A középpontjában másodpercenként 42 méter sebességet is elérő szelekkel érkező vihar heves esőzések kíséretében csapott le Kína legdélibb tartományára, Hajnan szigetére, ahonnan több mint 57 ezer embert kellett kitelepíteni. A tartomány vezetése visszahívta a tengeren tartózkodó halászhajókat, leállította a komp- és a légiközlekedést, s az iskolák is zárva tartanak. A Nesat, amely az egyik legerősebb a Kínát idén sújtó 17 tájfun közül, a Fülöp-szigeteken legkevesebb 35 ember halálát okozta. A trópusi vihar csütörtökön korábban Hongkong környékén is végigsöpört, így a városban a legtöbb intézmény zárva tartott, és az értéktőzsdén is felfüggesztették a kereskedést. A hongkongi repülőtéren több tucat járatot töröltek vagy egy másik reptérre irányítottak át. A tájfun nem okozott nagyobb károkat az Ázsia egyik gazdasági központjának számító metropoliszban, és csupán három embert sérült meg a viharban.

Tegnap világszerte arra igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy ennek az ősi állatcsoportnak a képviselőit még ma is a kipusztulás veszélye fenyegeti, elsősorban az orvvadászat, valamint a természetes élőhelyek pusztulása miatt. Az orrszarvúak védelmének Magyarországon is jelentősége van. Egyrészt, mert az orrszarv iránti feketepiaci kereslet nyomán hazai közgyűjteményekből épp a közelmúltban loptak el preparált orrszarvú szarvakat, másrészt a Fővárosi Állat- és Növénykertben az elmúlt években világraszóló eredményeket értek el az orrszarvúak mesterséges termékenyítésre alapozott szaporítása terén.

 
Szeptember 22-én Maliban és Bulgáriában a függetlenség napját, az USA-ban az üzletasszonyok napját ünneplik, a természetvédelemben azonban ez a nap az orrszarvúak világnapja. A kezdeményezés tavaly, 2010-ben indult útjára, célja pedig az, hogy az év egy napján felhívják a nyilvánosság figyelmét az orrszarvúak fennmaradását fenyegető veszélyekre. A különféle vadvédelmi szervezetek és alapítványok mellett ezen a napon a világ több száz állatkertje is igyekszik hallatni a hangját az orrszarvúak védelmében. Napjainkban öt különböző faj képviseli az orrszarvúakat. A szélesszájú (Ceratotherium simum) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) Afrikában, az indiai vagy páncélos orrszarvú (Rhinoceros unicornis), valamint a szumátrai (Dicerorhinus sumatrensis) és a jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) pedig Ázsiában őshonos. Bár eltérő mértékben, de mindegyik faj fenyegetettnek számít, a keskenyszájú, a jávai és a szumátrai orrszarvúak ezen belül kritikusan veszélyeztetettek.

 
A veszélyeztetettség több okra vezethető vissza. Mint szinte minden ritkuló fajnál, itt is szerepet játszik a természetes élőhelyek pusztulása, az élettér szűkülése és felszakadozása. Ugyanakkor legalább ekkora problémát jelent az orrvadászat, amelynek fő motorja az orrszarv iránt megnyilvánuló óriási feketepiaci kereslet. A porított orrszarvnak ugyanis a hagyományos távol-keleti gyógyászat évszázadok óta számos jótékony hatást tulajdonít, a láz csillapításától kezdve a rákos betegségek gyógyításán át a nemi vágy és aktivitás fokozásáig. A gyógyhatást egyébként a modern orvostudomány egyáltalán nem igazolta, ám az ezzel kapcsolatos hagyományok a Távol-Keleten még ma is igen erősek. Emellett az arab világban – különösen Jemenben – a férfiasság szimbólumának számító, dzsambia nevű hagyományos tőrök markolatát is orrszarvból készítik. A kereslet miatt az orrszarv ára igen magas a feketepiacon: egy kilogrammnyi nagyjából 30 000 amerikai dollárért, azaz csaknem 6,4 millió forintért találna gazdára.

