A hivatalos weblapon olvasható tervezet – felelevenítve egy több évtizedes vitát – a honi erőművek rossz fel- és leszabályozhatósága miatt tesz hitet a szakértők szerint a 4-es metróberuházáshoz fogható, 300-600 milliárd forintba is belekerülő létesítmény mellett – írja az energiainfo.hu. A kormányzati dokumentum nem egyértelműsíti sem a helyszínt, sem a várható bekerülési költséget. Sokkal konkrétabb ugyanakkor abban a tekintetben, hogy ehhez 365 millió euró – százmilliárd forint – támogatást kérünk, és a beruházást minden körülmények között az MVM révén képzelik el, ami újdonság. Korábban több helyszín is szóba került, például a Dunakanyarnál lévő pilisi Prédikálószéken (részben a bős–nagymarosi egységhez kapcsolva), a zempléni Aranyos-völgyben vagy a Mátránál, jellemzően magánforrásból. A dokumentum szerint több mint egy tucat lehetőséget megvizsgáltak, melyek egy része akár 1200 MW-os méretet is lehetővé tenne. Az ilyen egységeket szakértők szivattyús-tározós erőműveknek nevezik (a víz előtagot szemérmesen lehagyva róla). Azért van rá szükség, mert a villamos energia nem tárolható: másodpercenként pont ugyan annyit kell termelni belőle, mint amennyi az igény. Ezt elvileg úgy lehet ellensúlyozni, hogy a rendszerirányító (nálunk a Mavir) a pillanatnyi igényeknek megfelelően ki-be kapcsolgatja az áramtermelőket. Ilyen méreteknél ugyanakkor ez nehézkes, és több erőműfajta „nem szereti” a gyakori fel- és leszabályozást. Ilyen tipikusan az atom- és a szélerőmű, valamint a napelem.

 
Ha túl sok van ilyenekből, amelyeket a gáz-, fa- vagy szénblokkok nehezen tudnak ellensúlyozni, előkerül a szivattyús-tározós erőmű gondolata. Lényege, hogy éjjel nyugodtan hagyják termelni az erőműveket, amelyek áramával a mélyről egy hegy tetején lévő tározóba szivattyúzzák fel a vizet, aztán nappal lezúdítva visszanyerik a beletáplált áram 80 százalékát. Számos ilyen működik a világon. Ugyanakkor hazánkban rendkívül parázs viták tárgya. Mivel kell hozzá egy magas hegy, telepítése általában némi tájrombolással jár. A környezetvédők tiltakoznak is az ilyen egységek ellen, olyannyira, hogy egyes korábbi tervnek az állami környezetvédelmi hatóság vetett gátat. Időnként felmerül, hogy minden egységet a hegy gyomrába telepítsenek, de ez – a szintén felbukkanó környezetvédelmi aggályokon túl – több stadionnak megfelelő barlang kialakítását is szükségessé teszi, ami jócskán megdobná a beruházási költségeket.

 
Az ellenzők szerint ezt az árat mindenképpen meg kell fizetni – ami értelemszerűen drága termelést és így tarifaemelést okoz. (Ezt ellensúlyozandó a kormányanyag utal a problémás szabályozás költségeinek évenkénti megugrására.) Számos környezetvédő úgy véli: ha nincs a paksi atomerőmű, nem kell az éjszakai áramát éjjel hasznosító szivattyús-tározós erőmű sem. Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) főtitkára szerint ugyanakkor inkább a szél- és napelemes erőművek okozzák a hazai rendszer szabályozási nehézségeit. A megkérdezett környezetvédelmi szakemberekhez hasonlóan mégsem kívánt határozottan állást foglalni a szivattyús egység ellen vagy mellett. – Az energetika bonyolult, mindenre adódnak ellenérvek, melyek sok esetben hitvitákba torkollanak – vallja. – Minél inkább felpörög a térségi gazdaság, annál több igény lehet áramra, és a kiépítés forrásai is kedvezőbb feltételekkel szerezhetők meg. Ám most nem minden jel mutat ebbe az irányba – utalt a válság hatásaira. Felhívta a figyelmet: a környező országokban számos hasonló egység működik, melyek energetikai szempontból alkalmasak a hazai egyenetlenségek kezelésére is. De a függetlenedést zászlajára tűző kormányzati energiastratégia inkább honi kivitelezést tehet szükségessé.

