A hosszabb távon jelentős megtakarítást eredményező fejlesztést 138,5 millió forinttal támogatja az Európai Unió, a beruházás költségeiből mintegy 225 millió forintot az önkormányzat biztosít – mondta Magyar Anna közgyűlési elnök az egyik érintett intézményben, a hallássérült gyermekek oktatását végző, Klúg Péterről elnevezett szegedi óvodában és iskolában. Az év végére befejeződő program részeként négy intézményben kicserélik a nyílászárókat, három helyen több mint 4 ezer négyzetméternyi falfelületet szigetelnek újra. A fűtéskorszerűsítés során kondenzációs kazánokat építenek be, illetve két helyen biomassza tüzelésű, faelgázosító berendezések biztosítják majd az energiát. Egy pusztamérgesi és egy hódmezővásárhelyi intézményben a geotermális energiát hasznosító hőszivattyúkat alkalmaznak, öt iskolában pedig részben az épületek tetejére szerelt napkollektorokkal állítják elő a használati meleg vizet. Jelentős energetikai megtakarítást eredményez a világítási rendszer korszerűsítése is, ennek részeként ezer mennyezeti lámpatestet és ezer kompakt fénycsövet szerelnek be. A beruházás évente 6548 GJ földgáz-megtakarítással jár, ami – a hőszivattyúk többletvillamosenergia-igényét is figyelembe véve – 27,5 millió forinttal mérsékli az oktatási intézmények fenntartási költségét.

Csatlakozott már Facebook oldalunkhoz? Rajta!

Rengeteg fogalom keveredik a fenntartható fejlődés és az energiafüggőség csökkentésének paradigmájához kapcsolódó építészetben. Passzív vagy aktív ház, nullás épület, széndioxid-mentes lakóház, és még hosszan folytatható a sor. Elnevezéstől függetlenül is érdemes a passzívház tervezését, építését tanulmányozni, hiszen a szigorodó előírásoknak megfelelően 2019-től csak ilyen, igen takarékos lakóingatlanok épülhetnek.

 
A takarékos építés a telek kiválasztásánál kezdődik
Házi használatra fogadjuk el Sinoros-Szabó Balázs építész meghatározását, miszerint: aktív ház minden olyan épület, amely termel energiát; nullás az, amely nem igényel külső energia-betáplálást. A passzívház definíciója egzakt: „A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül”. Ezt az elvet először 1990-ben egy darmstadti, négy lakásos háznál alkalmazták, és azóta is a németországi Passivhaus-Institut végzi a passzívházak auditálását. A nyers paraméterek: fajlagos fűtési hőigény nem lehet több egy évben, mint 15 kWh/m2; primer energiaigény 120 kWh/m2 évente; légtömörség legfeljebb 0,6 /óra, valamint a túlmelegedés gyakorisága maximum 10 százalék. Csak összehasonlításul: a hagyományos téglaszerkezetű házak fajlagos fűtési hőigénye a fent említett 15-tel szemben 300 és 400 kWh/m2 éves szint körül mozog. A különbség ordító. De miként lehet ezt elérni és egyáltalán, érdemes-e?

 
– A legideálisabb helyzet, ha a megrendelő még azelőtt felkeresi az építészt, hogy a telket megvásárolta volna – mesél tapasztalatairól Sinoros-Szabó Balázs. – Ha van két-három lehetőség, együtt tudjuk kiválasztani a legjobbat. Egy passzív háznál ugyanis nagyon sok múlik a megfelelő tájoláson. Az építészt hozzáfűzte: természetesen egy rosszul tájolt épületet is passzívvá lehet tenni, ám ez jelentősen megnöveli a tervezés és építés költségeit. A jó tájolás kettős célt szolgál: a passzív ház hőigényének kielégítésében jelentős szerep jut az úgynevezett szoláris nyereségnek – vagyis az ablakon besütő napsugaraknak. (Természetesen itt is találunk paramétereket, ám ezekről később, a szigetelésnél szólunk részletesebben.) Emellett – nem utolsó sorban – jelentősen emeli a tulajdonosok komfort-érzetét a világos, napos lakótér.

