A 80 éves, 29 méter magas burgenlandi fenyőből pedig tíz rovarhotel lesz, amelyeket az osztrák főváros parkjaiban, illetve az Ottakringi Erdei Iskolában és a Lobaui Nemzeti Parkházban helyeznek majd ki tavasszal. A döntéssel a Bécsi Erdészeti Hivatal (Forstamt) és a Városi Kertészet (Wiener Stadtgärten) ezen apró élőlények jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet, amelyet gyakran alábecsülnek az emberek. A katicabogarak, fülbemászók és vadméhek ugyanis biológiai rovarirtóként segítenek fenntartani az ökológiai egyensúlyt. Az előző években egyébként madár- illetve denevérodú készült a híres karácsonyfából, míg a háztartásokban kidobott, kiszolgált fenyőkből továbbra is biomassza lesz az osztrák fővárosban. A bécsiek tavaly 135 ezer karácsonyfát adtak le a városszerte felállított 498 gyűjtőhelyen, amelyek már idén is javában működnek. Ezeken kívül az osztrák főváros 19 szeméttelepének bármelyikén is megszabadulhatnak az egykori szobadísztől a bécsiek. Az összegyűjtött fenyőket felaprítják és biomassza-erőműben égetik el, a belőlük keletkező 1.890 megawattórányi távhő mintegy háromezer háztartás egyhavi fűtésére elegendő.

A 7,3-es erősségű földmozgás epicentruma a Szumátra északnyugati csücskén lévő Banda Acehtől 260 kilométerre nyugatra, fészke pedig az óceánfenék alatt 30 kilométerrel volt. Az indonéz hatóságok a rengés miatt szökőárriasztást adtak ki. Az amerikai Csendes-óceáni Cunamiriasztó Központ gyorsvéleménye szerint pusztító, óriási árhullám nem várható, helyi cunamik kialakulásának azonban van némi, igaz egészen csekély esélye. Emlékezetes, hogy a 2004 karácsonyának másnapján a térségben pusztító és majdnem negyedmillió embert megölő cunami is egy, az indonéz partok közelében kitört, tenger alatti földrengés következménye volt. A rengés aránylag sekélynek számít az epicentrum közel 30 kilométeres mélységével, erősségét az amerikai hatóságok Richter-skálán mért 7,3-as adatához képest a helyi hatóságok 7,6-osnak mérték. Ha “csak” helyi cunami lenne a dologból, az sem feltétlenül jelent kevés áldozatot: Indonéziában legutóbb 2010 október 25-én pusztított óriáshullám, egy 7,7-es rengés után. A Szumátrától nyugatra található Mentawai szigetcsoporton a víz akkor húsznál több falut pusztított el és legalább 435 helyi lakost ölt meg.

A következő napokban az évszaknak megfelelő hőmérsékletre és igazi téli szélre lehet számítani. Éjszakánként a leghidegebb helyeken -5 fok várható, napközben +1 és +6 fok közötti hőmérsékletre lehet számítani. A széllökések általában óránként 55-60 kilométeres erősségűek lehetnek, de néhol akár az óránkénti 80 kilométeres erősséget is meghaladó, viharos széllökésekre is számítani lehet. A szél a hétvégén némileg mérséklődik, de az időjárás továbbra is változékony lesz. Szombaton lehet több napsütésre számítani, míg vasárnap inkább csapadékos idő várható, eső, havas eső, hó egyaránt előfordulhat. A jelenlegi előrejelzések szerint viszont nagyobb havazásra egyelőre nincs kilátás. A mátraszentistváni Síparkban 30-50 centiméteres hótakaró várja a síelőket. Folyamatosan 0 fok alatt van a hőmérséklet, és csütörtök reggel óta havazik.

A legtöbb napsütésre délnyugaton számíthatunk. Kezdetben keleten még többfelé várható eső, napközben már csak helyenként alakul ki kisebb zápor. A délnyugati szél vasárnap több helyen megélénkül, délen és nyugaton helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +5 fok között alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap többnyire 9 és 14 fok között lesz, de északkeleten 5 fok közelében marad, délnyugaton pedig enyhébb idő is lehet.

