Egy családi ház kiszolgálásához viszont már milliós nagyságrendű beruházásra és bonyolultabb rendszerekre van szükség. Körkép a napenergia-piacról. Ha mind hasznosítani lehetne azt az energiát, amely mindössze két négyzetméternyi felületre érkezik egy év alatt, akkor abból fedezni lehetne egy átlagos magyar lakás áramfogyasztását. Ilyen ideális hatásfokú eszközök még laboratóriumokban sem léteznek, de az országban elég sokat süt a nap ahhoz, hogy megérje napenergiával előállítani a meleg vizet vagy az áramot a családi vagy hétvégi házban, a társas- vagy panelház tetején. Az első cél érdekében napkollektorokat kell felszerelni, amelyek hőenergiává alakítják át a napsugárzást. A napelemek fotovoltaikus cellái ezzel szemben elektromos árammá alakítják azt. Akár kollektort, akár napelemtáblát vesz az ember, figyelembe kell vennie, hogy teljes épületgépészeti rendszerek kialakításáról van szó, nem elég csak magát a napenergia-hasznosító berendezést megvenni, és már a tervezéskor is érdemes kikérni szakemberek tanácsát.

 
Csupán a napkollektor nem elég a fűtéshez
A leggyorsabban, három-hét év alatt a napkollektor felszerelése térül meg a megújulóenergia-beruházások közül – derül ki abból a tanulmányból, amelyben a Magyar Épületgépészek Szövetsége elemezte a magyarországi napkollektorpiac jelenét. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2010-es összegzésében valamivel hosszabb idővel, öt-tíz évvel számol, attól függően, hogy gázkazánt vagy villanybojlert váltunk ki a Nap energiájával melegített vízzel. A napkollektor hőcserélő folyadéka elnyeli a napsugárzást, és hőcserélővel melegíti a rendszerben keringetett vizet. A megtermelt víz mosdásra, mosásra, vagyis a mindennapi szükségletek fedezésére használható. A felszerelt kollektorok nagyságától és a fogyasztás mennyiségétől függően egy átlagos, négyfős háztartásban a melegvízigény 60-70 százalékát is fedezni lehet az így hasznosított megújuló energiával.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Egy korábbi anyagunk a témában:

Tonkin Liu és Richard Rogers tervezte egy hat fős családnak az alábbi lakást. Ez a lakás egy kis zöldet csempész a szürke Londoni belvárosba. A két emeletes lakás Shoreditchben található, és évről évre egyre zöldebb, köszönhetően a borostyánnak és más növényeknek, amik a lakás külsején nőnek. Az energiahatékony dizájn remekül passzol a zöld tetőhöz, az esővíz gyűjtő rendszerhez, és a napkollektorokhoz. Összesen 7 évig tartott a megfelelő épület megtalálása, és az engedélyek megszerzése az építésre. Miután sikerült megerősíteni az épület alapját, elkezdődhetett az építkezés.
A lakásba a szomszédos házról lehet bejutni egy híd segítségével. A lakás tetején napkollektorok találhatóak. A második emeleten van 5 hálószoba, 2 fürdőszoba, az első emeleten pedig egy konyha, iroda, nappali, és a fő hálószoba. A tulajdonosok szerettek volna egy helyet, ahol a gyerekek felnőhetnek, valamint kicsit „zöldesíteni” szerették volna Shoreditcht.

londoni lakás

belülről

A környezettechnológia, a környezetkímélő eljárások kifejlesztésével támogatja az olyan technológiai újításokat, amelyek csökkentik az ökológiai lábnyom (a fogyasztás teljes biológiai eredetű forrásának megtermeléséhez és hulladékának feldolgozásához szükséges biológiailag aktív földterület és vízfelület nagysága) és az ökoszisztéma terhelését, ösztönzik  a természeti erőforrások takarékos használatát, segítik a gazdaság fenntarthatóságát. A tervek olyan környezetvédelmi ipart alapoznak meg, ami növeli a foglalkoztatást, az ország versenyképességét. A környezettechnológiai újításokra épített gazdaság elengedhetetlen Magyarország hosszú távú fejlődéséhez. Ilyenek például a technikai találmányok, környezetkímélő eljárások, új módszerek és energiahatékony megoldások megtalálása, vagy éppen a korábbiaknál gondosabb bánásmód támogatása. Ebből következik, hogy a környezetvédelem ügyét központi politikai kérdésként kezeljük.