 
A kockaház a legjobb?
Ha a telek rendelkezésre áll, jöhet a tervezés hosszadalmas fázisa. Passzívház esetében törekedni kell a térfogat és a felület ideális arányának megtalálására. Ez szűken értelmezve kockaházakat eredményezne, hiszen ennél a formánál találjuk a legnagyobb lakható teret a legkisebb felülettel. Ennek ellenére lehetőség van érvényre juttatni az egyéni elképzeléseket, de – Sinoros-Szabó Balázs szerint – minél jobban eltér a megrendelő az ideális megoldástól, annál költségesebb lesz tartani a passzív besoroláshoz szükséges paramétereket. Az építkezés során nincs másodlagos fontosságú elem, ahogyan kizárólagosan használható anyag sincs. A falakkal szemben elvárások sokrétűek – természetesen jó hőszigetelő értékkel kell rendelkezniük, valamint kellő mennyiségű anyaggal a hőmegtartás érdekében -, ám ezeknek a profi téglák épp úgy megfelelnek, mint az alternatív falazó elemek, vagy akár a könnyűszerkezetes építészet struktúrái. A legelterjedtebb a tégla – vagy ezzel rokon – falazóelem, amely kívülről grafitos polisztirol lapokból álló hőszigetelést kap, majd vakolatot. A falazat teljes lezárásához a belső felületet is vakolni kell. (Ideális választásnak látszik sok szempontból az egyik legnagyobb európai téglagyártó fejlesztése, amely a vastag malter-réteg helyett – utóbbi a hőhidak kialakulása szempontjából veszélyes – egy milliméternyi ragasztót alkalmaz.)

 
A nyílászárók ugyancsak sarkalatos pontja a passzívház-rendszernek. Ugyan nem követelmény, de más technológia nem képes az előírt értékeket produkálni: három rétegű, nemesgázzal töltött ablakok kerülhetnek csak be az épületbe, természetesen hőhid-mentes tokokkal. Minthogy az ablakok a fal belső síkjához vannak igazítva, így a külső falak nem lehetnek tetszőleges vastagságúak, mivel elvennék a rendszerhez nélkülözhetetlenül fontos napsütés egy részét. A nap energiája azonban nyáron inkább ellenség, mint barát, hiszen ilyenkor a helyiségek levegőjének hűtése a cél. Ezért a nyílászárók beépítésével együtt gondoskodni kell a megfelelő árnyékoló-rendszerek telepítéséről is. A nyílászárók jól szemléltetik az árkülönbségeket. Rövid, nem reprezentatív ajánlatkéréseink a következő eredményre vezettek (minden esetben műanyag, 150-szer 150 centis, dizájn-mentes, fehér ablakot kerestünk): a legegyszerűbb, leggyakrabban vásárolt termék 44 ezer forintot kóstált, míg egy modern, 3 rétegű szerkezetért már 120 ezret kértek. Legnagyobb sajnálatunkra ez utóbbi sem felel meg a passzívház-elvárásoknak, így kénytelenek, ha építkeznénk, lennénk a 154 ezres ajánlatot elfogadni.

 
A teljes cikk itt olvasható.

A rendezvény a megszokott módon, magas színvonalú konferenciákkal egy időben vonultatta fel a szakma kiemelkedő cégeit és azok termékeit, szolgáltatásait. A termékek és bemutatott jövőbemutató megoldások széles palettájával a CEP® EXPO megerősítette a szerepét, mint vezető szakmai kiállítás az energiahatékony építkezés és felújítás területén. A CEP® Expo kiállításon 1200 m2-en 51 kiállító mutatta be termékeit és szolgáltatásait az 1120 látogató előtt. A kiállítással párhuzamosan megrendezett szakmai konferenciákon 420 hallgató vett részt. A számok is azt bizonyítják, , hogy a rendezvény sikere és az érdeklődés a bemutatott témák iránt töretlen, sikerült megismételni a tavalyi eredményeket, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben és az építőipar válsága közepette komoly eredmény .
A CEP® kiállítói tematikája egy széles skálát fedett le. A kiállítók között jelen voltak cégek többek között a légtechnika, a speciális nyílászárók, az épületautomatizáció, a különleges szigeteléstechnikák, a hőszivattyú, a termográfia, az  újszerű környezetbarát építőanyagok stb. területéről is. A részletes kiállítói listát megtalálják honlapunkon.

