Az egyik legérdekesebb munkájuk a háziállatoknak készültek. Miles és Aimee műhelyeiben készítenek régi tv-kből, videókból, és aktatáskákból ágyat, vagy etetőt. Az AtomicAttic még arra is figyelmet fordít, hogy újrahasznosított dobozokban postázzák a termékeiket a figyelmes gazdiknak.
Ez az ár nemcsak pénzben fejezhető ki, hanem az anyagok előállításához, szállításához és beépítéséhez szükséges energiában, a kibocsátott szén-dioxidban, kén-dioxidban és egyéb környezeti hatásokban is. Gyakran felmerül, vajon megéri ez? Vegyünk példaképpen egy ma épülő, kétszer 100 m2 alapterületű kétszintes családi házat, külső polisztirol hőszigeteléssel ellátott blokktégla fallal, vasbeton alsó-, és fagerendás, ásványgyapot hőszigetelésű felső zárófödémmel. Tételezzük fel, hogy a fűtést gázkazán szolgáltatja. Nézzük csak az épülethatároló szerkezeteket, azaz ahol a hő kiszökik és ne foglalkozzunk a belső falakkal, födémekkel stb., amiknek nincsen közvetlen hatása a fűtési energiamérlegre. Ugyanígy hanyagoljuk el most a melegvíz-készítés, világítás, háztartási gépek, stb. anyagfelhasználását és energiaigényét, viszont vegyük figyelembe a fűtési és szellőztető rendszert. Többféle környezeti hatást lehet vizsgálni, de a kutatások azt mutatják, hogy a primer energiaigény viszonylag jól jellemzi a termék “környezetbarátságát”. A példaépület teljes életciklusára vetített primer energiaigényét mutatja az alábbi ábra, különböző épületenergetikai szintek esetén.
A fűtés, vagy az építőanyag terheli jobban a környezetet?
A mai szabályozásnak éppen megfelelő (1), K-Ny-i tájolású épülethez képest első lépésben változtassuk meg a tájolást, úgy hogy az ablakok nagy része dél felé nézzen (2): ez természetesen nem növeli a beépített energiát (az ábrán világoskék az építés, sötétkék a felújítás energiaigénye), a teljes energiaigényt viszont kedvezően befolyásolja.
A következő lépésben hőszigeteljünk a passzívház szabványnak megfelelő vastagságban és cseréljük ki az ablakokat háromszoros üvegezésűre (3). Ezzel a beépített energiatartalom ugyan jelentősen emelkedik, a teljes életciklusra vetített energia viszont kb. 38%-kal alacsonyabb az eredetihez képest. A hővisszanyerős szellőzés beépítésével (4) elérjük a passzívház szabvány szerinti fűtési energiaigényt, a beépített energia ezzel alig nő, és bár a szellőzés elektromos áram felvétele megjelenik mint új tétel, a teljes életciklusra vetített primer energia mégis az eredetihez képest majdnem felére csökken! Viszont ha továbbmegyünk, és még vastagabb hőszigetelést pakolunk a házra (5,6), a teljes életciklusra vetített energia már nem csökken tovább: a passzívház szint a hőszigetelés szempontjából környezetileg optimálisnak tekinthető.
Gyorsan megtérül a passzívház
Ha mindezt a gazdaságossági számításoknál megszokott megtérülési idővel – azaz a többlet beépített energia és az éves primer energia megtakarítás hányadosával – fejezzük ki, a passzívház kb. 5,5 év alatt térül meg a mai szabályozás szerint épülő házhoz képest. Azaz nem kell aggódni, a ház viszonylag rövid idő alatt “ledolgozza” a plusz befektetést.
A teljes cikk itt olvasható.
A hosszabb távon jelentős megtakarítást eredményező fejlesztést 138,5 millió forinttal támogatja az Európai Unió, a beruházás költségeiből mintegy 225 millió forintot az önkormányzat biztosít – mondta Magyar Anna közgyűlési elnök az egyik érintett intézményben, a hallássérült gyermekek oktatását végző, Klúg Péterről elnevezett szegedi óvodában és iskolában. Az év végére befejeződő program részeként négy intézményben kicserélik a nyílászárókat, három helyen több mint 4 ezer négyzetméternyi falfelületet szigetelnek újra. A fűtéskorszerűsítés során kondenzációs kazánokat építenek be, illetve két helyen biomassza tüzelésű, faelgázosító berendezések biztosítják majd az energiát. Egy pusztamérgesi és egy hódmezővásárhelyi intézményben a geotermális energiát hasznosító hőszivattyúkat alkalmaznak, öt iskolában pedig részben az épületek tetejére szerelt napkollektorokkal állítják elő a használati meleg vizet. Jelentős energetikai megtakarítást eredményez a világítási rendszer korszerűsítése is, ennek részeként ezer mennyezeti lámpatestet és ezer kompakt fénycsövet szerelnek be. A beruházás évente 6548 GJ földgáz-megtakarítással jár, ami – a hőszivattyúk többletvillamosenergia-igényét is figyelembe véve – 27,5 millió forinttal mérsékli az oktatási intézmények fenntartási költségét.