 
Más szakértők furcsállják, hogy a most elfogadott, 2030-ig hatályos kormányzati energiastratégia a függetlenedés alapvetése mellett ezt a problémát a környező országokban működő szivattyús egységek bevonásával oldaná meg. Az ilyen döntéseket ugyanakkor a környező országokkal kapcsolatos különböző aggályok befolyásolhatják. E tekintetben meg sem említik például Ukrajnát, noha onnan érkezik a „legvastagabb áramdrót”, viszont a kinti egységek egy része a Fidesz által nem igazán kedvelt Kapolyi László baloldali vállalkozóhoz köthető. A mostani kérelemben szereplő belföldi kivitelezésről az évtizedes energiastratégia nem ejt szót, ahogy a szóban forgó anyag sem a stratégiai pontokról. Az MVM-nél a Népszabadságnak a kormányanyagot az ismert tényeken túl nem kívánták kommentálni. Készül két másik gigaberuházás is Az EU-nak elküldött kérelem alapvetően az úgynevezett szén-dioxid-kvótakereskedelmen keresztül igényel támogatást. Az EU már közölte: 2013-tól megszűnik a pénzzé tehető – ezáltal több százmilliárdos állami bevételeket biztosító – kvóták ingyenes osztogatása. Ám ha egy tagállam kellően szegény, és a szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő tervei vannak, mégis kaphat ilyet. Mi mindkét feltétel mellett erősen érvelünk.

 
A hasznosításról meglehetős összetett rendszert vázol a kormány. Eszerint bárki is kap majd Magyarországon ingyenes kvótát, azt az MVM-hez kell csatornázni, és haszna az állami vállalatnak jár. A szivattyús erőművön túlmenően további két MVM-es gigaberuházás valósulna meg ebben a formában. Az egyik a már ismert magyar–szlovák gázvezeték – melynek 40 milliárdos tervezett költségéhez ötmilliárd forintot kérünk –, illetve egy másik újdonság. Eszerint az MVM egy majdan megalapítandó társaságon keresztül „intelligens mérőórákat” telepítene a háztartásokba, amire 38 millió eurót (tízmilliárd forintot) igénylünk. Egy-egy ilyen óra 20-25 ezer forint, amit áttételesen vagy közvetlenül végül a fogyasztóknak kell kifizetniük. Molnár László úgy véli: a nemzetközi tapasztalatok eddig nem váltották be az intelligens mérőkhöz fűzött vérmes reményeket.

A szumátrai tigrisek veszélyeztetett állatok, így a belőlük származó tárgyak és anyagok vásárlása és értékesítése is illegális. Egy ilyen bűncselekményért akár 5 év börtönre és több mint 11 ezer dollár pénzbírságra is ítélhetnek valakit, éppen ezért meglepő, hogy az ügyész a csempésznek mindössze 3 év börtönt és 335 dollár pénzbírság büntetést javasolt. Bár Retno Setiyaningrum, a WWF jogi és politikai szakértője úgy véli, hogy határozott előrelépést jelent az ügy jogi útra terelése, azonban a lehetséges ítéletet nem tartja megfelelőnek. “2004 óta az orvvadászat büntetésére született ítéletek nem voltak elég elrettentőek.” – mondta Retno.  “2009-ben mindössze egy év börtönre és 220 dollár pénzbüntetésre ítéltek két férfit, akik lemészároltak három szumátrai tigrist.” – tette hozzá a szakértő. A WWF Indonéziai Tigrisvédelmi Programjának koordinátora Osmantri arra hívta fel a figyelmet, hogy a tigrisek orvvadászatának vizsgálata ki kell, hogy terjedjen a bűncselekmény egész láncolatára, egészen az állat megölésétől a potenciális vevőkig. Mindenképpen határozott és gyors intézkedésekre van szükség, mivel már csak kevesebb, mint 400 szumátrai tigris él a vadonban. A férfit 2011 márciusában tartóztatták le, miután egy több mint 3000 dollár értékű tigrisbőrt vásárolt. A szumátrai tigrisek veszélyeztetett állatok, így a belőlük származó tárgyak és anyagok vásárlása és értékesítése is illegális. Egy ilyen bűncselekményért akár 5 év börtönre és több mint 11 ezer dollár pénzbírságra is ítélhetnek valakit, éppen ezért meglepő, hogy az ügyész a csempésznek mindössze 3 év börtönt és 335 dollár pénzbírság büntetést javasolt.

 
Bár Retno Setiyaningrum, a WWF jogi és politikai szakértője úgy véli, hogy határozott előrelépést jelent az ügy jogi útra terelése, azonban a lehetséges ítéletet nem tartja megfelelőnek. “2004 óta az orvvadászat büntetésére született ítéletek nem voltak elég elrettentőek.” – mondta Retno.  “2009-ben mindössze egy év börtönre és 220 dollár pénzbüntetésre ítéltek két férfit, akik lemészároltak három szumátrai tigrist.” – tette hozzá a szakértő. A WWF Indonéziai Tigrisvédelmi Programjának koordinátora Osmantri arra hívta fel a figyelmet, hogy a tigrisek orvvadászatának vizsgálata ki kell, hogy terjedjen a bűncselekmény egész láncolatára, egészen az állat megölésétől a potenciális vevőkig. Mindenképpen határozott és gyors intézkedésekre van szükség, mivel már csak kevesebb, mint 400 szumátrai tigris él a vadonban.

