Ezért érdemes beruházni vízhatlan öltözetre. Ma már az esőkabáton kívűl kiváló, nadrágon felül viselhető lábvédők is kaphatók a hideg hónapokra. Érdemes meghúzni a fékeket is, hogy jobban fogjanak a csúszós utakon. Rendszeresen tisztítsuk a fékpofát és környékét, egy bennragadt levéltől könnyen megállíthatatlanná válhat a biciklink. Ha új kerékpárt vásárolunk, amit télen is szeretnénk használni, érdemes tárcsafékeset választani, ezek egy kicsit drágábbak a hagyományos v-fékeknél, viszont lényegesen hatékonyabbak is náluk. Ha pedig gyakran hajtunk havas, jeges terepen, akkor megéri egy hóláncot is beszerezni a kerekekre.  A téli hónapokban sokkal valószínűbb, hogy sötétben vagy ködben kell tekernünk, így a megfelelő fényvisszaverő kiegészítőknek még nagyobb jelentősége van. A kötelező lámpák és prizmák mellett érdemes láthatósági mellényben tekerni.

–

A megfelelő ruházat kiválasztásánál inkább a vízhatlanság és a szél elleni védelem a fontos, nem a hőszigetelés, tekerés közben valószínűleg úgyis megizzadunk. A kezünk viszont könnyen odafagyhat, ha nem veszünk fel jó vastag kesztűt. Ezek a problémák megszűnnek, ha nálunk is bevezetik azt, amit Hollandiában terveznek. Utrecht városában ugyanis geotermikus energiával fűtött biciklisávot akarnak építeni, így a hollandok egész évben kényelmesen tekerhetnek majd a jégmentes utakon.

Az Iberdrola vezérigazgatója egy múlt heti prezentációban úgy fogalmazott, hogy a társaság minden olyan eszköze új tulajdonosra találhat, amely nem az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Mexikóban vagy Brazíliában van. Ebből következően felmerül a kérdés: kivonulhat az Iberdrola Magyarországról? A világ egyik meghatározó áramszolgáltatója, a spanyol Iberdrola csoport az elmúlt héten javuló eredményekről adott számot az idei év első kilnec hónapja tekintetében, azonban a társaság az európai, és ezen belül is a spanyol válságból fakadóan új stratégia meghirdetésére kényszerült a társasági finanszírozási helyzetének javítása érdekében. A 2014-ig terjedő program középpontjában a jövőbeni növekedést megalapozó adósságcsökkentés, eszközértékesítés áll. A Bloomberg híradása szerint a társaság elemzőknek tartott prezentációjában arról számolt be, hogy a Iberdrola jelenlegi 31 milliárd eurót meghaladó adósságállományát 2014 végére 26 milliárd euróra kívánja csökkenteni. A negyedéves jelentéssel összefüggő közleményben a társaság 6 milliárd eurós adósságcsökkentési tervről tájékoztatott. A spanyol energetikai csoport elnöke, Ignacio Galan elmondása szerint az Iberdrola a következő három év során eszközök értékesítésével, illetve a beruházási aktivitása visszafogásával kívánja elérni finanszírozási helyzetének javulását.
Nyoma sincs Kelet-Közép-Európának a szélóriás jövőképében