 
Bár az orrszarvúak élőhelyükön mindenütt természetvédelmi oltalom alatt állnak, sőt, számos helyen az őket védő törvények is igen szigorúak (a Zimbabwei Köztársaságban épp a közelmúltban ítéltek egy orvvadászt 17 évnyi börtönbüntetésre), a busás haszon reményében az orvvadászok még ma is igen sok állatot lőnek ki. Az elmúlt három évben egyedül Afrikában nyolcszáz állat eset áldozatul a vadorzóknak. Mi több, a közelmúltban a világ több közgyűjteményéből is loptak el orrszarvakat preparált, múzeumi orrszarvúakról. Ilyen esetre Magyarországon is volt példa, éspedig a balatonedericsi Afrika Múzeumban, illetve a Magyar Természettudományi Múzeumban is. A világ állatkertjeiben jelenleg három orrszarvú fajból tartanak jelentősebb állományokat. Szélesszájúból 524, keskenyszájúból 166, indiai orrszarvúból pedig 169 egyed él a világ állatkertjeiben. Szumátrai orrszarvúból csak egy-két példány él fogságban, jávai orrszarvút pedig egyáltalán nem tartanak állatkertekben. Az állatkerti állományokat szinte mindenütt összehangoltan, tenyészprogramok keretében szaporítják, hogy ezzel is hozzájáruljanak a fenyegetett fajok fenntartásához. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) a szélesszájú, a keskenyszájú és az indiai orrszarvúak esetében is tenyészprogramot működtet. Emellett a 2005/2006-os szezonban az egész kontinensre kiterjedő orrszarvúkampányt is szervezett, amelynek keretében a szabad természetben zajló orrszarvúvédelmi programok támogatására is gyűjtöttek adományokat. Az európai állatkertek látogatói akkor mindösszesen 660 ezer euróval (mai árfolyamon mintegy 192 millió forintnyi összeggel) járultak hozzá a kampány céljaihoz, amelyből 22 terepi vadvédelmi program támogatására futotta, Kenyától Tanzánián, Zambián és Zimbabwén át Nepálig, Malajziáig és Indonéziáig.

 
A Fővárosi Állat- és Növénykertben jelenleg három orrszarvú él. A Lulu nevű nőstény 1983-ban érkezett Budapestre Dél-Afrikából, jelenleg kb. 31 éves. A hím – tisztes nevén Zafriel – januárban volt 20 éves, és tavaly novemberben érkezett Izraelből. A harmadik állat a Layla nevű fiatal nőstény, Lulu 2007. január 23-án született nőstény borja. Az elmúlt években egyébként két orrszarvú borjú is született Budapesten. Laylán kívül ugyanis egy Lisimba nevű, azóta már Athénban élő állat is napvilágot látott a magyar főváros állatkertjében, éspedig 2008. október 22-én. Layla és Lisimba világra jövetele annak idején óriási szenzáció volt, hiszen ez volt az első és a második alkalom az egész világon, amikor mesterséges termékenyítés nyomán egészséges orrszarvú jött világra (hasonló eseményre azóta két alkalommal, Colchesterben és Madridban került sor a 2009-es évben). A német, osztrák és magyar szakemberek együttműködése nyomán megvalósult mesterséges termékenyítési program komoly áttörésnek számít, hiszen az eljárás kidolgozásával újabb eszköz került a természetvédelem fegyvertárába az orrszarvúak megmentése érdekében.

