalékkal esett kevesebb eső, míg a július valamelyest átlag feletti, (102 százalékos) csapadékösszeget hozott.

Rick Turner Devon északi részén vezet egy háziállatkertet. “A középtávú prognózisokkal vagyok elégedetlen, mindig hihetetlenül borúsak. Augusztusban egy hosszú hétvégére végig esőt jövendöltek, szombatra különösen sok csapadékot. Erre egy csepp sem esett, egész nap sütött a nap” – idézte a férfit a brit Metro újság. Turner szerint a meteorológiai szolgálat túlzott pesszimizmusa a devoni turizmusnak több millió font kárt okoz, neki magának pedig több ezret. A férfi jogi tanácsot keres és más devoni turisztikai vállalkozókkal szövetkezve akarja perelni az időjósokat. A brit meteorológiai szolgálat szóvivője közölte, hogy nem lehet mindig megjövendölni pontosan az időjárást. ”87 százalékra bejön, amit jósolunk, ez pedig szenzációsan jó eredmény. Devon Anglia egyik legcsapadékosabb vidéke, a meteorológiai szolgálat pedig nem tudja elállítani az esőt” – mondta.

A biológusok, vegyészek és fizikusok közreműködésével kifejlesztett anyagból a növénynemesítők is rengeteget profitálhatnak, és a talajfertőzések szintén könnyebben vizsgálhatók lesznek, írja az ipon.hu. A növények terjedelmes gyökérrendszerükön keresztül veszik fel a létezésükhöz szükséges vizet és ásványi anyagokat. Ezen folyamatok pontos részleteit azonban rengeteg kérdés övezi, mivel a föld mélyén zajlanak, így a rendszer működés közbeni tanulmányozása érthető módon fizikai akadályokba ütközik. Erre a problémára jelenthet megoldást az átlátszó talaj, amelyet két év munkájával alkottak meg a szakértők. Ez idő alatt kikísérletezték, hogy milyen savtartalommal, talajszemcse-mérettel, illetve ásványianyag-tartalommal lesz optimális a mesterséges talaj, valamint hogyan reagál a hagyományos öntözésre. A kifejlesztett anyag 350‒1600 mikrométer átmérőjű Nafion-pelletekből áll. A Nafiont gyakran használják üzemanyagcellákban, mivel kiváló ionvezető tulajdonságokkal rendelkezik, és korábbi kutatások már kimutatták, hogy az anyagból készült membránokon baktériumok is tenyészthetők. A kutatók némiképp módosították a Nafion-szemcsék szerkezetét, így azok képessé váltak a környező oldatban található ionok megkötésére, imitálva a talaj természetes kémiáját.

A végeredmény önmagában nem teljesen átlátszó, de ha átitatják egy specifikusan erre a célra kiötlött vizes oldattal, a két anyag együttesen már áttetszővé válik az optikai tartományban. És bár a mesterséges termőföld nem tökéletes másolata a természetes termőtalajnak, fizikai és kémiai tulajdonságaik kellően közel állnak egymáshoz ahhoz, hogy kutatási célra használható legyen. Az átlátszó talaj révén minden eddiginél realisztikusabb körülmények között vizsgálható a gyökerek működése, véli Laurent Laplaze, francia növénykutató, aki szerint az új anyag kifejlesztése rendkívül fontos technológiai ugrást jelent a növények élettanának tanulmányozói és a gyökérzet mikrobiális interakcióit kutatók számára. A skót kutatók is ez utóbbi vonalon indultak el, az átlátszó talaj segítségével azt vizsgálták, hogyan lép kapcsolatba az E. coli baktérium egy fejes saláta gyökereivel. A kísérlet során használt baktériumokat genetikailag módosították, így azok zöld fluoreszcens festékanyagot hordoztak magukban. A szakértők így könnyen megfigyelhették, ahogy mikrobák aprócska kolóniákat formálnak a gyökérzónában.

További vizsgálatok révén a kutatók remélik, hogy sikerül megérteni, pontosan hogyan kerül be a bélflórában jótékony, az élelmiszerekbe kerülve azonban nagyon is veszélyes baktérium a növényi szervezetbe. Ha ezt sikerül megfejteni, talán megelőzhető lehet a folyamat. Hasonló a helyzet a talajfertőzések megállításával, ha végre sikerülne „élőben” megfigyelni a vírusok terjedési módját, könnyebben megelőzhetővé válna a fertőzés továbbterjedése. Hogy a potenciális előnyök egy másik területéről is szó essen, a gyökérszerkezet jobb megismerése révén kevesebb vizet és műtrágyát igénylő növényeket lehetne nemesíteni. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy az átlátszó talaj olcsóbban előállítható legyen, mivel a Nafion alapanyagként való használata meglehetősen drága. A szakértők úgy vélik, hogy a teflon egyes fajtái talán szintén megfelelnének a feladatra.

A Globe and Mail, az ország vezető konzervatív lapja tette közzé a közvélemény-kutatást, mely megmutatta, hogy a megkérdezettek elsöprő többsége hisz a klímaváltozásban, és legtöbbjük elismeri, hogy a jelenségnek legalább részben emberi tevékenység az oka. Ez sokkal jobb eredmény, mint az Egyesült Államokban, ahol köszönhetően az idei hőhullámoknak és szárazságnak, a lakosok 70 százaléka hisz az éghajlatváltozásban, 16 százalékuk azonban még mindig tagadja létezését. A kanadaiak 32 százaléka gondolja, hogy a globális felmelegedést teljes mértékben emberi tevékenység okozza, 54 százalékuk szerint részben emberi tevékenység, részben természetes okok miatt változik az éghajlat, 9 százalékuk szerint csak a természet felelős a jelenségért, 2 százalékuk pedig egyáltalán nem hisz benne.