A spanyol vállalat 2012-2014 között 10,5 milliárd eurót tervez beruházásokra fordítani, ami kb. 30%-kal marad el a korábbi, 2009-2011 közötti hároméves ciklus számaitól. A társaság elsősorban az ún. “szabályozott” szegmensbe kíván tőkét helyezni a következő években, ezeken belül is előnyt élvezhetnek a hálózati és megújuló energetikai beruházások. A társaság tervei szerint 2014-ig a beruházásokra szánt összeg 59%-át fordítják átviteli és elosztóhálózatokba, 25%-át megújuló erőforrások hasznosításába, 13%-os energiatermelési projektbe. Az Iberdrola az idei év első kilenc hónapjában éves összevetésben jól teljesített, eredménysoron 12%-os növekedést produkálva 2,4 milliárd euróról adott számot, amelynek meghatározó részét a beruházási tervekben is jelentős súlyt kapó szabályozott szegmens termelt meg. Földrajzi szempontból a profit többsége nem a társaság kontinentális európai tevékenységeihez köthető, hanem az atlanti térséghez kapcsolódó operációkhoz, aminek következtében az új beruházások tekintetében is erre a területre összpontosít a vállalat. Az anyaország mellett a társaság az Egyesült Királyságban, Brazíliában, az Egyesült Államokban és Mexikóban tervez beruházásokat. Ezeken belül is kiemelt figyelem fordítódik majd az Egyesült Királyságra és Brazíliára, ahova a társaság a beruházásokra szánt összeg 42, illet 23 százalékát tervezi allokálni.

A teljes cikk itt olvasható.

(Csatlakoztál már Facebook oldalunkhoz? Katt ide)

A folyamatban résztvevő erőhatásokat talán az jellemzi a legjobban, hogy a felszabaduló hőenergia akár a világ napi energiafogyasztásának hetvenszeresét is elérheti, írja az index.hu. A később hurrikánná erősödő viharok alapját jelentő trópusi ciklonok kialakulásához három dolog kell: nagy páratartalmú meleg levegő, 26 Celsius-foknál melegebb vízfelület, valamint az, hogy ez a két dolog a 10-20. szélességi foknál legyen jelen. Itt ugyanis elég jelentős a Föld forgásából adódó Coriolis-erő eltérítő hatása ahhoz, hogy beinduljon a ciklonokra jellemző forgás. A ciklon a feláramló légtömegbe keveredő további meleg és nedves levegő hatására növekedni kezd, az emelkedő hőmérséklet és feláramlási sebesség hatására megnövekedik a légnyomáskülönbség, és miatt a rendszer egy idő után önfenntartóvá válik. A kifejlődött trópusi ciklon általában délkeletről tart északnyugatnak, és mivel a rendszer alapját továbbra is a meleg óceánból érkező hőutánpótlás jelenti, amint partot ér, rohamosan veszít az erejéből. A kialakult jelenségeket általában a szélerő alapján csoportosítjuk: 61 kilométeres óránkénti szélsebesség alatt trópusi depresszióról, afölött trópusi viharról beszélünk. Az utóbbiak esetén általában már kialakul a jellegzetes, spirálkaros felhőszerkezet, de hurrikánnak csak azt követően nevezzük a vihart, ha az átlagos szélsebesség meghaladja az óránkénti 117 kilométert.

Élő közvetítés itt:

NYC

Nem a megszokott irányban pusztít
„A megszokott haladási útvonal helyett a Sandy a partvonal mentén északnak halad, és ez nemcsak a New York környékén élő több tízmillió embert érinti, hanem a Nagy-tavak vidékét is. Például ezért kiemelten különleges az USA északkeleti partvidékéhez közelítő Sandy hurrikán” – mondja Cséki Gergő, az Időkép.hu meteorológusa. Cséki szerint a partvidékre lecsapó ítéletidő csak a vihar egyik fele. A 250 milliméternyi esőt és 80-100 kilométeres óránkénti sebességet is elérő alapszelet hozó hurrikán ugyanis összeütközik egy sarkvidéki eredetű, hideg légtömeggel, és emiatt – illetve az erre a hatásra még jobban ráerősítő tavi hatás nyomán – az Öt-tó vidékén akár hatvan-hetven centiméteres hó sem elképzelhetetlen az elkövetkező néhány napos időszakban. Az eltérő útvonal mellett a Sandy másik érdekessége, hogy csak ritkán jut el ilyen messzire ilyen erős hurrikán. „Az előrejelzések szerint most úgy tűnik, hogy pont a legveszélyesebb rész halad majd el a sűrűn lakott vidékek mellett” – fogalmaz a meteorológus. A ciklon három fő részre osztható. A középen található, lyukszerű, felhőmentes, szinte szélcsendes viharszemre, a műholdképeken jól kirajzolódó spirálkarokra, és a szemet övező óriási felhőfalra. „Ez a felhőfal vonul majd át New Yorkon. Itt a legnagyobb a hatalmas nyomáskülönbség miatt kialakuló szél ereje, és a csapadék is itt a legintenzívebb.”