A környezetbarát módszerekkel dolgozó vállalatok a stratégia tervei szerint jelentős versenyelőnyt élvezhetnek, azaz minél több új környezettechnológiai elemmel rendelkezünk, annál előnyösebb helyzetbe kerülhetünk mind a termékek minőségét, mind a környezetbarát termékek mennyiségét illetően. Mindez jótékony hatással lehet a magyar népesség egészségi állapotára és életminőségére. Az Európai Unió tavaly nyáron indította el a válságból kilábalást segítő Európa 2020 stratégiát, amelynek három kulcsfontosságú része: az innováció- és tudásalapú-, a fenntartható-, illetve a befogadó növekedés területe. A stratégiát végrehajtó nemzeti reformprogramot Magyarország április 15-én nyújtotta be az Európai Bizottságnak. Ebben  szerepel a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia is, ami  nagy figyelmet fordít az ökoinnovációra, és meghatározza a következő évtized fő irányvonalait.

Csatlakozott már Facebook oldalunkhoz? Rajta!

A Volvo és a Siemens közös közleménye szerint a teljes elektromos hajtáslánc, töltési- és energiatárolási rendszer kifejlesztésére kiterjedő együttműködés keretében a Siemens gyártja majd az új Volvo modellekhez szükséges villanymotorokat. A kooperáció első lépéseként a Volvo C30 Electric hajtásláncát fejlesztik tovább. Az új Volvo modell első kísérleti példányai az év végére készülnek el. Siegfried Russwurm, a Siemens ipari vezérigazgatója a közleményben kijelentette, hogy a Siemens hosszú távú célja, hogy globális rendszerszolgáltatóvá váljon az elektromos autók gyártási technológiájában. Stefan Jacoby, a Volvo vezérigazgatója közölte, hogy az együttműködéssel a Volvo egy teljesen új szintre emeli elektromos autó gyártási technológiáját.

Fancsik Tamás, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet igazgatója szerint a katasztrófát végső soron az okozta, hogy néhány évtized alatt a tároló alól a lúg kimosta a talajt. A bányászat közben keletkező hulladék feldolgozása nem szerepelt a magyar jogban, az a kolontári katasztrófa után került be a bányászati törvénybe, külön nevesítve a vörös iszapot. Az Európai Bizottság azonban elégedetlen az uniós irányelv átvételével, ezért kötelezettségszegési eljárást indított, Magyarország pedig vállalta, hogy ez év végéig az irányelvet egészében átveszi – mondta Jászai Sándor.

 
Káldi Zsolt, a veszprémi bányakapitányság vezetője a jogszabály változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ez év elejétől a tározó az ő hatóságához, míg a környezeti monitoring a környezetvédelmi hatósághoz tartozik. Beszélt arról is, hogy a tározók megerősítési terve elkészült, és a timföldgyár átállt a száraz technológiára, így a jövőben lúg nem szabadulhat ki a tározókból. Fancsik Tamás elmondta, hogy a gátat érintő hosszú távú földtani mérési idősorokat a nyomozó hatóság lefoglalta és nem adja ki, ezért a katasztrófára ma még nem lehet teljes magyarázatot adni. A tározó alatt közvetlenül kavicsos, hordalékos a talaj, az alatt pedig vízzáró agyag található. A lúg évtizedek során előbb a felső rétegből mosta ki a szerves anyagot, majd az agyagot tette szappan-szerűvé, és a szakértő szerint ez okozhatta a 10. számú tározó északi falának megsüllyedését. Ékes József lehetséges problémaként vetette fel, hogy amikor az elmúlt évtized közepén Ajkán megszűnt a szénbányászat, megszűnt a bányák víztelenítése is. Ekkortól a talajvíz néhány év alatt megemelkedett, ami szerinte szerepet játszhatott a gátszakadásban.