 
Itt az örvénylő ciklon!
Az elmúlt hónap folyamán végig anticiklon alakította időjárásunkat, így az idei november az Időkép szerint az elmúlt 110 év legszárazabb novembere lett. A hetek óta tartó anticiklon-uralomnak vasárnaptól kezdődően egy Észak-Európa fölötti középponttal örvénylő ciklon vet véget, mely Délnyugat-Európa fölé szorítja vissza a kontinens belső területei fölött hetek óta veszteglő anticiklon, így délutántól a déli megyék kivételével több helyen számíthatunk esőre, szitálásra,északkeleten pedig ónos esőre, így az arrafelé élők síkos, csúszós útszakaszokkal találkozhatnak. Az északi, északkeleti megyéket leszámítva átmenetileg jelentősen megenyhül az idő, délnyugaton 15 fok sem kizárt.

 
Jön a Mikulás, késik a havazás
Hétfőn országszerte erős, több helyen viharos lökésekkel kísért déli szél megakadályozza majd a jelentős lehűlést, így az ország nagy részén 5 fok fölötti minimumokra számíthatunk. A hidegfront napközben éri el hazánkat, az ország déli felén 10-20 milliméteres eső is hullhat. Északabbra kevesebb csapadékra van kilátás, ugyanakkor délnyugaton egy-egy zivatar sem zárható ki, az északnyugatira forduló szelet a Dunántúlon viharos lökések kísérhetik. Az ezt követő időszakban is marad a rendkívül változékony időjárás, szinte minden nap elér majd bennünket egy-egy front, így a hét nagy részében változékony, szeles, hidegebb és gyakran csapadékos időre készülhetünk. A csapadék elsősorban hegységeinkben a síelők örömére egyre inkább hó formájában hullhat, a hét vége felé viszont már a sík vidéken is több helyen havazhat.

Túl a 2007–2013 közötti programozási időszak félidején, sűrűsödnek az Unió által előírt projekt- és operatív program szintű ellenőrzések, és egyre időszerűbb a programok előrehaladásának kötelező középidős értékelése, illetve a szükséges programkorrekciók feltérképezése is. Az ellenőrzés és értékelés a következő, 2014-től kezdődő tervezési és programozási időszakhoz is fontos tanulságokkal szolgálhat. Reiniger Róbert, a Deloitte Zrt. Környezetvédelmi tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta: A jelenlegi programozási időszak végéig több száz infrastrukturális és környezetvédelmi projekt, köztük kb. 200 szennyvíztisztító telep, 20-30 árvízvédelmi projekt, kb. 30 ivóvízminőség javítási beruházás, több mint 100 természetvédelmi beavatkozás, 500 körüli számú megújuló energia felhasználást ösztönző és kb. 700 energiahatékonyságot elősegítő projekt valósul meg Magyarországon, összesen több mint 1300 milliárd forint értékben.

Minden befejezett és működő projekt gazdagítja Magyarországot és közelebb viszi ahhoz, hogy képes legyen megfelelni az uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségeinek. A programozási időszak eddigi, „félidős” tapasztalatait tekintve azonban nyilvánvaló, hogy valódi sikerről csak akkor beszélhetünk, ha a vizsgált projektek az EU által előírt fenntarthatósági elvárásokat is teljesítik, legyen szó hulladék-, ivóvíz-, vagy szennyvízkezelési fejlesztésekről. A környezetvédelmi és infrastrukturális projekteknél döntő szerepe van ebben a méretgazdaságosságnak, vagyis hogy a projektgazdák a beruházásnál vegyék figyelembe a majdani végfelhasználók fizetőképességét, és a szolgáltatások várható igénybevételi díjaira vonatkozó adatokat, úgy, hogy az üzemeltetés időszakában teljesüljenek mindazon tényezők, amelyeket a támogatási kérelemben a támogatásért megígértek.

A 2007 óta tartó időszak fejlesztéseire is igaz, hogy az egy lakosra jutó költségek (szennyvízdíj, hulladékdíj) településtől függően, de különösen az alacsony lélekszámú települések esetében a lakosság fizetőképességi korlátait feszegethetik, vagyis a méretgazdaságosság elve egyelőre nem minden esetben érvényesül. Ennek oka az is lehet, hogy kisebb települések összefogásakor a pályázók csupán a projekt beruházási költségeit veszik figyelembe, az üzemeltetési költségek racionalizálására, vagy a várható pótlási költségek beépítésére már nem figyelnek oda. Különösen a kisebb méretű, 5000 lakos-egyenérték (az egy lakosra jutó szennyvízkibocsátást kifejező mérőszám) körüli projektek esetében lenne célszerű emiatt programszinten is vizsgálni a méretgazdaságosságot és előre, részletesen meghatározni a pénzügyi fenntarthatóság kritériumait.