forrás: cnn.com

New Yorkban a parton homoksáncokkal készülnek a Sandy érkezésére
Cséki szerint két adat segíthet a vihar jellemzőinek megértésében. „New York éves csapadékátlaga 800-1000 milliméter, ehhez képest most nagyon rövid idő alatt ennek harmada-negyede, 250 milliméter hullik majd le”. Ezt a 2010-es hazai esők után nagyjából a helyén tudjuk kezelni. A széllel kapcsolatban a meteorológus szerint az a legfontosabb tudnivaló, hogy bár a széllökések a hazai viharokban is sokszor elérik a 100-120 kilométeres óránkénti sebességet, itt most arról van szó, hogy az átlag szélsebesség, vagyis a folyamatosan fújó alapszél lesz ilyen erős, és erre jönnek rá a nagyobb széllökések. A 2012-es Atlanti hurrikánszezon eddig sem volt eseménytelen, Sandy a tizennyolcadik trópusi ciklon, a tizennyolcadik nevesített vihar, és a tizedik hurrikán erősségű rendszer idén. Az október 22-én keletkező Sandy a Karib-tenger nyugati részéről indult, hamar trópusi depresszióvá, majd trópusi viharrá erősödött, két nappal később pedig már hurrikánként hivatkoztak rá, október 28-án pedig hivatalosan is erősebbnek nyilvánították az eddigi legerősebb, 2010-es Igornál (Az Igor 220 km/órás széllökéseket is produkált).  Sandy legnagyobb átmérője 1500 kilométer, és nagyjából 22 kilométeres óránkénti sebességgel közelít New York felé. A vihar a Karib-térségben eddig 65 halálos áldozatot követelt, ebből 51-en Haitiban haltak meg, ahol a három napos folyamatos esőzés csak múlt pénteken ért véget. A gazdaságot ért kár is jelentős, a természeti csapás hidakat döntött romba, lakóházakat pusztított el, és a mezőgazdasági ültetvényeket, például a banánföldeket sem kímélte. Nem kell sokat keresgélnünk, ha a Sandyhez hasonló erejű hurrikánokra vagyunk kíváncsiak. Az közelmúlt legnagyobbja mindenképpen 2005 augusztusában pusztító Katrina volt.

sandy

A New Orleans négyötödét víz alá borító, mintegy nyolcvanmilliárd dolláros kárt okozó viharban 1836-an haltak meg, és 705 embert ma is eltűntként tartanak nyilván. A vihar közvetlen hatásai mellett a szakértők szerint Katrina arra is rávilágított, hogy mennyire rosszul szervezett volt a hatóságok és a mentést végzők munkája, illetve hogy milyen könnyen vadul el a közhangulat egy hasonló méretű tragédia esetén: a fosztogatások és a lövöldözések elkerülése érdekében a rendőrök a szárazon maradt városrészek lakóitól is begyűjtötték a fegyvereket. Ez volt az eddigi legdrágább hurrikán, a helyreállításra több mint 118 milliárd dollárt költöttek el. Az 1992-es Andrew hurrikán arra jó példa, hogy egy viszonylag nyugodt időszak egyetlen nagyobb vihara is okozhat komoly problémákat. Az 1992-es értéken számolt 26,5 milliárd dolláros viharkár mellett összesen hatvanöten estek áldozatul, ebből huszonhatan közvetlenül a viharban, harminckilencen pedig később, de a viharhoz köthető okok miatt haltak meg. Hasonló erejű vihar jóval korábban is érte már el New Yorkot, 1938-as Long Island Expressnek is nevezett hármas kategóriájú trópusi vihar óránként 200-300 kilométeres széllökésekkel érkezett, 2011-es, 146 km/h-s csúcssebességű Irene pedig nagy kiterjedésű áramkimaradások mellett öt ember halálát okozta New York államban.