A középpontjában másodpercenként 42 méter sebességet is elérő szelekkel érkező vihar heves esőzések kíséretében csapott le Kína legdélibb tartományára, Hajnan szigetére, ahonnan több mint 57 ezer embert kellett kitelepíteni. A tartomány vezetése visszahívta a tengeren tartózkodó halászhajókat, leállította a komp- és a légiközlekedést, s az iskolák is zárva tartanak. A Nesat, amely az egyik legerősebb a Kínát idén sújtó 17 tájfun közül, a Fülöp-szigeteken legkevesebb 35 ember halálát okozta. A trópusi vihar csütörtökön korábban Hongkong környékén is végigsöpört, így a városban a legtöbb intézmény zárva tartott, és az értéktőzsdén is felfüggesztették a kereskedést. A hongkongi repülőtéren több tucat járatot töröltek vagy egy másik reptérre irányítottak át. A tájfun nem okozott nagyobb károkat az Ázsia egyik gazdasági központjának számító metropoliszban, és csupán három embert sérült meg a viharban.

Tegnap világszerte arra igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy ennek az ősi állatcsoportnak a képviselőit még ma is a kipusztulás veszélye fenyegeti, elsősorban az orvvadászat, valamint a természetes élőhelyek pusztulása miatt. Az orrszarvúak védelmének Magyarországon is jelentősége van. Egyrészt, mert az orrszarv iránti feketepiaci kereslet nyomán hazai közgyűjteményekből épp a közelmúltban loptak el preparált orrszarvú szarvakat, másrészt a Fővárosi Állat- és Növénykertben az elmúlt években világraszóló eredményeket értek el az orrszarvúak mesterséges termékenyítésre alapozott szaporítása terén.

 
Szeptember 22-én Maliban és Bulgáriában a függetlenség napját, az USA-ban az üzletasszonyok napját ünneplik, a természetvédelemben azonban ez a nap az orrszarvúak világnapja. A kezdeményezés tavaly, 2010-ben indult útjára, célja pedig az, hogy az év egy napján felhívják a nyilvánosság figyelmét az orrszarvúak fennmaradását fenyegető veszélyekre. A különféle vadvédelmi szervezetek és alapítványok mellett ezen a napon a világ több száz állatkertje is igyekszik hallatni a hangját az orrszarvúak védelmében. Napjainkban öt különböző faj képviseli az orrszarvúakat. A szélesszájú (Ceratotherium simum) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) Afrikában, az indiai vagy páncélos orrszarvú (Rhinoceros unicornis), valamint a szumátrai (Dicerorhinus sumatrensis) és a jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) pedig Ázsiában őshonos. Bár eltérő mértékben, de mindegyik faj fenyegetettnek számít, a keskenyszájú, a jávai és a szumátrai orrszarvúak ezen belül kritikusan veszélyeztetettek.

 
A veszélyeztetettség több okra vezethető vissza. Mint szinte minden ritkuló fajnál, itt is szerepet játszik a természetes élőhelyek pusztulása, az élettér szűkülése és felszakadozása. Ugyanakkor legalább ekkora problémát jelent az orrvadászat, amelynek fő motorja az orrszarv iránt megnyilvánuló óriási feketepiaci kereslet. A porított orrszarvnak ugyanis a hagyományos távol-keleti gyógyászat évszázadok óta számos jótékony hatást tulajdonít, a láz csillapításától kezdve a rákos betegségek gyógyításán át a nemi vágy és aktivitás fokozásáig. A gyógyhatást egyébként a modern orvostudomány egyáltalán nem igazolta, ám az ezzel kapcsolatos hagyományok a Távol-Keleten még ma is igen erősek. Emellett az arab világban – különösen Jemenben – a férfiasság szimbólumának számító, dzsambia nevű hagyományos tőrök markolatát is orrszarvból készítik. A kereslet miatt az orrszarv ára igen magas a feketepiacon: egy kilogrammnyi nagyjából 30 000 amerikai dollárért, azaz csaknem 6,4 millió forintért találna gazdára.