Reiniger Róbert hozzátette: Fontos látni, hogy a rendszer összességében folyamatosan fejlődik és tanul. A magyar csatlakozás idejében indult projektek tapasztalatai mára beépültek a szabályozásba, a „best practice”-eket az új projektek megvalósításánál tudják hasznosítani, és több projekttípus esetén egyes pénzügyi vagy műszaki mutatók immár számszerűsítve jelennek meg az útmutatókban. Bár a pályázati rendszer az összetett szabályozás következtében továbbra is bonyolultnak tűnhet, fontos eredmény, hogy ma már számos jól hasznosítható információ, útmutató, segédlet és számítási anyag áll a pályázók rendelkezésére. A gyakorlati megvalósítás során született visszajelzések, tapasztalatok beépítését mindenképpen folytatni kell, és célszerű lenne tovább bővíteni a közreműködő szervezetek által nyújtott konzultációs lehetőségek körét is.

Összességében sikeresek az ivóvíz- és szennyvízprojektek

Barsi Orsolya, a Deloitte környezetvédelmi tanácsadás üzletágának menedzsere elmondta: Hazánk az uniós csatlakozás során vállalta az egészséges ivóvíz országos biztosítását. Az ezt célzó projektek az 1960-70-es évekből örökölt szétaprózottság következtében azonban csak lassan indulhattak el – a legfőbb nehézséget a bonyolult tulajdonosi és üzemeltetői struktúra megléte (nagy számú tulajdonos, közte magánszemélyek), valamint az átfogó koncepció hiánya okozta. A mindenkori kormányzat több könnyítést is nyújtott a pályázóknak, így ezen projektek feltételei jóval könnyebben voltak teljesíthetők, mint például a szennyvízprojektre vonatkozó előírások. Ma a hazai ivóvízrendszerre tulajdonképpen a teljes lefedettség jellemző, de vannak olyan földrajzi területek, ahol a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítását (pl. békési arzénes területek, homokhátság vidéke) még meg kell oldani. A programozási időszak végére, a szennyvíz második fokozatú (biológiai) kezelése szintén közel 100 százalékban megvalósul Magyarországon. Időközben sok helyen megkezdődött az úgynevezett „harmadik fokozat” telepítése is, ami további fejlesztések révén a foszfor és a nitrogén eltávolítását teszi lehetővé a szennyvizekből. A több száz hazai szennyvízprojekt közül kiemelkedik a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT), Közép-Európa egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházása, amely egyértelmű mérföldköve ennek a programozási időszaknak. Sok kis, néhány ezres lélekszámú településen azonban a szennyvíztisztás máig méretgazdaságossági problémákat vet fel, mert a technológiai berendezések beszerzése, üzemeltetése és a csatornázás ezeken a területeken nem kivitelezhető gazdaságilag fenntartható módon.

 A jövőt a megújuló energia jelenti

A Deloitte Zrt. szakértője hozzátette: Hazánkban, illetve a Magyarországgal egy időben csatlakozott tagállamokban az elkövetkező időszakban várhatóan az energiatakarékossági, illetve a megújuló energia projektek lesznek hangsúlyosak. Ezt támasztja alá az a nemrég napvilágot látott kormányzati terv is, amelynek értelmében 163 milliárd forintot csoportosítanának át a Közlekedés Operatív Programból (KÖZOP) a Környezet és Energia Operatív Programba (KEOP). Így ismét megoldódhatna a nagy érdeklődésre számot tartó, de időközben forráshiányossá vált, energiahatékonyságra, illetve a megújulóenergia-felhasználás növelésére vonatkozó pályázatok finanszírozása. Ezek a projektek ugyanakkor teljesen eltérő felfogást és megközelítést igényelnek majd. Mivel nem direkt jövedelemtermelő, hanem az elérhető megtakarítás miatt vonzó beruházásokról van szó, a konstrukciók kialakítása is sokkal inkább piaci szemléletet igényel, illetve fontos szem előtt tartani, hogy a pályázatok elbírálására, szerződéskötésre, beszállítók kiválasztására és a kifizetésekre rendelkezésre álló idő rövid.