Obama: a lakosság kövesse a helyi hatóságok utasításait

A helyi hatóságok utasításainak követésére szólított fel a Sandy hurrikán kapcsán az amerikai elnök hétfőn, miután találkozott a szövetségi polgári védelem (FEMA) és katasztrófa-elhárításban érintett minisztériumok vezetőivel. A Sandy hurrikán elleni védekezés eszközeit előkészítették, de fontos, hogy a lakosság kövesse a mentést irányító helyi hatóságok utasításait – jelentette ki Barack Obama. Hangsúlyozta: azok, akiket felszólítanak az evakuálásra, kövessék az utasítást, máskülönben veszélybe sodorják azokat is, akik részt vesznek a mentésben. Az elnök szerint a hurrikánnak, amelynek központja az előrejelzések szerint helyi idő szerint keddre virradóra éri el a keleti partvidéket, katasztrofális következményei lehetnek. Megelégedettségét fejezte ki a katasztrófa-elhárítási előkészületekkel, valamint a szövetségi, az állami és a helyi hatóságok előzetes koordinációjával kapcsolatban. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a vihar huzamosabb ideig tartó áramkimaradást és közlekedési nehézségeket is okozhat, és a problémák elhárítása több napig is elhúzódhat.

közeledik

Obama kijelentette: jelenleg nem foglalkoztatja, hogy a vihar milyen befolyással lesz a jövő heti amerikai elnökválasztásra, inkább az aggasztja, hogy az milyen hatással lesz a családokra, a mentésben részvevőkre és a gazdaságra. Az elnök egységre és együttműködésre szólította fel az amerikaiakat. Barack Obama, aki vasárnap este Floridába utazott kampányolni, lemondta beütemezett kortesbeszédeit és hétfőn visszatért a Fehér Házba. Republikánus kihívója, Mitt Romney egy hétfői reggeli ohiói fellépés után ugyancsak töröltette az elkövetkező két napra Wisconsinban, Iowában és Floridában tervezett kampányszerepléseit. Ezek az államok ugyan távol esnek a vihar várható vonulási irányától, de szóvivője útján a volt massachusettsi kormányzó is azt hangoztatta, hogy most összefogásra van szükség. A Sandy miatt – amely a karibi térségben 66 emberéletet követelt – kilenc amerikai államban és a szövetségi fővárosban is szükségállapotot hirdettek. Tizenkétezer repülőjáratot töröltek, a térség nagyobb városaiban szünetel a tömegközlekedés, és a keleti parton nem járnak a vonatok. A térségben a közhivatalok és az iskolák zárva tartanak. A régió olajfinomítóinak kétharmadában felfüggesztették a termelést. A vihar az Egyesült Államok legsűrűbben lakott területén, mintegy 1600 kilométer szélességben halad át, és hatásai mintegy 50 millió embert érinthetek. Az előrejelzések szerint akár 10 millióan maradhatnak áram nélkül.