 
A kiállítással egy időben öt a mérnöki és építész kamarák által is akkreditált konferencia került megrendezésre, ahol az érdeklődők több mint 70 előadást hallgathattak meg a piac aktuális trendjeiről, a megvalósítás lépéseiről és már lezajlott projektekről. Ezek közül kiemelt érdeklődés kísérte az “Interaktív Szakmai Vitafórum” és a “Műemlékvédelem alatt álló épületek energiahatékony felújítása” konferenciákat. Az október 19-én megtartott Vitafórum arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy  melyek a szakmák nézetei, nehézségei és a problémák összehangolására, valóságos megoldások közös keresésére és az együttgondolkodásra fókuszált. Ma még sajnos az a gyakorlat, hogy az építész nem egyeztet az épületgépésszel, a szakmák nem veszik figyelembe az új és hatékony építési termékek megjelenését, ragaszkodnak a szokásos gyakorlathoz. Az épületgépészek nagy része figyelmen kívül hagyja az energiahatékonyság növelésének épületszerkezeti lehetőségeit, pedig már a tervezés szakaszában szükséges lenne megteremteni az energiahatékonyság növelésére alkalmas feltételeket..

 
A konferencián előadást tartott Bencsik János, az NFM klíma- és energiaügyért felelos államtitkára, a CEP® fővédnöke is, aki a Kormányzat szakpolitikai álláspontját képviselve beszámolt a jövőbeni energiahatékonysági tervekről, pályázatokról, a végrehajtott és folyamatban lévő, illetve tervezett intézkedésekről. Az államtitkár úr összefoglalójában elmondta, hogy az Új Széchenyi Tervben hazai és uniós forrásokból a kormányváltás óta több mint 54 milliárd forintot ítéltek meg energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. Ez a támogatás összesen 93 milliárd forint megrendelést generál a piacon. További több mint 23 milliárd forintot tett elérhetové a Kormány az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben, 45 milliárdos megrendeléssel látva el az építésgazdaságot.

 
Az október 20-án megrendezett műemlékvédelemmel foglalkozó szakmai konferencia a műemlékvédelem alatt álló épületek szakszerű és energiahatékony felújítására és a novemberben meghirdetésre kerülő templom felújítási pályázatra fókuszált. A konferencián bemutatásra kerültek mindazok a sikeres projektek, amelyek bebizonyították, hogyan lehet a zöld energiát, a környezettudatos építkezést a műemlékvédelemben is alkalmazni. A konferencia tematikájában szerepelt többek között a műemlék épületek energetikai szabályozása, az egyházi műemlék épületek felújítása, az EU-előírások valamint a gyakorlati tapasztalatok, finanszírozási lehetőségek, támogatások és pályázatok kérdései is. A két konferencia mellett az érdeklődők részt vehettek a Magyar Árnyékoló- és Redőnygyártók Egyesületének szakmai konferenciáján és konzultációján, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Tagozatának szakmai továbbképzésén, valamint egy ún.  Szakmai Nap-on.  A következő CEP® Clean Energy és Passive House Expo 2012. október 17-18-án kerül megrendezésre Budapesten. További információkat olvashat a rendezvényről a www.cep-expo.hu honlapon.

A hivatalos weblapon olvasható tervezet – felelevenítve egy több évtizedes vitát – a honi erőművek rossz fel- és leszabályozhatósága miatt tesz hitet a szakértők szerint a 4-es metróberuházáshoz fogható, 300-600 milliárd forintba is belekerülő létesítmény mellett – írja az energiainfo.hu. A kormányzati dokumentum nem egyértelműsíti sem a helyszínt, sem a várható bekerülési költséget. Sokkal konkrétabb ugyanakkor abban a tekintetben, hogy ehhez 365 millió euró – százmilliárd forint – támogatást kérünk, és a beruházást minden körülmények között az MVM révén képzelik el, ami újdonság. Korábban több helyszín is szóba került, például a Dunakanyarnál lévő pilisi Prédikálószéken (részben a bős–nagymarosi egységhez kapcsolva), a zempléni Aranyos-völgyben vagy a Mátránál, jellemzően magánforrásból. A dokumentum szerint több mint egy tucat lehetőséget megvizsgáltak, melyek egy része akár 1200 MW-os méretet is lehetővé tenne. Az ilyen egységeket szakértők szivattyús-tározós erőműveknek nevezik (a víz előtagot szemérmesen lehagyva róla). Azért van rá szükség, mert a villamos energia nem tárolható: másodpercenként pont ugyan annyit kell termelni belőle, mint amennyi az igény. Ezt elvileg úgy lehet ellensúlyozni, hogy a rendszerirányító (nálunk a Mavir) a pillanatnyi igényeknek megfelelően ki-be kapcsolgatja az áramtermelőket. Ilyen méreteknél ugyanakkor ez nehézkes, és több erőműfajta „nem szereti” a gyakori fel- és leszabályozást. Ilyen tipikusan az atom- és a szélerőmű, valamint a napelem.