Csatlakozott már Facebook oldalunkhoz? Rajta!
Rengeteg fogalom keveredik a fenntartható fejlődés és az energiafüggőség csökkentésének paradigmájához kapcsolódó építészetben. Passzív vagy aktív ház, nullás épület, széndioxid-mentes lakóház, és még hosszan folytatható a sor. Elnevezéstől függetlenül is érdemes a passzívház tervezését, építését tanulmányozni, hiszen a szigorodó előírásoknak megfelelően 2019-től csak ilyen, igen takarékos lakóingatlanok épülhetnek.
A takarékos építés a telek kiválasztásánál kezdődik
Házi használatra fogadjuk el Sinoros-Szabó Balázs építész meghatározását, miszerint: aktív ház minden olyan épület, amely termel energiát; nullás az, amely nem igényel külső energia-betáplálást. A passzívház definíciója egzakt: „A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül”. Ezt az elvet először 1990-ben egy darmstadti, négy lakásos háznál alkalmazták, és azóta is a németországi Passivhaus-Institut végzi a passzívházak auditálását. A nyers paraméterek: fajlagos fűtési hőigény nem lehet több egy évben, mint 15 kWh/m2; primer energiaigény 120 kWh/m2 évente; légtömörség legfeljebb 0,6 /óra, valamint a túlmelegedés gyakorisága maximum 10 százalék. Csak összehasonlításul: a hagyományos téglaszerkezetű házak fajlagos fűtési hőigénye a fent említett 15-tel szemben 300 és 400 kWh/m2 éves szint körül mozog. A különbség ordító. De miként lehet ezt elérni és egyáltalán, érdemes-e?
– A legideálisabb helyzet, ha a megrendelő még azelőtt felkeresi az építészt, hogy a telket megvásárolta volna – mesél tapasztalatairól Sinoros-Szabó Balázs. – Ha van két-három lehetőség, együtt tudjuk kiválasztani a legjobbat. Egy passzív háznál ugyanis nagyon sok múlik a megfelelő tájoláson. Az építészt hozzáfűzte: természetesen egy rosszul tájolt épületet is passzívvá lehet tenni, ám ez jelentősen megnöveli a tervezés és építés költségeit. A jó tájolás kettős célt szolgál: a passzív ház hőigényének kielégítésében jelentős szerep jut az úgynevezett szoláris nyereségnek – vagyis az ablakon besütő napsugaraknak. (Természetesen itt is találunk paramétereket, ám ezekről később, a szigetelésnél szólunk részletesebben.) Emellett – nem utolsó sorban – jelentősen emeli a tulajdonosok komfort-érzetét a világos, napos lakótér.
A kockaház a legjobb?
Ha a telek rendelkezésre áll, jöhet a tervezés hosszadalmas fázisa. Passzívház esetében törekedni kell a térfogat és a felület ideális arányának megtalálására. Ez szűken értelmezve kockaházakat eredményezne, hiszen ennél a formánál találjuk a legnagyobb lakható teret a legkisebb felülettel. Ennek ellenére lehetőség van érvényre juttatni az egyéni elképzeléseket, de – Sinoros-Szabó Balázs szerint – minél jobban eltér a megrendelő az ideális megoldástól, annál költségesebb lesz tartani a passzív besoroláshoz szükséges paramétereket. Az építkezés során nincs másodlagos fontosságú elem, ahogyan kizárólagosan használható anyag sincs. A falakkal szemben elvárások sokrétűek – természetesen jó hőszigetelő értékkel kell rendelkezniük, valamint kellő mennyiségű anyaggal a hőmegtartás érdekében -, ám ezeknek a profi téglák épp úgy megfelelnek, mint az alternatív falazó elemek, vagy akár a könnyűszerkezetes építészet struktúrái. A legelterjedtebb a tégla – vagy ezzel rokon – falazóelem, amely kívülről grafitos polisztirol lapokból álló hőszigetelést kap, majd vakolatot. A falazat teljes lezárásához a belső felületet is vakolni kell. (Ideális választásnak látszik sok szempontból az egyik legnagyobb európai téglagyártó fejlesztése, amely a vastag malter-réteg helyett – utóbbi a hőhidak kialakulása szempontjából veszélyes – egy milliméternyi ragasztót alkalmaz.)
A nyílászárók ugyancsak sarkalatos pontja a passzívház-rendszernek. Ugyan nem követelmény, de más technológia nem képes az előírt értékeket produkálni: három rétegű, nemesgázzal töltött ablakok kerülhetnek csak be az épületbe, természetesen hőhid-mentes tokokkal. Minthogy az ablakok a fal belső síkjához vannak igazítva, így a külső falak nem lehetnek tetszőleges vastagságúak, mivel elvennék a rendszerhez nélkülözhetetlenül fontos napsütés egy részét. A nap energiája azonban nyáron inkább ellenség, mint barát, hiszen ilyenkor a helyiségek levegőjének hűtése a cél. Ezért a nyílászárók beépítésével együtt gondoskodni kell a megfelelő árnyékoló-rendszerek telepítéséről is. A nyílászárók jól szemléltetik az árkülönbségeket. Rövid, nem reprezentatív ajánlatkéréseink a következő eredményre vezettek (minden esetben műanyag, 150-szer 150 centis, dizájn-mentes, fehér ablakot kerestünk): a legegyszerűbb, leggyakrabban vásárolt termék 44 ezer forintot kóstált, míg egy modern, 3 rétegű szerkezetért már 120 ezret kértek. Legnagyobb sajnálatunkra ez utóbbi sem felel meg a passzívház-elvárásoknak, így kénytelenek, ha építkeznénk, lennénk a 154 ezres ajánlatot elfogadni.