Pénteken, szombaton, sőt még vasárnap kora délután is kellemes nyárvégi időben lehet részünk, érdemes lesz kimozdulni és egy nagyobb sétát, esetleg kirándulást tenni a szabadban: a napsütésben délutánonként 25-26 fok, keleten-délkeleten akár 26-28 fok köré emelkedik a hőmérséklet írja az idokep.hu. Az időjárásváltozás és az érkező hidegfront előjeleként aztán vasárnap délután már megélénkül, a Dunántúlon megerősödik a délies szél, estétől záporok, zivatarok kialakulására számíthatunk. Hétfőn várhatóan a kora délutáni órákban aztán viharos északnyugati széllel megérkezik a hidegfront, mely 10-12 fokos lehűlést is hozhat. Az eddigi, már-már nyáriasnak mondható hőmérsékletekhet képest hatalmas lesz a kontraszt, ráadásul napközben egyre többfelé lesz szükség az esernyőre is. A változásokat a frontérzékenyek is nehezen viselhetik: görcsös és reumatikus panaszok, fejfájás egyarán előfordulhat.
Kedden még marad a sok felhő, borongós, szeles idő várható, szerdán hajnalban pedig megjelennek az igazi, őszies hangulatot hozó ködfoltok is; ezek feloszlása után azonban szerdán már újra a napsütésé lesz a főszerep.

Egy családi ház kiszolgálásához viszont már milliós nagyságrendű beruházásra és bonyolultabb rendszerekre van szükség. Körkép a napenergia-piacról. Ha mind hasznosítani lehetne azt az energiát, amely mindössze két négyzetméternyi felületre érkezik egy év alatt, akkor abból fedezni lehetne egy átlagos magyar lakás áramfogyasztását. Ilyen ideális hatásfokú eszközök még laboratóriumokban sem léteznek, de az országban elég sokat süt a nap ahhoz, hogy megérje napenergiával előállítani a meleg vizet vagy az áramot a családi vagy hétvégi házban, a társas- vagy panelház tetején. Az első cél érdekében napkollektorokat kell felszerelni, amelyek hőenergiává alakítják át a napsugárzást. A napelemek fotovoltaikus cellái ezzel szemben elektromos árammá alakítják azt. Akár kollektort, akár napelemtáblát vesz az ember, figyelembe kell vennie, hogy teljes épületgépészeti rendszerek kialakításáról van szó, nem elég csak magát a napenergia-hasznosító berendezést megvenni, és már a tervezéskor is érdemes kikérni szakemberek tanácsát.

 
Csupán a napkollektor nem elég a fűtéshez
A leggyorsabban, három-hét év alatt a napkollektor felszerelése térül meg a megújulóenergia-beruházások közül – derül ki abból a tanulmányból, amelyben a Magyar Épületgépészek Szövetsége elemezte a magyarországi napkollektorpiac jelenét. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2010-es összegzésében valamivel hosszabb idővel, öt-tíz évvel számol, attól függően, hogy gázkazánt vagy villanybojlert váltunk ki a Nap energiájával melegített vízzel. A napkollektor hőcserélő folyadéka elnyeli a napsugárzást, és hőcserélővel melegíti a rendszerben keringetett vizet. A megtermelt víz mosdásra, mosásra, vagyis a mindennapi szükségletek fedezésére használható. A felszerelt kollektorok nagyságától és a fogyasztás mennyiségétől függően egy átlagos, négyfős háztartásban a melegvízigény 60-70 százalékát is fedezni lehet az így hasznosított megújuló energiával.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Egy korábbi anyagunk a témában:

Tonkin Liu és Richard Rogers tervezte egy hat fős családnak az alábbi lakást. Ez a lakás egy kis zöldet csempész a szürke Londoni belvárosba. A két emeletes lakás Shoreditchben található, és évről évre egyre zöldebb, köszönhetően a borostyánnak és más növényeknek, amik a lakás külsején nőnek. Az energiahatékony dizájn remekül passzol a zöld tetőhöz, az esővíz gyűjtő rendszerhez, és a napkollektorokhoz. Összesen 7 évig tartott a megfelelő épület megtalálása, és az engedélyek megszerzése az építésre. Miután sikerült megerősíteni az épület alapját, elkezdődhetett az építkezés.
A lakásba a szomszédos házról lehet bejutni egy híd segítségével. A lakás tetején napkollektorok találhatóak. A második emeleten van 5 hálószoba, 2 fürdőszoba, az első emeleten pedig egy konyha, iroda, nappali, és a fő hálószoba. A tulajdonosok szerettek volna egy helyet, ahol a gyerekek felnőhetnek, valamint kicsit „zöldesíteni” szerették volna Shoreditcht.

londoni lakás

belülről