 
Ha túl sok van ilyenekből, amelyeket a gáz-, fa- vagy szénblokkok nehezen tudnak ellensúlyozni, előkerül a szivattyús-tározós erőmű gondolata. Lényege, hogy éjjel nyugodtan hagyják termelni az erőműveket, amelyek áramával a mélyről egy hegy tetején lévő tározóba szivattyúzzák fel a vizet, aztán nappal lezúdítva visszanyerik a beletáplált áram 80 százalékát. Számos ilyen működik a világon. Ugyanakkor hazánkban rendkívül parázs viták tárgya. Mivel kell hozzá egy magas hegy, telepítése általában némi tájrombolással jár. A környezetvédők tiltakoznak is az ilyen egységek ellen, olyannyira, hogy egyes korábbi tervnek az állami környezetvédelmi hatóság vetett gátat. Időnként felmerül, hogy minden egységet a hegy gyomrába telepítsenek, de ez – a szintén felbukkanó környezetvédelmi aggályokon túl – több stadionnak megfelelő barlang kialakítását is szükségessé teszi, ami jócskán megdobná a beruházási költségeket.

 
Az ellenzők szerint ezt az árat mindenképpen meg kell fizetni – ami értelemszerűen drága termelést és így tarifaemelést okoz. (Ezt ellensúlyozandó a kormányanyag utal a problémás szabályozás költségeinek évenkénti megugrására.) Számos környezetvédő úgy véli: ha nincs a paksi atomerőmű, nem kell az éjszakai áramát éjjel hasznosító szivattyús-tározós erőmű sem. Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) főtitkára szerint ugyanakkor inkább a szél- és napelemes erőművek okozzák a hazai rendszer szabályozási nehézségeit. A megkérdezett környezetvédelmi szakemberekhez hasonlóan mégsem kívánt határozottan állást foglalni a szivattyús egység ellen vagy mellett. – Az energetika bonyolult, mindenre adódnak ellenérvek, melyek sok esetben hitvitákba torkollanak – vallja. – Minél inkább felpörög a térségi gazdaság, annál több igény lehet áramra, és a kiépítés forrásai is kedvezőbb feltételekkel szerezhetők meg. Ám most nem minden jel mutat ebbe az irányba – utalt a válság hatásaira. Felhívta a figyelmet: a környező országokban számos hasonló egység működik, melyek energetikai szempontból alkalmasak a hazai egyenetlenségek kezelésére is. De a függetlenedést zászlajára tűző kormányzati energiastratégia inkább honi kivitelezést tehet szükségessé.

 
Más szakértők furcsállják, hogy a most elfogadott, 2030-ig hatályos kormányzati energiastratégia a függetlenedés alapvetése mellett ezt a problémát a környező országokban működő szivattyús egységek bevonásával oldaná meg. Az ilyen döntéseket ugyanakkor a környező országokkal kapcsolatos különböző aggályok befolyásolhatják. E tekintetben meg sem említik például Ukrajnát, noha onnan érkezik a „legvastagabb áramdrót”, viszont a kinti egységek egy része a Fidesz által nem igazán kedvelt Kapolyi László baloldali vállalkozóhoz köthető. A mostani kérelemben szereplő belföldi kivitelezésről az évtizedes energiastratégia nem ejt szót, ahogy a szóban forgó anyag sem a stratégiai pontokról. Az MVM-nél a Népszabadságnak a kormányanyagot az ismert tényeken túl nem kívánták kommentálni. Készül két másik gigaberuházás is Az EU-nak elküldött kérelem alapvetően az úgynevezett szén-dioxid-kvótakereskedelmen keresztül igényel támogatást. Az EU már közölte: 2013-tól megszűnik a pénzzé tehető – ezáltal több százmilliárdos állami bevételeket biztosító – kvóták ingyenes osztogatása. Ám ha egy tagállam kellően szegény, és a szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő tervei vannak, mégis kaphat ilyet. Mi mindkét feltétel mellett erősen érvelünk.