A műholdas megfigyelések szerint 2,6 millió négyzetkilométernyi terület maradt befagyva, ez a Jeges-tenger felületének mindössze 30 százaléka, ami még több, mint a 2007-es rekord, a fennmaradó meleg napokban azonban ez minden bizonnyal meg fog dőlni. Az Egyesült Államok a NASA segítségével az 1970-es évek végétől méri a sarki jégtakarók felületét. Ezen idő alatt a nyári olvadás mértéke 40 százalékkal nőtt, a kutatók szerint nagy részben emberi tevékenység következtében. Ha ez így folytatódik, akkor hamarosan nem marad jég az Északi-sarkon. Ennek bekövetkezését 2007-ben még az évszázad végére jósolták, azóta viszont annyira felgyorsult a folyamat, hogy még konzervatív becslések szerint is 2030-ra valósággá válik. Egyes tudósok szerint már ebben az évtizedben minden nyáron teljesen el fog olvadni a Jeges-tenger jégtakarója. A tenger sötétebb felülete miatt elnyeli a napfényt, így felgyorsítja a globális felmelegedést. Emellett az olvadás következtében több pára is keletkezik, ami komoly hatással lesz az éghajlatra. Észak-Amerikában például még az ideinél is nagyobb szárazságra számítanak. A legironikusabb következmény azonban az, hogy a jégtakaró hiányában újabb olajkutak és hajózási útvonalak nyílhatnak meg, így a kutyaharapást szőrével kezelhetjük.

Az elmúlt 112 év viszonylatában az idei volt a második legmelegebb nyár. A meteorológiai szolgálat tanulmányában kifejtették: a nyár folyamán a középhőmérséklet jellemzően 20-22 Celsius-fok között alakult. Ennél hűvösebb, 15 fok alatti értékek a magasabban fekvő területeken fordultak elő, például a Mátrában és a Bükkben. Melegebb, 22-23 fokos középhőmérsékleteket általában az ország délebb részein és Budapesten rögzítettek. A három nyári hónap értékei alapján a legmelegebb, amikor az átlaghőmérséklet a 23 fokot is meghaladta, Szeged környékén volt. Mindhárom nyári hónapban melegebb volt, mint általában. Összességében egy átlagos nyárhoz képest 2,5 fokkal volt melegebb az idén, és “több hőhullámot is átéltünk a nyár folyamán”. A legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát – amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 27 fokot – a 20. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben azonban ez rendszeressé vált – hangsúlyozták. Mostanáig Budapesten a legtöbbször, 13 alkalommal 1992-ben teljesültek a harmadfokú hőségriadó kritériumai. Tavaly 7, az idei nyáron viszont 24 ilyen napot tartottak számon – fejtette ki a meteorológiai szolgálat.
A 2012-es év több meteorológiai rekordot is hozott.

Egyfelől számos napi hőmérsékleti rekord dőlt meg a nyáron. Ezek között négy alkalommal jegyeztek fel új napi maximumhőmérsékleti rekordokat. Június 19-én Bugacon 35,5, július 2-án Túrkevén 38,4, augusztus 22-én Baján 39,1, augusztus 24-én Csávoly állomáson 40,4 Celsius-fokkal dőlt meg a korábban azon a napon rögzített rekord. Emellett a minimum- és az átlaghőmérsékletek sokéves napi maximuma 16 alkalommal dőlt meg a nyáron. A legalacsonyabb hőmérsékletet, 1,7 fokot augusztus 28-án Zabaron mérték. Ezek mellett három alkalommal a napi szélrekord is megdőlt a nyáron. A meteorológiai szolgálat Kab-hegyi állomásán június 5-én mért óránkénti 121 kilométeres, illetve augusztus 7-én 115,6 kilométeres erősségű, július 29-én pedig a Püspökszilágyon mért 131,8 kilométeres erősségű széllökések jelentettek új rekordokat. Összességében az idei nyár jóval szárazabb volt a megszokottnál, a sokéves átlagos csapadékmennyiségnek mindössze 68 százalékát jegyezték fel. Az 1901 óta mért adatok alapján pedig az idei augusztus az elmúlt 112 év legszárazabb augusztusa volt, ekkor országos átlagban a szokásos csapadékmennyiség 13 százaléka hullott csak le. A június is átlag alatti volt, a normálnál 21 százalékkal esett kevesebb eső, míg a július valamelyest átlag feletti, (102 százalékos) csapadékösszeget hozott.