 
Bár az orrszarvúak élőhelyükön mindenütt természetvédelmi oltalom alatt állnak, sőt, számos helyen az őket védő törvények is igen szigorúak (a Zimbabwei Köztársaságban épp a közelmúltban ítéltek egy orvvadászt 17 évnyi börtönbüntetésre), a busás haszon reményében az orvvadászok még ma is igen sok állatot lőnek ki. Az elmúlt három évben egyedül Afrikában nyolcszáz állat eset áldozatul a vadorzóknak. Mi több, a közelmúltban a világ több közgyűjteményéből is loptak el orrszarvakat preparált, múzeumi orrszarvúakról. Ilyen esetre Magyarországon is volt példa, éspedig a balatonedericsi Afrika Múzeumban, illetve a Magyar Természettudományi Múzeumban is. A világ állatkertjeiben jelenleg három orrszarvú fajból tartanak jelentősebb állományokat. Szélesszájúból 524, keskenyszájúból 166, indiai orrszarvúból pedig 169 egyed él a világ állatkertjeiben. Szumátrai orrszarvúból csak egy-két példány él fogságban, jávai orrszarvút pedig egyáltalán nem tartanak állatkertekben. Az állatkerti állományokat szinte mindenütt összehangoltan, tenyészprogramok keretében szaporítják, hogy ezzel is hozzájáruljanak a fenyegetett fajok fenntartásához. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) a szélesszájú, a keskenyszájú és az indiai orrszarvúak esetében is tenyészprogramot működtet. Emellett a 2005/2006-os szezonban az egész kontinensre kiterjedő orrszarvúkampányt is szervezett, amelynek keretében a szabad természetben zajló orrszarvúvédelmi programok támogatására is gyűjtöttek adományokat. Az európai állatkertek látogatói akkor mindösszesen 660 ezer euróval (mai árfolyamon mintegy 192 millió forintnyi összeggel) járultak hozzá a kampány céljaihoz, amelyből 22 terepi vadvédelmi program támogatására futotta, Kenyától Tanzánián, Zambián és Zimbabwén át Nepálig, Malajziáig és Indonéziáig.

 
A Fővárosi Állat- és Növénykertben jelenleg három orrszarvú él. A Lulu nevű nőstény 1983-ban érkezett Budapestre Dél-Afrikából, jelenleg kb. 31 éves. A hím – tisztes nevén Zafriel – januárban volt 20 éves, és tavaly novemberben érkezett Izraelből. A harmadik állat a Layla nevű fiatal nőstény, Lulu 2007. január 23-án született nőstény borja. Az elmúlt években egyébként két orrszarvú borjú is született Budapesten. Laylán kívül ugyanis egy Lisimba nevű, azóta már Athénban élő állat is napvilágot látott a magyar főváros állatkertjében, éspedig 2008. október 22-én. Layla és Lisimba világra jövetele annak idején óriási szenzáció volt, hiszen ez volt az első és a második alkalom az egész világon, amikor mesterséges termékenyítés nyomán egészséges orrszarvú jött világra (hasonló eseményre azóta két alkalommal, Colchesterben és Madridban került sor a 2009-es évben). A német, osztrák és magyar szakemberek együttműködése nyomán megvalósult mesterséges termékenyítési program komoly áttörésnek számít, hiszen az eljárás kidolgozásával újabb eszköz került a természetvédelem fegyvertárába az orrszarvúak megmentése érdekében.

Pénteken, szombaton, sőt még vasárnap kora délután is kellemes nyárvégi időben lehet részünk, érdemes lesz kimozdulni és egy nagyobb sétát, esetleg kirándulást tenni a szabadban: a napsütésben délutánonként 25-26 fok, keleten-délkeleten akár 26-28 fok köré emelkedik a hőmérséklet írja az idokep.hu. Az időjárásváltozás és az érkező hidegfront előjeleként aztán vasárnap délután már megélénkül, a Dunántúlon megerősödik a délies szél, estétől záporok, zivatarok kialakulására számíthatunk. Hétfőn várhatóan a kora délutáni órákban aztán viharos északnyugati széllel megérkezik a hidegfront, mely 10-12 fokos lehűlést is hozhat. Az eddigi, már-már nyáriasnak mondható hőmérsékletekhet képest hatalmas lesz a kontraszt, ráadásul napközben egyre többfelé lesz szükség az esernyőre is. A változásokat a frontérzékenyek is nehezen viselhetik: görcsös és reumatikus panaszok, fejfájás egyarán előfordulhat.
Kedden még marad a sok felhő, borongós, szeles idő várható, szerdán hajnalban pedig megjelennek az igazi, őszies hangulatot hozó ködfoltok is; ezek feloszlása után azonban szerdán már újra a napsütésé lesz a főszerep.