 
A hasznosításról meglehetős összetett rendszert vázol a kormány. Eszerint bárki is kap majd Magyarországon ingyenes kvótát, azt az MVM-hez kell csatornázni, és haszna az állami vállalatnak jár. A szivattyús erőművön túlmenően további két MVM-es gigaberuházás valósulna meg ebben a formában. Az egyik a már ismert magyar–szlovák gázvezeték – melynek 40 milliárdos tervezett költségéhez ötmilliárd forintot kérünk –, illetve egy másik újdonság. Eszerint az MVM egy majdan megalapítandó társaságon keresztül „intelligens mérőórákat” telepítene a háztartásokba, amire 38 millió eurót (tízmilliárd forintot) igénylünk. Egy-egy ilyen óra 20-25 ezer forint, amit áttételesen vagy közvetlenül végül a fogyasztóknak kell kifizetniük. Molnár László úgy véli: a nemzetközi tapasztalatok eddig nem váltották be az intelligens mérőkhöz fűzött vérmes reményeket.

A szumátrai tigrisek veszélyeztetett állatok, így a belőlük származó tárgyak és anyagok vásárlása és értékesítése is illegális. Egy ilyen bűncselekményért akár 5 év börtönre és több mint 11 ezer dollár pénzbírságra is ítélhetnek valakit, éppen ezért meglepő, hogy az ügyész a csempésznek mindössze 3 év börtönt és 335 dollár pénzbírság büntetést javasolt. Bár Retno Setiyaningrum, a WWF jogi és politikai szakértője úgy véli, hogy határozott előrelépést jelent az ügy jogi útra terelése, azonban a lehetséges ítéletet nem tartja megfelelőnek. “2004 óta az orvvadászat büntetésére született ítéletek nem voltak elég elrettentőek.” – mondta Retno.  “2009-ben mindössze egy év börtönre és 220 dollár pénzbüntetésre ítéltek két férfit, akik lemészároltak három szumátrai tigrist.” – tette hozzá a szakértő. A WWF Indonéziai Tigrisvédelmi Programjának koordinátora Osmantri arra hívta fel a figyelmet, hogy a tigrisek orvvadászatának vizsgálata ki kell, hogy terjedjen a bűncselekmény egész láncolatára, egészen az állat megölésétől a potenciális vevőkig. Mindenképpen határozott és gyors intézkedésekre van szükség, mivel már csak kevesebb, mint 400 szumátrai tigris él a vadonban. A férfit 2011 márciusában tartóztatták le, miután egy több mint 3000 dollár értékű tigrisbőrt vásárolt. A szumátrai tigrisek veszélyeztetett állatok, így a belőlük származó tárgyak és anyagok vásárlása és értékesítése is illegális. Egy ilyen bűncselekményért akár 5 év börtönre és több mint 11 ezer dollár pénzbírságra is ítélhetnek valakit, éppen ezért meglepő, hogy az ügyész a csempésznek mindössze 3 év börtönt és 335 dollár pénzbírság büntetést javasolt.

 
Bár Retno Setiyaningrum, a WWF jogi és politikai szakértője úgy véli, hogy határozott előrelépést jelent az ügy jogi útra terelése, azonban a lehetséges ítéletet nem tartja megfelelőnek. “2004 óta az orvvadászat büntetésére született ítéletek nem voltak elég elrettentőek.” – mondta Retno.  “2009-ben mindössze egy év börtönre és 220 dollár pénzbüntetésre ítéltek két férfit, akik lemészároltak három szumátrai tigrist.” – tette hozzá a szakértő. A WWF Indonéziai Tigrisvédelmi Programjának koordinátora Osmantri arra hívta fel a figyelmet, hogy a tigrisek orvvadászatának vizsgálata ki kell, hogy terjedjen a bűncselekmény egész láncolatára, egészen az állat megölésétől a potenciális vevőkig. Mindenképpen határozott és gyors intézkedésekre van szükség, mivel már csak kevesebb, mint 400 szumátrai tigris él a vadonban.