A teljes cikk itt olvasható.
A rendezvény a megszokott módon, magas színvonalú konferenciákkal egy időben vonultatta fel a szakma kiemelkedő cégeit és azok termékeit, szolgáltatásait. A termékek és bemutatott jövőbemutató megoldások széles palettájával a CEP® EXPO megerősítette a szerepét, mint vezető szakmai kiállítás az energiahatékony építkezés és felújítás területén. A CEP® Expo kiállításon 1200 m2-en 51 kiállító mutatta be termékeit és szolgáltatásait az 1120 látogató előtt. A kiállítással párhuzamosan megrendezett szakmai konferenciákon 420 hallgató vett részt. A számok is azt bizonyítják, , hogy a rendezvény sikere és az érdeklődés a bemutatott témák iránt töretlen, sikerült megismételni a tavalyi eredményeket, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben és az építőipar válsága közepette komoly eredmény .
A CEP® kiállítói tematikája egy széles skálát fedett le. A kiállítók között jelen voltak cégek többek között a légtechnika, a speciális nyílászárók, az épületautomatizáció, a különleges szigeteléstechnikák, a hőszivattyú, a termográfia, az újszerű környezetbarát építőanyagok stb. területéről is. A részletes kiállítói listát megtalálják honlapunkon.
A kiállítással egy időben öt a mérnöki és építész kamarák által is akkreditált konferencia került megrendezésre, ahol az érdeklődők több mint 70 előadást hallgathattak meg a piac aktuális trendjeiről, a megvalósítás lépéseiről és már lezajlott projektekről. Ezek közül kiemelt érdeklődés kísérte az “Interaktív Szakmai Vitafórum” és a “Műemlékvédelem alatt álló épületek energiahatékony felújítása” konferenciákat. Az október 19-én megtartott Vitafórum arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy melyek a szakmák nézetei, nehézségei és a problémák összehangolására, valóságos megoldások közös keresésére és az együttgondolkodásra fókuszált. Ma még sajnos az a gyakorlat, hogy az építész nem egyeztet az épületgépésszel, a szakmák nem veszik figyelembe az új és hatékony építési termékek megjelenését, ragaszkodnak a szokásos gyakorlathoz. Az épületgépészek nagy része figyelmen kívül hagyja az energiahatékonyság növelésének épületszerkezeti lehetőségeit, pedig már a tervezés szakaszában szükséges lenne megteremteni az energiahatékonyság növelésére alkalmas feltételeket..
A konferencián előadást tartott Bencsik János, az NFM klíma- és energiaügyért felelos államtitkára, a CEP® fővédnöke is, aki a Kormányzat szakpolitikai álláspontját képviselve beszámolt a jövőbeni energiahatékonysági tervekről, pályázatokról, a végrehajtott és folyamatban lévő, illetve tervezett intézkedésekről. Az államtitkár úr összefoglalójában elmondta, hogy az Új Széchenyi Tervben hazai és uniós forrásokból a kormányváltás óta több mint 54 milliárd forintot ítéltek meg energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. Ez a támogatás összesen 93 milliárd forint megrendelést generál a piacon. További több mint 23 milliárd forintot tett elérhetové a Kormány az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben, 45 milliárdos megrendeléssel látva el az építésgazdaságot.
Az október 20-án megrendezett műemlékvédelemmel foglalkozó szakmai konferencia a műemlékvédelem alatt álló épületek szakszerű és energiahatékony felújítására és a novemberben meghirdetésre kerülő templom felújítási pályázatra fókuszált. A konferencián bemutatásra kerültek mindazok a sikeres projektek, amelyek bebizonyították, hogyan lehet a zöld energiát, a környezettudatos építkezést a műemlékvédelemben is alkalmazni. A konferencia tematikájában szerepelt többek között a műemlék épületek energetikai szabályozása, az egyházi műemlék épületek felújítása, az EU-előírások valamint a gyakorlati tapasztalatok, finanszírozási lehetőségek, támogatások és pályázatok kérdései is. A két konferencia mellett az érdeklődők részt vehettek a Magyar Árnyékoló- és Redőnygyártók Egyesületének szakmai konferenciáján és konzultációján, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Tagozatának szakmai továbbképzésén, valamint egy ún. Szakmai Nap-on. A következő CEP® Clean Energy és Passive House Expo 2012. október 17-18-án kerül megrendezésre Budapesten. További információkat olvashat a rendezvényről a www.cep-expo.hu honlapon.